Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-28 / 39. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 szeptember 28 feudal Ferenc Tolnamegye elismert leg}óbb rádlő és villany felszerelési szakvállalata Sz ekizárd Széchenyi-utca 12. sz. (Borgula-ház) Akkumulátor töltés rel haladja meg aa észlelt legnagyobb vízállást. A társulat töltéseinek szivattyútelepeinek és belvízcsatornáinak mai állapotukban való fentar- fásának évi átlagos költsége 100.000 pengére tehető. A társulat védmüvei jelenlegi állapotukban az érdekeltségnek úgy a dunai árvizek, valamint a belvíz károk ellen a mostani viszonyok között teljes biztosságot nyújtanak,mindazonáltal eltekintve attól, hogy az eddig létesített védmtlvek és egyéb berendezések fentartása is gondot és munkát igényel, de van még több olyan teendő is, amelyet részben a társulat müveinek fejlesztése, részben pedig tlzemények gazdaságosabbá tétele érdekében a jövőben okvetlenül végre kell hajtanunk. Ezek: 1. A belvízrendezés foko zatos fejlesztése és tökéletesítése. 2. A gazdasági termelés fejlődése által esetleg megkívánt öntözőtelepek létesítése. 3. A háború következtében elértéktelenedett árvédelmi tartalékalap kiegészítése. 4. A bátai szivattyútelep üzemének villamosítása. 5. Az alapbefektetések után járó adóvisszatéritések valórizációjának ki eszközlése. 6. A társulat árterére rohanó hegyipatakok ártéri szakaszainak rendezése és a rendezés költségeihez a hegyvidéki érdekeltség hozzájárulásának kieszközlése. Hogy ezek a védőmüvek és beruházások, amelyek a 41.000 kát. holdnyi árterület mezőgazdasági jövedelmezőségének fokozása érdekékében 60 esztendő alatt létesültek, érdemes munka volt-e és kellő haszonnal járt-e, azt csak akkor tud Fábián Sándor műszaki szaküzlet és mfihelv imnniHt!MiiB«iüii!inirai(nii!iinii!uHiiáli wiMiiiiuiiiuunuiiiinuuiJumuuuniiuiiiiiiiuuuiiHuiiininiimiuHium(iiiHUuiiiiuHmiMiuiiiiiiiiimiiiuniiiiiU!muHiliui!ffliifnmiHiiiimíünííllíí!I!íínnmímíImmffi^ Telefon 139 Szekszárdim (Korzó) VillamosPorszívó RádióVillanyKerékpár vasaló főző kályha testmelegitő ventillátor és padlókefe eladás és kölcsönzés készülékek alkatrészek javítás átalakítás Legelső Tolnamegyében szerelési munkálatok körték csillárok csengők zseblámpák a legolcsóbban sportcikkek tennisz football prima minőségben Postai szétküld ás, gyári árak, garancia mellett. juk helyesen megítélni, ha szemünk elé állítjuk a társulat árterületének művelési ágak szerinti állapotát úgy, amint az 1869-ben volt és azt összehasonlítjuk a mostani állapottal. 1896-ben volt az 19M-ben volt az árterületen árterületen szántóföld _ 1V.% szántóföld__ 80—°/o ré t______27—% rét________12—% leg elő____25—% legelő____5—% er dő____11 V»% erdő____—* */e% nádas____11—% nádas____l‘/a% te rméketlen terméketlen terület 24—% terület 1 lU°l0 Azt hiszem, hogy ezek az adatok mindenkit meggyőznek arról, hogy a szekszárd—bátai dunai öblözetnek ármentesitése és belvizszabályozása nagy mezőgazdasági haszonnal járt és ha az érdekeltség tagjai a mai rossz gazdasági értékesitési honjuk- tUrák mellett olykor talán sokalják is a vizszabályozási járulékokat, tegyenek összehasonlítást a 60 év előtti állapotok éa a jelen között és önkéntelenül be kell ismerniök, hogy az a gazdasági fellendülés, mely a Sárköz községeiben az utóbbi évtizedekben szemmellátható, leginkább ezen árterületen végrehajtott vizszabályozás- nak köszönhető. Ezzel talán be is fejezhetném azt az ismertetést, amelyet társulati életünk egy nagyobb időszakának tevékenységéről és eredményeiről Önök elé tárni kívántam. Ezek az eredmények meggyőzhetik Önöket, hogy ez a vizszabályozás amellett, hogy az. érdekeltségnek hasznára vált, egyszersmind hazafias munka is volt, mert hozzájárult Magyarország gazdasági erejének gyarapításához. De tanúskodnak az eredmények amellett is, hogy a társu lat vezetői, műszaki és administrativ közegei mindenkor lelkiismeretesen teljesítették kötelességüket. Azonban nem zárhatjuk le ezen jubiláns visszaemlékezéseinket anélkül, hogy a legnagyobb elismeréssel ne adózzunk azon önzetlen és lelkes férfiak emlékének, akik a társulat létesítése körül fáradoztak és a hála érzetétől eltelve mondunk köszönetét a jelenlévő Tóth Károly nyugalmazott igazgató-főmérnök urnák is, aki nagy műszaki tudásával tervezőja és fárad hatatlan munkásságával megteremtője volt a társulat modern védőmüveinek. Ez a mi jubileumunk nemcsak miránk, vizszabályozással foglalkozókra és az ártéri birtokosokra nézve bir nagy érdekkel, hanem az ilyen jubileumnak országos szempontból is jelentősége van, mert az, hogy vala mely vizszabályozó társulat már 60 esztendő óta működik^ a magyar gazdasági kultúrának is dicsőségére válik és arról tanúskodik, hogy Magyarország, amelyet ellenségeink oly elmaradottnak szeretnének feltüntetni, már akkor felismerte a víz- szabályozásoknak nagy gazdasági jelentőségét és már akkor végzett e téren számottevő munkát, amikor még sok európai állam erre nem is gondolt. Ezt megállapítani pedig igen jól esik, mert az a tudat, hogy úgy a szellemi, mint a gazdasági kultúra terén a világ legnagyobb és legmüvel tebb nemzeteivel felvehetjük a ver- | senyt, csak növeli önérzetünket, fáradhatatlan további munkára serkent és I megerősíti bennünk azt a megyőző- dóst, hogy elnyomottságunk nem I tarthat soká, mert az a fizikai és Mindenütt kapható! Orsi. Termeli s Magy. Tejszövetkezetí Központ; Bnd.pait, L, Horthy Mlkló*-at 119/121. szellemi képesség és életerő, mely a magyar nemzetben lakozik, hamarosan szét fogja tépni a reánk rakott béklyókat és Magyarország megint nagy, erős és hatalmas lesz. Az alispán! Jelentés. Folyó hó 30-án zajlik le a vármegye törvényhatósági bizottságának az a közgyűlése, amelyen utólszor jön össze a régi rendszerű megyebizottság, mert a legközelebbi alkalommal már a közigazgatási reformmal életre hivott szerv fogja a vármegye ügyeit intézni. Szévald Oszkár alispán terjedelmes jelentést intézett ehhez, a szinte történelmi nevezetességű közgyűléshez, részletesen beszámolván a tavaszi rendes közgyűlés óta lefolyt időszakra vonatkozó eseményekről. A jelentés először is megemlék- szik a közigazgatás rendezéséről szóló törvény életbeléptetésének eddigi munkáiról, közölvén, hogy Tolna vármegye törvényhatósága az elsők kö zött sietett, hogy az uj törvény ren delkezéseit a végrehajtási rendelet ben előirt határidőn belül teljesítse Julius 15-én rendkívüli megyei köz gyűlést tartott, amelyen a törvény hatósági örökös bizottsági tagoknak a fele részét, 9 örökös bizottsági tagot, megválasztotta. Az örökös tagok másik felének megválasztása az uj bizottság feladatát fogja képezni. — Ugyanekkor nyertek jóváhagyást mindazon szabályrendeletek és történtek intézkedések a választási elnökök kiküldése iránt, melynek kiinduló pontjai a választások megtart- hatásának. Intézkedés történt a leg- ■ több adót fizetők és az összes válasz- j tók névjegyzékének összeállítása iránt. I A legtöbb adót fizetők névjegyzéke Hulló csillagok. Ha csöndes, nyári éjszakákon Egy-egy bús csillag leszalad, Úgy rémlik: egy-egy fényes álom Hagyott itt minket ezalatt. Elrévedünk, mint éji órán Hajós a csöndes tengeren S agyunkban ébredez mogorván Valami titkos sejtelem. Lelkünkre mély, borongó bánat Sötétlő, komor árnya hull, S orvul, mely álmainkra támad, Babonás, vak hit ejt rabul. Tán boldogságunk csillagképe Volt az az apró égi láng, Mely eltűnvén a messzeségbe’ Nem ont már többé fényt miránk. S érezzük: szívünk éltetője Már csak csalóka álremény, Mely, mint repkény a szirttetőre, Borul csak rá, de újjá tőle Nem éledünk e sártekén. Babay Géza. Töményben. Irta: dabolci Fekete Lószlóné. Akkurátosan meg volt szerkesztve az irás, amit Bocs Adámnak hoztak. Forgatta jobbra, balra, ha talán mégis valami hiba csúszott volna bele, minek okából ő, Bocs Adám itthon maradhatna akkor a törvényből. Hanem hiba sehol sem volt található. Nagy tudással ott volt az irás: „Bocs Adám született 1887-ben, Akaratija pusztán. (Mennyire kifun dálnak máma már mindent az istenes emberről, még talán azt is tudják, hogy a Vének Istók halászgazda házánál láttam meg a felséges napvilágot, mert édes szülőanyám hálót foltozni járt oda abban az időben.) Megidéztetik kihágási ügyben az enyingi járásbíróságra.ö Az asszony letette a sajtár tejet az asztalra, köténye csücskével végigtörülte izzadt homlokát, éppen kenyér után akarta kihúzni a fiókot, mikor ráeszmélt az ura szokatlan hallgatására. Kinézett. Pipa seni volt a szájában. Se szó, se pipa. Itt baj lehet, ijedt meg az asszony. Ebben társnak kell lennem, oszt tenni róla, ha lehet, mert rosszul esik az asszony népnek, ha kevés szó fordul feléje. Cifra virágú bádogbögre és egy nagy merőkanál került az asztalra. Az asszony félszemmel az ura arcát figyelte, egyszer csak csendesen megszólalt. — Holnap bevihetne Aligára, vin nék tojást meg salátát eladni. Gon dolom a borsóból is szedek egy ko sárkával, míg ára van. Igen keresik a pestiek. Bocs Adám fejében összekeveredett az idézéB, meg ott zúgott az asszony beszéde is. Leült az asztal mellé, tejet öntött egyik virágos bögrébe s nagy kortyokban itta. Mintha megcsitult volna a fehér, langyos italtól, a másodszori öntésnél odaszólt az asszonynak. — Azt pedig nem lehet, én téged nem vihetlek holnap Aligára. Az asszony hangja kicsit indulatosan csattant fel. — Mi más ügye adódott kendnek, ami sürgősebb az én dolgomnál is. — Mi más? Hát tudd meg, hogy törvénybe kell menni holnap Eoyingre. Az a sző „törvény“ belenyiialt az asszony gyomrába. Ijedten tette le kezéből ételét. — Törvénybe ? Kendnek ? Mi miatt lelkem uram? — Az van írva a cédulára, hogy kihágás miatt. Most aztán nem tudom mi.. . melyik legyen az. Keserves élet következik a szegény emberre. Kilesik még azt is, hogy azt a kis élnivalót miképpen szerzi meg az istenes ember. Elgondolkoztak. Magukban találgatták, melyik cselekedetük lehet az, amit a törvény szavával kihágásnak neveznek. — Apjukom, nem a halászat miatt ? — Az nem lehet, akkor már régen kijött volna. — Hátha valakinek most jutott eszébe kendet beárulni. Már mondanám is ki lehet. Nem muszáj messze nézni miatta. — Somi szomszéd ? — Még, hogy szomszéd kendnek ? Majdnem rosszat szóltam ám. Szomszédja a Lucifernek, ha még olyan mellettünk van is a cifra tetejű háza. — Na, na asszony, nem úgy van az, még te se tudsz semmit, mi miatt van az a kihágás. Na károsíts meg senkit a becsületében addig. — Nem emlékszik arra kend, hogyan lesett bennünket, mikor haza hozta a halat. Még a garaboly tetejét is megemelgette. Hogy járt a szája, igy szomszéd asszony, úgy szomszéd asszony. Amiatt, hogy nem vét-e feléje valamit a szám, aminek ő aztán hasznát vehetné. Hanem a Bocs Adámnénak is van ám esze, nemcsak Somi Jánosnak. * Bocs Adám háborút járt ember volt, de azt a szomorúságot, amit akkor érzett, mikor a biró asztala elé állt, nem érezte még a lövész- árokban sem. Már zsibbadt volt mindkét lába a váltogatás miatt, a cserélgetés köny- nyebbségére esett. A nagy csendet csak a toll per* cegése zavarta. Semmi zaj nem volt ezenkívül a szobában. A toll percegése hirtelen elhallga-
