Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-11-02 / 44. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 november 2. [E]®0®000®000®®0®®®®®0 El 0 a a a a a a a a a a a Valóban mfivészies portraitokat, gyer­mek csoport-, inteneur-, architektúra felvételeket készít NŐGKER fóhercegi udvari fényképész. Vidéki meghívásokra — kiutazom. Amateurmunkákat vállalok. a B a a a a a a a a a a a | Szekszárd, Széchenyi u. 28 | (Molnár-féle ház) 45 g] 000000000®00000®0000 Csótányt, svábot, rusznlt és hangyát néhány nap alatt — még a legelhanyagoltabb helyeken is — már egyszeri felhintéssel é tökéletesen kipusztit ♦ >« a fehérszinü, szagtalan, emberre és háziállatra teljesen veszélytelen „REBUS“ svábpor. Csodás hatását százezrek dicsérik. Aranyéremmel kitüntetve. Világmárka. Kapható: Klinger Gábor illatszertárában és Singer János festékkereskedésében Árak: kisdoboz 1.80, középdoboz 4.—, nagydoboz 14.— pengő. Gyárifa: REBUS VEGYIMŰVEK, Budapest, V., Báthory-utca 9. vármegyének minden ifját és felnőtt jét egyaránt ahhoz a nagyszerű‘gon dolathoz, amely a magyar kultúra nagy vezetője gróf Klebelsberg Kanó miniszter előtt lebeg. Szives őrömmel köszöntjük dr. Hal­mos Andor kir. tanfelügyelőt huszonöt éves jubileumának előestéjén és nem kivánbatunk az ő egyéniségéhez iilőb A csodálatos és minden akadályt legyűrő magyar élniakarásnak, a magyar szorgalomnak, a kitartó ma­gyar munkának gyönyörű példáját láttuk vasárnap Kistengelicen, a vár­megye legiQabb, de talán egyik leg­jelentősebb községében. Harminc évvel ezelőtt még csak puszta volt azon a helyen, ahol a nagy kiterje­désű, rendezetten, szépen épült község ma áll és az alig negyedszázados település lakói emeletes iskolában tanulják az elemi ismereteket. Két héttel ezelőtt szentelték fel Kistengelic ízlésesen restaurált, kívülről és belül­ről egyaránt kedves katolikus temp­lomát és ugyanakkor adták át ren­deltetésének az uj plébániaépületet is. Most vasárnap szinte megkoro­názta fejlődését a község, amely ünnepélyes keretek közt és országos viszonylatokban is tekintélyes elő­kelőségek jelenlétében adta át rendel­tetésének a Magyar Nemzeti Köz­művelődési Egyesület népházát, ahol ugyanakkor megtartották a gindli- családi leventeegyesület zászlóavatá­sát is. A haladásnak, a céltudatos vezetésnek és a nép hazafias kultur- azomjának olyan tiszteletreméltó bizo­nyítékai ezek az események, hogy úgy a népről magáról, mint Kis­tengelic vezetőiről csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetünk meg. Az ünnep vendégel. Bár a verőfényes, meleg ősz hir­telen esőssé, zivatarossá, zimankóssá változott és a nagyszabásúnak terve­zett örömünnep szabadtéri külsőségeit elmosta, Kistengelic nagy napja mégis impozáns, bensőséges és közvetlen volt és mély nyomokat hagyott nem­csak a község lakosságának, hanem az ott megjelent előkelő funkcioná­riusok és a környékbeli vendégek lelkében is. A község zászlódiszben, diadalkapuval várta vendégeit, akik közül Jankó Ágoston főispán, Száváid Oszkár alispán, Szongott Edvin fő­szolgabíró, vitéz Tihanyi Szilárd vm. székkapitány, vitéz Szekeres Gyula vm. testnevelési felügyelő és Marossy Dezső járási testnevelési előadó ér­keztek elsőknek és ők üdvözölték dr. Pesthy Pál ny. igazságügy minisz­tert, az egységespárt elnökét és a kerület képviselőjét, valamint a vele Uzdról jött dr. Grabovszky Miklós miniszteri tanácsost, a földmivelés- ügyi miniszter képviselőjét és Gulácsy József miniszteri tanácsost, a vallás- és közoktatásügyi miniszter képvise­bet, mint azt, hogy megláthassa a köz­oktatásügy vezérével, a magyar közok­tatásügy apostolával együtt annak a hatalmas kulturmunkának győzedel mét, amely legszentebb érzésként lo bog lelkűnkben és amelynek tüze el- világit Árva fensikjára, a brassói havasokra, a bánáti mezőkre és a Fertő tó partjára is. ... r lőjét, aki mint Meyer Lajos plébános vendége, az előző napot Tolnán töl­tötte. Ott láttuk Balogh Gyulát, az Or­szágos Falu Szövetség igazgatóját is és szép számmal voltak ezeken kívül a szomszédos községek és a környék­beli birtokosok is képviselve és mind­ezek együttesen üdvözölték a 9 óra előtt érkezett záBzIóanyát, dr. Csapó Dinielné sz. Sztankovánszky Máriát. Istentiszteletek. Kilenc órakor a népházban össze­gyűlt közönség átment a szomszédos római katholikus templomba, ahol Szolga István plébános mondott csen­des misét és az evangéliumkor az oltár mellől szentbeszédet intézett a leventékhez, azokról a kötelesség- szerű szolgálatokról elmélkedve, ame­lyekkel az ifjúság a zászlónak tartozik. Fél tiz órakor az elemi iskola eme­leti nagytermében volt református és ág. h. ev. istentisztelet. Ott Gilicze Sándor kajdacsi református lelkész mondott hazafias lelkesítő beszédet a zászlóról, amelynek bibliai vonatko­zásait magyarázta. Utána Fuchs JánoB kistengelici ág. h. ev. lelkész megható imában áldotta meg a leventék zász­laját. A népház megnyitása. Az ünneplők az egyházi szertartás után visszamentek az impozáns kul- tárházba, ahol Zsigmond Elemér köz­ségi főjegyző mutatta meg a vendé­geknek a kiválóan sikerült épület helyiségeit. Az előkelőségek a zászló­anyával együtt a népház nagytermé­nek színpadán foglaltak helyet, mire tiz órakor kezdetét vette a megnyitó ünnepély és a zászlóavatás együttes aktusa. Zsigmond főjegyző megnyitó beszédében a legmélyebb tisztelettel üdvözölte a közéletnek körükben megjelent kiváló nagyságait, legelső sorban dr. Pesthy Pált, a Gindli- családi Közművelődési Egyesület disz- elnökét, akinek a nemes leikénél csak a Bzive nsgyobb és aki sok-sok jó­tettével a községet el nem múlható hálára kötelezte. Azután vázolta a fiatal telepes község keletkezésének történetét, amely 50—60 község la­kóiból eggyé összeforrva most fejezte be legnagyobb müvét, a népházat. Végül köszönetét mondott mindazok­nak, akik ebben a munkában Kis- tengelicet támogatták. A főjegyző megnyitója után Vághy Juliska üdvözlő szavak kíséretében csokrot nyújtott át Pesthy Pálnak, aki szólásra állva, a többek közt a következőket mondotta: Dr. Pesthy Pál beszéde. Örömmel állok itt és igaz boldog­ság tölti el a szivemet, mikor látom, hogy ebben a községben újabb bás­tyája emelkedik a hazafias, munkás élet ápolásának. És örömem annál nagyobb, mert azt is látom, hogy itt van a haladás őrtálló katonáinak se­rege is, amely mindhalálig kész arra, hogy kitartson céljai megvalósításáért. Mert az kétséget sem szenved, hogy a kitűzött célokat a szent haza ér­dekében valóra kell váltanunk. A háború vészei, igen tisztelt höl­gyeim és uraim még nem múltak el. A gyülölség pusztítani akarása, a gyűlölet fanatizmusa még most is hatalmas épületeket ráz meg. A múlt héten New-York gazdasági struk­túrája recsegett és az alvilági rém bennünket is fenyeget. Ez a szegény ország azonban csak úgy tudja átélnia közelgő vészt és a pusztítást, ha a nép a kötelességét teljesítve jóelőre felkészül a viharokra. Mert az biztos, hogy ha mi, a mi erkölcsi értékein­ket átmenteni nem tudjuk, akkor menthetetlenül elpusztulunk. Mind­nyájunknak egységesnek kell lenni és egységesnek kell maradni ebben a munkában, mert ha sorainkban rés mutatkozik, akkor egész bizo­nyosan elkövetkezik a pusztulás. Azért most, mikor a nemzeti műve­lődésnek szentelt ezen hajlékot ren­deltetésének átadjuk, meg kell fogad­nunk, hogy egységesen be fogunk kapcsolódni a nemzetmentő és újjá­építő nagy munkába, amely csak akkor lesz sikeres, ha ez az épület a békesség és megértés háza lesz, ha felekezeti, társadalmi és foglalkozás- beli különbség nélkül foglalja el benne a helyét mindenki. Ha itt mindenkit egybekapcsol az egység ereje, a krisztusi szeretet, akkor ez az erő minden vész támadását ki­védi. Szeretni kell tehát itt minden­kinek egymást, de nemcsak szóval, hanem tettekkel és cselekedetekkel is, mert csak úgy lehet itt egyetér­tés és béke, ha hűséggel és áldozat- készséggel viseltetünk egymás iránt. Ha ezt megteremteni nem tudjuk, az ország elpusztul és vele együtt pusztul el az ember­nek nemcsak a lelki, hanem az egyéni élete is. Mert nézzük csak, hogy mi történik a szomszédban. Csak a na­pokban olvastuk, hogy Erdélyből is­mét 2000 magyar család fogta kezébe a vándorbotot, mert az utódállamok a mi véreinket kiüldözik és a magyar lakosság közt tömegnyomort idéznek elő. Tartsuk mindig a szemeink előtt azt, hogy ellenségeink a mi elpusztítá­sunkra, a megsemmisítésünkre törnek és ez sikerülni is fog nekik, ha nem leszünk egységesek. De magunk segíthetjük elő HéphlízineMís is leuentezúszlúszenielés Kistengelicen. @000000000000000® tarsjg 8 TÓTH JÁNOS i El El El El Szekszárd, i El El El El 0 órás és ékszerész Kaszinó • Bazár, @ El El 0 0 0 0 nagy választékban, olcsón 0 Ül beszerezhetők. ® 0 El 0 0 El0000 000 0000000E] E] 0 (Alkalmi ajándékok I az igazság érvényesülését, ha valamennyien összefogunk és er­kölcsi alapon állva szilárddá, meg- ingathatatlanná tesszük magunk közt a békességet, a szeretetet, a hazafias érzést, az meghozza az igazságot és a haza feltámadását. Pesthy Pál végül fohászszerüen kérte az Istent, hogy áldja meg az ő jósága ezt a házat, a népet, amely benne helyet foglal, hogy a lelki béke és szeretet a hazafias érzéssel páro­sulva mielőbb kivívhassa az igazság érvényesülését. A közönség melegen ünnepelte kép­viselőjét, majd az éljenzaj lecsillapul- tával Grabovszky Miklós miniszteri tanácsos, a földmivelésügyi miniszter képviselője elé lépett a magyar ruhás Molnár Katica és üd­vözlő szavak kíséretében csokrot nyújtott át neki. Grabovszky meg­köszönte a figyelmet, majd az Erdő- csokonyára nagyatádi Szabó István sírjához zarándokolt föld mivel ésügyi miniszter nevében azt fejtegette, hogy a magyar nép értelmi nívója nem az, mint a nyugateurópai népeké, mert hiszen itt még mindig építő munka folyik és ennek a kulturális munká­nak a megkönnyítésére a tempó gyor­sítására a földmivelésügyi miniszter is meghoz minden áldozatot. Agrár országban a főldmivelés ügyét min­denképen pártolni kell, mert ha az agrárgondolat nálunk nem válik prae- dominánssá, akkor az élet ezernyi foglalkozási ága itt megerősödni nem tud. Kell, hogy a gazda erős öntudat­tal vegyen részt az ország újjáépítő munkájában és ezért sokat kell ta­nulnia, mert kétséget sem szenved, hogy gazdasági téren nagyon lemaradtunk a többi népek versenyében. Tudásra, haladásra, teljes munkára van itt szükség, mert ebben az országban Pató Pálként nem lehet többé élni. A földmivelésügyi miniszter dr. Pesthy Pál meleg ajánlatára jelenté­keny összeget adott a kistengelici népház megvalósítására, abban a reményben, hogy ez az intézmény a mezőgazdasági tudás fejlesztésének egyik hatalmas tényézője lesz. Ered­ményes munkát azonban csak akkor lehet felmutatni, ha törhetetlen szivós- sággal, szeretetteljes, békés össze­tartással dolgozik itt mindenki egy szent cél eléréséért, Magyarország feltámasztásáért. A feltámadt Lengyelország példáját idézve fejezte be szavait a földmive- lési miniszter képviselője, aki után Gulácsy József tolmácsolta gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter üdvözletét és azt az izenetét, hogy ebben a kulturházban felmerült gondolatokból fakadó tettek tegyék ezt az épületet Isten házává, amely betetőzi az iskola munkáját. A magyart — úgymond Gulácsy — a világháborúban mint a legmegbiz­PALPUSZTASAJT VILÁGMÁRKA

Next

/
Thumbnails
Contents