Tolnamegyei Ujság, 1930 (12. évfolyam, 1-103. szám)
1930-06-04 / 43. szám
XII. évfolyam ■ 43. szám. Szekszárdi 1930 junius 4. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési dij: Félévre----------6 pengő. | Egész évre_____12 pengő. Sz erkesztő: SCHNEIDER jANOS. A lap megjelenllc minden esardán ée szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez kQldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A trianoni béke aláírásénak tizedik éofordulálán. Irta: Babay Géza. Irta: Jánosi György. A magyar megfeszítésnek drámai emléknapja. Elmúlt ez a tíz év. Sem meg nem haltunk, sem el nem vesztettük nemzet voltunkat, ősi, hősi jellegünket. Élünk és bizakodva nézünk a holnap felé, mert tudjuk, hogy egy igazságtalan béke ingóvá - nyán nem sokáig táborozhatnak a nemzetek. Elmúlt ez a tiz év és vele együtt elmúlt az az áléit fájdalmas érzés is, amely a veszteség hatása alatt nem látott világosan az omló könnyek miatt. Ma máB a magyar lélek, mint tiz évvel ezelőtt volt, megtanul ridegen számolni az adott helyzettel s a jövendő esélyeit nem boncolgatja üres próféciákkal, hogy igy lesz és úgy lesz, holott csalódottan kell megállapítania, hogy váradalmából egy hajszál sem teljesedett. Ma már rájöttünk arra, amire azonnal rá kellett volna jönnünk, hogy a trianoni békehami- sitvány évtizedek óta szabályszerűen készített terv megvalósulása abban a pillanatban, amikor ellene semmit sem tudtunk tenni. A nagy dráma túlsó részén szereplő nevek nem uj nevek. Az eszme, amely megfogamzott, más köntösben fellépett már a történelem színpadára és most sem lakott jól teljesen üres dicsőséggel s ha merészelné, holnap befejezné szándékát: Magyarország megszüntetését. A trianoni u. n. békeokmány irásba- foglalása annak az utszéli politikának, amely felrúg tisztességet, igazságot, semmibevesz józan belátást, csak a tett vérszomja sarkalja. Nem volt nagy virtus a győztesek részéről a halálosan sebzett Magyar- országot kifosztani. Először is, mert nekünk a nemzetek közt sohasem volt igazi barátunk, másodszor, mert a függőségi viszony folytán külpolitikában rövidlátók voltunk, harmadszor, mert a vezér nélkül maradt, tűz közepébe került nemzet meg- hasonlott s ami ilyen vita egyedüli fóruma: nem volt hadserege. Ma más a helyzet. Az emberek felocsúdtak és kezdik keresni az okos kibontakozás módozatait. Belátták odatul is azt, hogy a magyar nemzet olyan nemzet, Magyarország olyan jelentős ország, amelynek segítsége és támogatása nélkül nem tudnak boldogulni azok az államok, amelyek azt hitték, hogy az ősorBzág testéről leszabdalt területekkel örökre megszabadulnak az önfenntartás gondjától. Csalódtak ők. De mi is csalódtunk abban, hogy ebbe a kis, elszigetelt, lecsonkitott területbe beszorítva, hősjátékokat játszhatunk, lerongyolódhatunk, elsorvadhatunk, semmi nélkül, vagy hadsereg nélkül egy végső halálugrást tehetünk valamelyik utódállam Tíz éve már, hogy szent tűzünk kiégvén Országégésünk gyászos, szörnyű végén Lelkünkre kínok éjszakája jő S új vészt előzni; mely kisértve tűnt föl, Ráhengerült nagy-búsan önkezünktől Sírunk szájára súlyos sziklakő. Gyászos kor volt az, melyben így letörtünk S két bús választás állt csupán előttünk: Bukás vagy élve eltemetkezés. Lázas lelkünk még szent vágyaktól égette De az erő, mely lendítné föl égnek, Bénult karunkban — éreztük — kevés. Siralomháznak bús lakói voltunk, Vad bosszúvággyal fojtogatta torkunk Az ellenséges durva vasmarok. felé. Helytelen álmok, amelyeket átlépett az élet s valóságosan odakény- szeritett, hogy jövő feladatainkat azokkal egyetértve oldjuk meg, akiknek époly fontos, hogy velünk igazi békében éljenek, mint nekünk az, hogy megtaláljuk a békerevizió uj módozatait. Hága és Páris ennek a békerevizió- nak első, olyan jelentős állomása, amely a kilátások seregét nyitja meg a magyar élet előtt. 1920 junius 4. d. u. óra szentesítette a kényszervesztést s a mai tizedik évforduló helyzete az, hogy Kis-Magyarország az alárendelt szolgasorból az egyenrangúság polcára szökött fel, szemtől szembe tárgyal ellenfeleivel és ha van igazság, politikai bölcsesség, mély előrelátás e nemzetben, — aminthogy van, akkor itt a 10 év óta folyó csendes békerevizió nyíltan is, valamilyen formában végleges megoldást nyer. Nagymagyarország abban a formájában, amely népeit egy érdekpont köré egyesíti, élni fog. Nincs kétség efelől. Tudja ezt a koldus, az ur, az agg, az óvodás gyermek. Talán nem úgy fog e dolog elkövetkezni, amint ezt sokan gondolják, hogy bűnbánó arccal fognak odatulról egy dicső ütközet után zsákban és hamuEgyik laptársunk a múlt napokban a hírek élén foglalkozott dr. Éri Mártonnak a képviselő házban elhangzott azon felszólalásával, amely a községi jegyzők képesitésére vonatkozott. Bűnül rója fel, hogy dr. Eri Márton a községi jegyzők képesítését jogvégzettséghez kívánja kötni és ezzel a felszólalással kapcsolatosan megragadta az alkalmat, hogy dr. Eri Mártont úgy állitsa be, mint aki a jegyzőknek mai képesítésével nincsen megelégedve és igy a jegyzőknek nem barátja. Dr. Éri Mártont ezzel a tendenciózus beállítással szemben, amelynek hátterét a politika berkeiben igen jól ismerik, nem kell megvédelmezni. Dr. Eri Márton, mint a közigazgatásnak Sötét sorsunkat, jaj, borzadva tudván öngyilkosoknak gyászos, szörnyű útján Indultunk inkább, árva magyaroké Nagy álmaink azóta sirba térvén Bús, csonka ország néma kriptamélyén Csodára vár a tetszhalott magyart Ezer jaj néktlnk, élve temetettek Bús seregének, melyet hősi tettek Mezején nem várt végsű diadal. De él hitűnk, hogy e komor kriptán át Feltámadásunk zengő trombitáját Felénk rivallni meghalljuk mi még. S föleszmélünk a fényes napvilágon, Hogy tovatűnt a gyötrő síri álom S mit elvesztettünk, újra a miénk 1 ban Cznossát járni, — nem! Ifjú álmok! Levente-vágyak! Türelem. A világ hangneme ma nem ez. Ma a béke dúl; Ma az élet homlokterében a kenyér és a munka áll és a nemzetek közül az ér a legtöbbet, amelyik e kettő legtöbbjével rendelkezik. Ma az elméletek sakkhuzásai folynak innen is, onnan is és a kard csak arra való, hogy legyen... hogy legyen mire rácsapni, ha a béke nem engedelmeskedik . . . Ma a békerevizió teljesen tőlünk függ. Ma már nem azon sirunk, mit vesztettünk, hanem azt figyeljük halálos nyugodtan, hogy mit nyerünk vissza, mit erőszakolunk, mit kényszerítünk vissza a modern politikai fegyverekkel. Azért... ceterum censeo ... mielőtt az általános hadkötelezettség a béke biztosítására a magyar politika legközelebbi feladata gyanánt elkövetkeznék, a trianoni gyász emléknapján tegyünk fogadalmat arról, hogy összetartunk, hogy szivünkbe még mélyebbre véssük az édeB Magyarhazának integer képét, hogy bízva tekintünk a holnap felé, mindent tűrünk, minden jóért munkálkodunk, mindenért, ami hasznos és áldásos a magyar hazának. évtizedes munkása, igen gyakran adott nemcsak szóval, de tettekben is kifejezést annak, hogy a községi jegyzők ügyeit mennyire a szivén viseli és hogy akkor is, amikor politikai ambíciói még nem voltak, megragadott minden alkalmat, hogy a jegyzőknek erkölcsi tekintélyét emelje és anyagi boldogulásukat elősegítse. Amit dr. Eri Márton abban az országgyűlési beszédében hangoztatott, nem uj dolog. A megyei és az országos jegyző egyesületnek régi kívánságai ezek és az egészséges köz- igazgatási élet megteremtésének alapfeltételei. A jegyzői képesítés jogvégzettséghez való kötésének az az alapgondolata, hogy a községi jegyzőnek ne kelljen egész életét falun eltölteni és ne záródjon le előmenetelének kapuja egy vezető jegyzői állásba való beválasztással, hanem a községi jegyző a gyakorlati életben szerzett tapasztalatait elméleti tudásával egyesítve, a közigazgatás különböző fokozatain előrehaladva a megyei közigazgatásnak legfelsőbb állását is betölthesse, sőt a minisztériumban is vezető pozíciót nyerhessen. Akinek szemei előtt a községi jegyzőknek ilyen előrehaladása lebeg, arról mindenki észreveszi, hogy a községi jegyzőknek nem ellensége, hanem barátja és valóban furcsa, hogy a községi jegyzőket némelyik újságíró oly alacsony értelmi színvonalon állóknak gondolja, hogy ilyen tendenciózus cikkecskével hangulatot vél kelteni dr. Éri Mártonnal, mint politikussal szemben. Talán különös az, hogy lapunk hasábjain épen mi domborítjuk ki dr. Eri Mártonnak a jegyzők iránt tanúsított baráti érzelmeit azzal a laptársunkkal szemben, amely laptársunknak engedélyeztetését, igy tehát megszületésének lehetőségét dr. Éri Márton oly nagy buzgalommal erőszakolta ki. Bennünket azonban egy évtizedet meghaladó időn keresztül mindenkor az igazság meglátása és hirdetése vezetett, igy tehát csak következetesek vagyunk magunkhoz, amikor egy megyebeli politikus szereplésének tendenciózus beállítása ellen felemeljük szavunkat. Dr. Eri Márton iránt mi bizonyos hálával tartozunk a múltból és hálánkról senkivel szemben sem feledkezünk meg még akkor sem, ha bizonyos uj csillagok jelennek meg a politika igen gyakran elboruló és kitisztuló égboltozatán. AllatdUazés Gyünkön. Vasárnap, junius hó 1 én, folyt le Gyönkön nagy érdeklődés mellett a Vármegyei Gazdasági Egyesületnek a Vármegyei Gazdasági Felügyelőséggel együtt rendezett állatdijazása és szarvasmarha kiállítása. Az aktuson •a vármegye képviseletében dr. Hagy- mássy Zoltán főjegyző jelent meg. Ott voltak azonkívül mint a jury tagjai : báró Fiáth Tibor, Dőry Frigyes gazdasági főtanácsos, herceg Szül- kovszky Viktor, báró Jeszenszky Andor, Mechwarth Ernő gazdasági főtanácsos, Dióssy Endre gazdasági tanácsos, Kölber László, Martin József, Reich Oszkár, Gombkötő Sándor, dr. Illy György állategészségügyi tanácsos, Kvapil Rezső állatorvos, Hradek Dénes kir. gazdasági s. felügyelő, John Sándor vm. gazdasági egyesületi titkár és Kramer János gazd. egyesületi törzskönyvrezető. A biráló bizottság határozata alapján dijakat kaptak a következők : Tehenekért: I. dijat Hird János I Kistormás; II. dijat Heppenheimer I Henrik Kalaznó, Dörner Péter Murga ; ' III. dijat Jáhn Ádám Gyönk, Horter Dr. Éri Márton és a községi jegyzők képesítése.
