Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-31 / 35. szám

1929"augusztus 31. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ggl 0 SS8I fii fii Bl IS (B SIS’ (3 B 0 0 0 Sgj | Varrógép, kerékpár, | 1 RÁDIÓ «S 6 és villany-felszerelési ® vállalat. | B Nagy alkatrész-ratár és javitómOhely. a B enSBHITD mehanlkui S 0 9 U mlH Eb K Széki zárd, ® | Garay-tér. Telefon 51. | B «utó-javító műhely. 0 fikkumulátor töltés és javítás. ® fi El 0 ® ffl 0 0 0 0 510 0 H 0 0 0 (b] (S) B nek hiú voltáról. Sehogy sem akart elmenni. Hisz mit kereshet, mit kap hat ö ott?! De a nagy „szerencsét“ nem „illett" elvetni. Elment. Nyűgös, Üres, hangos társaságot talált. Lány csak kettő volt. Két testvér : a falu „szépeiként" bekonferálva. — Rossz világítás volt, nem láthatta jól őket. Nem is érdeklődött. Táncolni sem akart, pihenni szeretett volna. Az embereket figyelte. Nevette, sajnálta és — irigyelte... A sok „mégsem­járja“ és „kell" megtette a hatását: táncolt s megismerte a „nagyobbikat", a szebbiket. S mintha a lány szemei­ben a rég elveszett, a rég keresett s régóta nélkülözött fényt látta volna meg . . . S aztán sokat találkoztak. Megszerették egymást, ö úgy hitte, hogy egymást. Ö nem hihetett mást... * Igen: szeretett. Újjáéledt minden. Lelkében csodás dal csendült meg, a lélek lehangolt húrjai fenséges, má­moros melódiára rezdültek, a sirhan tokon virágok fakadtak, lelke csupa illat, nyíló virág, dal volt... A tavasz volt itt. Mert ő arra : élettől, kedv­től, ígérettől duzzadó tavaszra éb redt... Virágzó, napsugaras, boldog tavaszi mezőkön járt. Boldog volt. Bit. Volt miért élnie s ki tudta élni Önmagát. A kacaj, remény . . . má moros vágyak . .. szenvedélyes aka rások, melegség, szeretet, a hit mo zaikjábanlett színes képpé, valósággá, uj élete. Nem temetőben, a jövendő ígérettel teli tündérkertjében járt. Meggyógyult. — Felejtett mindent. Céljai, vágyai, eszményei újra fel­törtek. Lelke hatalmasan lendült. S Úgy érezte, hogy ismét tud akarni, tud élni... * S csalódott. És mindent elvesztett. Kegyetlen valóra ébredt. Minden való volt s ő úgy szerette volna álmodni azt.. . a Vége volt nyaralásának. Otthon volt ismét. Mindent a régiben talált. Semmi uj, semmi változás. Jó is volt igy, hisz ő is a régi volt ismét... Alighogy hazaért, levelet irt: Neki. Pár sort, nehezet, fájót. Megtört belé. Búcsúzott Tőle... a Tavasztól... a Nyártól... S akkor elment céltala­nul : járni. A falu ^csendje neki túl- zajos volt. Pedig aludt már mindenki. Csak egyik leányszobából csaptak ki mohón, vágyakozva Chopin etude-jei. De azok őt most bántották, idegenek voltak ... A jegenyesornál leült. Fá­radtan. Gyászos, viharzó lélekkel. A hold ezÜBtös csendje visszavezette régi világába, temetőben járhatott s meg­áshatta uj sírját. S mintha könnye zett volna, midőn leroskadt a friss hantokra .... Hűvös, őszies szellő éb­resztette fel. A tücskök egyhangúan, végzetesen fűrészelték fülébe: ősz gyermeke ne félj, itt az ősz ... az Alkonyat .. . — 1928. évi kadarka fehér borok továbbá kiváló minőségű 1927. évi ter­mésű vörös borok előnyös árban be* szerezhetők a Mezőgazdasági Keres- kedelmi ,rt pincészetében. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomáB 1929 augusztus 22—28-iki feljegyzé­seiből : Hőmérséklet: maximum: 28'0 C° augusztus 28-án, minimum: 13*7 C° augusztus 23-án. Csapadék: eső 0‘7 mm. augusztus 23-án > 4 1 mm. augusztus 25-án összesen 4'8 mm. A légnyomás augusztus 28-án este 9 óráig 24*1 C° mellett 757'2 mm.-re emelkedett; azontúl tovább emelkedett. — A főispán névnapja. Augusztus hó 28-án ünnepelte Jankó Ágoston vármegyénk főispánja nevenapját, mely alkalommal meleg ünneplésben részesítették őt tisztelői. Az egyes közhivatalok és hatóságok képviselői küldöttBégileg jelentek meg hivatali helyiségében Szévald Oszkár alispán vezetésével, aki szívből fakadó meleg szavakkal üdvözölte a közszeretetben álló főispánt. Beszédében a köztudat­nak adott kifejezést akkor, amidőn hangsúlyozta, hogy a főispán higgadt, tárgyilagos és bölcs kormányzatával mindenkor biztosította a vármegyé­nek békéjét és nyugalmát, valamint a közigazgatás zavartalan menetét, ami az alkotó munkának és a hala­dásnak nélkülözhetetlen feltétele Beszéde zártával az alispán a tiszt­viselők őszinte tiszteletét, szeretetét és nagyrabecsülését tolmácsolva, az Isten áldását kérte a főispán további és sikeres munkálkodására. Jankó Ágoston főispán meghatott szavakkal mondott köszönetét az érzések őszinte megnyilvánulásáért. — A Szociális Misszió Társulat szekszárdi szervezete meleghangú távirattal üdvözölte dr. Vass József népjóléti és munkaügyi minisztert abból az alkalomból, hogy miniszteri működésének tizedik esztendejébe lé pett. A miniszter most Szévald Osz- kárnéhoz, a Szociális Misszió Társu­lat szekszárdi szervezete elnökéhez intézett és sajátkezű aláiráBával ellá­tott iratában közvetlen és meleg sza­vakkal köszöni meg a hozzájuttatott üdvözlést. — Vármegyei közgyűlés. A „be­kötő utak" ügyében megérkezett a vármegye alispánjához a kereskedelmi miniszter leirata. A nagy körültekin­tést és alapos előtanulmányt igénylő fontos kérdésben Szévald Oszkár al­ispánunk az előkészülő munkálatokat megkezdette, de mivel az hosszabb időt vesz igénybe, a törvényhatósági bizottság ezen ügyben csak szeptem­ber hó végén fog közgyűlést tartani. A szeptemberi közgyűlés azt dönti el, hogy mely utakhoz veszi igénybe a vármegye ezen hozzájárulást. Mint régebben megírtuk, ezen be vagy összekötő utak, — amelyek célja a városokat és községeket vasútállo­mással vagy köves úttal összekap­csolni, hogy terményeiket bármely időben a forgalomnak átadhassák, — építéséhez az állam csak x/8 résszel járul hozzá, a másik 1/s részt az ér­dekeltség tartozik összehozni, a har­madik V3 részt pedig a vármegye adni. Tagadhatatlanul nagy segítséget nyújt az állam ezen útépítési segély- lyel, de nem kis áldozatot jelent az a vármegyékre és érdekeltségekre is. Úgy értesültünk, hogy a legsürgő­sebb ily utak megépítése körülbelül 6 millió pengőbe kerülne. — Nagy probléma, hogy a vármegye és az érdekeltségek honnan tudják ezen reájuk eső tekintélyes összeget elő­teremteni. — Revíziós gyQlés. A Gyönki Ipa­rosok és Kereskedők Köre a Gyönk Kerületi Ipartestülettel karöltve, az Iparoskör helyiségeiben nagygyűlést tartott, amelyen megjelent Reich Ősz kár fŐBzolgabiró, Schmidt János köz­ségi főjegyző, Huszár Sándor ref. lelkész, a két egyesület |tagjai, Sza­kádét, Varsád és Udvari községek iparoskiküldöttei, Gyönk község pol­gárságának tekintélyes része. A gyű­lést az iparoskör elnöke nyitotta meg, ismertetve a Magyar Revíziós Liga törekvését. Huszár Sándor ref. lelkész , magaszárnyalásu beszédében vázolta az ország szétdarabolása folytán reánk nehezedő tarthatatlan helyzetet, a revízió gondolatának megszületését, a Rothermere akciót. Schmidt János főjegyző német nyelven magyarázta meg a jelenlevőknek a revíziós moz­galmat. Reich Oszkár főszolgabíró is felszólalt a jelenlevő németajkú pol­gárság kérésére. A közgyűlés egy­hangúlag csatlakozott a Revíziós Li­gához, táviratilag üdvözölte a Ligát és Rothermere lordot. Az értekezlet a legnagyobb lelkesedéssel, a Hymnus eléneklésével ért véget. — Áthelyezés. Franczen Gáspár szekszárdi m. kir. pénzügy igazgató sági igazgatót a m. kir. pénzügy­minisztérium — saját kérelmére — a budapesti pénzügy igazgatósághoz he­lyezte át. — Városi közgyűlés. Szekszárd vá­ros képviselőtestülete e hó 31-én, szombaton délután 4 órakor a város­háza nagytermében rendes közgyű­lést tart, amelyen több közérdekű ügy között a város 1930. évi költ­ségvetését is tárgyalják. A közgyü lés lefolyásáról lapunk legközelebbi számában részletes tudósítást közlünk. — A kaposvári kiállítás. Augusz­tus hó 24 én 15 óra 30 perckor volt a kaposvári kiállítás ünnepélyes meg­nyitása, amelyen József kir. herceg, Bethlen István miniszterelnök, dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, az egységes párt elnöke, dr. Ugrón Gábor Kaposvár képviselője, továbbá igen sok országgyűlési képviselő és gazdasági életünk kiválósága jelent meg. A főherceget Somogyvármegye Gazdasági Egyesülete és egész So- mogymegye közönsége nevében Som- sich Miklóa elnök hódolatteljes tisz­telettel üdvözölte. A főherceg mele­gen köszönte meg az üdvözlést. Ugyancsak Somsich Miklós köszön­tötte Bethlen István miniszterelnököt is és kérte fel a kiállítás megnyitá­sára. A miniszterelnök rendkívüli nagyhatású beszéddel nyitotta meg a kiállítást, amely megnyitó bizakodó hangja igen nagy lelkesedést váltott ki. Másnap, 25 én délelőtt 10 órakor tartotta a Somogymegyei Gazdasági Egyesület 70 éves jubileumát, ame­lyen báró Fiáth Tibor elnök képvi selte a Tolnamegyei Gazdasági Egye­lj sületet és tolmácsolta Tolna üdvöz­letét. A kaposvári kiállításon Tolna- megyéből is többen vettek részt. jFel- tünést keltett Esterházy Pál vadász- gyűjteménye, a Döry Konzervgyár kiállítása, Döry Frigyes „Rádió“ nevű 53 literes napi tejhozamu tehene, Döry Hugó fűmag kiállítása. Igen sokan gyönyörködtek a Mansz szek­szárdi csoportjának kiállításában és Sárköz szinpompás szőtteseiben és kézimunkáiban. —Tanulmányát. A 40-es szekszárdi cserkészek tíztagú Kayos Károly raja Debulay Antal cserkésztiszt vezetése alatt augusztus hó 5-től 18 ig tanul­mányúton volt Olaszországban. A következő városok nevezetességeit látogatták meg: Fiume, Abbázia, Pola, Velence, Pádua, Trieszt, Aidus- sina, Postumia és Laibach. Trieszt­Sérvben szenvedők munkabírását, rugalmasságát helyreállít­ják, a sérv 'fejlődését megakadályozzák, még a legsúlyosabb esetekben is világ­hírű szabadalm. francia rugőnélküli sérvkötőink. Salvator Kötszergyár Rt. Budapest, VI., Nagymező-utca 4. (Teréz templommal szemben). Gummiharisnyák, cipöbetétek — legolcsóbb vezető szaküzlete. Kérje 40. számú ingyenes árjegyzékünket ben fiatal fasiszták balillák —­vendégei voltak. A vendéglátók min* dent elkövettek, hogy cserkészeink­nek az ott töltött két napot kelle messé tegyék. — Óvónöbucsuztatás Sióagárdon. Jilk Janka sióagárdi róm. kath. óvó nőt nyugalomba vonulásakor a község egész lakossága lelkesen ünnepelte. A róm. kath. templomban Koch Ala­jos esperes-plebános meleg szavakkal méltatta az óvónő érdemeit, aki sze­rény és példás keresztény életével az egész község megbecsülését és szeretetét kiérdemelte. A köztiszte­letben álló távozó óvónőtől tanítvá­nyai és tisztelői könnyes szemmel vettek búcsút. — Lemondás. Szabó Pál Zoltán tolnai községi írnok ezen állásáról lemondott. — Megható Ünnepély Pusztahen CSén. Szent István napján reggel fél 9 órára nagyszámú közönség gyűlt össze a pusztahencsei iskola tágas udvarán, hogy jelen legyen egy sok- gyermekes anya megjutalmazásának ünnepélyén. LátOB János községi es­küdt nyitotta meg az ünnepélyt, majd Pesztalics Jenő igazgató-tanító köny- nyeket fakasztó beszéd keretében adta át Illés Ferencné tizgyermekes (9 élő) anyának az ezüstérmet és 50 pengő jutalmat. Az ünnepelt meg­hatva köszönte meg a kitüntetést. Még Bor Ferenc volt közs. biró üdvö­zölte a kitüntetett családot, sok sze roncsét kívánt nekik és a magyar „Hiszekegy" eléneklésével az ünne­pély véget ért. — Eljegyzés. Balogh János decsi főjegyző leányát Piroskát folyó hó 25 én eljegyezte Oberndorf Zoltán okleveles bányamérnök. — Iskolai pótbeirások a református elemi iskolákba szeptember hó 2. és 3.-án délelőtt 8—12 óráig lesznek mindkét iskola helyiségében (Kálvin- tér és Vasúti Fasor.) A tanítás kéz dete 5.-én délelőtt 8 órakor. — Helyettesítés. A simontornyai járás főszoigabirája Német Zoltán tolnanémedi községi írnokot állásától felmentette és Szilassi János gyönki lakossal helyettesítette. — Tanitóválasztás. A dőrypatlani szentgáli községi iskola tanítójául Orbán Árpád tószegi r. kath. tanító választatott meg. — Orvosi hír. Dr. Mezey Kálmán orvos Simontornyán Röntgen , quartz-, diathermia rendelését megkezdte és ezeket igénylő betegeknek rendel naponta d. e. 11 órától d. u. 4 óráig. — Az iskolai segélykönyvtárakról. A vallás és közoktatásügyi miniszter a hozzáintézett panaszok orvoslásául azt a rendeletet adta ki a könyv- kereskedők érdekeinek megvédésére, hogy könyvsegélyben ezután csak az arra rászoruló tanulók részesíthetők, ezek is ingyen és örökadomány képen. Eddig ugyanis kölcsöndij fejében sokszor a segélyre nem szorult ta­nulók jutottak könyvekhez, amelye­ket azután a tanév végén visszavet­tek. A miniszter ezen rendelkezését I szociális, pedagógiai és egészségügyi I érvekkel támasztja alá. r

Next

/
Thumbnails
Contents