Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)

1930-08-16 / 64. szám

1930 augusztus 16.

TOLNAMEGYEI UJSÄG

3

Leányoknak InlÓTDli I

Kész matróz-ruhák lllftOAtOll 1

előírásos ágy- fis fehérneműéit,

Fiuknak 4I

^. Ruhaszövetek ^

cipők, kalapok1

legjobb kivitelben c

PIRMITZER JÓZSEF

is elsőrendű minőségben beszerezhetők

és FIAI áruházában, SZEKSZÁRDON

A hatalmak oürosäban.

Évek hosssu sora óta járok ebbe a városba. Erről a városról sokáig csak azt tudtam, hogy népe dolgos és hatalomtisztelő, később azt, hogy ó-görög szokások is uralkodnak falai között. Igaz, hogy egy elhagyott temploma mellett valamikor egy görög herceget temettek el, de ez Bzegény haldokolva, a kolera pusztító betegségével került oda, attól aligha halhatták és tanulhatták meg azt az ó-görög szokást, hogy ha valamely vezető megöregszik, vagy már gyen* gül a karja, akkor letaszítják a vezéri polcról és mást, fiatalabbat, erősebbkezüt ültetnek az élre, akit ujjongva ' ünnepelnek és fatalisták módjára kényesen tartják oda vállai- kat, hogy szédületes gyorsasággal emelkedhessen a magasba.

Amint nagy vize csobogását el-elhallgattam és álmodoztam a város jövő hatalmas fejlődéséről, az a gondolat érlelődött meg bennem: ez a hatalmak városa. Hatalmakat kreál tűzön, vizen, véren keresztül, akiknek intése parancs, szemrebbenése remegéssel tölti el őket, dicshimnuszok zengenek óhajára és amit elgondol egy álmatlan éjszakán, azt valósággá váltják mire a nap reáteriti újból a pihenésnek csendjét a városra.

A hatalmak városában moBt szokatlan mozgolódás zaját hallom. Eleinte titkos sugdolódzások, majd erősebb hangok hozták rezgésbe a levegőt. Csoportok verődtek ösbzo az utcasarkokon. Eleinte csak magyarázóan mozogtak a nagy, hatalmas kezek, később öklök nyúltak fel a levegőbe. Az öreg vezér után alig nyolc évre letaszították a fiatal vezért is az élről, mert ott, ahova elődje hatalmas alakjának letaposásával került, visszaélt hatalmával. Nem arra használta erős kezét, mint elődje, hogy a köznek becsületes szolgálatába állítsa be a város szellemi és fizikai erőit, hanem megtévedt keze a köz vagyonát a maga kényelmére, a maga élvezetére, a maga hiúságának kielégítésére használta fel.

A hatalmak városában a hatalom képviselőjének megtévedésével megdőlt a hatalom. A sugdolódzók csendes embereiből a lármások nagyhangú tömege verődött össze. Mindenki vezér lett, mindenki érdemnek tartja, ha egyet rúghat a megtévedt vezér sebekkel borított teBtén. Megbukott a hatalom és az emberi szánalmon felülkerekedett a szabadjára engedett szenvedély. A hatalmak, az engedelmesség városában uj hatalom keletkezett, az tartja orgiáját: a szenvedély hatalma. És mig őrült mámorral táncolja körül saját bűnei miatt az utca sarába esett embertársát, addig lelkivilágában nem a

bűnt utolérő büntetésben való megnyugvás erkölcsi érzése lesz az ur, hanem az értelmiség és vezetésre- hivatottak iránti bizalmatlanság és a gyűlölet rossz tanácsot adó alantas érzései burjánzanak fel.

Amint nézem ennek a fejlődésre hivatott városnak forrongását, hallom az elégedetlenség ób bosszúvágy mormolását, érzem, hogy itt gyors cselekvésre van szükség. Cselekvésre, amely visszaadja ennek a vezetéshez szokott népnek a lelkiegyönsúlyát azzal, hogy láthassa, hogy az arra hivatottak nem haboznak a büntetés sei, ha arra bárki rászolgált, legyen az egykor hatalmas vezér, avagy alázatos szolga. Láthassa a nép, hogy az ő bizalmával visszaélőt lesújtja az igazság keze és főként láthassa azt, hogy vége a szabados hatalomnak. Akár a népakarat, akár a felsőbbek intézkedései emelnek valakit a hatalmi polcra, az a kapott hatalmával nem élhet vissza büntetlenül, mert a hatalom képviselete nem visszaélésekre jogosítja, hanem arra kötelezi viselőjét, hogy bár erős kézzel, de mindig megértéssel és igazságossággal párosult becsületességgel vezesse a népet a törvények és rendeletek labirintusában.

A hatalmak városában ezt várják most! A gyors intézkedés adja vissza e város népének felkavart lelki egyensúlyát.

HÍREK.

Heti emlékeztető.

Augusztus 17. — Jácint. Miron. 1566 ban Puchhaim császári tábornok elfoglalta a cigányok által vé dett Nagyidét. — 1849 ben Kossuth Lajos török földre menekülve elhagyta Magyarországot. Damjanich feladta Arad várát. — 1851-ben Fegyver- neken született Evva Lajos színművész, 1852-ben Szászváron született Kiss György szobrász. —1855- ben meghalt Pesten Obernyik Károly jogtudós, drámairó. 1903 ban szüle- lett Budapesten Sebestyén György, a Hamburgi Városi Opera karnagya.

Augusztus 18. I'ona. — 1837-ben született Merényi László népmeseiró. — 1850 ben a budapesti Nemzeti Színházban I. Ferenc József király születésnapján a zenekar a Gotterhal tét játszotta, mire a közönség nagy tiltakozás között elhagyta a színházat. — 1855 ben Eperjesen született Gabányi Árpád szinmüvész és iró. — 1878-ban a magyar és osztrák csapatok a boszniai okkupáoió folyamán bevették Sarajevót.

Augusztus 19. — Lajos. Huba. — I 1758 ban XIII. Kelemen pápa enge- I délyezte Mária Teréziának, mint

magyar királynak, az „apostoli király“ címének használatát. — 1857-ben meghalt Beranger francia költő. — 1878 ban Karlsbadban meghalt Horváth Mihály püspök, történetiró. — 1883-ban született Kassán Kemény Simon iró. — 1928-ban Budapesten az ereklyés országzászló felavatása.

Augusztus 20. — Szt. István. — 1038 ban meghalt Szt. István király. — 1083 ban Istvánt, az első magyar királyt szentté avatták. — 1827 ben megnyitották Pesttől Kőbányáig az első lóvasutat, amely azonban 1828 ban megbukott. — 1850-ben meghalt Balzac franoia iró. — 1876 ban a budapesti „Sugárút“ at (a mai And rásBy-ut) átadták a forgalomnak. — 1881 ben meghalt Szemere Miklós költő. — 1890 ben Budapesten született Fodor Gyula zenekritikus. •

Augusztus 21. — Franciska. Sámuel. Tádé. — 1690-ben a zernyesti csatában elesett Teleki Mihály erdélyi „kancellár“. — 1773 ban a lengyel nemzetgyűlés tudomásul vette Lengyelország föloBztását. — 1858-ban született Gyömrőn Kálnoki Henrik hírlapíró. — 1875-ben született Budapesten ifj. Hegedűs Sándor színműíró.

Augusztus 22. — Timót. — Menyhárt. — 1837 ben megnyitják a „Pesti Magyar Szinház“-at, a későbbi Nem zeti Színházat. — 1850 ben meghalt Lenau Miklós költő. — 1872-ben Jászberényben született Olgyai Fe renc festőművész. — 1875 ben Sza mosujváron született Bányai Elemér (Zuboly) iró. — 1880 ban Nagyváradon született Biró Lajos iró.

Augusztus 23. — Fülöp. Farkas. — 144 ban született Agricola humanista. 1535 ben Calvin nyilvánosságra hozza institúcióit. — 1777 ben megjelenik Mária Terézia tanügyi rendelete a „Ratio eruditionis“. — 1831-ben

meghalt Széphalmon Kazinczy Ferenc. 1883 ben Budán először került színre Schiller: „Haramiák“ cimü szomorú- játéka magyar nyelven. — 1909 ben megnyílik Budapesten az első kenyérgyár.

— A főispán szabadságon. Jankó AgoBton főispán folyó hó 12-én több heti üdülésre Balatonalmádiba utazott.

— A kormányzó szobra a szekszárdi kórház előtt. Ismeretes a vármegye közönségének az az elhatározása, amellyel a Horthy Miklósról elnevezett uj vármegyei közkórház főbejárata elé a kormányzó mell szobrát felállittatja. A másfélszeres életnagyságu bronzszobor, amely Szentgyörgyi Ferenc budapesti Bzob rásztanár pompás alkotása, szerdán már meg is érkezett Szekszárdra, ahol azonnal hozzá kezdenek az emlékmű elhelyezéséhez. A szobor a műértők szerint Horthy Miklós Ofőméltóságának leghívebb arcmása.

— Dr őrffy Imre a községi közigazgatásért és a kisiparosokért. Ismeretes az a nagyszabású munka, amelyet dr őrffy Imre, a szekszárdi választókerület országgyűlési képviselője az adminisztráció racionalizálására és a közigazgatás egyszerUsitése érdekében régóta kifejt. Figyelmét nem kerülte el a közsági közigazgatás mai tarthatatlan helyzete sem és az egyik országos jegyzőgyülésen ismertette azt a ma már legnagyobb részben fölösleges munkahalmazt, amely a közigazgatás helyi vezetőinek az idejét és energiáját megemészti anélkül, hogy e munkák elvégzése a köznek hasznot jelentene, őrffy Imre nagyarányú adatgyűjtés és helyszíni tanulmányozás után nemrég indítványt terjesztett az egységespárt elé a községi közigazgatás munkájának csökkentéséről. Ezt az indítványt a parlamenti szünet előtt tartott pártértekezleten nagy helyesléssel elfogadták, elhatározván, hogy bizottságot küldenek ki az ügy tanulmányozására. A balatonföldvári pártértekezlet legelső sorban ezzel a tárggyal foglalkozott, kijelölve a bizottság tagjait. — Ezzel azután őrffyuek a nagy fontosságú és a községi jegyzők tehermentesítését célzó indítványa a megvalósulás örvendetes stádiumába is jutott. Az értekezlet kü'politikai gazdasági vitája és a miniszterelnök- helyettes beszéde után őrffy Imre a kisiparosok érdekében szólalt fel. Az Orosházán tartandó országos iparos- gyűlésre hívta fel az egységespárt és a kormány figyelmét. Rámutatott arra, hogy a kisiparosság hazafias, nemzeti érzését nem tudta ugyan megingatni semmi, de mégiB törődni kell ezen sok oldalról sújtott és nehéz helyzetben lévő társadalmi osztály hangulatával, amelynek hű tükre lesz az orosházi országos gyűlés. Kérte a kormányt, hogy képviseltesse magát az ülésen és addig is, amíg a parlament összeül, léptessen életbe olyan kormányzati intézkedéseket a kisiparosság érdekében, amelyek törvényhozási intézkedést nem igényelnek. Ilyenek volnának az iparosházak olcsó amortizálása, az országos kisipari szerv megalakítása, a fokozott egyéni hitelnyújtás, a kontárkérdés sürgős megoldása. Ezek azok a teendők, amelyekre vonatkozóan a kormánynak mielőbb intézkednie kell és amelyek kis áldozattal is nagy eredményt hoznának. A pártértekezleten nagy visszhangot keltett felszólalásra Kállay Miklós kereskedelmi államtitkár választolt, hangsúly ózván, hogy a magyar kisiparosságot igen nagyra becsüli és érdekei képviselőjének tekinti magát a kormányban, ahol mindent el fog követni a sürgős segítség érdekében.

Mutsdienbacher Ödön és Fla fflÄSÄWKPE

emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyfirfik és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és

sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is.— Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®®