Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-03-02 / 9. szám
1929 március 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 9 LEVENTE ÉS SPORT »Mutassuk meg: a magyar nem olyasmi, Mint a gyertya, mit el lehet oltani! fi magyarnak élnie kell örökké És nem szabad rabnak lenni többé;« (Petőfi.) '-■> t III ^ A „levente** öt éves évfordulőlára. öt esztendeje, hogy a testnevelési törvény életbelépett, öt esztendeje, hogy először hangzottak el a levente* oktatók vezényszavai és azt mondják, hogy azóta a leventeintézmény egyik alapvető pillére a szebb magyar jövőnek. Sőt tovább megyünk! Egyik kiváló politikusunk beszédében azt mondotta, hogy a leventeintézmény- nyel él vagy bukik a magyar jövő. Kormányzónk a hivatalos kihallgatások alkalmával a levente fejlődéséről állandóan érdeklődik.. Azt olvassuk azóta gyakran az uj* Ságokban, hogy a csehek, románok l{Bventeoktatóinkat — ha országukba mennek — elfogják, beböriöozik. Olvassuk, hogy azok a bizonyos nem* zetköziek elkeseredett ellenségei a leventeintézménynek és a leventék közt elégületlenséget igyekeznek szítani. Tapasztalt hazafiak írják, hogy ha valamivel, úgy a leventeintézmény- nyel lebet az ifjúságból öntudatos és megfelelő műveltséggel rendelkező magyar honpolgárt nevelni és a világot megváltó szociáldemokrata áramlatok káros hatását ellensúlyozni. Ha tehát ez az intézmény ennyire fontosnak bizonyult a magyarság szempontjából, akkor, akik annak szolgálatába állnak, azoknak komolyan és erősen kell akarniok. Azoknak, akikre ennek gondozása, fejlesztése, előbbrevitele van rábízva, feltétlen kell őrködniök felette. Mit tudott produkálni az erős, szi vés olasz akarat! Mi nem tudnánk A jó levente ^ jó gépet vesz! Rádiói és kerékpárt 147 Sommernál Vesz! ugyanazt megcsinálni? Igenis meg tudjuk csinálni, amint már a múltban is számtalanszor ámulatba ejtette a világot a magyar géniusz, a magyar erő, a magyar akarás. Nem kell semmi, csak egy egységes átfolyó erő. Ennek az eredő erőnek egyik ősz- szetevője kell, hogy legyen azonban a ieventeintézmény felkarolása és erős akarattal való támogatása. Ot évvel ezelőtt az utcán lomha tartásu sihederek csak épen, hogy megpöcintették a kalapjuk ezélét és mormogtak valamit köszöntés helyett. Kort és tekintélyt nem tisztelve ki sem tértek a gyalogjárón. Templomba nem járni, virtus volt közöttük. Borízű kurjantásaiktól vol tak hangosak a korcsmák. Több- termelésről fogalmuk sem volt, csak Úgy gazdálkodtak, mißt ükapáik. Ma már — pedig még csak a kezdet kezdetén vagyunk — hiszen évszázados mulasztást kell behoznunk, illendően köszönnek, templomba járnak, tanulnak, művelődnek fiaink és leventéink. Nagy és nemzetmentő munkát végez tehát minden művelt ember, minden leventeoktató, aki csak alig egy látható vonalnyival is emeli a ma gyár vidék, a magyar ifjúság művelődését, mert ebből a talajból nőhet ki a nemzet jövőjének színes virága és gyümölcse. Az uj kor munkásainak meg kell mutatniok, hogy ha őseink hadban, viadalban elsők tudtak lenni, úgy elsők tudunk lenni tudásban, ügyes ségben is és méltók tudunk lenni hozzájuk ősi hazánkért folytatott élethalálharcban is. Há. — Egy derék apari leventéről. Aparoa egyik pontos, kötelességtudó levente súlyosan megbetegedett, az orvosok is lemondtak már róla, csak pár órája volt talán még éle éből vissza. Leventeoktatója is meglátogatta, hogy mégegyszer láthassa engedelmes jó leventejet. A szobában, nagy láztól gyötörve, szinte önkívületben fekszik a jó magyar fiú, édesanyja és édesatyja állanak ágya körül. A szivéhez legközelebb álló édesanyja könnyes szemmel és megtört Bzivvel szavakat intéz hozzá, de ő nagy lázában nem érti és nem hallja, hanem értelmetlen szavakat mormol. De »mikor az oktatója közeleg az agyához . és erősen szemébe néz leventéjének, szegény beteg összes erejét összeszedve, két sovány karjára feltámaszkodva egy pillanatra magához tér és eleget tesz — talán utoljára — levente-kötelességének, »mikor mégegyszer „Szebb jövő“-vel köszönti oktatóját. Alighogy kÖBZÖn, ismét visszaesik. A körülötte állók megrendülve, könnyes szemmel nézték ezt a jelenetet. Ilyen kötelességtudó, derék leventékre van szüksége szegény hazánknak és talán a Magyarok Istene meghallgatta az érte könyörgőket és visszaadta őt az életnek és a hazának. — Leventeoktató gróf. A „Levente“ legutóbbi számában olvassus, hogy Kurittyánban, szegény bányászvidéken, ifj. gróf Batthyány István vezeti 1925. év óta a leventeoktatást, ó vette meg a sajátjából a céllövő fegyvereket. Saját pénzén tart — a maga segítségére — egy segédoktatót, a leventesapkákat is a saját pénzéből szerezte be. A parkját pedig átengedte gyakorlótér céljára. — Gróf Batthyány Istvánban becsüljük az önzetlenséget, mert az ő hite és meg győződése is az, hogy csak az egységes magyar társadalom munkájának együttes erejéből támadhat a szebb és boldogabb magyar jövő. — Leventezenekarok szervezése. Igen sok levente egyesület fordul hozzánk azzal a kéréssel, hogy miként lehetne a levertezenekarok felszerelésére segélyt kapniok. Tudomásunk szerint az Országos Testnevelési Tanács 400 pengőig menő segélyt ad ilyen célra. A kérelmeket az illetékes járási teatnevelési vezető utján kell beadni az Országos Testnevelési Tanácshoz. — Levente szinielőadások és tánc- mulatságokra kiadott engedélyek után a levente egyesületeknek semminemű dijat nem kell fizetni. Erre vonatkozóan a vármegye alispánja rendeletileg fog intézkedni. — A Szekszárdi Turul Sport Egylet labdarugó szakosztályának tisztújító közgyűlése folyó évi február bó 24 én volt a Polgári Olvasókörben. Dr. Horváth Árpád szakosztályi elnök számolt be a szakosztály múlt évi működéséről. Az elnöki jelentés szerint az 1928—29. évi bajnoki sze zonban eddig az egyesület 7 bajnoki mérkőzést játszott, ebből 4 nyert, 2 eldöntetlenül 1 pedig vereséggel végződött. Barátságos mérkőzést 4-et játszott a csapat, amelyből 3 at megnyert, egyet pedig elvesztett. Az egyesület ez idő szerint a bajnoki tabella 2<ik helyén áll. De ennél sokkal fontosabbnak tartja az elnöki jelentés azt az eredményt, hogy a szakosztály minden egyes tagja mindig sportszerűen, iovagiaaan és férfiasán játszott és küzdött és hogy a szakosztály keretén belül őszinte bájtársias érzés honol. Az intéző és pénztárnoki jelentéseket a szakosa tály köszönettel vette tudomásul. — Ezután megejtették a tisztujitást. Elnök ismét dr. Horváth Árpád lett. Intézővé Debulay Józsefet, ifjúsági intézővé Mire Sándort, jegyzővé Horváth Antalt, pénztárnokká Horváth Jánost, ellenőrökké Teleki Józsefet és Elter Lászlót, csapatkapitánnyá Túri Árpádot és szertárossá Rebro- vits Ferencet választották meg. Az uj tisztikar nevében dr. Horváth Árpád köszönte meg a bizalmat és igeretet tett tiszttársai nevében is, hogy a jövőben is éppen olyan agilitással és szeretettel fogják a szakosztály érdekeit szo'gálni, mint az elmúlt évben. Az összes • levente felszerelési és ruházati cikkek olcsó árban, előnyös fizetési feltételek mellett kaphatók Rózsa Ödön (Készruha-raktár) Szekszárd A tolnavármegyei leventeegyesületek és leventék fölszereléseiket csakis tolnamegyei cégeknél szerzik be I Motorcykli, kerékpár Jó rádió Sommernál Öröme is telik benne, Ha ezen szakcégnél i47 [szerzi be! A szekszárdi kir. törvényszéktől. P. 1361—1928/8. sz. Hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék Rácz József tamási lakos részéről Tamási község (Tolna vármegye) határa általános tagosításának megengedése végett beadott s az érdeklődő birtokosok által a kir. törvényszéknél vagy a község elöljáróságánál megtekinthető kérvény tárgyalására 1929. évi április hó 15-ik napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki és arra Tamási községházához az érdekelt birtokosokat a Budapesti Közlönyben és a Tolnamegyei Újság cimfi lapban egy Ízben megjelenő és a község, valamint a vele szomszédos községek elöljáróságai által szokott módon közhírré teendő hirdetménnyel megidézi és közli, hogy a tárgyalás megtartására dr. R i e b e 1 Ármin kir. törvényszéki bírót küldte ki. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekelt birtokosokat, hogy a m. kir. földmivelés- ügyi miniszternek 1929. évi január hó 14. nápján 70443—1929/VI—3. szám alatt hozott határozata szerint a kért általános tagosításba a községi belsőségek a velük összefüggő kertekkel és a földreform végrehajtása során kiosztott házhelyek, továbbá Horváth Ferenc és Csikós Ferenc lakóházai, Valder Mihály téglagyára, Gőgös józsef, Karcsinek Károly és Kovács Imre vízimalmai és a Rácsvölgy- dülóben utcát képező belsőségek, mint a község határában, de a belterületen kivül fekvő belsőségek, az Eszterházy Pál nádor által alapított hitbizományi uradalmaknak a földreform végrehajtása után visszamaradó része, Tárná józsef és Dávid Péterné állandó épületekkel felszerelt tanyás birtokai, — az állandó épülettel ellátott községi dögtér, a tulajdonosok beleegyezésének hiányában az Országos Földbirtokrendezö Bíróság által a Repcés-dülőben kertek céljaira kiosztott mintegy 20 k. hold mint egységes terület ugyancsak a tulajdonosok beleegyezésének hiányában a Belátóhegy, Hegyesvölgy és Várhegy dűlők szőlővel beültetett részei, továbbá a Kobakhegy, Adorjáni szőlő, Henye, Ujhenye, Szurokhegy, Szarkahegy, Tuskó és Kozsla nevű dűlök, mint szőlőhegyek, valamint a legelődülőben fekvő homokgödör és a volt úrbéres birtokosság közös legelőjének állami ellátás alá vont és részben már baerdősitett i 121 holdas részlete — kivételével a község 1 határának egész területe bevonható s a tago- I sitás a községre hasznos és célszerűen keresztülvihető. Ennélfogva a kir. törvényszék j a tagosítást az 1909. évi 30. I. M. számú , rendelet 52. és 58. § ai értelmében el fogja rendelni, ha azoknak a birtoka, akik a tagosítást kívánják, a község tagositandó terüle tének egynegyed részét teszi. Az állami, a törvényhatósági és községi vagyont, a közalapítványi javakat, a közmtézetek, a gyámság és gondnokság alatt lévők birtokát, az úrbéri haszonvételekkel terhelt olyan erdőket, legelőket és nádasokat, valamint az arányosítás alá tartozó olyan közös használatú területeket, amelyeknek rendezése még befejezve nincs, a tagosítást kívánó felek birtokához fogja számítani s a tárgyaláson meg nem jelent feleket úgy fogja tekinteni, mint akik a tagosításba beleegyeznek. Szekszárd, 1929 február 6. , Dr. Riebel Ármin s. k. 182 kir. törvényszéki bíró. Zongora-es correpetáló órákat elvállalok. — Rákőczi-utca 19. Villa a tolnai holt Duna partján, 6 szoba és mellékhelyiségek, vízvezeték és villannyal gyümölcsös kertben május hó f-re kiadó az öregvajkal gazdaságban 185 u. p. Tolna. 36 minőségű, bőtermő tavaszi takarmány árpa tavaszi bükköny vörös köles és mohar vetőmag napi áron Komlósi József és Fiai dörypatlani gazdaságában kapható. (233)
