Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-30 / 48. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 november 30. TRETORN HÓCIPŐ *> VILÁGHÍRŰ @1 18 havi részletre §§f Fábián Sándor «31 «1 elektrotechnikai- és rádió- vállalatánál * S«"k Szekszárdon (Korzó) TlE39L"r ahelyett, hogy egy testvérként sereg- lett volna eieréves határainak védelmére, feldúlt hangyabolyként száguldozott egymáson keresztül. A hős magyar, a világtörténelem hérosza olyan nációk talpa alá került, amelyek vagy kiélték magukat, vagy nem egészen elfogadható módon születtek meg. A történelem igazságszolgáltatása kegyetlen és nem lehet történelmen túlivá tenni azt, hogy lenézett, megvetett, semmi nációk kerültek fölibénk és tartják a gyeplőt kemény marokkal. Ez itt a tétel, ez itt a kérdés, amelynek tengerébe torkollik mellék és főfolyó. Ez itt a seb, amely gyógyításért a honfi arcába néz. Ez itt a nagy jajszó, amely a honszeretet nagy visszhangjára vár. Ez itt a vita, a befejezés, a kezdet és vég, amely feltámadásra les. Ez a nagy Ítélet: a magyar nemzet és haza elesett. És e kor egyetlen történelmi tétele az, hogy megragadjon minden becsületes magyarhoz, ezer- évhez méltó eszközt az őshatárok visszaszerzésére és biztosítására. E. mérkőzésen túl, majd, kényelemben, vitázhatunk afelett, hogy ma két szélre került alvó közül melyik van egymás mellett jobban a szélen és melyik hó hidegebb a novemberi, vagy a márciusi. De ma erre nincs idő. Ma a halottak éjszakája van, ma arról kell gondolkoznunk, hogy a hazaszeretetnek, a hazá ért hozott áldozatnak milyen erőfeszítésével fordíthatnánk Isten nevében tovább az eget: a magyar hajnalig. Ez a cél szent és elérni úgy lehet, ha vallás és haza, hit és hazaszeretet, mell mell mellett, kéz a kézben, egybeforrva halad. Tehát nem ez a tétel: vallás, vagy haza, hanem ez : vallás és haza. Háborús emlékérem. A kormányzó ur körülbelül kát héttel ezelőtt kelt legmagasabb határozatával háborús emlékéremét alapított b az erre vonatkozó szabályzat már napvilágot is látott. A háborús emlékérem elnyerésére több kategória tarthat igényt. Elsősorban azok, akik az 1914—18. évi háborúban 1918 október 30 ig bezárólag a hadrakelt seregnél vagy a mögöttes országrészeknél tényleges szolgálatot teljesítettek. Másodsorban azok, akik ugyanezen idő alatt betegek és hadifoglyok, háborús sebesültek erdőkében különleges működést fejtettek ki s ezért legfelsőbb kitüntetésben részesültek, vagy a Vörös- kereszt körül szerzett érdemekért alapított diszérem tulajdonosai. Harmadszor hadiözvegyek és hadiárvák, ez utóbbiak közül csak a legidősebb fiú, továbbá olyan polgári egyének, akik a hadrakelt seregnél, vagy mögöttes országban állami, vagy ezzel egyenértékű szolgálatot teljesítettek és mű ködösükkel a fegyveres erő érdekeit előmozditották. Kivételes esetekben a kormányzó olyanoknak is adományozhatja a háborús emlékérmet, akik a háború befejeztét követő nemzeti megpróbáltatás idején a nemzeti eseményeknek harcosai voltak. Mint külön rendelkezés, megemlítendő, hogy a Magyarországgal szövetségben volt államok háboratviselt polgárainak is adományozható a külügyminiszter elő terjesztésére. A háborús emlékérem irodájának teendőit az Országos Vitézi Szék látja el. Az igényjogosultak közül a tényleges szolgálatban álló igényjogosult tisztek és legénység kérvényei illetékmentesen szolgálati utón a honvédelmi miniszterhez terjesztetnek fel s ugyanez az eljárás azoknál is, akik ma már nincsenek tényleges szolgálatban, de a háború alatt katonai szolgálatot teljesítettek. Azok a kategóriák, amelyek nem a honvédelmi miniszter előterjesztésére juthatnak a háborús érmekhez, elöljáró hivatali főnökeiknek adják át kérvényeiket, akik azokat az illetékes miniszterhez terjesztik fel. Innen a Magyar Kir. Miniszterelnökség utján továbbittatnak az Országos Vitézi Székhez. Polgári egyéneknél kis és nagy községekben a községi, illetőleg a körjegyzőhöz kell benyújtani a kérelmeket, amelyek a főszolgabíróhoz kerülnek el. Megyei és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester, Budapesten a kerületi elöljáróság veszi át az erre vonatkozó kérelmeket. A főbirák, illetőleg a polgármester a kérvényt véleményező javaslata kíséretében a főispánhoz, illetőleg Budapesten a főpolgármesterhez terjeszti fel, akik azután észrevételeikkel a Vitézi Székhez küldik meg. Minden esetre örömmel fogadja az ország népe ezt a legmagasabb kormányzói elhatározást, amelynek célja annak az együvétartozásnak a hangsúlyozása és felelevenítése, amelyet a világháború szenvedései a benne résztvettek számára feledhetetlenné tettek. Emlékeztetni akar ez az érem HORTOBáCTI JUHTUIÍ Mindenütt kaphatói Termeli; Tej szövetkezeti Központ Budapest, I., Horthy Mlklóa-tst 110—121. a közös szenvedésekre, a közös erőfeszítésekre, a becsülettel és kitartással megvívott harcokra, amelyekből oly bőven kivette a részét az egész magyar nemzet. A hadi emlékérmesek legelsője maga a kormányzó, akinek személyes bátorságát az Adrián vívott csatáiban az egész világ csodálta, de akire a jó és rettenhetetlen katona hivatásánál is magasabb, szentebb és történelmibb hivatás várt: akarattal, erővel kitartással megalapítani az uj Magyarországot s a füstölgő romok fölé kitűzni a magyar történelem ezer esztendejének zászlaját. Szekszárd megyei város képviselőtestületének választása. Folyó hó 28-án folyt le Szekssárd megyei városban a városi képviselő- testület 30 tagjának megválasztása. A választás egy kis képviselőválasztásnak is beillett, mert a szavazók oly nagy számban járultak a választási urnához. Az Összes életbenlévő és Szekszárdon lakó választóknak kb. 70 százaléka élt szavazati jogával. Az egész vonalon a városi párt listája győzött, bár az ellenzék nagy erővel dolgozott, többen saját érdekükben is személyesen j^oly agitációt fejtettek ki, hogy a választási elnöknek, Szeghy Sándornak többször kellett élni elnöki jogával, hogy a választókat megmentse attól a molesz- tációtól, hogy még a választási teremben is kivegyék kezéből a szavazólapot. Egyébként a választás teljes rendben folyt le reggel 9 órától délután 4 óráig. Összesen 1997 szavazat adatott le, különösen a másofej- és joszágvesztésre Ítélteti a nagyszebeni országgyűlés által. Bethlen azonban török földre menekült. Ott nagy diplomáciai sikerrel meghiúsítja a szászoknak a kis ország politikai és területi egységét örökre kockáztató törekvését, hogy a porta, a három ottani nemzet között három vajdaságra ossza fel Erdélyt. Báthoryt a török, majd az országgyűlés által is letéteti, úgy, hogy az Nagyváradra fut, hogy Erdély eme kulcsát felajánlja a töröknek. Itt azonban saját emberei Géd Szilasi János, Ladányi Gergely hajdukapitányok, a fejedelemségre vágyó Giczy András felbuj- tására meggyilkolják. Bethlent pedig, kit már előzetesen a török is elismert, a kolozsvári országgyűlés rendei, ahogy az erdélyi történetiró, Nagy Szabó Ferenc olyan találóan írja: «féltekben libere eligáltak», vagyis féltekben szabadon fejedelemmé választottak. 1613 okt. 24 én történt fényes be iktatása után aztán Bethlen meg kezdi Erdély felett való. korszak alkotó uralkodását. Megszületik Erdély aranykora. Mert méltán lehet ennek nevezni az ő uralkodását Mindenekelőtt rendezni kezdi a kis ország nyomorúságos belállapotát. Legelőször is kibékül a szászokkal, a német politika természetes szövetségeseivel. Visszaadja azok régi kiváltságait s elkobzott jogait. Könnyít a jobbágy sorba süly esztett székely népen. Kibékíti a Báthory pártot, ki adva nekik a fejedelem ő tőle jutalmat váró gyilkosait. Megszünteti a Báthory-féle proskripciót. Megengedi a kiűzött katholikus urak visszatérését. Megpróbálja a békét a bécsi udvarral is. De ott engesztelhetetlen a gyűlölet iránta. Bethlen nagyon jól tudja, hogy a kis Erdély a török és a német hatalmi nyomása alatt összeroppan, ha a hozzákapcsolt magyar vármegyéket meg nem tarthatja, ha ezeken keresztül a tápláló vérkeringés az anyaországgal megakad. Szembefordul tehát az udvarral, amikor ez, Erdélyben a hódítás jogával már nem dicsekedhetve, ezekre a kapcsolt részekre veti szemét, sőt Erdély kulcsát Nagyváradot fondorlattal, vesztegetéssel elvenni próbálja, Nagybányát, Kővárt, Ecsed, Huszt és Tasnád várát, ezekkel Kővár vidékét, Krásznát, Maramaros megyét tényleg is elfoglalja. Kénytelen fegyvert ragadni s nagyobb török segítséggel aztán a nagyszombati két rendbeli békekötéssel, ugyan a király felségjogának elismerésével visszakapja az elfoglalt várakat s legalább papíron megnyeri fejedelemségének elismerő sét. Mindennek azonban van némi ára. A budai basa által pártolt uj trónkövetelő Homonnay György rá- ígérgetése miatt kénytelen átengedni Lippát a töröknek, ami nagy kára ugyan Magyarországnak, de neki és a kis Erdélynek óriási haszon, mert legalább a török részéről nyugodtan maradhatnak. Ezt a nyugalmat aztán Bethlen Gábor kormányzói zsenialitása fel is használja. Bölcs, engedékeny uralkodásával megszilárdítja a belső rendet. Helyreállítja a felekezetek békéjét. A pártoskodó politikától mentesíti az igazságszolgáltatást. Rendezi Erdély zilált pénzügyeit. ,Uj kereset forrásokat nyit számára. Nem nagy, de megbízható hadsereget teremt, amellyel aztán később lehetővé tette, elősegítette a kis Erdélynek a nagy világpolitikába való bekapcsolódását. Az uralkodóház vallási politikája éppen akkoriban lobbantotta ki Prágában a harmincéves háború legelső csóváját, a csehek felkelését. A nagy európai háború úgy indul meg, mint az egymással szembekerült két ellentétes világnézet, a katholicizmus és a protestantizmus erőpróbája. A vallási harc azonban egyúttal politikai harc is s végül is nagy európai hatalmi osztozkodással nyer befejezést. Bethlen Gábor nyitott szemmel figyeli az eseményeket. Magyarországon is mindinkább nehezebb lesz a helyzet. A töröktől való félszabaditás örve alatt idegen katonaság pusztít, garázdálkodik s Bargliano, a már ismert cujus regio, ejus religio elve alapján, a király nevében megkezdi a felvidéken a protestáns városok, majd ellenállás után a nemes urak zaklatását. Bethlen Gábornak nem igen lehet más választása, mint a felkelt csehekkel való szövetkezés, mert látja és nagyon jól tudja, hogy ezeknek leveretésével nem csak Magyarország, hanem az ő kis országa leigázására is sor kerül. Szövetségre lép tehát a felvidék nemességét vezető Rákóczy Györggyel és Széchy Györggyel, elhatározza, hogy »Isten tisztessége HatschenMer Ödön és Fia J^í.k"?r: emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd,. saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyürűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopök, etető és itató vályúk, hornyolt cetaent-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- ás műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ® ® ® ® ®®<5>®®®®®®®®
