Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-17 / 33. szám
6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 augusztus 17. vármegye részéről Hagymássy Zoltán főjegyző és Laki tb. főszolgabíró jelentek meg, az egylet agilis alelnöke Éberhardt János káplán rendezte. A Jénai egyetemi hallgatók tanulmányi útja megyénkben. Augusztus ftí'én a délutáni vonattal jénai egyetemi hallgatók érkeztek magyarországi tanulmányúinkban Budapestről Szekszárdra, hogy váró- sank s megyénk országos, sőt nemzetközi viszonylatban is hires gazdasági intézményeit meglátogassák. Kíséretükben volt John Sándor g. e. titkár, aki Tengelicig ment eléjük. Az állomáson előbb Borosa Zoltán főintéző a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület nevében üdvözölte a vendégeket, majd dr. Szilágyi Ernő köszöntötte őket a szekszárdi egyetemi hallgatók nevében, akik mindnyájan plenis coloribus, színekben, sapkáikban jelentek meg a fogadtatásnál. Az üdvözlő beszédekre Prof. Willmanns, a diákcsoport vezetője válaszolt, akivel együtt felesége is eljött a magyarországi útra. Először a selyemgyárat tekintették meg, ahol Sachsenheim Edgár selyemtenyésztési felügyelő vezette őket, tanulságos előadást nyújtva nekik a magyar selyemtenyésztés magas fokáról. A vendégek azután az egyes úri családok által felajánlott lakásaikra távoztak. Este 8 órakor vacsora volt a Szekszárd Szálló nyári helyiségében, amelyen közéletünk előkelőségei közül is többen megjelentek, igy a vármegye képviseletében dr. Hagymássy Zoltán várm. főjegyző. Vacsora után az egész társaság átvonult a Kaszinó kerthelyiségébe, ahol dr. Szilágyi Ernő csokrot nyújtott át a Willmanns Prof. iQu, bájos feleségének. A kaszinóban szép közönség gyűlt ez alkalomból össze és hamarosan kezdetét vette a tánc, amelyből a németek is alaposan kivették a részüket. KözOen a bortermelők áldozatkészségéből a legjobb, legtüzesebb szekszárdi borokat kóstolgatták a németek és nem lehet csodálni, hogy az egész társaság a legjobb hangulatban, a legkedélyesebben maradt együtt a kora hajnali órákig. Reggel 7 órakor a szekszárdi posta- főnökség előzékenységéből rendelkezésre bocsájtott külön autóbuszon indult el a társaság Tolnamegye legszebb gazdaságainak megtekintésére. A német vendégek kíséretében voltak: Stookinger János, Wolff Antal földbirtokosok, John Sándor g. e. titkár és Kram mer János g. e. törzs- könyvvezető a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület, 1. Eordögh Zoltán a m. kir. gazdasági felügyelőség és dr. Szilágyi Ernő az egyetemi ifjúság részéről. A legelső állomás Zomba volt, ahol a községi bíró az elöljárósággal fogadta a vendégeket, megmutatták a bikaistállót, néhány udvart és kisgazda lakást. A vendégeket nagyon meglepte úgy az istállókban lévő rend, mint a lakásoknak nagy tisztasága. Majd báró Rudnyánszky Dezsőné dőrypatlani sajtgyárának és gazdaságának megtekintése következett. A vendégek Rudnyánszky báróné, Rudnyánszky Baby baronesse, Szévald Judit és Pallay felügyelő kalauzolásával megtekintették a világhirü pusztadőry sajtgyárat, a yorkshire- tenyészetet és a gyönyörű versenyparipákat. Ezután a báróné a parkban villásreggelit adott. Paradicsom-pusztán, a házigazda Dőry Frigyes távol lévén, Gombkötő Sándor intéző fogadta a tanulmányúton lévőket. Megmutatta a legelőn lévő, ma már világszerte ismert kiváló tehenészetet. A vendégek csodálattal nézték a gyönyörű állatokat, de különösen a „Ruca 100.“ nevű tehenet, amely ma a világ legjobban tejelő tehene, május 7-e óta, mióta megborjazott, állandóan napi 51 liter tejet ad. A Gombkötő intézőéknél elfogyasztott tízórai után Bonyhád- varasd népies, bonyhádi tájfajta szarvasmarha állományát szemlélték meg. Majd Kisdorogra mentek, ahol Dőry Ilona és László a melegtől eltikkadt kirándulókat kastélyukban fogadták. A hires telivér szimmentáli tehenészet és a gyönyörű yorkshire farm megtekintése után Tevelre ment tovább a társaság, ahol a község látta vendégül ebéden őket. Ebéd után lovag Meissl Ernő ny. ezredes kastélyát és parkját, néhány kisgazda- udvart és a községi bikaistállót nézték meg. Ezután vidám nótaezóval folytatta a társaság az útját Hőgyész felé. Hőgyészen gróf Apponyi Károly gyönyörű kastélyában és parkjában gyönyörködtek. Majd Szakályba mentek. Itt megkapó, gyönyörű látvány tárult a kirándulók elé. A fellobogó zott csikólegelőn kint volt úgyszólván az egész falu, az ízléses népviseletbe öltözött szép menyecskék és lányok élén dr. Szabó Elemér főszolgabíró, Horváth Jenő ezredes, Réber Ferenc főjegyző és Kiss József községi biró fogadta a vendégeket. Horváth Jenő, a Tolnatamási és Vidéke Félvér Lótenyésztési Egyesület igazgatója kedves szavakkal üdvözölte a németeket, melyre Prof. Willmanns válaszolt. Ezután megnézték a kisgazdák kezén lévő ménest, melyet csikós ruhába öltözött legények tereltek a kirándulók előtt. A magyaros vendégszeretettel adott ozsonna után a leventezenekar tüzes csárdásba kezdett és a jénai fiuk kivétel nélkül járták a csárdást a szakályi szép lányokkal és menyecskékkel. A Szakályban megkésett kirándulókat Tamásiban a községházán Kálnay Béla főjegyzővel a községi bíró és az ottani intelligencia fogadta. A kölcsönös üdvözlések után egy bájoB, magyar ruhácskába öltözött kisleányka virágcsokrot nyújtott át Prof. Willmans nejének. Az úri családoknál történt elszállásolás után a kaszinóban ünnepi banketten látta vendégül a tanulmányi utón levőket Tamási község. Sörűss József ny. főszolgabíró, kaszinói elnökkel az élén a tamási intelligencia számos tagja is részt vett a vacsorán. A Tamásiban az ottani társadalom szives vendégszeretetéből kellemesen eltöltött — táncos — éjszaka után (a kitűnő rendezésért külön is fel kell említenünk Kálnay Bélát, a község agilis főjegyzőjét) a következő reggel, augusztus 11-én a majsamiklósvári uradalmi vadaskertet, Vas Gereben hires fáját és a hercegi uradalom vadállományát tekintették meg a német diákok. Majd autóbuszon tovább mentek Felsőiregre, báró Kornfeld Mór dr. országszerte hires mintagazdaságának tanulmányozására. Felsőiregen Ribiánszky József tiszttartó az uradalmi tisztekkel együttesen fogadta a német vendégeket, akik a pompás villásreggeli után a gazdaság csodás, nemzetközi viszonylatban is valóban páratlanul intenzív, agrikulturális berendezését tekintették meg. Csodálattal és a magyar mezőgazdasági kultúra magasfoku fejlettsége iránti tisztelettel szemlélték meg az uradalom minta fajbaromfitenyé- szetét, a halastavakat, a tehenészetet, a ménest, a yorkshiretenyészetet, a gazdasági gépüzemet és az egyes gazdasági berendezéseket; nagy elismeréssel adóztak a nemeslelkü föld- birtokosnak, aki 35 budapesti szegénysorán leányt nyaraltat birtokán és — amint a német vendégek személyesen meggyőződtek — a legideálisabb, legjobb és legszívesebb ellátásban részesíti őket. Majd az uradalom Csehi-pusztáján Prohászka intéző vendégszerető házánál elköltött gazdag ebéd után tovább indult a társaság Siófok felé. Tolna- és Somogy vár megye határán Stockinger János a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület nevében búcsúzott el a német vendégektől, lelkűkre kötve, hogy Tolnavármegye gazdag mezőgazdasági kultúrájának, a magyar vendégbarátságnak és a magyar élniakarásnak vigyék hirét hazájukba és terjesszék honfitársaik körében. Siófokra megérkezve, a németek a keszthelyi vonatra ültek s itt a m. kir. gazdasági felügyelőség búcsúszavát dr. Szilágyi Ernő tolmácsolta. A német vendégek könnyekig meghatva vettek búcsút és a forgalmas siófoki pályaudvar nagy közönsége megilletődve hallotta, amint az induló vonatról a németek háromszoros, dörgő: „Nem, nem, soha!“ köszöntéssel búcsúztak tőlünk. Dombúvűr iskoláiról. Tolnamegye közoktatásának ügyében nem az utolsó helyet foglalja el Dombóvár, amelynek számos iskolája szolgálja a magyar ku'turát. A kir. kath. reálgimnázium, a szt Orsolya- rendi zárdában öt intézet, a Faics-féle iskolában kétféle iskolafaj, valamennyi elsőrangú eredményt fejt ki közhasznú, elismerésreméltó tevékenységet. A tanév végén kiadott Értesítők mutatják a munkásság eredményét és azokból vesszük az alábbi adatokat: A kir. kath. Esterházy Miklós nádor reálgimnázium Értesítőjét 76 oldal terjedelemben Vér Vencel igazgató gondos szerkesztésben tette közzé. Az Értesitőt bevezeti Marcell György intézeti tanárnak a rajz kulturális jelentőségéről szóló tartalmas és minden részletre kiterjedő cikke. Majd olvashatjuk azt a beszédet, amelyet Vér Vencel igazgató az intézet záróünnepélyén mondott. Búcsút vesz benne a régi épülettől, amely 16 éven át adott hajlékot az intézetnek. Az uj épület építkezései annyira előrehaladtak, hogy szeptemberben már ott folytathatja az intézet közhasznú tevékenységét. Az intézet népességére enged következtetést vonni az a körülmény, hogy 330 rendes és 29 magántanuló, összesen 359 tanuló iratkozott be, akik közül osztályzatot nyert 311 rendes és 27 magántanuló, összesen 338 tanuló. Az intézetbe járó tanulók zöme dombóvári: 222 = 65 96 °/o, tolnavármegyei 43, egyéb 73. — A 34 04°/o vidéki tanulók zöme, 18 05°/o vonattal jár be. — Az osztályozott tanulók közül róm. kath. 271, ág. h. ev. 23, ref. 13 és izr. 31. Az intézet fegyelme jó, amennyiben példás magaviseietü volt 179 == 57-55%, jó 128 = 41-10%, és szabályszerű 4 = l‘35°/o, előmenetelt tekintve: jeles 26 = 7-62°/o, jó 67 — 19 83%, elégséges 167 = 49 48%, egy tantárgyból megbukott: 37 = 1090%, két tárgyból 17=5 03%, több tárgyból 24 = 7*14%. — Az érettségi vizsgálaton 22 tanuló közül jeles 5, jó 6, elégséges 8, egy-egy tárgyból javíthat 3. A tanári testület állott az igazgatóból, 13 rendeB tanárból, 1 testnevelési tanárból, az egészségtantanárból és 3 bejáró hitoktatóból. A tanári testület tagjai nem elégedtek meg csupán az iskola falain belül elvégzett munkának pontos elvégzésével, hanem a társadalomban is számottevő munkálkodást fejtettek ki és irodalmi téren is sikeresen fáradoztak. Mindezért és az ifjúság hazafias és vallásos neveléséért a legteljesebb elismerés illeti őket. * A Faics-féle nyilvános jogú magániskolában a polgári iskola most töltötte be 16., az elemi iskola pedig 14. tanévét. A po'gári iskola első két osztályában fiuk is nyertek felvételt. Az Értesítő elején Acs Sándorné emlékezik meg szép szavakkal a leánycserkészekről, abból az alkalomból, hogy a helyi Cserkésztanács megalakítására f. évi április hó 14-én Anna főhercegasszony, férje : József Ferenc főherceg és Lindenmayer Antónia, az Országos Női Cserkész- Szövetség elnöke kíséretében megjelentek. Az intézet létszáma volt a polgári iskolában 32 fiú és 70 leány, összesen 102, az elemi iskolában 14 fiú és 14 leány, összesen 28. Vallást tekintve róm. kath. 65, ref. 10, ág. h. ev. 10, izr. 13, helybeli 61, vidéki 37, javarészt bejáró. A polgári iskolában példás magaviseietü érdemjegyet kapott 75, jó érdemjegyet 22, türhetőt 1, jeles előmenetelü 13, jó előmene- telü 37, javíthat 3 fiú, 5 leány, ösz- szesen 8. ismételni tartozik 3 fiú, 1 leány, összesen 4. — Az elemi iskolában kitűnő 8, jeles 8, jó 10 éB elégséges 2. A tanári testület áll az igazgatóból, 3 rendes tanárból, 1 elemi iskolái tanítónőből és 4 hitoktatóból. Az intézet a hazafias és vallásos nevelés állandó mélyítésére törekedett és a tanári testület a társadalomban is értékes munkásságot fejtett ki. P. Tanitói továbbképző tanfolyam. Most ért véget a kisebbségi iskolák tanitói számára rendezett tanfolyam, amelynek főtárgyai a következők voltak: A nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvényes intézkedések. Az uj népiskolai tanterv és az A—B—C. tipusu iskolák tantervének ismertetése. Az olvasmány- tárgyalás módszere különös tekintettel a különböző tipusu iskolákra. Mintatanitások az olvasmány tárgyalás és költeménytárgyalás köréből. A beszéd- és értelemgyakorlatok és a fogalmazástanitás módszere. Mintatanitások ugyanebből. Bevezetés a hazai németség történetébe és néprajzába. A német irodalom főkorszakai. Német nyelvhelyességi gyakorlatok. A német nyelvtan és helyesírás főbb kérdései. A magyar nyelvtanítás módszere a nem magyar tannyelvű iskolában. Előadók voltak: Váradi József budapesti, vitéz Losonci György bajai, Barcsi József bajai tanitóképezdei tanárok, Lux Gyula budapesti ké- pezdei igazgató, Neubauer János sop- róni tanító, Grund Henrik heidelbergi egyetemi tanársegéd és dr. Schmidt Henrik szegedi egyetemi tanár. A tanfolyamnak 70 hallgatója volt Magyarország minden vidékéről, kik mind németajkú községekben működnek, mert az államhatalom nagy áldozatok árán is lehetővé kívánja tenni, hogy a tanitóság, mely németajkú községekben működik, alkalmat találjon a német nyelvben való tökéletesedésre, hogy igy a német nyelvet intenzivebben taníthassa. A tanfolyam csak folytatása annak az előkelő nagy*
