Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-10-05 / 40. szám

6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ségeiröl sióivá részletesen foglalkozott azokkal a világpiaci eseményekkel, amelyek ai enrópai általános pénz- válságot okozzák, óriási, már*már szinte elviselhetetlen terheket rakva az őstermeléssel foglalkozó lakosságra, a kis és a nagybirtokosokra egyaránt. A falusi népnek ezek a rettenetes és ezelőtt ismeretlen gondjai megrendí­tik a kereskedő és iparososztályt is, mert a nép legnagyobb és legszéle­sebb rétegei maholnap mint fogyasz­tók alig jöhetnek számításba. ígérte, hogy a parlament összeillése után képviselőtársaival együtt a maga ré­széről is mindent el fog követni arra nézve, hogy a kormány a legsürgő­sebben segítő rendszabályokat lép teBsen életbe. Ismertette ezután azokat a terve­ket, amelyekkel a felforgató haza- fiatlan elemek a mostani nehéz hely­zet nyomasztó hangulatát felhasználva elégedetlenséget igyekeznek kelteni a falusi nép között, hogy viszont ők maguk a forradalom receptje szerint a zavarosban halászhassanak. Az el ismerés zászlaját hajtotta meg dr. Éri Márton a Bzakcsi nép előtt, amely épugy, mint kerülete többi községei, is hazafias józansággal utasította vissza a lelkiismeretlen bujtogatók kísérletezéseit. Nagy figyelemmel hallgatott beszé­dében ismertette ezután a kormány gazdasági programmját, mellyel min­denkinek kereseti lehetőséget igyek­szik teremteni, felhívta a figyelmet azokra a kullurtörekvésekre, amelyek az országot a tudás hatalmával föl­fegyverezve igyekeznek valóra vál tani az ország területi integritásának elérésére vonatkozó reményeket. A revíziót — úgymond a képviselő — csak akkor érhetjük el, ha a müveit külföld szemében kedvező véleményt teremtünk magunkról és megmutat­juk a világnak, hogy minden tekin­tetben külömbek vagyunk elnyomó szomszédainknál. Á reánk nézve kedvezően forduló külpolitikai helyzet vázolásával fe jezte be hatásos beszédét dr. Éri Márton, akit választói igen melegen ünnepelték. A beszámolóbeszéd után azokat a választóit fogadta, akik pa naszaikkal fordultak hozzá és akik ügyes-bajos dolgaikban való közben­járásra kérték fel. Ez a beszámoló- beszéd mint a kerület többi közsé­geiben, úgy Szakoson is csak szóró Babbá fűzte dr. Éri Mártonnak vá lasztóihoz való viszonyát, mert a pol­gárság közvetlen tapasztalatból győ aődhetett meg arról, hogy dr. Éri Márton Ugyanúgy, mint alispánsága idején, most is teljes erejéből a nép, elsősorban pedig választókerülete ja váért dolgozik. Íz vitpltás pénzügy! megoldása ás o kiépítendő alak. A törvényhatósági bizottság ki­mondotta, hogy a bekötő utak kiépí­téséhez szükséges költségeknek egy harmad részét elvállalja. A költségek fedezetéről akként gondoskodik, hogy az útépítési programm megkezdésé­től kezdve egészen addig, amig az végrehajtva nincs, a jelenlegi útadót 16°/o ról 22°/o ra emeli fel, a köz munkaváltság mérvét a kézi nap­számnál 2 P ről 2 P 50 fillérre, az igáé napszámnál (de csakis a lovak­nál, szamaraknál és az öszvéreknél) 6 P 50 fillérről 7 P-re emeli fel. Kimondotta egyben, hogy a feleme­lésből származó jövedelmet kizárólag a most elhatározott útépítések költ­ségeinek fedezésére kívánja fordítani s abból évente annyi utat fog épít­tetni, amennyire ez a bevételi több­let módot és lehetőséget nyújt. — Minthogy azonban ez esetben csak 282.991 P 83 fillér többletbevételről lenne szó és feltételezve, hogy az állam és a községek érdekeltségei az utak költségeihez évente egyenkint ugyanilyen nagyságú összegekkel já­rulnának hozzá, az utak kiépíttető- sére rendelkezésre évenként CBak 848.975 P 49 fillér állna rendelke­zésre. Miután egy km. ut átlagos építési költsége 25.000 pengőt tesz ki, igy évenként a legjobb esetben mintegy 33 km. ut kerülne kiépí­tésre. Ilymódon tehát az útépítési programmot csak 6—7 év alatt le­hetne végrehajtani. Mivel ily formán az építkezés meglehetősen lassú me­netű lenne s az egyes községek az uj utak kiépülésével járó hatalmas gazdasági előnyöket csak hosszú évek muHán erezhetnék, a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy feliratban arra kéri a m. kir. kereskedelemügyi minisztert, hogy az útépítési programm keresztülvitelére szükséges összege két országos jellegű hitelművelet utján, az állam által megszerzendő kedvezményes hosszúlejáratú törlesz- téses kölcsön képen bocsássa rendel­kezésre. Felkérte egyben a törvényhatósági bizottság a kereskedelmi minisztert, hogy tekintettel arra, hogy a vár megyei útépítési alap máris erősen igénybe van véve b a községek ház­tartásai is a kelleténél jobban meg vannak terhelve, hogy az útépítési költségekből tárcája terhére 50% ot vállaljon el, hogy a másik 50°/0 ma radjon csak a törvényhatóság és a községek érdekeltségeinek terhére. Az országszerte kedvezőtlen helyzet­ben levő közúti alapok bevételeinek emelése érdekében kéri a törvény- hatósági bizottság a minisztert, hogy az elfogyasztott benzin adóját emel tesse fel, de ezzel szemben az autók kövezetvám fizetési kötelezettségét szüntesse meg. Kijelenti egyben a törvényhatósági bizottság, hogy amennyiben azt a vármegye anyagi helyzetének javu­lása a jövőben lehetővé teszi, a köz­ségeknek ezúttal nem teljesíthetett útépítési kívánságait is ki óhajtja elégíteni és be kívánja illeszteni az útépítési 'Programmba. Dunaszentgyörgyöt az állami úttal összekötő szakasza. Harc községházától a községen keresztül a Szekszárd—simontornyai kiépített that. útig. A Hídja—Medinai th. közút foly­tatásában Zomba felé Kápolna pnsz- táig terjedő útrész. Majos községben a Bonyhád— mázai that. útból Hant, Apar, Mucsfa. Kisvejke — Závod — Kovácsi—Té­véi, a kiépitett útig. Györe-Bonyhád-Mázai kiépitett ut. Csikó—Bonyhád—bátaszéki útig (Mőcsény melletti beágazással). Máza—Bonyhád—mázai kiépitett ut. A budapest—eszéki közútról Ebrs pusztáról kiindulva Szálka— Grá- bóc—Bonyhád—bátaszéki útig. Váralja—Bonyhád—Máza that. Tabód község—Bonyhád—Zombai that. ut (Paradicsom pusztai beága­zással). Dunaföldvár-Németkéri ut 2 km-es részlete. A Fadd—dunaszentgyörgyi th. köz útnak Dunaszentgyörgy belterületére eső 2 km. szakasza. Kajdacs—Uzdborjád Szekszárd— simontornyai kiépitett útig. Alsóhencse—Nagydorogi that. ut. Kurd—Gyulaji ut. A Várong—Lápafő—Nak útvonal, amennyiben Somogymegye a terü­letén levő részt kiépíteni hajlandó, egészen Dombóvárig, ha nem, úgy Szakosig való bekötéssel. Mucsi—Caibrák. Ujdombóvár—Mágocs útból Tolna megye területére eső 1*5 km. ut. Nagyszékely-Miszla Bikád- Gyönk. Nagyszékely—Görbő. Nagyszékely-Kisszékely Kalaznó- Hőgyész Pálfa—Vajtai állomás. Felsőnána—Szekszárd—Tamási ut. Udvari—Gyönk (a felsőpáli erdőn át). FelBŐireg—Tengőd—Kánya. Felsőireg—Nagyszokoly—Magyar- keszi. Regöiy—Majsa—Keszőhidegkut. Pári község—Pári vasútállomás. Magyarkéri—Bedeg—Értény. Bogyiszló községnek a kiépitett úthálózatba való bekapcsolására 10 km.-ig terjedő útvonal. Ezen megépítésre kerülő utak hossza összesen kb. 184,500 kilomé­ter és az építési költségek kb. 4.600.000 pengőt tesznek ki HÍREK. ___ Cs onka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. ŐSZI STRÓFÁK. I. Az őszi lomb, az őszi bánat Ma halkan beköszönt; Itt lent az őszi rózsa bágyad S a felhő odafönt. A nyárnak kitárom a szívem: Ne menj még, drága fény! Csók, dal, virág, — maradj meg híven, Tovább is légy enyém!... És mégis: halkan úgy eltűnik A fény, a dal, a nyár, Mint a kedves, ki messze elment S ki tudja, merre jár ? 1... II. A levelek a dérre várnak, Igen; már vége van a nyárnak! A kis tücsök is egyre halkabb, Csukódik a virágos ablak. Az őszi harmat, őszi könnyek, Szomorúságok, jönnek, — jönnek. Behúzódunk a kis szobába: ]ó lesz lassan az öreg kályha. Mi őszi estén úgy tud holmi Öreg meséket duruzsolni. A kis fiaim odaülnek, Nádi szerszámon hegedülnek. S míg az emlékek visszaszállnak, Ok új tavaszról muzsikálnak!... MIKLÓS VITÉZ. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1929. évi szeptember hó 26-tól októ­ber 2-iki feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 23*7 C° október 2-án, minimum ’ 4*5 C° szeptember 29-én. Csapadék nem volt. A légnyomás október hó 2-án este 9 óra­kor 18'0 C° mellett 754 6 mm-re sülyedt; azontúl emelkedni kezdett. — Bölcske község díszpolgárai. Nagy ünnepséget tilt szeptember hó 29 én, vasárnap, Bölcske község közönsége. A község képviselőtestü­lete e napon választotta meg ünnepé lyes külsőségek között a község dísz­polgárává a község fejlesztése körül kifejtett különös érdemeik elismerése jeléül és jutalmazásaként Szévald Oszkár vármegyei alispánt, dr Éry Márton országgyűlési képviselőt és Forster Gyula kereskedelemügyi állam­titkárt. A község elöljárósága az uj díszpolgárokat a község képviselő- testületének lelkes és egyhangú hatá­rozatáról távirattal értesítette. » 1929 október 5. — Megbízatás. A bonyhádi ág. ev reálgimnáziumnak az 1929—30. tani évben meglátogatásával s abban az állami felügyelet gyakorlásával a vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter dr Mátray Rudolf székest fehérvári tankerületi kir. főigazgatót bizta meg. — Egyházmegyei hírek. Virág pa. j renc megyés püspök Domosvay La. jós szekszárdi káplánt Pécsre az áll' elemi iskolához hitoktatónak kinél vezte, Pulyay János pincehelyi káp­lánt Szekszárdra, Kondits Lajos faddi káplánt Pincehelyre és Magasföldy Péter püspökbogádi káplánt pedig Faddra helyezte át. — Cserkészszemle. Dr. Vértesi Frigyes, pécsi tbeológiai tanár, kerü­leti cserkészfelügyelői szerdán Vizy János, püspökszentlászlói plébános és Géosits Lajos, pécsi belvárosi segéd- lelkesz kíséretében szemlét tartott a dombóvári cserkészcsapatok felett. A látottak teljes megelégedését nyer­ték meg. — Papválasztás, ifj. László Gáza kőbányai református segédlelkészt a komárommegyei Háreg község egy­hangú meghívással lelkészévé vá­lasztotta. — Tanítónők ünneplése. Abrahám Aranka és Ruzsinczky Irén ozorai rk. elemi iskolai tanítónők 30 évvel ezelőtt kezdték meg nevelői és ta­nítói munkájukat s azóta állandóan Ozorán működtek. Nemcsak iskolai pedagógusok voltak, hanem a szociál- pedagogia minden terén is áldásos munkát fejtettek ki. Munkásságuk — bármily csendben s szerényen tör­tönt is az — nem maradt titokban falsőbbségük előtt sem és folyó hó 23-án az iskolaszék s kartársaik je­lenlétében adta át Cserti István es- pereskerületi tanfelügyelő Virág Fe­renc pécsi megyéspüspök elismerő s üdvözlő sorait s ugyanakkor dr Halmos Andor kir. tanfelügyelő a vallás- és közoktatásügyi miniszter írásbeli elismerését nyújtotta át ‘szép beszéd kíséretében az ünnepeiteknek. Szép üdvözlő verset mondott egyik leánynövendék; a verset Heinlein Béla ozorai kántortanitó irta, aki szintén tanítványuk volt az ünnepei­teknek. Végül vitéz Markos Mihály igazgatótanitó kartársai, a helybeli gyógyszerész pedig az iskolaszék és a szülők nevében köszönte meg Ábrahám Aranka igazgató-tanító és Ruzsinczky Irén tanítónő 30 éves ernyedetlen munkásságát. — Művészi kópelhelyezóse. Mar- czell György, az ismert festőművész megszólalásig hű olajfestményt ké­szített a dombóvári kir. kath. reál- gimnázium tanári testületéről. A kép most nyert elhelyezést az uj épület tágas tanári termében. — Tanítónői kinevezés. László Mária okleveles tanítónőt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium májusi hatállyal Kaba nagyközség (Hajdú vm.) ref. elemi népiskolához rendes tanítónővé kinevezte. — Lemondás. Sámson Imre belaci róm. kath. tanító ez állásáról lemon­dott b Mágocsra (Baranya vármegye) távozott, hol a róm. kath, iskola tanítójául választatott meg. Grósz Aranka györkönyi ág. ev. tanítónő Ágfelvára (Sopron m.) vá­lasztatván meg tanítónőül, györkönyi állásáról lemondott. Fábián Mátyás oki. mérnök, építőmester vállalja családiházak, gyári épületek, kastélyok tervezését és építését, községi járdaépítést és uccakövezést, vasbeton hidak, gátak és zsilipek, lecsapoló és öntöző beren­dezések tervezését és építését, továbbá parcellázást. Iroda; Szekszárd, Vörös marty-u. 2. Telefon; 53.

Next

/
Thumbnails
Contents