Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-02-16 / 7. szám
XL évfolyam. 7. szám Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1929 február 16. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Jubileum. Végig az egész világon, a föld minden részén zúgnak a harangok. Ez a harangzúgás, ez a földkerekét bejáró hatalmas harmónia az öröm himnusza és a gyermeki hódolat, a gyermeki tisztelet és szeretet ujjongó dala. A katholikus világ lelkének a szava ez a harangzúgás, amely dicsőségesen uralkodó XL Pius pápa papi jubileumán tisztán, őszinte érzésekkel telten száll az örök város: Róma; száll a Szentatya: Krisztus földi helytartója felé. Egy emberöltő emlékét idézi visz- sza ez a jubileum: az idei jubileumi év. Otven esztendőét — az 1879-es és aa 1929 es évek közét — mind azt a sok nehéz küzdelmet, amelyet az emberiség ez alatt az ötven év alatt megért; mindazt a sok lelki vívódást, amelyen ez alatt a félszázad alatt a világ keresztülment és mindenek előtt visszaidézi ez a jubileum annak a napnak dicsőséges emlékezetét, amelyen XI. Pius pápa először mutatta be szentmiséjét az Ür oltára előtt; visszaidézi annak a napnak emlékét, amelyen lelkében égi kegyelmekkel, szivében az égi fényesség világosságával és erejével elindult a legszentebb hivatás Istentől rendelt utján, hogy ez alatt az ötven év alatt a lelkek pásztora, a lelkek orvosa, a hivek atyja legyen. Es az ut hatalmas ivelésü pályán veaetett Róma püspöki széke: az apostolok Fejedelmének trónusa felé. Hét esztendővel ezelőtt: 1922 február hó 6-án ért el oda, azon a napon, amelyen a conclave: a bíborosok testületé Milano érsekét, Rotti Achillest találta alkalmasnak arra, hogy XV. Benedek pápa után Krisztus földi helytartója legyen. Amikor — világháború és forradalmak után — a népek és nemzetek megtépett, megkínzott, meggyötört lelke — keresve azt a nyugodt pontot, azt a biztos helyet, amelyen fáradtságában megpihenhessen — vergődve szállt, akkor lépett szent Péter trónjára XI Pius pápa fenséges alakja, oda állt Isten rendeléséből az Egyház kormánya mellé, hogy legyen „paz Christi in regno Christi0 — Krisztus békéje Krisztus királyságában és ennek a békének az ölén a világ vergődő lelke megenyhüljön, nyugodtan repüljön, könnyen szálljon és biztosan emelkedjék a Magosságok felé. Est a közel egy évtized óta tartó, áldásos, kegyelmekkel teljes kormányzást : XI Pius pápa őszentsége megkoronázásának a hetedik fordulóját is ünnepeljük, amikor a Szentatya félszázados papi jubileumán emlékezünk. Ebbe az emlékezésbe a Kereszt diadalának a győzelmi hire is vegyül. Az Egyházi állam 1870 ben történt elfoglalásának és megdöntésének a letűnt ötven év folyamán végigvonult nehéz tudata ma a múlt emieke már. Mire a történelem homokóráján ennek a félszázadnak az ideje lejárt és mire az utolsó homokszem is lehullt: újra él az Egyházi állam, újra szuverén a pápai hatalom és ötvenkilenc esztendő után újra szabad — nem a Vatikán foglya többé — a pápa. Háromszoros ma a katholicizmus ünnepe; háromszoros az öröme! Ennek az ünnepnek a tudata, ennek az örömnek az érzete végig szárnyal az egész világon és északon, délen, nyugaton meg keleten szivbéli egységben, lelki közösségben, hatalmas erőben ünnepel a katholikus egyház. Ünnepel Magyarország katholiciz- musa is és ünnepel a mi megyénk katholikus társadalma is. Hálával telt szívvel fordul Róma felé, amely azóta, amióta szent István király bölcsessége II. Szilveszter pápától kérte a koronát, a „királyi diadémot“, jó- és balsors közepette mindenkoron segítette a kereszténység védőbástyá- | ját, a Nyugat oltalmát: ezt a sok vihart látott magyar nemzetet. Segíti ma is, történelmi megpróbáltatásának nehéz idején. Annak az érdeklődésnek, amellyel XI. Pius pápa felénk fordul; annak a figyelemnek, amellyel sorsunkat kiséri; annak a szeretetnek, amellyel velünk szemben viseltetik, az ö bölcs kormányzása alatt nem egyszer éreztük már az eleven megnyilatkozásait. Pécs püspöki székének legutóbb való betöltése idején itt járt közöttünk, itt lebegett e város falai között a Szentatya lelke. Milyen nagy volt akkor a mi örömünk! És milyen nagy a mi örömünk ma, amikor lelkűnkben mi szállhatunk el Hozzá, az ő városának a falai közé. Ezzel az örömmel hódolunk Előtte és ezzel imádkozunk Érte jubileumi évének felvirradt hajnalán. Molnár József. Rákosi Jenő 1842-1929. Pillanatok alatt a csonka országban és annak határain túl elröppent a hir, hogy Rákosi Jenő meghalt! Kábult mély álomban átlépett a véges emberi életből az örökkévalóságba, hogy álmodhasson tovább 30 millió magyarról, Nagymagyarorsságról, a magyar igazságról és a magyar föl- támadásról. 86 tavasz rügyezését érte meg, voltak pályafutásánál dalos, virágos tavaszok, forró nyarak, hanyatló őszök és dermesztő telek. Volt része az élet nehéz megpróbáltatásaiban, felé mosolygott a siker, az elismerés és csodálat diadalmas éneke és ráborult lelkére, legázolt hazáját sirató érző, nagy embernek, fájó keserűsége. Rákosi Jenő nagy ivelésü pályája a kis vasmegyei faluból Acsádról in dúlt ki és a lengyeltóti gazdasági gyakornokból báró Kemény Zsig- inond munkatársa, a Nemzeti Színház igazgatója, népszerű színműíró, Deák Ferenc publicistája, a Budapesti Hírlap alapitója, annak hasábjain a magyar újságírás fejedelme lett. Az utolsó évtizedben minden munkaereje egy szent gondolatért folytatott gigantikus küzdelemben összpontosult: megdönteni azt a rét tenetes Ítéletet, amelyben a trianoni béke diktátorai a legigazságtalanab bul büntették a világháborúban részt- vett nemzetek leglovagiasabb, leghősiesebb nemzetét, a magyart. Gyönyörű írásaival, ékes szavával, nemzetközi összeköttetéseivel mindig abban munkálkodott, hogy csüggedő, közömbös nemzetét felrázza lemondásából, hogy élte alkonyán lelkében égő fanatikus tűzzel lángra]óbbantBa a nemzet ifjai szivében a magyar 1 jövendőbe való bizakodást, hogy ősz I szeforrasBza a magyar sziveket az I egymás szeretőiében és hogy a nagy magyar igazságnak az egész világ fülébe való kiáltásával megrázza azokat a határokat, amelyekkel hazájának kétharmad részét levágták Szent István birodalmának testéről. Ebben a fenséges küzdelemben nem ismert fáradságot. — A 86 éves aggastyán kezében frissen, üdén percegett a toll, mesBzehangzóan csengett ajkáról a szó és utrakelt Angliába és ment Rómába, hogy a revízió nagy munkájából kivegye részét a nagy angol lord, Rothermere és Olaszország nagy- gyátevője, korunk legnagyobb politikusának, Mussolininak oldalán. Bármilyen nagy volt azonban lelkének ereje, szervezetét az örökös lázas munka, a ritkáknak jutó nagy életkor legyengítette és ebből a késő őszi utazásokból megrongált egészséggel tért haza. Azóta állandó gyengélkedéséről hallottunk, csak lelke iszott, de már mind ritkábban engedelmeskedett kezének a toll és derűs zamatos magyaros szavát nem lehetett hallani sem a gyűléseknek zöld, sem az ünnepléseknek fehér asztalánál. Utolsó hetei ssendergésben, utolsó órái mély álomban teltek el, míg múlt pénteken a déli órákban meg nem szűnt örökké dobogDÍ az a nagy és nemes szív, amelynél senki, egyetlen magyar szív sem szerette jobban népét és hazáját, megmerevedett as a kéz, amelynél gyönyörűbben senki sem tudta leírni, formába foglalni a magyar érzéBt, a magyar gou do latot. A 60-as évek szeliemóriásai közül utolsónak hagyta itt nyomorúság ban vergődő nemzetét. Deák Ferenc, Jókai Mór, Kemény Zsigmond, Tisza István társaságából tekint le lelke a fenséges magasságból, amikor porhüvelyét e1 helyezte könnyező nemzete a Kerepesi úti temetőben. Tan ott fenn a minden hatalmak Uránál gyorsabban meghallják remegő, könyörgő szavát, mint itt lenn a múló földi hatalom emberei. Halás kegyelettel borulunk le a magyar jövendő legöregebb, de leglelkesebb harcosának, a magyar újságírás eszményképének és atyjának frissen hantolt sirhalma előtt és megszentelt, megtisztult érzéssel imádkozunk : legyen annak a Pestnek földje, amelyet oly kimondhatatlanul szeretett, könnyű az ő porhüvelyének és legyen minél előbb valóvá az a fenséges nagy vágyakozás, amelyért élte utolsó évtizedében oly fáradhatatlanul küzdött: dőljenek le a trianoni határok s a bűneiért megszenvedett nemzet hálaadó éneke szálljon az égtáj minden részéről és boldogságtól síró emberek vegyék körül sírját Rákosi Jenőnek, a revíziós gondolat meg- dicaőült mártírjának. 8« XI. Plus pápa Jubileumi ünnepsége. A szekszárdi kath. egyesületek folyó évi február hó 10-én délután 5 órakor a vármegyeház nagytermében, amelyet a társadalom minden osztályához tartozók teljesen megtöltöttek, ünnepelték a Szent Atyának 50 éves papi jubileumát. A mélységes tisztelet és áhitatos szeretet szülte ünnepség igen fényes keretek között folyt le és igy a szekssárdi ünnepség méltán sorakozott azon millió és millió ünnepséghez, ahonnan mindenki a gyermeki szív tiszta sseretetével tekintett Rómára, Krisztus helytartója, a katholicizmus látható fejének alabja felé és hálát adott a Mindenhatónak, hogy egyházának fejedelmét az élet hosssu utján ehhez a fenségesen szép ünnepséghez elvezette. Az Ünnepséget Kiss Lajos apát- plebános nyitotta meg, lendületes szép beszédben emlékezvén meg arról a magasztos érzésről, amely a jubileumi ünnepség ezen óráiban a kath. egyház minden tagjának szivét betölti és azon áhitatos szeretetről, amellyel az egész világ katholikussága tekint ma Krisztus vallásának látható fejedelmére. Az apátplebános mély hatást keltő beszéde után a „Cecília0 énekkar Mohr J. Rex regumát énekelte Berta Antal segédlelkész, karnagy vezetésével, gyönyörű összhangban és nagyszerű betanulással. A nagy tetszést kiváltó énekszám alatt többek agyában villámlott meg az a gondolat, hogy e kiválóan összeállított és nagy müértéssel betanított énekkarnak templomon kivüli szereplésével miért nem találkozunk többször is. Molonyai Elemér realgimn. tanuló Pály Edének „A Vatikán0 cimü versét szavalta mély átérzéssel. Ezután az ünnepélynek legkiválóbb száma következett, Molnár József felsőkeresk. isk. tanár mondotta el óriási hatást keltő, úgy tartalomban, mint előadásban kiváló magaslaton álló ünnepi beszéd it. Mindenki még a beszéd hatása alatt állt, amikor a „C ciha0 énekkar I “Singenberger J Oremus pro Pontifice | gyönyörű könyörgésszerü énekét adta * elő, ugyanazzal a precizitással és
