Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-30 / 48. szám

2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 november 30. TRETORN HÓCIPŐ *> VILÁGHÍRŰ @1 18 havi részletre §§f Fábián Sándor «31 «1 elektrotechnikai- és rádió- vállalatánál * S«"k Szekszárdon (Korzó) TlE39L"r ahelyett, hogy egy testvérként sereg- lett volna eieréves határainak védel­mére, feldúlt hangyabolyként szágul­dozott egymáson keresztül. A hős magyar, a világtörténelem hérosza olyan nációk talpa alá került, ame­lyek vagy kiélték magukat, vagy nem egészen elfogadható módon szü­lettek meg. A történelem igazság­szolgáltatása kegyetlen és nem lehet történelmen túlivá tenni azt, hogy lenézett, megvetett, semmi nációk ke­rültek fölibénk és tartják a gyeplőt kemény marokkal. Ez itt a tétel, ez itt a kérdés, amelynek tengerébe torkollik mellék és főfolyó. Ez itt a seb, amely gyógyításért a honfi arcába néz. Ez itt a nagy jajszó, amely a honszeretet nagy vissz­hangjára vár. Ez itt a vita, a befe­jezés, a kezdet és vég, amely feltá­madásra les. Ez a nagy Ítélet: a magyar nemzet és haza elesett. És e kor egyetlen történelmi tétele az, hogy megragadjon min­den becsületes magyarhoz, ezer- évhez méltó eszközt az őshatárok visszaszerzésére és biztosítására. E. mérkőzésen túl, majd, kényelem­ben, vitázhatunk afelett, hogy ma két szélre került alvó közül melyik van egymás mellett jobban a szélen és melyik hó hidegebb a novemberi, vagy a márciusi. De ma erre nincs idő. Ma a halottak éjszakája van, ma arról kell gondolkoznunk, hogy a hazaszeretetnek, a hazá ért hozott áldozatnak milyen erő­feszítésével fordíthatnánk Isten ne­vében tovább az eget: a magyar hajnalig. Ez a cél szent és elérni úgy lehet, ha vallás és haza, hit és hazaszere­tet, mell mell mellett, kéz a kézben, egybeforrva halad. Tehát nem ez a tétel: vallás, vagy haza, hanem ez : vallás és haza. Háborús emlékérem. A kormányzó ur körülbelül kát héttel ezelőtt kelt legmagasabb hatá­rozatával háborús emlékéremét alapí­tott b az erre vonatkozó szabályzat már napvilágot is látott. A háborús emlékérem elnyerésére több kategória tarthat igényt. Első­sorban azok, akik az 1914—18. évi háborúban 1918 október 30 ig bezá­rólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országrészeknél tényleges szolgálatot teljesítettek. Másodsorban azok, akik ugyanezen idő alatt be­tegek és hadifoglyok, háborús sebe­sültek erdőkében különleges műkö­dést fejtettek ki s ezért legfelsőbb ki­tüntetésben részesültek, vagy a Vörös- kereszt körül szerzett érdemekért ala­pított diszérem tulajdonosai. Harmad­szor hadiözvegyek és hadiárvák, ez utóbbiak közül csak a legidősebb fiú, továbbá olyan polgári egyének, akik a hadrakelt seregnél, vagy mögöttes országban állami, vagy ezzel egyen­értékű szolgálatot teljesítettek és mű ködösükkel a fegyveres erő érdekeit előmozditották. Kivételes esetekben a kormányzó olyanoknak is adomá­nyozhatja a háborús emlékérmet, akik a háború befejeztét követő nem­zeti megpróbáltatás idején a nemzeti eseményeknek harcosai voltak. Mint külön rendelkezés, megemlítendő, hogy a Magyarországgal szövetségben volt államok háboratviselt polgárainak is adományozható a külügyminiszter elő terjesztésére. A háborús emlékérem irodájának teendőit az Országos Vitézi Szék látja el. Az igényjogosultak közül a tényleges szolgálatban álló igényjo­gosult tisztek és legénység kérvé­nyei illetékmentesen szolgálati utón a honvédelmi miniszterhez terjesztet­nek fel s ugyanez az eljárás azok­nál is, akik ma már nincsenek tény­leges szolgálatban, de a háború alatt katonai szolgálatot teljesítettek. Azok a kategóriák, amelyek nem a hon­védelmi miniszter előterjesztésére jut­hatnak a háborús érmekhez, elöljáró hivatali főnökeiknek adják át kérvé­nyeiket, akik azokat az ille­tékes miniszterhez terjesztik fel. In­nen a Magyar Kir. Miniszterelnökség utján továbbittatnak az Országos Vitézi Székhez. Polgári egyéneknél kis és nagy községekben a községi, illetőleg a körjegyzőhöz kell benyúj­tani a kérelmeket, amelyek a főszol­gabíróhoz kerülnek el. Megyei és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, Buda­pesten a kerületi elöljáróság veszi át az erre vonatkozó kérelmeket. A főbirák, illetőleg a polgármester a kérvényt véleményező javaslata kísé­retében a főispánhoz, illetőleg Buda­pesten a főpolgármesterhez terjeszti fel, akik azután észrevételeikkel a Vitézi Székhez küldik meg. Minden esetre örömmel fogadja az ország népe ezt a legmagasabb kor­mányzói elhatározást, amelynek célja annak az együvétartozásnak a hang­súlyozása és felelevenítése, amelyet a világháború szenvedései a benne résztvettek számára feledhetetlenné tettek. Emlékeztetni akar ez az érem HORTOBáCTI JUHTUIÍ Mindenütt kaphatói Termeli; Tej szövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mlklóa-tst 110—121. a közös szenvedésekre, a közös erő­feszítésekre, a becsülettel és kitartás­sal megvívott harcokra, amelyekből oly bőven kivette a részét az egész magyar nemzet. A hadi emlékérme­sek legelsője maga a kormányzó, aki­nek személyes bátorságát az Adrián vívott csatáiban az egész világ cso­dálta, de akire a jó és rettenhetetlen katona hivatásánál is magasabb, szentebb és történelmibb hivatás várt: akarattal, erővel kitartással megala­pítani az uj Magyarországot s a füstölgő romok fölé kitűzni a ma­gyar történelem ezer esztendejének zászlaját. Szekszárd megyei város képviselőtestületé­nek választása. Folyó hó 28-án folyt le Szekssárd megyei városban a városi képviselő- testület 30 tagjának megválasztása. A választás egy kis képviselőválasz­tásnak is beillett, mert a szavazók oly nagy számban járultak a válasz­tási urnához. Az Összes életbenlévő és Szekszárdon lakó választóknak kb. 70 százaléka élt szavazati jogával. Az egész vonalon a városi párt lis­tája győzött, bár az ellenzék nagy erővel dolgozott, többen saját érde­kükben is személyesen j^oly agitációt fejtettek ki, hogy a választási elnök­nek, Szeghy Sándornak többször kel­lett élni elnöki jogával, hogy a vá­lasztókat megmentse attól a molesz- tációtól, hogy még a választási te­remben is kivegyék kezéből a sza­vazólapot. Egyébként a választás tel­jes rendben folyt le reggel 9 órától délután 4 óráig. Összesen 1997 sza­vazat adatott le, különösen a máso­fej- és joszágvesztésre Ítélteti a nagy­szebeni országgyűlés által. Bethlen azonban török földre menekült. Ott nagy diplomáciai sikerrel meghiúsítja a szászoknak a kis ország politikai és területi egységét örökre kockáztató törekvését, hogy a porta, a három ottani nemzet között három vajda­ságra ossza fel Erdélyt. Báthoryt a török, majd az országgyűlés által is letéteti, úgy, hogy az Nagyváradra fut, hogy Erdély eme kulcsát fel­ajánlja a töröknek. Itt azonban saját emberei Géd Szilasi János, Ladányi Gergely hajdukapitányok, a fejede­lemségre vágyó Giczy András felbuj- tására meggyilkolják. Bethlent pedig, kit már előzetesen a török is elismert, a kolozsvári országgyűlés rendei, ahogy az erdélyi történetiró, Nagy Szabó Ferenc olyan találóan írja: «féltekben libere eligáltak», vagyis féltekben szabadon fejedelemmé vá­lasztottak. 1613 okt. 24 én történt fényes be iktatása után aztán Bethlen meg kezdi Erdély felett való. korszak alkotó uralkodását. Megszületik Er­dély aranykora. Mert méltán lehet ennek nevezni az ő uralkodását Mindenekelőtt rendezni kezdi a kis ország nyomorúságos belállapotát. Legelőször is kibékül a szászokkal, a német politika természetes szövet­ségeseivel. Visszaadja azok régi ki­váltságait s elkobzott jogait. Könnyít a jobbágy sorba süly esztett székely népen. Kibékíti a Báthory pártot, ki adva nekik a fejedelem ő tőle jutal­mat váró gyilkosait. Megszünteti a Báthory-féle proskripciót. Megengedi a kiűzött katholikus urak vissza­térését. Megpróbálja a békét a bécsi udvarral is. De ott engesztelhetetlen a gyűlölet iránta. Bethlen nagyon jól tudja, hogy a kis Erdély a török és a német hatalmi nyomása alatt összeroppan, ha a hozzákapcsolt ma­gyar vármegyéket meg nem tart­hatja, ha ezeken keresztül a tápláló vérkeringés az anyaországgal meg­akad. Szembefordul tehát az udvar­ral, amikor ez, Erdélyben a hódítás jogával már nem dicsekedhetve, ezekre a kapcsolt részekre veti szemét, sőt Erdély kulcsát Nagyváradot fondor­lattal, vesztegetéssel elvenni próbálja, Nagybányát, Kővárt, Ecsed, Huszt és Tasnád várát, ezekkel Kővár vidékét, Krásznát, Maramaros megyét tényleg is elfoglalja. Kénytelen fegyvert ra­gadni s nagyobb török segítséggel aztán a nagyszombati két rendbeli békekötéssel, ugyan a király felség­jogának elismerésével visszakapja az elfoglalt várakat s legalább papíron megnyeri fejedelemségének elismerő sét. Mindennek azonban van némi ára. A budai basa által pártolt uj trónkövetelő Homonnay György rá- ígérgetése miatt kénytelen átengedni Lippát a töröknek, ami nagy kára ugyan Magyarországnak, de neki és a kis Erdélynek óriási haszon, mert legalább a török részéről nyugodtan maradhatnak. Ezt a nyugalmat aztán Bethlen Gábor kormányzói zseniali­tása fel is használja. Bölcs, engedé­keny uralkodásával megszilárdítja a belső rendet. Helyreállítja a feleke­zetek békéjét. A pártoskodó politiká­tól mentesíti az igazságszolgáltatást. Rendezi Erdély zilált pénzügyeit. ,Uj kereset forrásokat nyit számára. Nem nagy, de megbízható hadsereget te­remt, amellyel aztán később lehetővé tette, elősegítette a kis Erdélynek a nagy világpolitikába való bekapcso­lódását. Az uralkodóház vallási politikája éppen akkoriban lobbantotta ki Prá­gában a harmincéves háború legelső csóváját, a csehek felkelését. A nagy európai háború úgy indul meg, mint az egymással szembekerült két ellen­tétes világnézet, a katholicizmus és a protestantizmus erőpróbája. A vallási harc azonban egyúttal politikai harc is s végül is nagy európai hatalmi osztozkodással nyer befejezést. Beth­len Gábor nyitott szemmel figyeli az eseményeket. Magyarországon is mindinkább nehezebb lesz a helyzet. A töröktől való félszabaditás örve alatt idegen katonaság pusztít, ga­rázdálkodik s Bargliano, a már ismert cujus regio, ejus religio elve alapján, a király nevében megkezdi a fel­vidéken a protestáns városok, majd ellenállás után a nemes urak zakla­tását. Bethlen Gábornak nem igen lehet más választása, mint a felkelt csehekkel való szövetkezés, mert látja és nagyon jól tudja, hogy ezeknek leveretésével nem csak Magyarország, hanem az ő kis országa leigázására is sor kerül. Szövetségre lép tehát a felvidék nemességét vezető Rákóczy Györggyel és Széchy Györggyel, el­határozza, hogy »Isten tisztessége HatschenMer Ödön és Fia J^í.k"?r: emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd,. saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyürűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopök, etető és itató vályúk, hornyolt cetaent-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- ás műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlé­kek; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ® ® ® ® ®®<5>®®®®®®®®

Next

/
Thumbnails
Contents