Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-09-14 / 37. szám

4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 szeptember 14. Budai Ferenc Tolnamegye elismert legfőbb rádlő és villany felszerelési szakvállalata Szekszárd Széchenyi-utca 12. sz. (Borgula-ház) Akkumulátor töltés mint a múlt év ngyanezen időszaká- ban befizetett összeg, mely 2,322 690 P 72 f-re rngott. A kivetés szerint kimutatott tényleges hátralék 51*8°/o. Ugyanilyen arányban csökkentek a forgalmiadókból és as illetékekből befolyt jövedelmek is. Ha ennek a jelenségnek okait kutatják, meg kell állapítanánk, hogy a csökkenést a terméseredményekre visssavezetni nem lehet, hanem inkább az általáno san kedvezőtlen gazdasági helyzetre. A gazdasági élet szövevényessége hozza magával, hogy az egyik terme lési ág pénztelensége a többinek kereseti lehetőségeit is gyengíti. A mezőgazdasági termények értékesíté­sének nehézségei megbénítják az egész gazdasági élet vérkeringését, ami pedig természetszerűleg a fizetési képesség rovására megy. Tolna megye gazdasági álla­pota augusztus hónapban. Az idő­járás az egész hó folyamán szokat* iannl meleg és száraz volt. Eső csak helyenként esett. A szárazságot a kapások erősen megsínylették. A nem őszi szántásba vetett tengeri és bur­gonya korán elszáradt, de az őszi mély szántásokba vetett nem tulsttrtt tengeri a legtöbb helyen jól bírta a szárazságot. A mesterséges takar­mány- és sarjnszéna ritka és alacsony maradt s csak kevés termést adott. A legelők legnagyobb része kisült, úgy, hogy az állatok a rétekre szorul­tak. Sok helyen már a télire eltett takarmányt kezdik etetni s igy a teleltetés aggodalmakra ad okot. A •séplési munkálatok befejezést nyer­tek. Sarjukaszálás, trágyahordás és tarlószántás folyamatban van. Az erős szárazság miatt szántani nem lehet, mert a föld teljesen kemény. A gazdaközönség terményeit kény­telen idő előtt alacsony áron értéke­síteni, mert különben nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. A busát mázsánként 18—19, a rozsot 14—1&, a zabot 11—12 pengőért adják. A vásárok forgalma és a vasúti forgalom az elmúlt hónapban épp ezért meglehetősen élénk volt. Kül­földre elszállittatott 398 db szarvas marha, 904 db hízott sertés éB 267 db ló. Az állategészség állapota elég kedvező volt. Lépfene 2, veszettség 3, juhhimlő 1, sertésorbánc 1 és sertésvéss 7 községben fordult elő. Takonykór, száj- és körömfájás, tenyészbénaság, rühkór és ivarszervi hólyagos kiütés nem merült fel. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1929. évi szeptember hó 5—11-iki feljegyzéseiből: Hőmérséklet: maximum: 30*5 C° szeptember 5*én, minimum: 11*3 C° szeptember 8*án. Csapadék: eső 1*7 mm. szeptember 6-án A légnyomás szeptember 11-én este 9 óra­kor 22*6 C° mellett 760 7 mm. volt; azontúl még emelkedett. — Mérlegek gyártása és Javítása hitelesítve. - Titte Testvérek, Ssek- gsárd. Telefon 91. Haladó gazda TI L LA NT IN-nal csáváz Hosvar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány ucea 29. .« Mezögazdasttfll és Igort Vegyszerek Kereskedelmi rt. ST«» Z«. •« Egy szerelmes fodrász kalandja a szekszárdi fogházban. Fritz János fodrász, román állam­polgár, megunva a bocskoros oláhok kellemetlenségeit, egy évvel ezelőtt átszökött a trianoni határon és Buda­pestre jött munkát keresni. A fő­városban, ahol magyar állampolgár­nak mondotta magát, megismerke­dett Magos András budapesti lakos külön élő, elvált feleségével és heves szerelemre gyulladt iránta. A szere­lem annyira forró volt, hogy Fritz János nemcsak Magos Andrásnéhoz költözött, de attól a naptól kezdve elfelejtette a saját nevét és azontúl Magos Andrásnak nevezte magát, így szerepelt mindenfelé. Sőt, hogy valami személyazonossági igazolványa legyen, állandóan magánál hordta Magos Andrásnak házasságlevelét. Ez év farsangja után Fritz-Magoa elvesztette az állását és pár hétig kereset nélkül élt. Mivel a főváros­ban nem tudott elhelyezkedni, elhatá­rozta, hogy vidékre megy és március végén elutazott Budapestről, ahol Pécsre váltott magának vasúti je­gyet. Mint szorgalmas ember, az utazás idejét sem akarta tétlenül tölteni és hogy a vasúton is csinál jón valamit, Sárbogárd és Dombóvár között egy utastársa zsebéből kilo pott egy órát. Ezen a téren nem igen lévén gyakorlata, hamar elcsíp­ték és átadták az Ujdombóvár állo­máson szolgálatot teljesítő közbizton­sági közegnek. Az ottani osendőrség által kihallgattatván, magát Magos Andrásnak nevezte, személyének iga zolására felmutatta az előbb már említett házasságlevelet és a lopást beismerte. A csendőrség rövidesen átkisértette őt a szekszárdi királyi ügyészség fogházába, ahol megindult ellene a bűnügyi eljárás. Ennek a során az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hi­vatal arról értesítette a kir. ügyész­séget, hogy Magos András lopás miatt már többször volt büntetve. A tárgyaláson a királyi törvényszék ezt súlyosbító körülménynek vette és a visszaeső tolvaj bűnét súlyosabban minősítette, úgy, hogy az óralopás­ért hat havi börtönre itél^ew Az ál Magos András megnyugodott az íté­letben és a büntetése jó részét a szekszárdi fogházban már ki íb töl­tötte. Nemrégiben azonban érdekes for­dulat támadt az ügyben. Dr. Gaál Dezső, a szekszárdi kir. ügyészség vezetője, rövid időközökben névtelen leveleket kapott Debrecenből, Füzes abonyból, Budapestről és Mezőtár kányból. Ezeknek a leveleknek mind egyikében arra figyelmeztetik az ügyészséget, hogy MagoB András nem a maga, hanem a vadhásas- társa elvált urának a nevén ül a fogházban. A királyi ügyészség ter­mészetesen rögtön vallatóra fogta a rabot, aki azonban tudni sem akart róla, hogy ő nem Magos András, ha­nem egy más, idegen állampolgár. Váltig tagadta, hogy álnevet hasz­nál. Dr. Gaál Dezső királyi ügyész erre kikerestette a letétek közül az elfogatáskor felmutatott Magos-féle házasságlevelet és arra kért választ, mikor és hol volt az esküvő és hogy kik voltak a házasságkötés tanúi. Fritz ezekre a kérdésekre felelni nem tudván, bevallotta a valódi ne­vét és azt is, hogy a királyi család tagjainak a megsértéséért a maros­vásárhelyi királyi törvényszék az 1916. évben másfél évi fogházra ítélte. Es a cselekménye nem esvén akkora súllyal latba, mint a terhére rótt Magos féle lopások, a királyi ügyészség kezdeményezésére a tör­vényszék újból tárgyalta a vasúti zsebtolvajlást és ezért Fritzet öt havi fogházra ítélte. Ugyanakkor a királyi ügyészség vádat emelt ellene a fogház törzs­könyvének a meghamisításáért, ame­lyet úgy követett el, hogy magát Magos Andrásnak nevezte. A szek­szárdi kir. törvényszék ezért Fritzre egy havi fogházbüntetést szabott ki. A szerelmes fodrász büntetését a jövő hónapban már le is fogja tölteni. TQzoltőnap Faddon. E hó 8-án Bonyhád és Tolna önkéntes tűzoltói meghívás folytán Faddra utaztak, hogy ott bemutassák a jól felszerelt és alaposan képzett tűzoltóság munkáját. A bonyhádiak két autón mentek, 24 tagú zene­karukkal és Szombathelyt szép sikert aratott 16 tagú versenycsapatukkal. Útközben Tolnán Wittinger Ödön tüzrendészeti felügyelőt köszöntötték zeneszóval. Fadd bejáratánál a bonyhádiakat virágos, diszruhás kerékpárosok és a dissbeöltözött tűzoltók várták. A faddiak élén Borsody György gyógy­szerész, tűzoltóparancsnok köszöntötte a vendégeket, akik nevében Knábel Vilmos igazgató-tanitó, tüzrendészeti felügyelő válaszolt. Zeneszóval vonult aztán a két csapat a községházára. Innen a köz­ben megérkezett tolnaiakkal a pa- rancsnokékhoz mentek és Borsody Györgyné a 80 főnyi csapatot reggeli­vel vendégelte meg. Néhány zene- számmal kedveskedett itt a bonyhádi zenekar, majd reggeli után Bartal Aurél nagybirtokos kastélyához vonult a csapat hangversenyezni. A Bartal-család úgy Knábel fel­ügyelőnek, mint Strohmayer karnagy­nak őszinte köszönetét fejezte ki a figyelemért. A kastélyból a tűzoltók a temp­lomba mentek, ahol Hortobágyi es peres mondott szentbessédet a bajtársi együttérzésről és felebaráti szeretet ről. Mise után térzene volt, majd halászlére gyűlt össze a kaszinó ud varán nemcsak a tűzoltóság, hanem Mindenütt kapható I Orsi. Termeli i Magy. Tejszövefkezefti Központ Bidaptit, I.. Horthy Mik!ó*-at 119.121« Fadd község egész vezetősége és polgársága. Körülbelül 200-an vettek részt az ebéden. A kaszinóban Jung Antal, a faddi testület elnöke üdvö­zölte a vendégeket. Ebéd alatt az első felköszöntőt dr. Schreck Adám, a bonyhádi tűzoltók áldozatkész el­nöke mondotta, majd Hortobágyi esperes és Jung elnök üdvözölte a vendégeket. Dr. Vajdits György gyógyszerész Borsody Györgyöt mint kartársát és tűzoltóparancsnokot kö­szöntötte. Ebéd után a bonyhádiak az eme­letes elemi iskolán ,mutattak be egy támadást. Pillanatok alatt szerelt a versenycsapat két sugarat, megmászta az emeletes tetőt és megpróbálta a jelzőzászló szerinti embereket men­teni. Persze a tolólétrát Bonyhádról hozták magukkal, mert Faddnak nincsen még. A támadási gyakorlat után Beszédes István bonyhádi őr­parancsnok és Steib József bonyhádi mászó, kötélen való önmentést mu­tattak be. " , Este vacsora volt a kaszinóban, ahol Borsody György parancsnok, Fischer János bonyhádi titkár és Pékár Béla ig.-tanító mondottak fel- köszöntőket. Vacsora után tánc volt reggelig. ^ ____ HÍR EK. Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország — mennyország. —- A kormányzó Szekszárdon. Horthy Miklós kormányzó folyó hó 10 én Szekszárdon át vadászatra Bog? rára autózott, ahol az Alapítványi Uradalom vendége volt. Gróf Klebels- berg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter töltötte be a házigazda szerepét, aki a szekszárdi vámhidnál fogadta Jankó Ágoston főispánnal és báró Bornemisza Elemérrel a kor­mányzót, aki azután a közoktatásügyi miniszterrel folytatta tovább Bográig útját. — Vármegyei közgyűlés. Értesülé­sünk szerint Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága folyó hó 30-án tartja rendes őszi közgyűlését. — Arckép elhelyezés. Tolnavár­megye nagytermének arcképcsarnoka egy kiváló és értékes festménnyel gazdagodott. Kovács Sebestény End­rének, vármegyénk 1913 tói 1917. évig, a háború legnehezebb éveiben volt főispánjának arcképe nyert el­helyezést a vármegyeház közgyűlési termében, amelyet gyermekei készít­tettek el Komáromi Katz Endre festő­művésszel. A kiváló művésznek rend­kívül sikerült képe a művészi alkotásu galériából is nagyszerűen kiválik. — 0r. Éri Márton beszámolója Póriban. A dombóvári kerület agilis országgyűlési képviselője, dr Éri Márton f. hó 8-án beszámolót tartott Páriban. A képviselő résstvett a nagymisén és ezután mondotta el be­számolóbeszédét az aktuális politikai és főleg gazdasági kérdésekről. A község lakóinak nagy tömege — melyet az asszonyok is növeltek <— nagy figyelemmel és megértéssel hall­gatta a község érdekében már igen HELLER DOBOZEMMENTHALI | sJ

Next

/
Thumbnails
Contents