Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-19 / 42. szám
1929 október 19. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 Legkiválóbb minőségű Világ 1 hírű Kötött-szövött Hölzv és lánvka j „ITH" nyulszörkalapok Líciumán cipők Pulóverek Mellények Harisnyák TÉLI | KABÁTOK I PIRNITZER JÓZSEF ^^^J^^ÁRUHÁZÁBAM^ZEKSZÁRDO^ megszokta azt, hogy vásárláskor a neki megtetsző áruért meg kell adnia azt az árat, amelyet a kereskedő kér. És megvolt ebben az előnye úgy a vevőnek, mint az eladónak. Hiszen a vevőnek nem kellett tartania attól, bogy esetleges tájékozatlanságát ki* aknázza a jószemtt kereskedő, az ügyes segéd, aki néhány váltott szó után már tisztában van azzal, hogy jómodoru, szerényebb fellépésű, félén- kebb természetű vevővel áll szemben, akitől nagyobb árat lehet kérni és kicsikarni. De vannak vásárlók, akik művészei az alkuvásnak, ezekkel szemben pedig a legügyesebb kereskedő is hátrányban van, ha nem akarja, hogy a vevő vásárlás nélkül távozzék. Mit szül ez az állapot ? Azt, hogy ily körülmények között az a magában véve szép foglalkozás: üzletben állani, eredményesen dolgozni, a világ elé tárni mindazt a szépet és jót és hasznosat, amit az emberi kéz és szellem alkot — áldatlan, undorító hajszává válik, mely ideget öl, időt rabol, s végeredményben a kereskedőt megfosztja fáradozásának anyagi és erkölcsi eredményeitől, a vevőt pedig bizalmatlanná teszi még akkor is, ha jókora összeget sikerült lealkudnia, mert mindig megmarad benne a gyanú, hogy még többet is lealkudhatott volna. Tud*e ily körűimé nyék között a kereskedő szilárd alapon kalkulálni ? Tud e számot vetni azzal, hogy ilymódon keservesen elért forgalma annyi becsületes hasznot hozott a számára, amelyből a maga polgári létfentartását és súlyos kötelezettségeit fedezheti ? Csúnya játékot idéz fel ez az állapot, azt a játékot, hogy az egyik kevésbé alkudozó vevőn kell behozni a kereskedőnek azt, amit a másik jobban alkudozó vevőnél, a minimálisnál is csekélyebb haszna folytán, ráfizet. Ez azonban a züllés útja, minden nemes kereskedői tradíció lábbal- taposása. A háború hatása itt is érvényesítette a maga rombolását. A nyomorúság éveiben az áruhiány, az áru után való hajsza lerombolta a szigorúan szabott árak védősáncait, amelyek a kereskedőnek, és a vásárlóközönségnek egyaránt oltalmat nyújtott. És az alkudozás mérges gázai ellepték a boltokat. Semminek sem volt szabott ára, a közönség egyre mohóbban alkudozott, a kereskedő védekezett, ahogy tudott, és jóformán ez a helyzet ma is, amikor az áldatlan kereseti viszonyok a közönség vásárlóképességét úgyszólván a minimumra szorítják le. Az OMEE állandóan kongatja a vészharangot: vissza kell állítani intézményesen a szigorúan szabott árak rendszerét, mert hovatovább elsorvad a detailkereskedelem a nemtelen versenyben. Vissza kell állítani a szigorúan szabott árak rendszerét, visz- sza kell szerezni a vásárlóközönség bizalmát. Ma már olyan mélypontra jutott az üzletekben az alkudozás anyagi és erkölcsi rombolása, hogy a kereskedelem komoly közvéleménye ennek az állapotnak sürgős orvoslását látja szükségesnek. Megmozdult a főváros és megmozdult a vidék kereskedelme. Sorban tartják értekezleteiket az OMKE-ben a szakmák vezető cégei, hogy összefogva megállapítsák a módokat és eszközö két, amelyekkel visszaállíthatják az eladásnak, a közönség kiszolgálásának azt a rendjét, amely a szigorúan szabott árakon alapulva egyaránt szolgálja a kereskedő és vásárló- közönség érdekét. Ezzel oly gyógyulási folyamat indul meg, amelynek | áldásos eredménye nem maradhat el. zászlót avat, mert érzi, hogy nagy jelentőségű szellemi munkájához, amellyel nemzet- alkotó és társadalmat építő munkából részt kíván, szimbólum kell. Amidőn ezen zászló előtt, amely az intézet tanártestületének és ifjúságának hazafias érzését, az ideálok iránti lelkesedését, kulturvágyát és abba való kitartását jelzi, gróf Klebelsberg miniszter és a maga nevében fejet hajt, szívből üdvözli a zászló alá tömórülteket és kívánja, hogy e szimbólum vezesse őket a nemzet boldogulásához. A lelkesen megtapsolt beszéd után Tolnavármegye képviseletében szent- andráai Szévald Oszkár alispán helyezte el a zászlószeget és mondotta a következőket. Minden zászlóbontás azt jelenti, hogy akik, a zászló alá csoportosulnak, elég erősnek érzik magukat, hogy felemelt fővel, nyílt tekintettel és bátor szivvel kövessék azt a célt, amelyet maguk elé tűztek. Minden magyar ifjúnak az anyatejjel kell magába szívni az Istenbe vetett hitet, a mélységes bizó hazaszeretetet és önfeláldozásra kész hűséget. A semmi akadálytól vissza nem riadó akaratnak és komoly munkának párosulni kell az egyetértéssel és összetartással, mert ezek adják azt a hatalmas erőt, azt a nagy segítséget, amelyre a mi szegény hazánknak oly nagy szüksége van. Az uj életet fakasztó friss erőt a haza az ifjúságtól várja. Hassa tehát minden nemes törekvését át az ifjúságnak a keresztény felebaráti# szeretet, amely nem érzelgős, de férfiasán' erős és amely komoly munkát, törekvést, önfegyel- mezést parancsol.! Az alispán nagy hatást keltő be* széde után Szekszárd város közönsége nevében vitéz Vendel István polgármester szólott ób verte be a zászlószeget. Vázolván az iskola történetét, megígérte, hogy minden lehetőt el fog követni, hogy az iskolának mielőbb hajléka legyen. Napjainkban érezzük legjobban, mondotta, hogy mezőgazdaságra utalt országunkban mily nagy fontossággal bír az ipar és kereskedelem. A ma felavatott zászló alá sereglett ifjúságot ez az intézet a magyar ipar és kereskedelem számára nevelje, az ifjúság pedig elszánt akarással tanuljon és mindig gondoljon arra, hogy a békeszerződéssel lesze- gényitett iparunkat és kereskedelmünket csak szívós munka teheti ismét virágzóvá. A magyar iparra és kereskedelemre rakott bilincseket a magyar kereskedő műveltsége és a magyar iparos öntudatos áldozatos munkája rázhatja le, A nagyhatású beszéd után az egyes vallásfelekezetek lelkészei, a Test nevelési Bizottság, a Vitézi Szék, az egyes hivatalok, iskolák és testületek vezetői helyezték el jelmondat kíséretében a zászlószeget. A szegek beverése után dr. deési Daday Dezső vette át a zászlót, hálás köszönetét mondván özv. Bezerédj Pálné nemes adományáért, azon fogadalommal, hogy a zászló alatt a nagy Bezerédj István magasztos szellemében fogják vezetni az ifjúságot a Nagymagyarország visszaszerzésére irányuló munkában. Ezután átadta a zászlót az iskola ifjúságának azzal, hogy magasan lobogtatva, izzó hazafi- sággal haladjon nyomában, magyar hittel, bizakodó reménységgel és egymást megértő testvéri szeretettel. Csiráky László vette át az ifjúság nevében a zászlót, azzal a fogadalommal, hogy élő hittel az Isten iránt, élő reménységgel nemzetünk | jobb jövője iránt és élő szeretettel I egymás iránt, veszik át a zászlót, { hogy ezen erényekre mint tartó pil- I lérekre felépíthessék a visszaszerzett A szekszárdi áll. felső kereskedelmi Iskola zászláauatása. A Bezerédj Istvánról elnevezett szekszárdi m. kir. állami* fiú felső kereskedelmi iskola az Özv. Bezerédj Pálné által adományozott diszzászló- ját f. évi október hó 13. és 16. napján avatta fel nagy és előkelő közönség jelenlétében. Október 13-án, ragyogó vasárnapi délelőttön az intézet r. kath. tanuló- ifjúsága vonult fel a zászló alatt a fél 9 órai szentmisére a belvárosi róm. kath. plébánia-templomba, ahol Kiss Lajos apátplébános gyönyörű s az avatáshoz alkalmazkodó szent- ige magyarázata keretében méltatta az elsőízben az Isten házába elhozott zászló fontosságát s rámutatott azokra a kötelezettségekre, amelyek a hitvallásos iQuságot a magyar hazához való hűsége mellett a zászló magasztos eszményében megtestesülő ideák betöltésére kötelezik el. A Himnusz magasztos akkordjai méltó keretet adtak az ünnepségnek. Ezután a református templomban mutatta be a zászlót az iskola s itt Tóth Lajos ref. lelkész magasztos szárnyalásu áldó beszédében hívta fel az ifjúság figyelmét a zászlóhoz való törhetetlen ragaszkodásra s arra, hogy a zászló alatt Istennel a hazáért és tudományért hozzák meg áldozatukat. Az evangélikus templomban Németh Gyula lelkész áldó szavai harmatoz- tak a zászló makulátlan fehér selymén s a nagyszámú ünneplő közönség és a tanulóifjúság magasztos hangulatban hallgatta meg az avató éB megáldó imádságot. Az izraelita templomban a Magyar Hiszekegy zsolozsmájának elhangzása után dr. Rubinstein Mátyás fő rabbi magasszárnyalásu avató beszéde és áldást könyörgő imája ragadta magával az ünneplőket s a Himnusz eléneklésével ért véget itt az egyházi szertartás. A zászlófelavatás további része október 16^án a városháza disztermé ben folyt le, hová az egész iskola tanulóifjúsága, tanári vezetés mellett, a már egyházilag megáldott zászló alatt vonult fel. Az ünnepség a Szekszárdi Dalárda énekével kezdődött. Németh Gyula karnagy vezetésével a „Hiszekegyet“ énekelték igen jó összetanulással. Az ének után dr. deési Daday Dezső, az iskola igazgatója tartott ünnepi beszédet, melyben az alábbiakat mondotta: Gondolatai e percben a 100 év előtti időkbe szállnak vissza, a magyar nemzet 1000 éves történetének reneszánszába. A jelen szomorú helyzetében örömmel időzik a múlt I dicsőségének emlékeinél. A hazaszeretet oltáránál a visszaemlékezés szent lángjait Bezerédj István nagy alakja felé fordítja, I aki lelkének egész hevével, szivének minden érzésével hazájának előbbrevitelét szolgálta. Bezerédjnek halhatatlan alkotásai Tolnamegyéből indultak ki és igy méltó volt az, hogy a kultuszkormány a felső kereskedelmi iskola elnevezésénél Bezerédj István nevét választotta és ezzel mintegy kijelölte, hogy az iskola Bezerédj magasztos szellemében nevelje a magyar ifjúságot. Az iskolából oly nemzedéknek kell kikerülni, amely vallásos, öntudatos, céltudatos, átgondolt és magyar, hogy minden ifjú át tudja érezni, hogy ő a jövendő Nagymagyarország visszahóditására hivatott katonája a megcsonkított, földre- tepert hazának. A hazaszeretetre való nevelés nemzeti fennmaradásunknak egyetlen szilárd alapja és ennek a nevelésnek egyik legerősebb tényezője a nemzeti zászló kultusza. A Bezerédj Pálné őnagyméltósága által adományozott zászló az iskolánál kettős célt szolgál. Szolgálja elsősorban a hazafias érzés fenséges ideáját és jelenti a hosszú kálvárián át Trianon Golgotájáig korbácsolt és megfeszített magyar igazság feltámadását, jelenti élniakarásunkat és elszakított testvéreinkhez való hűséges ragaszkodásunkat és végül a szebb és boldogabb magyar jövőt. Szolgálja másodszor e lobogó Bezerédj István kultuszát. Nemes életének minden mozzanata egy-egy mementó arra, hogy hogyan kell élni a hazáért és hogy kell szeretni ezt a megszentelt földet. A zászló — mondotta — drága kincsünk lesz, ennek a zászlónak röpködő hófehér selyme, angyalos címere szent szárnyalással emel mindenkor a hazafiság fenséges magaslatára. Beszéde végén üdvözölte a zászlóanya képviseletében megjelent dr. Pápé Dénesnét, Klebelsberg miniszter képviseletében megjelent Jankó Ágoston főispánt, Szévald Oszkár alispánt és vitéz Vendel István polgármestert, valamint az iskolának megjelent összes barátait. A nagy tetszést kiváltó ünnepi beszéd után özv. Bezerédj Pálné zászlóanya képviseletében, — aki a családban beállott gyász miatt nem jelenhetett meg az ünnepségen, — özv. dr. Pápé DéneBné kerek szép beszéd kíséretében átadta az értékes zászlót (amelynek egyik oldalán az angyalos Nagymagyarország, a másik oldalán pedig a trianoni Magyarország van) felkötötte „A haza minden előtt!“ jeligés szalagot és beverte az első záBzlószeget e szavakkal?:1 Legyen ez a zászló az igaz magyar hazafi- ságnak és tudománynak szimbóluma, a szebb és boldogabb magyar jövőnek záloga. Vezesse az ifjúságot mindenkor azokon az utakon, amelyeken a nagy Bezerédj István életének nemes példája a vezér. SziverBéla, az intézet volt nővén déke Bodnár Istvánnak lapunk mai számában közölt alkalmi ódáját adta elő igen jó orgánummal és mély átér- zéssel. A Szekszárdi Dalárda énekelte ezután Révffy Gézának „Föl a zászlót“ cimü lelkes dalát. A vallás- és köz oktatásügyi miniszter képviseletében Jankó Ágoston, Tolnavármegye főispánja beszéd kíséretében a miniszter zászlószegét helyezte el, mondván: Eredetileg háborús jelvény volt a zászló, ma a tömörülésnek és erők egyesítésének jelképe, A nagy Bezerédj nevét viselő iskola
