Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-09 / 45. szám
XI. évfolyam 45. szám. * Szekszárd, 1929 november 9. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102, — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Mussolini a demokratizálódásról. Mussolini egy magyar publicista előtt a kővetkező nagyjelentőségű nyilatkozatot tette: — Azt hiszem, hogy nincsen nép, amely valódi, történelmi értékkel biró eredményt tudna elérni, ha el hagyja saját hagyományainak alapját, vagy megtagadja múltjának évszáza dós tapasztalatait. Minden rendszer, minden kormányforma természetszerűen egy nép szükségleteinek, társadalmi tagozatának, gazdasági helyzetének és szellemi életének az eredménye. Kell, hogy minden nemzetnek meglegyenek a saját törvényei és intézményei, amelyek történelmében gyökereznek, a valósághoz alkalmazkodnak és vérmérsékletével harmonikusan egybeolvadnak. Nem hiszek a mesterségesen importált eszmékben, épugy, mint ahogy nem hiszem azt, hogy akármilyen elvontan kigondolt séma megfeleljen minden népnek és minden politikai éghajlatnak. Amint azt már más alkalmakkor mondottam, én a demok ráciát épen abban hibáztatom, hogy megformál egy ember- vagy egy néptipust és aztán valóban el is hiszi, hogy ilyen ember vagy nép csakugyan létezik is. Innen származnak aztán a szörnyű csalódások, a történelem nagy tragédiái. Ezenkívül a demok rácia az a rendszer, amely a választó- polgároknak megadja a szuverénitás illúzióját — de csakis az illúzióját. A valóságban pedig és mindenek- felett a magukat demokratiknsoknak nevező országokban azok a politikai vagy plutokratikus csoportok a szuverének, amelyek közvetve vezetnek és olykor közvetlen brutalitással cselekszenek. Elképze hetetlen, hogy olyan intézmények, amelyeket valamely sok százados civilizációval és majdnem határtalan terüettel biró s nyersanyagokkal bőven' megáldott nagy állam magának kiküzdött és kifejlesztett, sikerrel alkalmazhatók legyenek olyan népeknél, amelyek — eltekintve a származás, a faj és kultúra különbözőségétől — szemben állanak a terület és a nyersanyaghiány súlyos problémájával és amelyekre esetleg egy életbevágó feladat megoldása vár. Természetesen nem beszélek egy másik irányzatról, amelyet nem is nevezek politikának, hanem bomlasz tásnak, amely már az önök országát is fenyegette egyszer, aminthogy fenyegette az enyémet is és melyet mindketten legyőztünk, A létért való küzdelem a nemze tek, épenugy, mint az egyének szá mára, egyre keservesebbé fog válni. M« egy nép sem engedheti meg magának a költséges, theoretikus kiser létezések luxusát. Ami pedig különösképen magát a magyar nemzetet illeti, anoak dicsőséges történelme, ezer éves kul túra ja és ősi alkotmányos öntudata van. Meg tudja tehát találni és inkább, mint bárme'y más népnek meg is kell tudnia találni önmagában saját életének és saját fejlődésének normáit. Magyarorázág mai helyzetének bu- lyos problémájáról csak megismételhetem, amit már tavaly mondottam az olasz szenátusban, a gyülekezet általános helyeslése közepette. Magyarország számíthat Itália barátságára. A Dunamedencében Magyar- ország ezer esztendő óta kiváló fontosságú történelmi hivatást tölt be. A magyar nép, telve hazaszeretettel, erejének öntudatával, kitartó munkás a béke idején: jobb sorsra érdemes. Magának Európának s az európai békének érdekében jó lenne tehát, ha a magyar nemzet sorsa valóban jobbra fordulna. De ez a kérdés nincs semmi ősz- szefüggésben Magyarország nagyobb, vagy csekélyebb demokratizálódásával. Ellenkezőleg, úgy hiszem, hogy csak minden belső ellentét kiküszöbölése teheti lehetővé és siettetheti ennek a súlyos problémának meg oldását. Átkelés közben nem cserélünk lovat. Harc közben nem vitatkozunk taktikáról, vagy stratégiáról. Ma Magyarországnak mindenekelőtt fegyelmezett és tartÓB kormányzatra van szüksége, összes fiainak munkás egyetértésére és kormányának erős és biztos kezű vezetésre. Mondja meg a magyar népnek, hogy Magyar- ország csak akkor bizonyítja be a- világ előtt, hogy teljesen méltó arra a jövőre, amit remél és amit nem szabad kockáztatnia, ha minden belső visszavonást és egyenetlenkedést kerül és ha, miként az utóbbi években I tette, egységes és egyetértő nemzet példáját adja. Ez az, amit neki az I olasz nép testvéri szeretettel kiván. Az elnök szívből jövő szavai után Jankó Ágoston főispán emelkedett szólásra, őszinte örömének adott kifejezést, hogy dr. Halmos Andor, hivatalos működése 25 éves évfordulója alkalmával ezen jeles tanférfiu és mintaszerű köztisztviselő iránt érzett igaz tiszteletének, elismerésének és nagyrabecsülésének nyilvánosan is kifejezést adhat, majd tovább a következőket mondotta: Dr. Halmos Andorban megvannak mindazok a tulajdonságok, amelyek a köztisztviselő működését sikeressé tehetik, megvan benne a nagy tudáson és szellemi felkészültségen kivül az erkölcsi rátermettség, az elfogulatlan pártatlanság, a szívós kitartás és olyan ügybuzgóság, mely őt hivatásának valóságos fanatikusává teszi; Nála Tolna vármegye népoktatási ügye a legjobb kezekben van, mert aki iránt a tanítói testületek oly nagy bizalommal, tisztelettel és szeretettel viseltetnek és aki a magyar kultúra, a magyar jövő e nagyfontos- ságu épitőmunkásait oly bölcsen, tapintatosan, atyai modorban, célszerűen és helyesen tudja irányítani, ennek a kulturvezérnek az ő jeles tanítói gárdájával való harmonikus együttműködése biztosit bennünket afelől, hogy a vármegye jövő nemzedéke, szellemileg, erkölcsileg és testileg erős, művelt, munkás és hazaszerető lesz. őszinte tisztelettel üdvözlöm tehát és arra kérem a Mindenhatót, tartsa meg öt erőben és egészségben igen sokáig, hogy a magyar népművelésnek még igen. sok hasznos szolgálatot tehessen. Ezután átnyújtotta gróf Klebels- berg Kunó kultuszminiszternek leiratát, amelyben dr Halmos Andort jubileuma alkalmával üdvözli. A főispán beszédét és a miniszteri leiratnak átadását a jelenlévők lelkes éljenzéssel fogadták. Dr. Hagymássy Zoltán üdvözölte ezután Tolna vármegye nevében dr. Halmos Andort. A magyar kultúra mindnyájunknak lelkében úgy él, mondotta, mint a nemzeti hit egy temploma, amelynek fundamentuma a népoktatás és mindaz, ami a templom többi részét alkotja. A nemzet egész szellemi élete erre a fundamentumra támaszkodik és amilyen erős ez a fundamentum, úgy tudnak megállni és fenmaradni a templom többi részei is. Akit a sors a magyar népoktatás szolgálatába állított, annak az egyéb kellékeken kivül elsősorban a népoktatás nemzeti .misz- sziójának tudatát és sorsdöntő fontosságát kell lelkében hordania. Dr. Halmos Andor ebben az emelkedett szellemben vezeti és irányítja a vármegye népoktatását és tanító karát. Alapos felkészültséggel, fáradhatatlan buzgalommal, hazafias érzésnek és lelkesedésnek egész melegével szenteli munkásságát vármegyénk népoktatásának, kultúrájának fejlesztésére. Ennek a munkának megbecsülésével üdvözlöm 25 éves szolgálati évfordulója alkalmával és szívből kívánom, hogy továboi munkájához az Isten adjon erőt, egészséget és kitartást. A varmegyei főjegyző nagy tetszést kiváltó beszedő után vitéz Vendel István Szekszárd város nevében köszöntötte dr. HalmoB Andort. Kiss Lajos apátplébános a megyéspüspök, az egyházmegyei főtanfelügyelő és a maga nevében a szeretet és tisztelet érzésével üdvözli az ünnepeltet, akinek közvetlenül ismeri a magyar kultúra térén tpostoli munkáját. Eöri S«abó D zső a külsősomogyi ref. egyházmegye nevében köszöntötte a jubilánst és leszögezte azon tapasztalatát, hogy dr. Ha'mos Andort tevékenységében mindig a magyar tanDr. Halmos Andor jubileumi ünnepsége. Lapunk múlt számában jeleztük, hogy Tolna vármegye kulturmun- kásai a Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület ülésén ünnepük dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő 25 évi eredményes tanügyi munkásságának jubileumát. Ezen jubileum egész mozgalmassá tette Szekszárd városát, mert a kulturmunkáeok oly hatalmas számban jöttek el vezérüknek ünneplésére, amely valóban impozánssá tette a szeretetnek és tiszteletnek ezen napját. A jubileumi ünnepség a különböző felekezetek templomában tartott istentisztelettel kezdődött. Reggel 9 órakor nyitotta meg Schlencker Mihály egyesületi elnök a vármegyeház nagytermében a díszközgyűlést, amelyre a tanítóság és a jubiláns tisztelőinek nagy Bzáma a vármegyeháza nagytermét zsúfolásig megtöltötte. A megnyitó beszéd előtt az ülésen megjelentek áhitatos lelkesedéssel a Hiszekegyet énekelték el, amelynek hangjai után Schlencker Mihály elnöki megnyílójában ékesen domborította ki, hogy a mai díszközgyűlésre azért jöttek össze, hogy a magyar kultúra érdekeben kifejtett, kitartó munkát ünnepeljék és tolmácsolják érzelmeiket azon férfiúval szemben, aki 25 hosszú küzdel mes éven át dolgozott a magyar kultúra érdekében lankadatlan buzgalommal, kiváló épesseggel és érző szívvel Üdvözölte a megjelenteket és örömének adott kifejezést, hogy ily sokan vannak, akik elismeréssel vi seltetuek a becsületesen végzett munka iránt. Melegen üdvözölte Jankó Ágostont, Tolna vármegye főispánját, aki megjelenésével az ünnepség fényét emeli. S-jnálattal emlékezett meg arról a balesetről, amely Tolna vármegye közszeretetbe n álló alispánját a közeli n»pokb»n érte és aki emiatt a díszközgyűlésén részt nem vehet, j de aki leike melegével csatlakozott ■ a mai ünnepséghez, üdvözölte továbbá Tolna vármegye képviseletében megjelent dr. Hagymássy Zoltán vármegyei főjegyzőt és köszönetét mondott Tolna vármegyének azon elismerésért, amelyet képviselője megjelenésével az ünnepelt iránt kifejezésre juttatott. Meleg szeretettel üdvözölte Rákos Istvánt a Tanítók Országos Szövetségének elnökét, továbbá az egyházak vezetőit, a tanügy barátait és a tantestületnek tagjait. Indítványára Jung Miklós vezetése mellett Treer Ilonka, Pártos Ferenc, Károlyi Károly és Grieszhaber Endre tagokból álló kü'döttség kérte fel az ünnepeltet a díszközgyűlésen való megjelenésre. Amidőn dr. Halmos Andor a kü döttséggel megjelent a teremben, a jelenlévők lelkes tüntetéssel fogadták. Schlencker Mihály elnök újból megnyitván az ülést, Tolna vármegye Tanítótestületének nevében meleg szeretettel üdvözölte dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, a kultúra hatalmas teljesítőképességű munkását, a kiváló pedagógust és írót, a megértő, jószívű hivatalfőnököt és ismertette dr. Halmos Andor pályafutását. Hogy maradandó emleket is adjon a tanítóság egy munkáséletnek határkövét jelző jubileumi ünnepség al kaiméval, bejelentette, hogy a tanító ság 500 pengős alapítványt létesített dr. Haimos Andor nevére azon ren deltetéssel, hogy ezen alapítvány ka matatból a tanítóság gyermekei ta nui mányi segélyben részesüljenek. — Kérte végül üdvözlő beszedőben, hogy a jubiláló szeresse őket tovább is, úgy mint eddig, ők hűségesen ragaszkodnak hozzá a jövőben is. Azzal a fohásszal zárta be lendületes 8Z‘ p beszédét, hogy a Mindenható áldja meg és tartsa meg hos<-zu időn keresztül dr. Ha>mos Andort munkatársainak, a tanítóságnak és családjának javára.
