Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-12-24 / 52. szám

Vamáasnafe tesszük ki magunkat, mert ez nem hátráltatja az ügyet, sokkal nagyobb hátrány ez, ha nem szólunk semmit. T. képviselő- társam, én saját praxisomból fogok előadni egy obszervációt, amelyet a génuai konferencián tettein.

— A génuai konferencián szól volt a legkülönbözőbb ügyekről, ópiumügyről, közlekedési ügyekről, pénzügyekről és mindenféle olyan ügyről, amely abban az általános helyzetben a világot érdekelte. És akikor egy állam képviselője minden egyes kérdés tárgyalásánál felállt és azt mondta: kérem, minket rendkívül érdekel ez a kérdés, azonban mi nem szólhatunk tárgvilag hozzá, míg a főváros meg van szállva, míg az egyetlen kikötőnk nemzetközi ellenőrzés alatt áll. Következett az ópium kérdése. És akkor ugyanez a képviselő megint felállt és azt mondotta, hogy rendkívül érdekes az ópiumkérdés, azonban nem szólhat tárgyilagosan a kérdéshez,- míg a fővárosunk meg van szállva és a kikötőnk idegen ellenőrzés alatt áll. És ez ment napról-napra 15—20 kérdés tárgyalásánál. A vége pedig ennek az volt, hogy amikor ennek az idegen- államnak képviselője felállt a konferencián, abban a percben kiürült a terem, senki me ff nem hallgatta többet. Bocsánatot kérek, a nevetségesség as, amely öl. Egy kormány, amely reszkírozza azt, hogy rámutassanak arra, hogy a teljes ismeretlenségében az európai helyzetnek,: nem tudván a lehetőségeket mérlegelni, idehoz kérdéseket, amelyek előreláthatólag csak visszautasítással találkozhatnak, nevetségessé teszi a maga országát és nem tesz szolgálatot az ügynek. (Helyeslés.)

— Ezeket el kellett mondanom, mert én azt hiszem, hogy a helyzet megítéléséhez szükséges a kérdésnek ezt az oldalát is látni. Addig. míg a külföldön' a hangulat nincs megérve, míg azok a vezető nagyhatalmak, melyek a revízió kérdésében elsősorban döntésre hivatottak, a mai állapot, a status-quó • fenntartása mellett vannak, addig nézetem szerint oktalanság, rövidlátás a Népszövetségnél ennek a kérdésnek felvetése. Amikor magámévá teszem azt az utasítást, amelyet' a fő1 város az országgyűlésen keresztül á kormánynak adni kívánt, ezt ilyen értelembén fogadom el, és minden olyan értelmezést ab ovo él ließ utasítanom, inéig ezzel as értelmezéssel ellentétben áll. Van a javaslatnak egy harmadik pontja, és ez vonatkozik a nemzet egységére. Már utaltam, rá, hogy ennek a javaslatnak legkiválóbb része az, hogy egységesen jött létre, hogy kikapesoltattak azok az ellentétek, amelyek azt megelőzték és végeredményben olyan szöveg jött létre, amelyet mindnyájan elfogadhatunk.

Tíz éve: a nemzet egysegéért

— A magam részéről esák azt tehetem hozzá, hogy tízéves politikai működésem óta ebben a csonka országban mindig azon voltam, minden lépésem azt célozta, hogy a nemzet egységét, társadalmi, érzelmi, gazdasági téren, felekezeti téren helyreállítsam. (Éljenzés.) Nem hiszem, hogy. egyetlen egy képviselő volna, aki ezt kétségbevonná cs aki bizonyítani tudná, hogy intenciómban más vezetett,

mint ez a szempont. (Élénk helyeslés és éljenzés.)

— T. Ház! De éppen, mert nagyfontosságúnak tartom ezt a kérdést, és különösen fontosnak azt, hogy a revízió kérdésénél a nemzet egysége megóvassék, rá kell mutatnom bizonyos szimptomákra, amelyek az utóbbi időben keletkeztek és amely szimptomák azt mutatják, hogy ebben a kérdésben a nemzet egységes felfogását bizonyos veszély fenyegeti. Elsősorban magának, ennek a javaslatnak histórikuma bizonyítja, hogy a javaslat eredetileg egy ellenzéki akció céljára adatott be és abban olyan pontok szerepeltek, amelyek bizalmatlanságot fejeztek volna ki a kormánnyal szemben abban az irányban, hogy vagy nem akarja a revíziót, vagy bizonyos mulasztások terhelik * kormányt a revízió kérdésében. A kritika mindenkinek szabad, én azonban azt hiszem, hogy ez olyan kérdés, amelynél még a kritikával is óvatosnak kell lenni.. (Ugyvan! a jobboldalon.) Hiszen, ha a nemzet egységét meg akarjuk óvni, ennek feltétele az, hegy a parlamentben ülő nagy többség ne szembehélyeztessék ennek a kérdésnek ilyen kezelésével, hogy az | nagy többség, amely a kormányt támogatja, ne brüszkiroztassék olyan javaslatokkal, amelyek egyenesen ellenzéki tendenciákat szolgálnak. Hiszen ez a legelemibb feltétele annak, hogy az országban az egység egy ilyen nagy problémánál megóvassék.

Az ellenzék bél hártyája

—. De t. képviselőház, én azt látom, hogy az ellenzék — és fieni annyira a parlamenti eiiénzék,■' hanem inkább talán a sajtóban jelentkező ellenzék — két kártyára tette' föl a jövő szempontjából a maga reménységeit. Az egyik kártya az az elégedetetlenség, amely az országban gazdasági állapotaink miatt van. A másik 03 a türelmetlenség, amellyel, a nemzet a revízió kérdését sürgeti. És amennyire érthető a türelmetlenség érzelmi szempontból, mert hiszen bizonyos, hogy a tőlünk elszakított részeken a magyarságnak rossz a sora, . (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon cs a középen), .egészen bizonyos, hogy napról- napra gyengül t azon intézkedések, folytan, amelyeke? a szomszédállamok tesznek, érthető, ha a nemzet sürgősnek tartja a revíziót, objektiv szemponttal est alátámasztom nem lehet, mert bocsánatot kérek, amikor azt látom,; hogy a nagy Németország területeinek bizonyos részein még ma is megszállás van, mikor azt látom, hogy ugyanazok az egyenlőtlenségek, amelyek a trianoni szerződésben benne foglaltatnak, a versaülesiben is benne vatzak és Németország a revízió kérdését még föl sem vetette, mikor azt látom, bőgj; ott még a reparációs probléma sines 'megoldva, mikor azt látom, hogy Magyarországán kívül á földhöz sújtott államok közül Ausztria és Bolgárország sem vetette még föl a revízió kérdését, akkor azt kell mondanom, hogy egy bizonyos türelem ezen a .téren nagyobb erőt mutat a nemzet szempontjából kifelé, mint a türelmetlen sürgetés olyan időben, amikor a kérdés még megérve nincs. (Úgy van a jobboldalon.)

Ma nincsenek olyan kezek, melyek a kormányt

megkötnék!...

T. Képviselőházi Ha könnyelműen ki lehet dobni a jelszót, hogy a kormány ellensége a revíziónak, hogy hátráltatja a revíziót abban a hitben, és bizakodásban, hogy ebben a kormányban van annyi becsület, hogy nem fogja felfedni a kártyákat, és nem fogja felfedni azt a politikát, amely est követ. Egyre azonban figyelmeztetem ezeket., hogy abban az időben magasabb kezek voltak azok, amelyek megkötötték Tisza István gróf kezét, hogy ebben az országban rendet csináljon. Ha a revízió kérdése ilyen belpolitikái zavarkeltés érdekében használtatnék fel, ma nincsenek olyort kezek, amelyek a kormányt megkötnék, (ügy van! ügy van! Taps a jobboldalon és a bálközépen.) Figyelmeztetem erre nyomatékosam azokat, akik talán ebben bizakodnak

Ko t «propaganda a revízió

eégé«e aiatl

— És t. képviselőtársam, én féltem ezt a kérdést attól is, hogy ezzé! a kérdéssel belpolitikai momentumok kapcsoltassanak össze. Volt egy idő, amikor belpolitikai szempontból külpolitikai tényezők támadták és rágalmazták est az országot. Hiszen ott voltak az emigránsok. (Málasits Géza; Ma is van emigráns elég! — Élénk felkiáltások a jobboldalon: Szökevényei; azok!) Hála Istennek^ ezeknek

sólya és ereje nem számít íóbbefc. Az is bízó nyos, hogy ellenséges politikai hatalmai; pro» pagandát folytattak nagy mértékben Magyar» ország ellen belpolitikai szempontból. Sajnos, azt kell tapasztalnom, hogy a revízió cégére alatt vannak egyes politikai tényezők, «kik —I remélem öntudatlanul, — de egyenes kontrapropagmdát folytatnák a revízióval szemben.

— Mert bocsánatot kérek, ha eddig ezek az előbb említett külföldi tényezők Magyarország ellen propagandát folytattak azon a címen, hogy itt diktatúra van, hogy itt feudális uralom ■ van,... hogy itt .a kormány Habsbuig- puccsot kását elő — és hasonlókat mondtak, — úgy ezekhez a jelszavakhoz ma ezek a belpolitikai tényezők hozzáteszik még azt is, hogy itt klikk-uralom van, hogy itt a közélet nem tiszta, hogy a kormány tussol panamákat, hogy a kormány semmit sem hajlandó tenni a közéleti .tisztaság. érdekében, és hasonló vádakat hangoztatnak, amelyek bizonyára alkalmasak arra, hogy az országnak jó hírnevét a külföldön csorbítsák, akkor, amikor esek a vádak alaptalanok, amikor, esek a vádak nem felelnek meg a tényeknek, mindenesetre egyes tálán mutatkozó szimptomáknak lényeges túlzását jelentik, (ügy van! ügy van! a középen.)

A megbélyegzettek revíziós klikkje

H'í retina vm ittég ebben az éleiben valami vágyam...

•— JLgoll.cj oUUGTC in jivriiAt^iucno n/Gbo P*y

risk-lenni — és meggyőződésem szerint van is benne cmnyi erő, hogy továbbvigye a maga hajóját s bevigyea révkikötőbe kellő időpontban, akkor, amikor ez lehetővé válik. Mert bocsánatot kérek, de fc. képviselőtársam, mikor azt hangoztatja^ hogy a kormány nem kellően sietteti a révizió kérdését, ugyanakkor szemrehányást tesz a kormáynak, hogy mulasztásokat követ el ezen a téren, szemrehányást tesz abban a tekintetben, hogy talán lehető alkalmakat nem ragadott meg. És éppen vélem szemben sürgeti ezt | Azt hiszi a tisztelt képviselő úr, vagy azt hiszik azok, akik kidobják a jelszót ma, hogy Bethlen akadálya a revíziónak, — hogy ezt elhiszik a széles néprétegek ebben az országbant Vagy nem tudja-e a tisztelt képviselő úr cs- mindenlri, ali az én parlamenti múltamat, a tradíciómat és mindazt ismeri, ami lélekben és érzésben nem ehhez a csonka-országhoz, hanem Nagy-Magyarország- hoz köt (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a kő:épen), hogy ilyeneket lehet felhozni ezzel a férfiúval szembent Hissen, ha vám még ebben az életben valami vágyam, úgy az csak az lehet, hogy ennek a kérdésnek megoldásit megérjem. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon, középen es balkozepen.) Es hogyha van valami, ami politikai téren ambícióm lehet, úgy az az lehet esák, hogy- ennek a kérdésnek megoldása ehhez a rezsimhez fűződjék. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon, kosé pen és balközépen.) Azt hiszi a t. képviselő űr és azt hiszik azok, kik ilyen vádakat kőny- nyelműen dobnák ki, hogy a magam részéről nem fogok ezekkel a vádakkal szemben hivatkozni azokra az erőkre és azokra az erőforrásokra, amelyek éppen ezeket a vádakat meg- semmisíteni képesek7 Hiszen fc. képviselőtársam volt egy idő, ezelőtt tíz évvel, amikor egy magyar áUamf érfiúval szemben azt a hitet keltették, hogy ő a világháború okozója, hogy 5 volt az, aki imperialista célok érdekében Magyarországot engedte belesodródni a háborúba és azért mondták ezeket, mert tudták jól, hogy ez ás állam férfiú nem védekezhetne ezek élten a vádak ellen (Úgy van! Úgy vm! a jobboldalon), mert tudták jól, hogy olyan vádak hangoztatásával, amely ellen nem védekezhe- •tik, sikerű! majd az országban olyan közhangulatot teremteni, amely az országot az ő céljaik számára megszerzik. (Úgy van! Úgy van! taps a jobboldalón és a balközépen.)- — T. képyiselőház! Én csak annyit mondok,

i hogy ha van itt klikk, akkor, igenis látok kialakulni egy kis klikket a revízió kérdése kö- s rül, amely klikk a maga kis pecsenyéjét a re- ; vízió tűsénél kívánja megsütni. (Úgy van! ; ügy vem!, Taps a jobboldalon és a középen.)

. És hogyha van egy klikk, akkor ez a patenti■ rozott hazafiaknak klikkje, akik azt hiszik,

■ hogy ők egyedül hazafiak, ők egyedid azok, • akik a revíziót óhajtják, akik azt hiszik, ho.gy

ez a kérdés az ő monopóliumuk (ügy van! a i jobboldalon.), amelyhez más ne szóljon hozzá, ’ mert csak kritikára szorul, és akik ennek a kérdésnek segítségével féléd akarják bélye- > gtzm azt 0. bélyegei, amelyet: homlokukra sütött vagy a múltnak sikertelensége, vagy a mull 'politikai, életben elkövetett bűnük.

Félte a tisztátalan bezekkel — T. kép viselőház! Én igenis ezektől féltem a nemzetnek egységét, mert ezek nem tiszta kézzel nyúlnak hozzá a revízió kerdéÍ séltez; már pedig ez a nemzet- azt követelheti, hogy ehhez a kérdéshez mindenki tiszta kézzel nyúljon hozzá. És nekünk viszont a nemzet egysége érdekében kötelességünk, hogy távoltartsuk ezeket a revízió tói. (Zajos éljenzés, a Ház tagjai felállva tapsolnak-.)'

Pakots József viszonválaszában azt hangoztatja, hogy a miniszterelnöknek ezek a kijelentései, amelyek az ország visszaszerzésére vonatkoztak, őt is tapsra késztették'és 1 H a miniszterelnök kijelentéseinek szug- gesstiója alá került. A miniszterelnök kijelentéseit mindenképpen elhiszi, de. mégis hangoztatja, hogy a diplomácia mai módszerével szambenáll a közvélemény és erről a közvéleményről lehetséges, hogy a miniszterelnök köt tévesen informálták. A revízió kérdését belpolitikai kérdések nem érintik. A miniszterelnök válaszát, new fogadja el.

Ezután Bethlen István gróf még egyezer ! felszólalt»;

A revízió elgáncf óléinak műnváfa

Bethlen István gróf miniszterelnök: .T. Képviselőház! A fc. képviselő úr kifogásolja, hogy én bizonyos megjegyzéseket tettem olyan tendenciákra vonatkozólag, amelyek a revízió kérdését mondjak nem egyéni, de bizonyos politikái célokra akarják kihasználni. Én e?t bővebbén non magyaráztam meg. Engedje meg 1 képviselőtársaim, hogy ezt ne is tegyem. Én azt hiszem, t. képviselőtársam éppen annyira tisztában van, mint én, azzal, hogy mire céloztam. (Úgy van!)

T. képviselőtársam azt mondja, hogy egyes külképviseleti • hatóságaink és az államnak külső országokban lévő képviselői man helyesen járnak el, mert a revízió ügyét nem segítik elő azáltal, hogy bizonyos ellentéteket kreáltak maguk és olyan tényezők között, akik az ügy szolgálatára lehetnek. Erre csak azt válaszolhatom: teljesen informálva vagyok e megjegyzésnek,, mondjuk homályos megjegyzésnek szintén minden egyes részletéről. (Derültség jobbfelól.) és erre csak azt válaszolhatom, hogy vegye tekintetbe fc. képviselőtársam azt, hogy mennyi nagy érdek van ott, hogy ellentétek kreáltassanak a követ és azok között, akik a revíziót előmozdikmi hajlandók. Azt hiszi t. képviselőtársam, hogy azok, akik Magyarországnak nem barátai, nem minden kövei megmozgatnak-e, nem mindenféle intrikára képesek-e abból a célból, hogy asoT‘ közöt* a tényezők között, mnriyeknek együttműködése esetleg előnyös volna, ellentéteket kreáljanak? Legyen . meggyőződve fc. képviselőtársam, bogy a túlsó oldalon is mozog a világ, a túlsó oldalon is dolgoznak a revízió ellen és fclh-Osm-áljdk az ilyen apró eszközöket, amelyek azután itt könnyen hitelre talál nák (Úgy van!) és itt rögtön váddá alakulnak át a magyar képviselők előtt. (Ügy vont) Revízió 6« belpol * ha

— De tovább megyek. Azt mondja t. kép viselőtársam,, hogy ő más felfogásban van, «

I belpolitikának ebbe a kérdésbe való bélekevé- rése tekintetében. Hát, éh hiszem, hogy't. képviselőtársam abban a ‘meggyőződésben él, hogy ha mi holnap itt bevezetjük a titkos választójogot, ha holnapután helyreállítjuk az esküdtszéket, akkor lesz dinom-dánom, lakodalom ez egész országban -és a revízió megless. Én, £. Képviselőhöz, erre csak azt válaszolhatom, hogy én azt latom, hogy Ausztria a legradikálisabb alkotmányt alkotta meg (ügy vtbi!), amely egyáltalában elképzelhető, azt látom, hogy Ausztriában a kormányzat mindenesetre sokkal radikálisabb, mint itt, azt látom, hogy Németországban a szociáldemokraták vannak uralmon — és mi az eredmény? Bevizióhoz egyik sem jutott, még fél sem vethették a kérdést és Németország, dacára az o legdemokratikusabb kormányának, aszal kínlódik, hogy az idegem csapatokat, amelyek megszállva. tartják országuk területének egy részét-, valahogy eltávolítsák .országuk területéről. Hol bizonyítják a tények t. képviselőtársam állítását? Legyen meggyőződve,, t. képviselőtársam és ezt teljes meggyőződéssel mondom, akármit csinálunk ezen a téren, nem 03 dönti él a revíziót. Ezeket a kérdéseket döntsük el magunk között, hogy szüksége van-e az országnak ezeknek a kérdéseknek olyan megoldására, amelyeket fc. képviselőtársam tart jónak,, vagy annak a megoldásnak hagyjuk -meg életét, amely ma itt van.

Kísérletezni nem tebd

— Meggyőződésem az, hogy ez az ország olyan életvísz/myok között él, hogy belpolitikái téren expcrimentálni nem. szabad. Aki itt experimen tolni akar, az a maga részéről szolgálatot tehet egyes eszméknek, de kockáztatja ennek az országnak ennek a nemzetnek létét, (Élénk helyeslés, ’ r>* a jobboldalon és a középen.)