Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-10-19 / 42. szám
XI. évfolyam. Egyes szám ára 30 fillér! Szekszárdi 1929 október 19. 42. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hír* detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír- rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Elkészült a szekszárdi uj kórház. A nagy mű, e vármegye közegészségügyének évszázadokra készült mentsvára, a hatalmas, modern nj szekszárdi közkórház fejlődésre képesen készen áll a vén Bartina oldalán és várja, hogy a szenvedő emberiség javára rendeltetésének átadassák. A vármegye meleg szivü nagy fiának, dr. Pesthy Pálnak álma meg valósult és ő, aki legnagyobb örömét mindig abban lelte, ha valakinek örömet szerezhetett: boldogan láthatja, hogy nagy befolyásával olyan kimondhatatlan értékhez juttatta ezt a várost, amely méltán sorolható ennek az országnak leggyönyörűbb alkotásai közé. Méltán büszkélkedhe- tik ezzel az intézménnyel a vármegye közönsége, amely áldozatoktól vissza nem riadva egészítette ki a kormány fejedelmi ajándékát és nagy reménységgel tekinthet működése elé a rohamlépésekben városiasodó Szek- szárd, amely a legnagyobb megértéssel, a saját anyagi erejét szinte túlhaladó módon segítette elő ennek a mesés telepnek a létesítését. A kórház üzembe vétele. Szerény és egyszerű, de a maga intimitásánál fogva annál méltóság- teljesebb keretek közt szombaton történik a vármegye ezen egyik legfontosabb intézményének az üzembe vétele. Csendesen, hivalkodás nélkül, szinte hangtalanul, akként, mint amilyen azoknak az egyénisége, akik forrón érző lelkűk melegével megalkották és akik benne az emberszeretet tüzétől hajtva a nép üdvére, a nép széles rétegei javára önfeláldozóén dolgozni fognak. A bizottsági ülés. Szombaton, e hó 19-én délntán lesz a kórházi építő és vármegyei kórházi bizottság együttes ülése, amelyen László Aladár műszaki tanácsos, a szekszárdi államépitészeti hivatal főnöke jelenteni fogja az alispánnak, hogy a szekszárdi várme gyei Ferenc-közkórház építése befejeződött éB a kórház üzemképesen átadható állapotban van. — Szévald Oszkár alapján erre a kórházat a bizottsági ülés keretében átveszi és átadja dr. Treer István igazgató-fő- orvosnak azzal, hogy az üzembe vételre azonnal tegyen meg minden intézkedést. Dr. Treer István igazgató-főorvosnak az átvételt bejelentő szavai ntán a zártkörű bizottsági ülés be is fejeződik és vasárnap, kora reggel meg is kezdődik az áthurcol- kodás a régi épületből az nj intézetbe. Az aktus szigorúan bizottsági keretek közt fog lefolyni, ünnepélyt most nem fognak tartani, mert a kórház ünnepélyes felavatása felsőbb helyen nyilvánított kívánság értelmében csak a tavasszal lesz. Az áthurcolkod&s. Olvasóinkat a nagy fontosságú eseményről híven tájékoztatni akarván, felkerestük dr. Treer István igazgató- főorvost, aki az uj kórház megnyitásáról a következőket volt bzívos mondani: Az uj kórház vasárnap kezdi meg működését. Vasárnap reggel legelsősorban is a modern gazdasági épületet, a konyhákat vesszük üzembe, hogy délben már innen legyen az étkezés kiszolgáltatható. Egyidejűleg megkezdődik a tulajdonképeni áthur- colkodás, amelyre azért kellett a vasárnapi napot választanunk, mert a kórházi rend szerint a vasárnap a személyzetnek pihenője, amikor csak a sürgős orvosi beavatkozásokra kerülhet a sor és csak ilyen napon érhető el, hogy a költözködést a betegek legkisebb sérelme nélkül hajthatjuk végre. Vasárnap folyamán aztán megtörténik az uj kórház ősz- szes osztályainak a benépesítése. Mennyi beteget lehet elhelyezni ? Az eredetileg 350 ágyra tervezett kórház terve az építéssel kapcsolatos terepviszonyok nehézségeinek kiküszöbölése közben az építés folyamán nagyban megváltozott, úgy, hogy az uj kórház most körülbelül 450 beteget képes befogadni. A tüdőbeteg pavilion elhelyezésénél a terepviszonyok alakulása folytán körülbelül 25.000 köbméter földtömeget kellett kiemelni, úgy, hogy ennek az épületnek az alagsora körülbelül 4 méterrel fekszik magasabban a terep fölött és igy az alagsorból tulajdonképen földszint lett, maga a pavilion egy emeletesből kétemeletessé és az eredetileg kihasználhatatlannak képzelt alsó helyiségekben is 50 beteget lehet majd elhelyezni. így a tuber- kulótikus pavilIonban nem száz, hanem százötven beteget lehet majd kezelni. Ez a változtatás óriási előnyére válik a vármegye közegészség- ügyének, mert az itt oly nagy mér tékben fellépett pusztító népbetegség áldozatai közül sokkal többet lehet majd Bzanatóriumszerü ápolás alá venni, mint ahogy az eredetileg előrelátható volt. Hasonlóképen megnövekedett a föpavillon a belgyógyászati és sebészeti osztály befogadó képessége is. A modern központi fűtés kazánjait ugyanis ezen főépületnél a terepszin alatt három emelet mélységben, az úgynevezett harmadik alagsorban kellett elhelyezni,' hogy a négy nagy kazán az adminisztrációs (A) pavilion, a belgyógyászati és sebészeti (B) pavilion és a tbc. (C) pavilion fűtését el | tudja látni. A gazdasági üzem, a konyha, sütő stb. pavilion kazánjai fogják » saját fűtésüket intézni és innen táplálják majd a fertőző pavilion fűtőtesteit is. Nyáron a fűtés szünetelése alatt ennek a pavillonnak a kazánjai fogják végezni az egész telep melegvizszolgál tatását. A fertőző pavilion megépítése is jelentékeny és igen előnyös változtatásokkal került kivitelre. Az egymástól elkülönített öt fertőző és egy megfigyelő osztály mindegyikének külön bejárata van és a 48 ágyas pavilion alagsorában minden osztály alatt külön fürdők vannak, amelyeken keresztül anélkül távozhatnak majd gyógyult tiszta betegek, hogy a ragályos kórcsirák széthurcolásától kellene tartani. A felszerelés. Az igazgató-főorvos azután végigvezetett bennünket a kórház összes pavillonjain, amelyek belsejében még mindig folyik a belső berendezés lázas munkája és a kórháztelep területén több száz ember dolgozik azon, hogy az intézet vasárnapra rendeltetésének átadható legyen. Az ott látható sok érdekesség közül felemlítjük, hogy rádióval például az összes kórtermek el vannak látva és igy a bel- és külföldi leadásokat fülkagylókon a közös kórtermek betegei is mind hallgathatják. A Röntgen és quartzlámpa felszerelést jelentékenyen megnagyobbítva szerelik át a régi kórházból a főpavillonba. A kórház Röntgenkészüléke ugyanis teljesen uj és modern, azonban eddig olyan szűk helyen volt elhelyezve, hogy csak sebészeti átvilágításokra használhatták. Therápiai gyógybesugárzásokat a kicsiny helyen a betegek és az orvosok életének komoly veszélyeztetése nélkül eddig ugyanis nem lehetett alkalmazni. A tüdőbeteg pavilion egyébként szintén kap külön Röntgent, valamint több quartzlámpa berendezést, hogy a tuberkulózis gyógyításában oly fontos ibolyántúli mesterséges magaslati napfénnyel a szakorvos a beteget minél eredményesebben kezelhesse. A laboratóriumok is a legmodernebb berendezésüek és a tudomány mai állásának megfelelően tökéletes felszerelésüek, úgy, hogy itt a legkomplikáltabb anyag csere, gerincvelő, serologiai, vér- és bakteriológiai vizsgálatok mind elvégezhetők lesznek. Diathermá8 kezelést, amelynek oly nagy a szerepe a rheumatikus, köszvényes és izületi betegségek modern gyógyításánál, eddig csak a fővárosi kórházakban és az egyetemek klinikáin lehetett alkalmazni. A szekszárdi kórház diathermás készülékkel is fel van szerelve és akinek ilyen természetű kezelésre van szüksége, a jövőben ezért nem kell innen elutaznia. Az árnyékmentes lámpa is egyik legmodernebb eszköze a szekszárdi kórháznak. A steril műtőbe ugyanis felszereltették ezt a szenzációs kapacitású fényforrást, amelynek az a megbecsülhetetlen előnye, hogy nappali fényt áraszt és ha az operáló orvosok ráhajolnak is az operálóasztalon lévő betegre, testük akkor sem vet árnyékot. Az apácák helyiségei. Szeretettel igyekezett a kórházépitő bizottság azoknak az adott viszonyok Bzerint való kényelmét biztosítani, akik nemes lelkűk sugallatát követve, életük egész munkásságát oly önzetlenül áldozzák beteg embertársaik szenvedéseinek a csökkentésére. — Küzdő, szakadatlanul robotoló napszámosai az emberiségnek a betegápoló irgalmas nővérek, akiknek pénzzel meg nem fizethető áldozatos fáradozását akként enyhítik, hogy elhelyezésüknél a modern hygiénia minden követelményét tekintetbe vették. A kórkázi szolgálatot 48 apáca fogja ellátni. Érintkezés az osztályokkal. A kórház 4. számú állami telefonállomása ugyanezen szám alatt meg marad és két mellékállomással fog bővülni. Az adminisztráció, az egyes osztályokkal való gyors érintkezés megkönnyítésére azonban házitelefont is felszereltek és ennek a házitelefonnak 28 mellékállomása is lesz. A házitelefont azonban a városi telefonra átkapcsoltatni az ezzel járó igen magas előfizetési dij miatt nem lehet. Az élelmezés kérdésének a helyes megoldása és berendezése képezte a kórházigazgatás egyik legnagyobb gondját, mert hiszen tudvalevő, hogy a modern therapiás eljárásoknál igen fontos szerepet játszik a dietetikus étkeztetés. Dr. Treer igazgató-főorvos érintkezésbe lépett tehát a diétás étkeztetés legkiválóbb tudósával, dr. Soós Aladár budapesti egyetemi magántanárral és a budapesti klinikákon is mindenütt jól bevált Soós- féle rendszert vezetik be a kórház élelmezésébe. A gyakorlati kivitel sikerét biztosítja, hogy a kórházhoz megnyerték élelmezési tisztnek Krappay Károly okleveles gazdatisztet, aki hosszabb . ideig működött Soós magántanárnak I a budapesti központi klinikán elhe- I lyezett osztályán, ahol nemcsak a
