Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-08-10 / 32. szám
1929 augusztus 10. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 | Nyári készleteink maradványait i tus hó 10. dől 24.-ig | im~ rendkívülien leszállított árakon eladtuk, vi | Kirakatainkban elhelyezett cikkek árjelzéee bizonyltja, hogy jó árut — eddig még nem létezett olcsó árakon-1 PI RRIITZER bocaájtunk JÓZSEI a tisztelt vevököz ■ ÉS FIAI 1 :önség rendelkezésére. Á R U H A ZA^Z EKSZÁRDOlJ nek, hogy jövőben ne a kánikulai meleg időt válasszák ki ilyen értékes színmüvek előadásaira, mert ha a fenti okok és bajok miatt ások a vidéken nem sikerülnek, egyrészt a közönséget könnyen nemtörődömség* gél és közönyösséggel vádolhatják, másrészt elkedvetlenítik a színmüvek szerzőit is, akiktől magyar irodalmunk még nagyon sokat vár és remél. Tanítóink tovólAkópzóse. A falu központja kulturális tekintetben a pap és a tanító. De főleg a tanítótól várja a falu lakossága, hogy vele minden uj ismeretet közöljön, őt mindenben felvilágOBitsa, tanítsa, neki mindent megmutasson. Szóval az életbe kikerülő tanító igy igazán néptanító. Természetes, hogy az iskolánkivüli népművelő munkán kívül ott van a tanító kötelessége az iskolában, a jövő nemzedék nevelőoktatása körül. Itt is meg kell állania a tanítónak a helyét, mert ha itt mulaszt, hibát követ el, egész nemzedéket tehet szellemileg szegénnyé, egész generációt foszt meg a szellemi kincsektől. Az uj tanterv, mellyel az ötödik tanévet megkezdjük, nagyon helyesen úgy van összeállítva, hogy a tanitót teszi az oktatás központjába, de meg is kivánja tőle, hogy ott emberül megállja a helyét. Vármegyénk tanítósága igazán elismerésre méltó munkát végzett és végez most is, de hogy visszafejlődés ne történhessék, a vallás* és közoktatásügyi miniszter rendeletére országszerte, igy vármegyénkben is a kir. tanfelügyelők a mostani nyári szünidőt arra használják és használták föl, hogy azokat az előadásokat előkészítsék, melyeken tanítóságunk úgy elméleti, mint gyakorlati irányban megismerkedik a pedagógia újabb vívmányaival, az újabb módszerekkel, azok gyakorlati alkalmazásával és ekként jobban és könnyebben fogják a gyermekek ismeretkörét bővíteni az uj tanterv szellemében. Lapunk kérésére dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő készséggel bocsátotta rendelkezésünkre a községek beosztását, melyek egy körzetet alkotnak és amely körzetekben az 1929—30. tanévben ezek az előadások megtartatnak. E körzeti beosztás a következő: 1. Szekszárd. (Ide jönnek Alsó- nána, Decs, Gindlicsalád, Harc, Mözs, Medina, őcsény, Sárpilis, Sióagárd, Simonmajor, Szedres, Szekszárd, Tolna, Kajdacs, Nagydorog, Sárszent- lőrino, Pálfa, Bikács, Györköny és Várdomb tanitói.) 2. Bonyhád. (Ide jönnek Alsónyék, Bát% Bátaszék, Apar, Bátaapáti, Belac, Bonyhád, Cikó, Grábóc, Győré, Hant, Ismény, Kakasd, Kis- mányok, Ladomány, Máza, Mórágy, Mőcsény, Nagymányok, Szálka és Váralja tanítói.) 3. I evei. (Ide jönnek Dörypatlan, Kéty, Kisdorog, Kisvejke, Lengyel, Mucsfa, Mucsí, Nagyvejke, Tabód, Tevel, Závod, Zomba, Murga, Bony- hádvaraBd, Felsőnána és Hőgyész tanitói.) 4. Gyönk. (Ide jönnek Diósberény, GyŐnk, Kalaznó, Kisszékely, Kölesd, Kistormás, Miszla, Nagyszékely, Sza- kadát, Szárazd, Udvari, Uidhoijád és Varsád tanitói.) 5. Dombóvár. (Ide jönnek Csib- rák, Dombóvár, Döbrökös, Gyulaj, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakos, Ujdombóvár, Várong, Duzs, Szakály, Regöly, Keszőhidegkut, Belecska, Pincehely, Görbő, Tolnanémedi és Simontornya tanitói.) 6. Tamási. (Ide jönnek Bedeg, Értény, Felsőireg, Felsőnyék, Fürgéd, Kánya, Koppányszántó, Magyarkér, Magyarkeszi, Majsamiklósvár, Nagykónyi, Nagyszokoly, Ozora, Pári, Szemcséd, Tamási és Tengőd tanítói.) 7. Paks. (Ide jönnek Bölcske, Dunaföldvár, Dunakömlőd, Duna- szentgyörgy, Fadd, Geijen, Madocsa, Németkér és Paks tanitói.) így tehát néptanítóink számára a tervbe vett szemináriumi előadások Szekszárdon, Bonyhádon, Tevelen, Gyönkön, Dombóváron, Tamásiban és Pakson lesznek megtartva, mint oly központokban, hová a körzet községeiből 1 napra könnyen eljöhetnek. A tanfolyamokon rendszeres pedagógiai előadásokon s gyakorlati bemutatásokon kívül pedagógiai megbeszélések is lesznek. Az előadásokat a vármegye jeles tanitói, a tanfelügyelő és segédtanfelügyelők fogják megtartani, esetleg ily előadás tartására szívesen vállalkozó kiváló pedagógusok. Dr. Halmos Andor tanfelügyelő reméli, hogy a tanítóság körében élénk érdeklődés fog megnyilvánulni a nagyjelentőségű munka iránt és mindannyian részt vesznek ezen szemináriumi előadásokon. A beosztások, mint dr. HalmoB mondotta, csak az 1929— 30. tanévre szólnak s ha az érdeklődés és más célszerűségi okok kívánni fogják, ezt megváltoztatja, sőt nem zárkózik el attól sem, hogy esetleg több körzetet szervezzen. A terveken elbeszélgetve lapunk pedagógus olvasóival, örömmel közölhetjük, hogy e munkát nagyjelentőségűnek tartják, melyből a magyar elemi oktatásnak hatalma renaissance- a fog születni s a gyermekvilág nagy hasznát fogja látni annak, hogy a tanítóság mindenkor teljes felkészült* séggel fogja a nevelő-oktatást végezni. Az angyal Minden új hajnallal földre száll az angyal, kit leküld az Isten: széjjelnézni itt lenn. Amerre ő halad, ott tündököl a nap, ott áldás és öröm ragyog rózsán, rögön. És az angyal boldog. De gonosz, rút dolgok láttán szive szenved s bosszúságra gerjed. Ilyenkor haragja a fényt eltakarja, felhő szállong, fúj szél, égiháboru kél: jaj, lesz mindjárt vihar, a vidámság kihal, villámlik, dörg, jaj, jaj, haragszik az angyal s fájdalmának könnye záporoz a földre! De megbékél végül, lassan az ég kékül; mosolyog is már, lám: csillog szép szivárvány. Ujjong újra minden friss erőben, színben és az angyal vígan naplementig itt van. Este aztán csendbe visszatér a mennybe s fenn, mig jő új holnap, csillagot gyújt s holdat. Szatnolányi Gyula. A ntasyar tanür és Dambúirdr. A Dombóvárott kiadott „Tolna- vármegye“ f. évi julius hó 28 iki számában „Tanár ur“ címen egy a tanárság tekintélyét mélyen sértő cikk jelent meg, amelyre ugyanez a lap augusztus 4 iki számában egy helyreigazító vezércikk látott napvilágot, amely mindenfélét magyaráz, de anélkül, hogy akármiféle eredményt is elért volna. Ezzel szemben a dombóvári kir. kath. Esterházy Miklós nádor reálgimnázium tanári testületé az alább a nyilttérben olvasható nyilatkozatot teszi közzé, amellyel kapcsolatban alulírott mint az ügyek közvetlen és elfogulatlan szemlélője, szükségesnek tartom a következőkre kitérni: Méltánytalan ép Dombóvárott a munkájukat lelkesedéssel és eredménnyel ellátó reálgimnázium tanári testületet akármilyen megvetéssel sújtani, amikor a nehéz megélhetési viszonyok mellett is kifejtett önzetlen munkásságukért csak a legteljesebb elismerés illeti őket. Emellett köztudomású, hogy a reálgimnázium tanári testületé és az elemi iskola tanitói kara között soha semminemű súrlódás sem volt, a testületek együtt működtek a kultúra javára éa soha még osak meg sem említették, hogy tekintettel arra, hogy az állami elemi iskola Esterházy-utcai épületét éveken át a reálgimnázium tartotta helyiség hiányában lefoglalva és emiatt az elemi iskolában váltott rendszerű tanítás folyt, emiatt ép a rendelkezésre álló idő hiányában talán gyengébb anyag került a középiskoláknak, sőt maga szorgalmazta, hogy a reál- gimnázium minél előbb saját hajlékában fejthesse ki működését. A „Tanár ur“ nem ismerős a dombóvári helyzettel. Midőn a zivataros forradalmi idők után a nemzetet talpra kellett állítani, kik állottak a küzdőtérre, mint a dombóvári reálgimnáziumi tanárok, akik téllel, hideggel nem törődve rótták a falukat gazdasági, társadalmi és nemzeti szervezkedés céljából. Ok voltak alapítói annak a nyomdavállalatnak is, amelynek kiadásában ma a Tolnavármegye megjelenik. Azóta akármilyen társadalmi, kulturális, hazafias és vallásos mozgalom kerül szóba, éjt nappallá téve dolgoznak a dombóvári tanárok, akik nem elégszenek meg magával Dombóvárral, hanem előkelő művészi és irodalmi társaságoknál is pályáznak, ahol már nem egyszer értek el sikereket. És nemde szép dolog, ha, amint a napokban történt; a reálgimnázium érdemes igazgatójának az intézet tanulmányi és fegyelmi színvonalának emelése érdekében kifejtett eredményes fáradozásáért a kultuszminiszter elismerését nyilvánította. Lett volna-e része az igazgatónak elismerésben, ha a tanárok nem támogatják ? Azután vegyük az érem másik oldalát. Adatokkal tudjuk igazolni, hogy akik a dombóvári alma materből kikerültek, az élet küzdőterén derekasan állják meg helyeiket és még egyik sem züllött el. Nem gondolja azután a cikkiró ur, hogy lapja esetleg intézeti tanulók kezébe íb kerül, akiknek szép fogalmuk lehet arról, ha a tanárokról ilyen becsmérlőleg szólnak. Hogyan legyen tekintélytisztelet, mikor egy kis városban a sajtóorgánum igyekszik azt lerontani. Nem, tisztelt cikkiró ur, ne magyarázzon í ön sértett éB ezért elégtételt nem adott. A tanárság munkáját becsülő komoly társadalom nem ért önnel együtt és bízik abban, hogy épen nem dicBŐ hirlapirói pályafutása után iparkodni fog arra, hogy ön letegye a tollat, mert az arra illeté kesek hamarosan torkára fogják forrasztani a szót. Egy komoly érdeklődő. Hnhthenhnther Ödön ÉS Fia emlékek nagy raktára, kőfaragó-flzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tflzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyfirűk és hidáteresz-csövek minden átméretben, kuttető, kerítés- és kapüoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolat! fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ®®®®®®®®®®®®®®@
