Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-08-24 / 34. szám

1929 augusztus 24. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG | Nyári készleteink maradványait augusi tus hó 10.-tői 24.-ig | 1 ír rendkívülien leszállítóit árakon eladlak, -es 1 Kirakatainkban elhelyezett cikkek árjelzése bizonyítja} hogy jé árut — eddig még nem létezett olcsó árakon —| PIRNITZER bocsájtunk JÓZSEf a tisztelt ■ vevöközönség rendelkezésére. ■ ÉS FIAI ARUHAZA^ZEKSZARDON ságának az erről szóló vármegyei alapítólevelet azzal az imádságos fohásszal, hogy a magyarok Istene adja, hogy így legyen.“ Majd a tihanyi apát magasszár- nyalása emlékbeszéd keretében vette át az állomásokat azon ígérettel, hogy hálás kegyelettel fogja a kál­váriát őrizni és fenntartani, hogy a hálás utókornak kálvária járása további erőt és kitartást meríthes­sen a szent Haza mielőbbi feltáma­dáshoz. Az állomások felszentelése atán a tihanyi apátság templomának olda­lánál felállított tábori oltárnál dr. Rótt Nándor, veszprémi püspök fő­papi szentmisét pontifikáit fényes segédlettel, amelynek végeztével dr. Glattfelder Gyula püspök tartotta meg hatásos, izzó hazaszeretettől át­hatott nagyszabású emlékbeszédét. A szentmise végeztével az ünneplő közönség tömegesen vonult fel az apátság kolostorának első emeletére, ahol azon szobát keresték fel, amely­ben IV. Károly király őfelsége a hazai földön utolsó éjszakáját töltötte és amely tartózkodási helye emlék­táblával van megörökítve. Végül a tihanyi apát a megjelent előkelősé­gek tiszteletére ünnepi ebédet adott, amelyre vármegyénk alispánja íb hivatalos volt. Dr. Apáthy István 1829—1929. Száz évvel ezelőtt 1829 augusztus hó 19-én Hidján, Bezerédj István uradalmának gazdatisztjét egy egész­séges fiúgyermekkel ajándékozta meg fiatal felesége. Ki gondolta volna akkor, hogy az a kis eleven gyermek a magyar jogtudományok hivatott művelője és tanítója, maradandó tör­vények előkészítője, generációk nagy­mestere, egy nemzet méltó büszke­sége lesz. Már zsenge gyermekkorá­ban magán hordta nagy hivatásának jellegét. Komoly, magába merülő, minden iránt érdeklődő gyermek volt. A gimnáziumot Nagykanizsán végezte, azután papi pályára készülvén, a piarista rendbe lépett. Tanulmányait a szabadságharc kitörése akasztotta meg. Apáthy István, a reverendát honvéd ruhával váltotta fel s mint tüzérhadnagy tüntette ki magát 1849 julius hó 2-án a monostori csatában, amikor is az ő két sikerült kartács­lövése tette lehető a honvédek el­vonulását. A világosi fegyverletétel után nem tért vissza rendjébe, hanem Pesten az egyetemre iratkozott be. A bölcseletet és jogot hallgatta* s 1859-ben, 30 éves korában, már nyilvános ügyvédi irodát nyitott. Ügyvédi gyakorlata mellett leg­szorgalmasabb munkatársa lett külön1-' féle jogi lapoknak, melyekben kifej­tett munkássága, valamint már akkor megjelent önálló kötete a magyar váltójogról, nevét általánosan ismertté tették, minek eredményeképen, 1870- ben a budapesti egyetemen a váltó jog, kereskedelmi és tételes nem­zetközi jog nyilvános rendes taná­rává nevezték ki. Pályája ezután magas ívelésnek indul. Evenként, je­lennek meg kiváló jogi szakkönyvei, 1873 ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választja. 1874-den a codificatio terén kifejtett munkásságáért a királyi tanácsosi címet, 1881-ben a III. osztályú vaskorona rendet kapja. 1878-ban a letenyei kerület országgyűlési képviselővé választja s bizalmával tiszteli egész haláláig. Amikor 1889 ben december hó 4-én meghalt, ra­vatalát egy egész ország kegyelete, gyásza és hálája vette körül. Hamvai a budapesti kerepesi úti sirkertben nyugszanak. Nagy szellemét örökölte fia, a világhírű biológus, dr. Apáthy István (1863—1922) a Szegedre me­nekült kolozsvári egyetem érdemek­ben gazdag volt tanára. Apáthy István kiváló tanár, párat­lan készültségü jogtudós s józan, nagy munkásságot csendesen kifejtő kép viselő volt. Mint tanárt tanítványai iránti türelmesség, azok előmenetelét szivén viselő gondosság jellemezte. Mint jogtudós széleskörű munkásságot fejtett ki. Értekezésein kivül, nem kevesebb mint 18 önálló kötete jelent meg, melyek még ma is a magyar jogtudományi irodalom elsőrangú ér­tékei közé tartoznak. Mint képviselő az országgyűlés legszorgalmasabb tag­jai közé tartozott. Minden ülésen megjelent és a legselejtesehb beszé­deket is nagy figyelemmel hallgatta végig. Mikor emiatt gúnyolódtak vele, rendesen azt felelte: * A rossz beszé­dekből tanulom megbecsülni a jó be­szédeket“. Maradandó emléket állított magának mint képviselő a kereske­delmi, a váltó- és csődtörvény elő­készítésével. Állandó előadója volt a nevezetesebb igazságügyi és keres­kedelmi törvényjavaslatoknak. Mindezeket az érdemeket össze­gezve, Apáthy István szelleme meg­követeli azt, hogy születésének szá­zados évfordulóján hálával és tiszte­lettel hódoljunk halhatatlansága előtt. Károssi Pál. Megalakult Dunaföldvűron o Mentőegyesület fiókja. Szent István napján tartotta alakuló ülését a Vármegyék és Városok Or­szágos Mentőegyesületének duna- földvári fiókja, amelyre Budapestről Urbanits Kálmán országgyűlési kép­viselő, az Országos Egyesület ügy­vezető igazgatója, dr. Paulikovits Elemér igazgató főorvos, Bajó István gondnok és Kürthy Tibor titkár jelen­tek meg;> A járás képviseletében dr. Becht Ödön főszolgabíró vett részt az alakuló ülésen, amelyen Duna- földvár összes társadalmi osztálya szép számmal képviselve volt. Az alakuló ülést Huber Ferenc főjegyző nyitotta meg, melegen üd­vözölte Urbanits Kálmánt és munka­társait, továbbá Becht Ödön főszolga­bírót. Felkérte ezután Urbanits Kál­mánt az ülés vezetésére és bejelen­tette, hogy a fiókegyesületnek 62 tagja van. A jegyzőkönyvet Balogh Ferenc községi jegyző vezette, hitelesítőkul Kun .János és Reichl Elek válasz­tattak meg. Urbanits Kálmán megköszönte maga és társai nevében az üdvözlést és hosszabban ismertette az Országos Mentőegyeattlet célját. A ragaszkodás meleg hangján emlékezett meg dr. Vasa József népjóléti miniszterről, aki a közeli napokban ülte miniszter­ségének tizedik évfordulóját és azon hatalmas tevékenységről, amelyet rajongó leikével a magyar nép egész­ségének érdekében kifejt. Dr. Vass József meleg szivének, akadályt nem ismerő energiájának köszönhető, hogy a főváros és a vidék modern hórházai ma már elégségesek a szenvedőknek, betegségben sinylődőknek befogadá­sára. Dr. Vass József akarata fejlesz­tette naggyá az 50 évvel ezelőtt ala­kult mentőegyesületet és tette lehe­tővé, hogy rövid 3 év alatt a 38 ik vidéki fiók alakítható meg. A hatalmas elnöki megnyitó után a dunaföldvári fiók megalakulása ki­mondatott és Urbanits Kálmán ismer­tetése után az alapszabályok egy­hangúlag elfogadtattak és indítvá­nyára a fiókegyesület elnökévé Huber Ferenc főjegyző választatott meg. Urbanits szívélyesen üdőzölte az uj elnököt és midőn kérte, hogy a mentő­egyesület fiókjának ügyét meleg szeretettel vigye előre, egyben fel­hívta a további elnöklésre. Huber Ferenc megköszönte a bizal­mat, megígérte, hogy örömmel dol­gozik eme emberbaráti egyesület érdekében, de hogy az sikeres lehes­sen, kéri Dunaföldvár közönségének támogatását. Ezután a közgyűlés a fiók tisztikarát következőleg alakí­totta meg: Társelnökké Buzsákylmre c. pré­post-plébános, alelnökké Baumgarten István kereskedő, az OMKE elnöke, orvos-igazgatóvá dr. Reichl Elek, ügyésszé dr. Ringbauer Ferenc ügy­véd, pénztárnokká Balogh Ferenc jegyző, ellenőrré dr. Szeleczky Fe­renc községi pénztári ellenőr válasz­tattak meg. Az igazgatóság tagjai lettek: Becht Ödön járási főszolga­bíró, Meszlényi Béla dunaadonyi fő­szolgabíró, dr. Berky József községi orvos, Niefergall Imre tüzoltófő- parancsnok, Kun János községi bíró, Fábián Gyula kőműves, építési vál­lalkozó, ipartestületi elnök, Keller Gyula m. kir. postafelügyelő, Strasz- szer Béla népbanki vezérigazgató, Sipos Ernő m. kir. kormánytanácsos, hitelbanki vezérigazgató és Ligeti Béla, a dunaföldvári Hengermalom ügy. igazgatója. Választmány tagjaiul megválasztattak: Bauch Károly mü- kertéBz, Németh Olga polg. leányis­kolái igazgató, Wéber Dénes gyógy­szerész, P. Fehér. Péter szt. Ferenc- rendi zárdafőnök, Rátkay László ügyvéd, Nagy Ilona tanítónő, König ! Jakab mérnök, dr. Valkó István { ügyvéd, őry Géza polgári iskolai igazgató, Báthory Dániel ref. lelkész, Jedovszky Zsigmond kereskedő és Koudela Gyula igazgatótanitó. Szám­vizsgáló bizottságba beválasztattak: Csernyánszky Pál közs. jegyző, Ká- polnay József gazd. isk. igazgató, Nagy Mihály gabonakereskedő. Az alakuló ülés Huber Ferenc elnök indítványára dr. Vass József népjóléti minisztert, dr. Dréhr Imre államtitkárt és dr. Rakovszky Ivánt, az Országos Mentőegyesület elnökét táviratilag köszöntötte. Huber Ferenc megköszönte végül Urbanits Kálmánnak és társainak, valamint az ülésen résztvevőknek megjelenését és az alakuló ülést be­zárta. Ülés után dr. Paulikovits Elemér igazgató főrvos ismertette a mentőautó berendezését és használatát. Örömmel üdvözöljük a dunaföld­vári mentőegyesületet a magunk ré­széről is megalakulása alkalmából, reméljük, hogy abból Danaföldvár és vidékének közegészségügyére sok jó fog származni és célja nem az lesz, hogy a vármegye modern kórházától a betegforgalmat más irányba terelje, de a gyorsan rendelkezésre álló mentőautójával az eddig Budapest felé gravitálókat is vármegyénk szék­helyére szállítsa, ahol minden igényt kielégítő kórház és kiváló orvosi kar áll a szenvedők rendelkezésére. Harangszentelés Ujdombóváron. Első Bzent királyunk ünnepén avatta fel a vármegye legújabb köz­ség alakulása: Ujdombóvár községe a róm. kath. hitközség által beszer­zett három darab harangját. Szűz Mária tiszteletére készült az öt mázsás nagy harang, Szent Imre herceg tiszteletére készült az egy mázsás lélekharang, amiket a rém. kath. templom felépüléséig a most épülő állami elemi iskola épületen erre a célra létesült harangtoronyban helyez­tek el, végül Szent Mihály tiszteletére készült a kis harang, amit a temetői harangtoronyban helyeztek el. Az ujdombóvári levente egyesület és önkéntes tűzoltó testület kürtszavai jelezték korán reggel az Ünnepség kezdetét, mind két testület csapatai felvonultak. A felszentelést végző Magyar Béla róm. kath. plébános pont 9 órakor indult k őrmenettel a dombóvári róm. kath. plébánia temp­lomból a felszentelési ünnepség szín­helyére. A segédletben részt vettek Hetényi Alajos reálgimn. hittanár, Buda János, Horvay Gyula és Balász Gyula papnő vendékek. A körmenet, amiben a szomszédos Dombóvár köz­ség társadalmi egyesületei és lakossága, a hatóságok és hivatalok vezetői nagy számban részt vettek, fél 10 órakor ért Ujdombóvár község határához, ahol a menetet a község közszeretet­ben álló község bírója jobaházy Dőry Hugó felsőházi tag fogadta kezében I a bírói pálcával. Itt csatlakozott be a menethez a harangokat vivő fel­díszített 4 fehér ökrös fogat magyar- ruhás koszorús leányok kíséretében. r

Next

/
Thumbnails
Contents