Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-26 / 43. szám
1929 október 26. TOLNAMEGYEI UJSÄG 8 | weher Jánosi gyitás szent tudományát diplomába burkolt kuruzslássá alacsooyitják. Ezek között úgy magaslik ki Drágíts tiszteletreméltó alakja, mint a piaoi lármából a Szentháromságszobor; ő a komoly tudás, orvosi lelkiismere?- tesség és puritán érvényesülés orvos- ethikai szentháromságának a jelképe. Drágíts személye egy gyűjtőlencse, mely a régebbi orvosi mentalitás tiszta fénysugarait magában egyesítve, kivetíti azt a jelenbe és jövőbe, megmutatva, hogy milyenek — legyünk ? I Kívánja, hogy példájával még sokáig világítson! Dr. Drágíts az 0. 0. Sz. tagjait és a többi vendégeket, akiket személye iránti vonzalom hozott ide a fehér asztalhoz is, köszöntötte meleg szavakban. Jankó Ágoston főispán, maga is régi ember lévén, kellőleg értékelni tudja a régi értékeket. Meleg rokonszenv- vel viseltetik dr. Drágíts Imre iránt, aki nem azért választotta aá orvosi pályát, hogy az nagy jövedelmeket jelentsen számára, hanem akit fél— százados orvosi tevékenysége alatt mindig a magasabb emberi szempontok és sohasem a kereseti lehetőségek vezettek. A régi orvosok kedves, szerétetreméltó, kiváló típusát köszönti és üdvözli dr. Dragitsban. Dr. Kelemen József néhány üdvözlő sző után felolvasta és átadta az Un- nepeltnek a kartársak részéről beérkezett távirati üdvözléseket. — Dr. Tanárky Árpád úgy érzi, hogy a zöld asztalnál nem mondott el mindent, ami a szivén fekszik. Ott a délelőtti ülésen dr. Dragitsot, mint a fiók szövetség elnökét köszöntötte, itt a régi jóbarátra üríti poharát. Dr. Kramolin Gyula az orvosi kar barátait és azokat, akik hivatali állásukban mindig megbecsülik és támogatják az orvosokat nehéz mun- kájokban, Jankó Ágoston fő-, Szévald Oszkár alispán és vitéz Vendel István polgármestert köszöntötte, majd megemlékezvén arról a nagyértékü munkáról, amelyet Csilléry András az Országos Orvos Szövetség elnöke az orvosi kar érdekében kifejt, az ő és a képviseletében megjelent dr. Tanárky Árpád, az OrvoB-Szövetsóg főtitkárának egészségére ürítette poharát. Dr .Drágíts Imre dr. Kramolin Gyulát. köszöntötte, Boross Zoltán sikerült, humoros szavakban üdvözölte a jubilánst, Tanárky pedig — újabb felszólalásában — a rendi összetartás fontosságát hangsúlyozta, mely erőt és súlyt ad az elnökség törekvéseinek és Csilléry munkáját diadalra segíteni alkalmas. Végül Bodnár István, a Kaszinó ügyvezető igazgatója emelte poharát Drágíts Imrére, mint a kaszinó egyik legöregebb és legrégibb tagjára. — A sikerült lakoma a délutáni órákban ért végeti Aki jó vajat szeret rani, Annak „Biloszáv“ -félét kell venni Kapható: Salamon Testvérek, Schlésinger Jenó csemegekereskedésekhen Szekszárdonés Koch Antalnál, "Nagydorogon. 960 Tolna vármegye egész közönségét mélyen megrendítette azon hir, amely folyó hó 21 én terjedt el, hogy Weber János gazdasági főtanácsos, felsőházi tag, Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagja, volt nemzetgyűlési éB országgyűlési képviselő folyó hó 20 án este 54 éves korában Felsőtengelieen elhunyt. Hosszas betegség előzte meg a közéleti pályán önzetlenül szolgáló derék férfiú halálát. Asthma kinozta már pár év óta, több ízben gyengélkedett, de erős szervezete időnként legyőzte a halálos kórt és ő ismét a régi ügyszeretettel foglalkozott a közügyekkel. Az utóbbi hónapokban azonban betegsége annyira súlyosbodott, hogy ágyba döntötte. Weber János 1876 február 9-én született PüspÖknádasdon. A gazdasági akadémiát 1895-ben Keszthelyen végezte, amely után a Festeti ch- uradalomban működött mint gazdatiszt. 1900-tól kezdve önállóan gazdálkodott. A függetlenségi küzdelemben kora ifjúságától élénk részt-vett és több ízben fellépett Perczel Dezsővel szemben, mint a függetlenségi párt jelöltje, azonban sikertelenül. 1905 ben, amikor a koalició jutott uralomra és Perczel Dezső nem vállalt mandátumot, a völgységi kerület országgyűlési képviselővé választotta meg, amely tisztét 1910-ig viselte. A háborút végigküzdötte és mint főhadnagy szerelt le. A Signum Laudis és a koronás arany érdemkeresztet nyerte el vitéz magatartásával. A kommun kitörésekor tengelici bérletéről Szegedre menekült, ahol Tolna vármegye kormánybiztosává neveztetett ki. A kommun bukása után. visszajött tengelici gazdaságára és amellett, hogy a vörösök által elpusztított gazdaságát rendbehozta, nagy élénkséget fejtett ki a politikai életben. Egyik alapítója volt a megyei kisgazdapártnak. 1920 januárjában a bonyhádi kerület néhai Perczel Bélával szemben az Egyesült keresztény nemzeti kisgazda- és földmttvespárt programmjával nemzetgyűlési képviselővé választotta. Az 1922. évben tartott választáson nem lépett fe). 1923-ban gazdasági főtanácsossá neveztetett ki. 1927-ben a felsőház megalakulása alkalmával Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága 193 szavazattal a felsőház tagjává választotta meg, mely alkalommal úgy a maga, mint Dőry Hugó rendes, dr. Perczel Béla és Kovács-Sebestény Endre póttagok nevében ő köszönte meg a törvény- hatóságnak bizalmát. Az 1928. évben betegeskedni, kezdett, asthma gyötörte, amely hosszas szenvedés után f. évi október 20-án este 8 órakor életét kioltotta. Halálát özvegye, három»fia .és egy leánya, unokája, édesanyja, három testvére, I menye és sógora, dr. Klein Antal I siratják. Weber János felsőházi tag beszen- telése Felsőtengelieen, a halottasháznál igen nagy részvét mellett folyt le. Megjelentek a nagyszámú családtagokon éB rokonságon kívül a felsőház részéről Dőry Hugó felsőházi tag, aki a ház nevében koszorút helyezett el. Az Egységespárt nagy küldöttséggel képviseltette magát, amelyet dr. Pesthy Pál pártelnök vezetett. A küldöttség tagjai voltak: dr. őrffy Imre, Reischl Richárd, dr. Klein Antal, dr. Zlinszky István országgyűlési képviselők. Tolna vár- megye részéről megjelentek Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán, dr. Hagymássy Zoltán főjegyző, Szongott Édvin és Becht Ödön fő- szolgabirák, Szakonyi István szolga- bíró, Szekszárd megyei város részéről vitéz Vendel István polgármester. A környékbeli földbirtokosok közül ott láttuk Csapó Dánielt, báró Jeszenszky Józsefet, ifj. báró . Schell Józsefet, dr. Bartal Aurélt, dr. Bér- náth Bélát, Gőzei Tibort, azonkívül Gindlicsalád, Paks, Györköny községek elöljáróságait és a különböző egyesületeket zászló alatt csaknem teljes számban- A ravatal mellett a vármegye díszbe öltözött huszárjai állottak őrt és a ravatalra a vármegye nevében Szévald Oszkár alispán gyönyörű koszorút helyezett. A be- szentelést Szolga István kistengelici plébános teljesítette. .— Résztvett a temetésen a puszta és környékének egész cselédsége, megható volt látni a síró közönséget, ami azt igazolta, . hogy jótékonyságáról, jószivéről hires gazdáját, vesztette el. A beszentelés után dr. Pesthy Pál az Egységespárt nevében mondott szivbemarkoló, megkapó < beszédet, amelyben jellegzetes szavakba öntve, hű, életrajzát adta a megboldogultnak, őt a munka, a hazafiság, az önzetlenség .mintaképének, családját szerető atyának tüntette fel, aki a közügyet mindenekelőtt kötelességének tartotta és a magyar haza függetlenségét életének minden idejében .érvényesíteni céljának tekintette. — Utána mint a vármegye törvényhatósági bizottságának és a közigazgatás bizottságának mindenkor készséges, példás, illusztris tagját búcsúztatta Jankó Ágoston főispán. A gyászoló közönség meghatva az elhangzott beszédek szivbőlfakadó részvételétől, könnyes szemekkel állta körül a szebbnél szebb koszorúkkal eltakart díszes érckoporsót. Ezután a holttestet Püspöknádasdra szállították, hogy abban a földben helyezzék örök nyugalomra, amelyen az első lépést tette lendületes életpályája felé. Weber Jánost óriási részvét mellett kisérték október 23-án délután 3 órakor utolsó útjára. A temetési szertartást Virág Ferenc megyés- püspök végezte Gebauer Miklós püspöki irodaigazgató, Fényes plébános,^ valamint a környékbeli papság segédletével. Rendkívül nagyszámban jelentek meg a temetésen Bonyhád ról és a völgységi járásból Kurcz István főszolgabíró vezetésével; továbbá Baranyából Jf^ßher Miklós főszolgabíróval az éjükön. A szertartás előtt és után * püspöknádasdi dalárda és a Julianum növendékei énekeltek gyászdalokat. A szivjóságáról, párthűségéről és a közügyek önzetlen szolgálatáról ismert és becsült férfiú elhalálozásán ról a családon kívül a Paksi Köz- gazdasági Bank is, amelynek alapítója és elnöke volt, gyászjelentést adott ki. In memória... Irta : Károsai Pál. Száz évvel ezelőtt egy fiatal, alig 17 éves ifjú indult el Szekszárdról Pestre, az ország fővárosába. Ajkán még ott égett költői lelkű édes anyjának forró bucaúcsókja, mikor Pestre ért, hogy tanulmányait folytathassa. Orvosnak készült, de szívesebben hallgatta Horváth István magyarságtól izzó előadásait a bölcseletén. A szive, a lelke pedig titkon már a magyar irodalomnak,,* magyar költészetnek volt a jegyese. Ez az ifjú Garay János volt, ki tizenhárom évvel később 1842-ben a Kisfaludy Társaságban a legnagyobb magyar irodalomtörténetiró Toldy Ferenc elnöki tagavató beszédére igy válaszolf: „író vagyok testestől-lelkestől; az irodalmon kívül nincs állásom b nem íb akarom, hogy legyen; nincs életem, mert lényem hazámon kívül csak az irodalomé.0 Ebben a pár szóban benne van Garay János egész élete. Vérbeli iró volt. Abban a korban élt, amikor a történelem alakulásai, megtermékenyítve az ö költői lelkét, lantosává avatták a szebb jövőért, történelmi igazságáért küzdő nemzetnek. És abban a korban halt meg, 1853-ban, amikor sírjánál a haza nemcsak dalnokát, hanem szabadság- harcának bukását, az abszolutizmus minden keservét siratta. De nem az élő Garay Jánosról való megemlékezés most az én célom. Garay Jánost, a költőt ismerik mindenütt; ismerik különösen Szekszár- don, ahol szép szobor hirdeti szülővárosának háláját, kegyeletét. „Az obsitos,0 kedves hangú költője ma is gyönyörködteti a magyar tanulóifjúságot, a „Kont0 kemény hangú költője ma is magyar faji öntudattal tölti meg a magyar diákok százezreinek lelkét. — Én most üzenetet küldök Garay János sírjától. Közeleg a halottak napja. Az ősz vasfoga beleharapott a falevelekbe, elsárgulva, élettelenül hullanak azok «Iá, hogy figyelmeztetői legyenek *« emlékezésnek. A hivő emberek sok milliói vonulnak ilyenkor a temetőkbe, hogy• levetve a mindennapi élet gondját, kegyelettel adózzanak elhunyt kedveseik emlékének. Virágpompában diszlenek a sirhantok, felgyullad • nak a mécsesek s a halottakra emié- kezők néma seregei veszik körül a sirhantokat. Nincs ilyenkor szómé-
