Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-28 / 39. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 szeptember 28. □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a § ANGOL g □ ári divatszOveteim az őszi és téli q q idényre megérkeztek, melyekből szolid q árak mellett készítek □ 5 zakó- és alkalmi öltönyöket, g □ felöltöket és télikabátokat. □ § sáPszKV anDOR § FÉRFISZABÓ 81 □ D SZEKSZÁRD, szent istván tér. □ 5 Hozott anyátok feldolgozásit is Vállalom, q □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ épületekben, utakban, hidakban stb. 29.040 pengő, egyeseket épületekben és ingóságokban 40 148 pengő, terményekben pedig 9833 pengő kár érte. A törvényhatóság pedig köz- utján 63.944 pengővel károsult. Az alispán ezután tájékoztatja a bizottságot a vármegyei uj kórház építéséről. Az adminisztrációs főpavilon (sebészeti és belgyógyászati) csaknem teljesen készen áll. A tüdőbeteg pavilion építése október elején befejezést nyer. A fertőző betegek pavilonjában az összes munkálatok befejezése október 10—15-e táján várható. A gazdasági pavilion is legkésőbb október közepére elkészül. A külső tereprendezési ut és gyalogjáró építési munkák kellő erővel folynak. Az építkezés előhaladása olyan stádiumban van, bogy a kórház üzembevétele október 20-ára várható. Kéri az alispán, hogy a törvényhatósági bizottság az uj kórháznak rendeltetési céljaira átadását szerényebb, tisztán megyei ünnepség keretében rendelje el és a részletes intézkedések megtételével az alispánt biáza meg. Sajnálattal állapítja meg a jelentés, hogy a szép haladás, mellyel a leventeügy a vármegyében előretört, anyagiak hiánya miatt jóformán teljesen megállott. A községek költség- vetését ellenőrző miniszterközi bízott Bág ugyanis oly mértékben redukálta, hogy erre alig maradt valami. Az alispán ezt jelentette a belügyminiszternek, akinél kieszközölte, hogy a Bzükös helyzetben levő községeknek a költségvetésükből törlött összegeket segélyképpen kiutalványozhassa. Az utóbbi időben több község állandó lőteret épít. Az első országos Szent László leventeversenyen Tolna vár- megye csapata 46 csapat közöl a IX. helyet nyerte el. A varmegye cél lövő csapata a múlt hóban Pécsett tartott kerületi céllövő versenyen a II. helyet nyerte és a csapat minden tagja ezüst érmet kapott. Résst vett Tolna vármegye úszócsapata a Pécsett az ugyanakkor tartott kerületi uszóver- senyen is, hol a második helyen végzett, A folyó év I. felében a tengerentúli országokba való kivándorlás az előző évékhez viszonyítva csökkent. A folyó év I. felében a vármegye területéről Kanadába 263 egyén vándorolt ki, az Északamerikai Egyesült Államokba 7 egyén, Uruguay államba 17 egyén, Argentínába 11-en vándo roltak ki. A kivándorlás főleg a németajkú lakosság közt észlelhető. A távbeszélő hálózat kiépítési munkálatai befejezést nyertek és valamennyi jegyzői székhely, sőt több kis község is a távbeszélő hálózatba bekapcsoltatott. Áttérve a jelentésnek a vármegye adminisztrációját, közigazgatását és közállapotát érintő részére, jelenti az alispán, hogy az elmúlt 5 hónap alatt a közigazgatás menete zavartalanul és fennakadás nélkül folyt le, jőlteHaladó gazda TILLANTIN-nal csáváz Haw Mezőgazdák Szövetkezete «* Hezőgazdazdgl és Ipari Veggszerek Budapest, V., Alkotmány acca 29. Kereskedelmi rí. s;%i£5i*.... hét minden hivatali helyen csökkebt munkaerővel emberfeletti munkát végeznek. Az alispán megvizsgálta a tamási, a völgységi és a dombóvári járási főssolgabiréi hivatalokat, továbbá Értény, Koppányszántó, Bedeg, Magyarkér, Kánya, Tevel, Mucsi, Kisdorog, tíonyhádvarasd, Tabód, Sióagárd, Váralja, Győré, Máza, Szakos, Gyulaj, Nak, Lápafő, Várong éa Kocsola községeknek ügyvitelét és pénzkezelését és mindenütt kifogástalan rendet talált. A főszolgabirák a vármegyei számvevőséggel karöltve az év első felében minden községben megtartották a vizsgálatokat, melyek alapján meg állapíttatott, hogy a községek pénz- és vagyonkezelése általában rendesnek mondható. A nyomasztó gazdasági helyzet folytán az adófizető készség csökkent. Már most meg lehet állapítani, hogy a községek háztartási helyzete 1930 ra csaknem az egész vonalou kedvezőtlenné válik és mivel a földadó leszállítása folytán csökkent adóalappal szemben a viselendő terhek emelkednek, a községi pótadó erősen emelkedni fog, amit pedig az adófizető polgárság nem bír el. Elérkezett tehát a 12-ik órája, hogy a községi háztartások más jövedelmi források átengedésével rendeztessenek. Az elmúlt évről sem a vármegyénél, sem a községeknél hátralékos számadások felülvizsgálatlanul nincsenek. A vármegyei alapok állását részletesen feltüntető kimutatás után áttér a jelentés a vármegye egészségi állapotának ismertetésére, amely ál tálában igen jó volt. Az ismertetés során megtudjuk, hogy az élveszttle- tések száma 2064, a halálozásoké 1812, a születési többlet tehát 252 főre rúgott. Előfordult ezenfelül 256 (bejelentett) elvetélés is, tehát nemzetünk számbeli szaporodása ezek nélkül legalább is kétszerannyi lehetne ! A gyermekhalandóság 443 főnyi (vagyis 24*4%), a hetven éven felülieké 525 (vagyis 28 9%) volt. A szekszárdi Ferenc közkórház- ban ápolásban részesült 2479 beteg, kik közül 993 gyógyultan, 844 ja- vultan távozott. A szekszárdi Állami Bábaképző- intézetben a juoius hé végén megtartott bábavizsgákon 28 bábanövendék nyert oklevelet. Ezen alkalomból időzött Szekszárdon dr. Tauffer Vilmos ny. egyetemi tanár, országos szülészeti kormánybiztos, hogy az „uj szülészeti rendtartás“ életbelép tetését itt is keresztülvigye. Az uj rendtartás keretében Szekszárd a 3 (Tolna, Fejér és Zala) megyére kiterjedő „szekszárdi -szülészeti kerület“ központjává lett, melynek kerületi szülész főorvosává dr. Orffy Lajos, a szekszárdi állami bábaképző- intézet igazgató-tanára lön kinevezve. A Szekszárdi Mentőegyesülét segélynyújtásai és betegszállításainak | száma 278, a megtett kilométerek száma 9783 volt. A vármegye állategészaégének állása az előző időszakkal szemben valamivel kedvezőbb. A hivatalból bejelentendő ragadós állati betegségek a következő elterjedésben észleltet- tek: lépfene 27 község 35 udvar, veszettség 12 község 15 udvar, juh himlő 1 község 1 udvar, sertésorbánc 3 község 14 udvar, sertéspestis 18 község 168 udvar. Az állatkivitel jóval nagyobb volt, mint az előző időszakban. A vármegye mezőgazdasági * állapotának ismertetése Borán közli az alispán, hogy a szárazság hatása alatt a kapások visszaestek. A burgonya levelei korán elsültek és a gumók nem fejlődhettek. A tengeri a nagy szárazságban szintén sokat szenvedett. A mesterséges takarmánynövények és rétek a kedvező május—júniusi időjárás hatása alatt bő első kaszálást adtak, a később bekövetkezett szárazság azonban a további terméshozamot tönkre tette. A legelők legnagyobb része kisült, úgy, hogy sok helyen már a télre eltett takarmányt kezdik etetni. A gazdasági munkálatok a nagy szárazság miatt nem végezhetők. Augusztus hó folyamán Hőgyéaz községben megtartott szarvasmarha- kiállítás és díjazás jól sikerült, ameny- nyiben igen szép számú állatot hajtottak fel. A toinatamási és vidéke félvér lótenyésztő szövetkezet folyó hó 8-án Regölyben lókiállitást és díjazást rendezett. A kiállításon, amelyen az alispán is megjelent, résztvettek: a földmivelésügyi miniszter képviseletében dr. Piósz Béla h. államtitkár, Döry László, a vármegyei lőtenyész- bizottmány elnöke, a sütvényi ménes vezetősége, a magyar lótenyésztők országos szövetségének kiküldöttje, a központi, a csendőr- és tüzérségi lőavató bizottságok, a mezőgazdasági kamara és a vármegyei gazdasági egyesület megbízottja, Kukuljevich József dr. gazdasági akadémiai tanár, számos szakember, földbirtokos és gazda. Piósz államtitkár kijelentette, hogy a szövetkezet működése oly hatalmasan fellendült, hogy a külföld figyelme ráirányul. Ez a fejlődés a szövetkezet igazgatójának, Horváth Jenő ezredesnek érdeme, aki teljes odaadással munkálkodik a szövetkezet fejlődésén. — A felhajtott anyagból a földmivelésügyi minisztérium, valamint a katonai lóavató bizottságok vásároltak 7—900 pengős árakon. A vármegyében több ízben tett hivatalos utai alkalmával szomorú tényként állapítja meg az alispán, hogy a kisgazdatársadalom a ránehezedő súlyos közterheket alig tudja viselni. A terményeit kénytelen idő előtt nagyon alacsony áron értékesíteni, mert különben fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni. A búzát mé- termázsánkint 18—19, á rozsot 14— g]SBB00S00BBBBBBBI9lBH|g B __ * ----- — -g —> IZ B B B B B TO TH JANOS órás és ékszerész B B B B Szekszárd, Kaszinó - Bazár, g B ____ fi B B B B B i Alkalmi ajándékok i a ' a B nagy választékban, olcson b beszerezhetők. bbbbbbbbbbbbbbbbbbbs 15, á zabot 11—12, a tengerit 5—6 pengőért kénytelen eladni. A gazdák panaszától visszhangzik az egész vármegye. A magyar föld megmüvelője odajut, hogy a nemzeti munka legértékesebb gyümölcseit potom áron elvesztegetni kénytelen. Ha a kormány a gazdatársadalomnak gyorsan segítségére nem jön, — úgymond az alispán, — katasztrofális bajoknak nézhetünk eléje. Hogy pedig mindez be ne következhessél*, indítványozza, írjon fel a törvényhatósági bizottság a miniszterelnökhöz, a főldmivelés- Ugyi és pénzügyminiszterhez és az országgyűlés képviselőházához, hogy a tűrhetetlen és az országot komoly veszélybe döntő állapotok megssün- tetése iránt sürgősen intézkedjenek. A közutak állapotának ismertetése után jelenti az alispán, hogy a magasépítési munkák közül a dombóvári gimnázium, az ujdombóvári hat tantermes elemi iskola, a bátaszéki, alsónyéki, medinai, szedresi, simon- , tornyai, csatári, cikói, döbröközi és decsi iskolák, a tamási, paksi adóhivatalok, a paksi csendőrlaktanya, a sárpilisi községház, a hátai orvos- ház épitése volt, illetve van folya matban. A nevelő-oktatás a vármegye valamennyi intézetében zavartalanul folyt. A tanév junius hó végén szabályszerű befejezést nyert s az elért eredmény általában jónak mondható. — Szakadáton és Ujdombóváron uj állami óvodák szerveztelek. A bátaszéki és faddi községi állandó menedékházak községi óvodákká szervez- tettek át. A nyári hónapokban tartott tanítói továbbképző és szaktan- folyamokon a vármegyéből is több tanító vett részt. Az iskolánkivüli népművelés tervszerűen s reális munkaterv alapján történt. Majd mindegyik községben voltak a Magyar Vöröskereszt Egylet által rendezett egészségügyi előadásokon kívül más ismeretterjesztő előadások is s ezeken a helyi dalárdák is közreműködtek. A dal és zenekultusz igen sok községben a művészi készség magas fokán áll. Az előadások tárgykörök szerint igy oszlottak meg: Az ember lelki és erkölcsi világáról szólt 428, egészségtani ismereteket tárgyalt 421, szülőföld és honismertetés 263, gazdasági ismeretek 401, történet, számtan és természettudományi 421, vegyes tárgyú 305, összesen: 2239 ismeretterjesztő előadás tartatott meg, volt még 4 analfabéta tanfolyam, 3 elemi ismeretterjesztő s 11 általános ismeret- terjesztő tanfolyam. Jelenti továbbá az alispán, hogy a múlt évben elhunyt Kovács Sebes- tény Endre volt főispán családja a boldog emlékű főispán képét Komáromi Katz Endre hírneves festőművésszel megfestette és a vármegyének ajándékozta, bár ezt a portrét a vármegye is meg akarta festetni. . Az alispán ezért a nemes gesztúsért a vármegye őszinte köszönetét és háláját fejezi ki a hátrahagyott özHELLER DOBOZEMMENTHALI
