Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-09-21 / 38. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 szeptember 21. Fábián Sándor műszaki szokflzlet és műimig Telefon 139 Szekszárdion (Korzó) VillamosPorszívó RádlőVillanyKerékpár vasaló főző kályha testmelegitő ventillátor és padlókefe eladás és kölcsönzés készülékek alkatrészek javítás átalakítás Legelső Tolnamegyében szerelési munkálatok körték csillárok csengők zseblámpák a legolcsóbban sportcikkek tennisz football prima minőségben Postai ozétküldöo, gyári AralK, garancia mellett. Budai Ferenc Tolnamegye elismert legfőbb rádió és villany felszerelési szakvállalata Szekszárd Széchenyi-utca 12. sz. (Borgula-ház) Akkumulátor töltés megtöltött. A kulturestet a Szekszárdi Dalárda Németh Gyula ág. ev. lelkész, karnagy vezetése alatt a Hiszekeggyel nyitotta meg, precíz előadásban. Majd a Szekszárdi Zene- egyesület zenekara Papeller: Magyar népdalegyvelegét adta elő Berényi István p. U. számellenőr, karnagy, vezetésével, kitűnő előadásban, sok tapsot aratva. Alig csillapult el a zenészeknek szóló taps, dr. Kramolin Gyula vármegyei tiszti főorvos jelent meg az emelvényen s kedvesen üdvözölve a Pozsonyból Cinkotára menekült tanitónőképző igazgatóját, tanárait a növendékeit, a magyar dalról, annak eredetéről, művészi hatásairól beszélve, a magyar dal kultiválására hívta föl a hallgatóságot. Beszédében a dal és különösen a magyar dal jelentőségét, suggestiv hatását és assimiláló erejét behatóbban fejtegetve, végül azon óhajtását fejezte ki, hogy ifjú hölgyvendégek, akik a jövő magyar nemzedék oktatása és tanítására hivatottak, mielőbb, messze a trianoni határokon túl is hirdethessék és propagálhassák a magyar dal szeretetét s az ott lakó, ifjú magyarságot a nagy emberi közösség énekeB lantjának erőteljesen, diadalmasan zengő húrjává nevelhessék. Szűnni nem akaró éljenzés és tapsviharral köszönte meg a közönség az értékes és kiválóan szellemes előadást. Schiffer Ica adta elő ezután hegedűn „Boka kesergőjó“ t nagy technikával s tetszést aratva, Stockinger Baba művészi zongorakisérete mellett. — Szathmáry István: „Mi nem feledhetünk“ című költeményét szavalta el magyar ruhában, gyönyörű előadásban Vitéz Margit cinkotai tanító- nőképzői növendék, majd a dalárda dr. Horváth: „Őszkor“ c. hatásos darabját énekelte el nagy tetszés mellett. Felczán Évike lépett ezután a pódiumra s keresetlen, de szívből jövő szavakkal köszönte meg a vendéglátást és a gyönyörű kulturestet. Ezután a zenekar Kéler: Magyar vígjáték-nyitányát és ráadásul még néhány kedves magyar dalt adott elő hatásosan és kedvesen, igen kiváló betanulással. — A kulturestélyt a dalárda a Himnusszal fejezte be. 15 én, vasárnap reggel a vendégek a kórházi kápolnában misét hallgattak s a vasúti állomásra mentek, ahol a vonat indulásáig magyar nótákkal szórakoztatta a vendégeket a szekszárdi leventezenekar Kecskeméthy Károly karnagy vezetése mellett s a zenekar indulója mellett robogott ki a vonat a pályaudvarról a vendégekkel, kik Decsre mentek, hol Horváth Károly és Kelemen István tanítók vezetése mellett megtekintettek több decBÍ házat, gyönyörködve az ott felhalmozott népművészeti kincsekben. Tíz órakor a protestáns tanulók a ref. templomban vettek részt az isteni tiszteleten, mely után az igazgatónő és tanfelügyelőnk fölkeresték Arany Dénes ref. lelkészt, kérve, hogy tolmácsolja a szives vendéglátást, a kirándulók köszönetét. Innen ebédre mentek a uj kultúrpalotába, ahol Szeghő István ref. kántortanitó vezetése alatt a Dacai Dalárda szebbnél szebb darabokkal gyönyörködtette a vendégeket, kiknek nevében Kétszery Manci köszönte meg a kedves órákat és a vendéglátást. /Balogh JánoB főjegyző válaszolt a köszöntésre, Isten bő áldását kérve a vendégekre. Ebéd után a vendégek a tanítótestület tagjaitól kisérve a vasúti állomásra mentek és a vonaton Báta- székre folytatták Útjukat. A báta- széki vasúti állomáson Spechár Adorján főjegyző üdvözölte Tabódy Idát, a magyar nőnevelés egyik legjelesebb munkását, továbbá a kisérő tanárnőket és az ifjúságot. Majd a polgári iskola kisleányai virággal lepték meg a vendégeket, kiknek üdvözlésére megjelentek még Kardos Pál polg. isk. igazgató, György Józsa, Farkas Izabella és Rozsgonyi Ilona tanárnők. Walther Gyula elemi iskolai igazgató, Tóth Nándor, Rully GuszA m. kir. államrendőrség szekszárdi kapitánysága e hó 16-án előállított egy fiatal nőt, aki a rendőri megfigyelés szerint házról házra járva könyöradományokat gyűjtött azzal az indokolással, hogy vaBUti szerencsétlenség folytán karját összeroncsolta és emiatt munkaképtelen. A szekszárdi közönség könyörületes szívvel nyújtott alamizsnát a szerencsétlen nőnek, akinek karja merev volt és be volt kötve. A rendőrségen élénk színekkel festette le azt a borzalmas vasúti szerencsétlenséget, amelynek folytán munkaképességét elvesztette s elmondotta, hogy Kiss Jánosné szül. Szűcs Juliannának hívják, Kaposvárról költözött pár évvel ezelőtt Decsre, Mária- utca 7. szám alá. Nem sok idő kellett ahoz, hogy az asszony állításait megdöntsék. Az elmondott vasúti szerencsétlenségben egy percig sem hittek a nyomozó rendőrtisztviselők, tehát csak abban az irányban kutattak, hogy megállapítsák személyi adatait és előéletét. Eközben számot kellett adnia azért a kihágási cselekményéért, hogy a várost engedély nélkül végigkoldulta. A rendőrhatóság büntetőbirája e kihágásért 10 napi elzárásra ítélte Kiss Jánosnét, aki büntetését azonnal meg is kezdte. Eközben megérkezett Decsről a távirati értesítés, hogy Kissnét Deesen senki sem ismeri, sőt Mária névre sem kereszteltek el eddig ott egyetlen utcát sem. Kaposvárról is I azt az értesítést küldték, hogy ott ! olyan nevezetű nő nem lakott. A büntetés alatt álló asszony erre azután I táv, Landovics Károly, Darvasné Tóth Ágota, Müller Emilia, Omachtné Harsányt Szilvia és Demjanovichné Hermann Anna tanítók és Pevny Ferenc községi jegyző. Itt a vendégek kis pihenés után meguzsonnáztak és vig hangulatban —- lelkesen ünnepelve a mindig velük levő Halmos Andor felügyelőt — tovább utaztak Pécsre. Folyó hó 18-án a vendégek Dombóváron át utaztak vissza Budapestre, ahol ismét lelkes ünneplésben volt részük. PártOB Ferenc áll. isk. igazgató, Horváth Gizella tanítónő, Faics Irén polg. isk. igazgató, valamint a tanuló ifjúság és még számosán virággal ajándékozták meg, Balássyné ve zetésével pedig a gyermekek énekkel köszöntötték az átutazó vendége két, kik hálás szívvel emlékeztek meg Tolna vármegye közönségének szives vendégszeretetéről. Sok tapasztalattal távoztak tőlünk a szívesen látott vendégek, használják fel mindazt a magyar haza javára. bevallotta, hogy igazság szerint őt Szoldán Jánosnénak hívják és Budapesten, Lujza utca 30. szám alatt la kik. A hamis nevet csak azért használja, hogy no találja meg az, aki véletlenül keresné. Úgy látszik Kiss Szoldánénak alapos oka van arra, hogy a hatóságok előtt bujkáljon. A székesfőváros államrendőrségétől még nem érkezett meg ugyan a kérdésekre a válasz, azonban már annyit sikerült itt is megállapítani a körözéseket közlő hivatalos lapból, hogy a szekszárdi államrendőrség ez alkalommal is „jó fogást csinált“. Szoldáné ellen köröző levél van kiadva és nem régen ült egy ideig a budapesti Markó utcai fogházban is. Szoldánné vasúti szerencsétlenségből származó sérüléseinek ápolásáról sem feledkezett meg az államrendőrség. Csakhamar lekerültek a merev karról a kötések, amelyek a sebeket takarták. Szoldánné gyermek korában valóban hüvelykujjának fejét elvesztette, de az már legalább is busz évvel ezelőtt begyógyult. Azt pólyázgatta és takargatta, hogy megessen a könyörületes emberek szive az ő szerencsétlenségén. A rendőri kihágási ítéletből kihúzták az ismeretlen Kiss Jánosné. nevét j nehogy emiatt valamikor egy Kiss Jánosné sérelmet szenvedjen és helyébe Szoldán Jánosné került, akinek a rendőrségi fogdában már az első napon megszűnt a karjában észlelt merevsége. Büntetésének kitöltése után átadják a köröző hatóságnak. íf^szövetkezeti Közpon| Budapest, L, Horthy Nikitek 119/12L. HÍREK. + Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Kialudt csókvulkánok. Alszik a boldog hajdani múlt Csendes csókvulkánok alatt, Miknek a lángja örökre kihúnyt, Hátra csak égő álma maradt. Űzve a vágytól éj idején Mélyibe lelkünk néha leszáll, Oh, de a múlt emlékeinél Rá csak örök bú jégöle vár. Bús, sűrű könnyel öntözi meg Hajdani üdvök sírja ölét S fölszedi némán könnyeinek Összefagyott, szent drágakövét. S jön fel a kinccsel az eltemetett Csendes csókvulkánok alól, Miknek a mélyén nem feledett Hajdani szent múlt lelke dalol... Babay Géza. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1929. évi szeptember hó 12—18-iki feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 25*8 C° szeptember 13-án, minimum ’ 8‘7 C° szeptember 18-án. Csapadék: eső 1*4 mm. szeptember 15-én A légnyomás lassú esésben szeptember 18-án este 9 órakor 19‘3 C° mellett 755’3 mm.-re csökkent; azontúl emelkedett. Dr. Örffy Imre beszámolóla Bátán. Bátán folyó hó 29-én lesz a hucsu. Dr. órffy Imre ez alkalommal Erődi Harrach Tihamér képviselő társaságában Bálára utazik és ott beszámolót tart. — A pécsi egyetem uj tiszteletbeli doktorai. A Pécsen székelő Erssébet tudományegyetem theologiai tiszteletbeli doktorává megválasztották többek között Kapi Bélát, a dunántúli ev. egyházkerület püspökét és Ravasz László dr. a dunamellékiref. püspököt. A kormányzó megengedte, hogy a megválasztottak tiszteletbeli doktorrá avattassanak és részükre tiszteletbeli doktori oklevél kiszolgáltassák. — Ornithologusok ülése. Tolna vármegye madárvédői f. hó 16 án délután ülést tartottak a vármegyeház nagytermében, amint azt már múlt számunkban is jeleztük. Az ülést megelőzőleg értekezlet volt, amelyet Jankó Ágoston főispán nyitott meg, üdvözölvén dr. Navratil Dezsőt, az ornithologusok szövetségének elnökét, valamint a megjelenteket. Ezután dr. Navratil Dezső hangulatos beszéd kíséretében fejtette ki a madárvédelem fontosságát. Reich Oszkár gyönki főszolgabíró indítványára az értekezlet, amely most már közgyűléssé alakult át, kimondotta, hogy Tolna vármegye ornithologusai külön megyei kerületet alakítanak. A választások folyamán az egyesület diszelnökévé dr. P e s t h y Pál, elnökévé Jankó Ágoston főispán, ügyvezető elnökévé Aki Idegen néven tölti büntetését. Hutschenbocher Ödön és Fin emlékek nagy raktára, kőfaragó-üzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyűrűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolat! fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is.— Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®@®
