Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-11-02 / 44. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 november 2. [E]®0®000®000®®0®®®®®0 El 0 a a a a a a a a a a a Valóban mfivészies portraitokat, gyermek csoport-, inteneur-, architektúra felvételeket készít NŐGKER fóhercegi udvari fényképész. Vidéki meghívásokra — kiutazom. Amateurmunkákat vállalok. a B a a a a a a a a a a a | Szekszárd, Széchenyi u. 28 | (Molnár-féle ház) 45 g] 000000000®00000®0000 Csótányt, svábot, rusznlt és hangyát néhány nap alatt — még a legelhanyagoltabb helyeken is — már egyszeri felhintéssel é tökéletesen kipusztit ♦ >« a fehérszinü, szagtalan, emberre és háziállatra teljesen veszélytelen „REBUS“ svábpor. Csodás hatását százezrek dicsérik. Aranyéremmel kitüntetve. Világmárka. Kapható: Klinger Gábor illatszertárában és Singer János festékkereskedésében Árak: kisdoboz 1.80, középdoboz 4.—, nagydoboz 14.— pengő. Gyárifa: REBUS VEGYIMŰVEK, Budapest, V., Báthory-utca 9. vármegyének minden ifját és felnőtt jét egyaránt ahhoz a nagyszerű‘gon dolathoz, amely a magyar kultúra nagy vezetője gróf Klebelsberg Kanó miniszter előtt lebeg. Szives őrömmel köszöntjük dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt huszonöt éves jubileumának előestéjén és nem kivánbatunk az ő egyéniségéhez iilőb A csodálatos és minden akadályt legyűrő magyar élniakarásnak, a magyar szorgalomnak, a kitartó magyar munkának gyönyörű példáját láttuk vasárnap Kistengelicen, a vármegye legiQabb, de talán egyik legjelentősebb községében. Harminc évvel ezelőtt még csak puszta volt azon a helyen, ahol a nagy kiterjedésű, rendezetten, szépen épült község ma áll és az alig negyedszázados település lakói emeletes iskolában tanulják az elemi ismereteket. Két héttel ezelőtt szentelték fel Kistengelic ízlésesen restaurált, kívülről és belülről egyaránt kedves katolikus templomát és ugyanakkor adták át rendeltetésének az uj plébániaépületet is. Most vasárnap szinte megkoronázta fejlődését a község, amely ünnepélyes keretek közt és országos viszonylatokban is tekintélyes előkelőségek jelenlétében adta át rendeltetésének a Magyar Nemzeti Közművelődési Egyesület népházát, ahol ugyanakkor megtartották a gindli- családi leventeegyesület zászlóavatását is. A haladásnak, a céltudatos vezetésnek és a nép hazafias kultur- azomjának olyan tiszteletreméltó bizonyítékai ezek az események, hogy úgy a népről magáról, mint Kistengelic vezetőiről csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Az ünnep vendégel. Bár a verőfényes, meleg ősz hirtelen esőssé, zivatarossá, zimankóssá változott és a nagyszabásúnak tervezett örömünnep szabadtéri külsőségeit elmosta, Kistengelic nagy napja mégis impozáns, bensőséges és közvetlen volt és mély nyomokat hagyott nemcsak a község lakosságának, hanem az ott megjelent előkelő funkcionáriusok és a környékbeli vendégek lelkében is. A község zászlódiszben, diadalkapuval várta vendégeit, akik közül Jankó Ágoston főispán, Száváid Oszkár alispán, Szongott Edvin főszolgabíró, vitéz Tihanyi Szilárd vm. székkapitány, vitéz Szekeres Gyula vm. testnevelési felügyelő és Marossy Dezső járási testnevelési előadó érkeztek elsőknek és ők üdvözölték dr. Pesthy Pál ny. igazságügy minisztert, az egységespárt elnökét és a kerület képviselőjét, valamint a vele Uzdról jött dr. Grabovszky Miklós miniszteri tanácsost, a földmivelés- ügyi miniszter képviselőjét és Gulácsy József miniszteri tanácsost, a vallás- és közoktatásügyi miniszter képvisebet, mint azt, hogy megláthassa a közoktatásügy vezérével, a magyar közoktatásügy apostolával együtt annak a hatalmas kulturmunkának győzedel mét, amely legszentebb érzésként lo bog lelkűnkben és amelynek tüze el- világit Árva fensikjára, a brassói havasokra, a bánáti mezőkre és a Fertő tó partjára is. ... r lőjét, aki mint Meyer Lajos plébános vendége, az előző napot Tolnán töltötte. Ott láttuk Balogh Gyulát, az Országos Falu Szövetség igazgatóját is és szép számmal voltak ezeken kívül a szomszédos községek és a környékbeli birtokosok is képviselve és mindezek együttesen üdvözölték a 9 óra előtt érkezett záBzIóanyát, dr. Csapó Dinielné sz. Sztankovánszky Máriát. Istentiszteletek. Kilenc órakor a népházban összegyűlt közönség átment a szomszédos római katholikus templomba, ahol Szolga István plébános mondott csendes misét és az evangéliumkor az oltár mellől szentbeszédet intézett a leventékhez, azokról a kötelesség- szerű szolgálatokról elmélkedve, amelyekkel az ifjúság a zászlónak tartozik. Fél tiz órakor az elemi iskola emeleti nagytermében volt református és ág. h. ev. istentisztelet. Ott Gilicze Sándor kajdacsi református lelkész mondott hazafias lelkesítő beszédet a zászlóról, amelynek bibliai vonatkozásait magyarázta. Utána Fuchs JánoB kistengelici ág. h. ev. lelkész megható imában áldotta meg a leventék zászlaját. A népház megnyitása. Az ünneplők az egyházi szertartás után visszamentek az impozáns kul- tárházba, ahol Zsigmond Elemér községi főjegyző mutatta meg a vendégeknek a kiválóan sikerült épület helyiségeit. Az előkelőségek a zászlóanyával együtt a népház nagytermének színpadán foglaltak helyet, mire tiz órakor kezdetét vette a megnyitó ünnepély és a zászlóavatás együttes aktusa. Zsigmond főjegyző megnyitó beszédében a legmélyebb tisztelettel üdvözölte a közéletnek körükben megjelent kiváló nagyságait, legelső sorban dr. Pesthy Pált, a Gindli- családi Közművelődési Egyesület disz- elnökét, akinek a nemes leikénél csak a Bzive nsgyobb és aki sok-sok jótettével a községet el nem múlható hálára kötelezte. Azután vázolta a fiatal telepes község keletkezésének történetét, amely 50—60 község lakóiból eggyé összeforrva most fejezte be legnagyobb müvét, a népházat. Végül köszönetét mondott mindazoknak, akik ebben a munkában Kis- tengelicet támogatták. A főjegyző megnyitója után Vághy Juliska üdvözlő szavak kíséretében csokrot nyújtott át Pesthy Pálnak, aki szólásra állva, a többek közt a következőket mondotta: Dr. Pesthy Pál beszéde. Örömmel állok itt és igaz boldogság tölti el a szivemet, mikor látom, hogy ebben a községben újabb bástyája emelkedik a hazafias, munkás élet ápolásának. És örömem annál nagyobb, mert azt is látom, hogy itt van a haladás őrtálló katonáinak serege is, amely mindhalálig kész arra, hogy kitartson céljai megvalósításáért. Mert az kétséget sem szenved, hogy a kitűzött célokat a szent haza érdekében valóra kell váltanunk. A háború vészei, igen tisztelt hölgyeim és uraim még nem múltak el. A gyülölség pusztítani akarása, a gyűlölet fanatizmusa még most is hatalmas épületeket ráz meg. A múlt héten New-York gazdasági struktúrája recsegett és az alvilági rém bennünket is fenyeget. Ez a szegény ország azonban csak úgy tudja átélnia közelgő vészt és a pusztítást, ha a nép a kötelességét teljesítve jóelőre felkészül a viharokra. Mert az biztos, hogy ha mi, a mi erkölcsi értékeinket átmenteni nem tudjuk, akkor menthetetlenül elpusztulunk. Mindnyájunknak egységesnek kell lenni és egységesnek kell maradni ebben a munkában, mert ha sorainkban rés mutatkozik, akkor egész bizonyosan elkövetkezik a pusztulás. Azért most, mikor a nemzeti művelődésnek szentelt ezen hajlékot rendeltetésének átadjuk, meg kell fogadnunk, hogy egységesen be fogunk kapcsolódni a nemzetmentő és újjáépítő nagy munkába, amely csak akkor lesz sikeres, ha ez az épület a békesség és megértés háza lesz, ha felekezeti, társadalmi és foglalkozás- beli különbség nélkül foglalja el benne a helyét mindenki. Ha itt mindenkit egybekapcsol az egység ereje, a krisztusi szeretet, akkor ez az erő minden vész támadását kivédi. Szeretni kell tehát itt mindenkinek egymást, de nemcsak szóval, hanem tettekkel és cselekedetekkel is, mert csak úgy lehet itt egyetértés és béke, ha hűséggel és áldozat- készséggel viseltetünk egymás iránt. Ha ezt megteremteni nem tudjuk, az ország elpusztul és vele együtt pusztul el az embernek nemcsak a lelki, hanem az egyéni élete is. Mert nézzük csak, hogy mi történik a szomszédban. Csak a napokban olvastuk, hogy Erdélyből ismét 2000 magyar család fogta kezébe a vándorbotot, mert az utódállamok a mi véreinket kiüldözik és a magyar lakosság közt tömegnyomort idéznek elő. Tartsuk mindig a szemeink előtt azt, hogy ellenségeink a mi elpusztításunkra, a megsemmisítésünkre törnek és ez sikerülni is fog nekik, ha nem leszünk egységesek. De magunk segíthetjük elő HéphlízineMís is leuentezúszlúszenielés Kistengelicen. @000000000000000® tarsjg 8 TÓTH JÁNOS i El El El El Szekszárd, i El El El El 0 órás és ékszerész Kaszinó • Bazár, @ El El 0 0 0 0 nagy választékban, olcsón 0 Ül beszerezhetők. ® 0 El 0 0 El0000 000 0000000E] E] 0 (Alkalmi ajándékok I az igazság érvényesülését, ha valamennyien összefogunk és erkölcsi alapon állva szilárddá, meg- ingathatatlanná tesszük magunk közt a békességet, a szeretetet, a hazafias érzést, az meghozza az igazságot és a haza feltámadását. Pesthy Pál végül fohászszerüen kérte az Istent, hogy áldja meg az ő jósága ezt a házat, a népet, amely benne helyet foglal, hogy a lelki béke és szeretet a hazafias érzéssel párosulva mielőbb kivívhassa az igazság érvényesülését. A közönség melegen ünnepelte képviselőjét, majd az éljenzaj lecsillapul- tával Grabovszky Miklós miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi miniszter képviselője elé lépett a magyar ruhás Molnár Katica és üdvözlő szavak kíséretében csokrot nyújtott át neki. Grabovszky megköszönte a figyelmet, majd az Erdő- csokonyára nagyatádi Szabó István sírjához zarándokolt föld mivel ésügyi miniszter nevében azt fejtegette, hogy a magyar nép értelmi nívója nem az, mint a nyugateurópai népeké, mert hiszen itt még mindig építő munka folyik és ennek a kulturális munkának a megkönnyítésére a tempó gyorsítására a földmivelésügyi miniszter is meghoz minden áldozatot. Agrár országban a főldmivelés ügyét mindenképen pártolni kell, mert ha az agrárgondolat nálunk nem válik prae- dominánssá, akkor az élet ezernyi foglalkozási ága itt megerősödni nem tud. Kell, hogy a gazda erős öntudattal vegyen részt az ország újjáépítő munkájában és ezért sokat kell tanulnia, mert kétséget sem szenved, hogy gazdasági téren nagyon lemaradtunk a többi népek versenyében. Tudásra, haladásra, teljes munkára van itt szükség, mert ebben az országban Pató Pálként nem lehet többé élni. A földmivelésügyi miniszter dr. Pesthy Pál meleg ajánlatára jelentékeny összeget adott a kistengelici népház megvalósítására, abban a reményben, hogy ez az intézmény a mezőgazdasági tudás fejlesztésének egyik hatalmas tényézője lesz. Eredményes munkát azonban csak akkor lehet felmutatni, ha törhetetlen szivós- sággal, szeretetteljes, békés összetartással dolgozik itt mindenki egy szent cél eléréséért, Magyarország feltámasztásáért. A feltámadt Lengyelország példáját idézve fejezte be szavait a földmive- lési miniszter képviselője, aki után Gulácsy József tolmácsolta gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter üdvözletét és azt az izenetét, hogy ebben a kulturházban felmerült gondolatokból fakadó tettek tegyék ezt az épületet Isten házává, amely betetőzi az iskola munkáját. A magyart — úgymond Gulácsy — a világháborúban mint a legmegbizPALPUSZTASAJT VILÁGMÁRKA
