Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-19 / 3. szám
8 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 január 19. A módszer. Irta: dr. Bujdos János. (Folytatás.) Most, amikor a némáét reményét, a leventeifjuságot látom magam előtt jövőtszántó munkájában, már nem a kétely, hanem a törhetetlen bizalom száll lelkemböl a kék magasságba: — Lesz Nagymagyarország! Ezért, ennek a hitnek erősítéséért nézem végig, amikor csak tehetem, a leventék gyakorlatozását. Hisz már az is nemes szórakozás, ha az ember egy kis családiház építését kíséri figyelemmel. Már pedig, akik itt épitenek, a leventék oktatói, az építésnek bámu- latraméltó művészei, akiknek a mun* káját csak a nemzet hálájával és nagyrabecstilő szeretetével lehet megfizetni. Ennek a fizetségnek az arany, ha még annyi lenne is, legfeljebb csak jelképe lehet. Micsoda lázas, lelkiismeretes munkai És milyen nemes demokrácia ?! Húsz társának bizalma emelte a főoktatói méltóságra a kis Neubert Bélát, aki egyébként szorgalmas adó tiszt. Valahányszor a leventék élén látom, ismét a tudós ciszterci papok kis gimnázistájának érzem magamat s áhítattal hallgatom, azt a gyertya- egyenes, galambősz, gyönyörű öregurat, mühlwerti Müller Róbert negyvennyolcas tüzérföhadnagyot, aki a magyar szabadságharcnak annyi gyönyörű jelenetét festette álmélkodó gyerekszemeim elé. Bem tábornok hadsegéde volt. Számtalanszor elmesélte, hogyan találkozott Petőfi Sándorral a segesvári ütközet után, utoljára. Két ágyúval menekült a kukoricatáblákkal szegélyezett országúton, amikor az országút árkát átugorta Petőfi. Már messziről rákiáltott: — Kapaszkodj fel az egyik ágyúra! — Hogy elfogjanak az ágyúiddal együtt ? 1 — kiáltotta vissza gúnyosan tréfálva Petőfi s eltűnt az országút másik oldalán elterülő kukoricásban, melyen pár perc múlva irtózatosan végig gázoltak a kozákok. Élénk leírásából látom, hogy szalad Bem apó a nagyszebeni csata kétségbeesett pillanatában egyik ágyútól a másikhoz. Személyesen vezenyei, sőt személyesen céloz. Meg is tisztította Erdélyt az ellenségtől 1! Szakasztottan igy terem a kis Neubert Béla minden pillanatban másik leventecsapat előtt. Most megSINGER varrógépek rég bevált jó minőségben ( Kedvező fizetési feltételek SINGER . VA. Ft R Ő GÉP RESZVBNYTARSAaAO Marton János, Szék szárd, Barüna-utca 67/b. szám. Bonyhádon: Zárda-utca. 'Tolnán: Szekszárdi-utca 14. Dunaffildváron: Erzsébet-tér£6. szám. 49 áll a gyakorlótér közepén. Jobbkarját olyan lendülettel emeli a magasba, mintha nem is járta volna át olasz golyó a világháborúban. Vezényszavak hangzanak minden csapat előtt: — Pihenj! . .. Oszolj 1 Az oktatók sietve közelednek minden szögletből a térség közepe felé s félkörben körUlálIják a főoktatót. Megbeszélés. Micsoda önfegyelmezés ? 1 Arra csak a vállalt kötelezettség nemzeti jelentőségének öntudatos átérzése képesíthet, ahogyan az oktatók körülállták a kis Bemet! Exempla trahnnt! A példaadás az egyetlen célravezető pedagógiai módszer ! Amint ezt igy megismétlem magamban, látom, hogy már nemcsak énrám sütnek a nap oldalozó sugarai az országút árkát árnyékoló eperfa alatt. Két öreg magyar, — mintha a földből nőttek volna ki, — egyszerre köszönt egymásra, no meg rám is, egy barátságos „Adjon Istenit. Ezzel aztán egyelőre be is van fejezve a barátkozás. Azért mondom : egyelőre, mert látom, hogy az öregek is nagy gyönyörűséggel nézik a leventéket. Én meg ezalatt félszemmel a két drága öreg magyart veszem szemügyre. Mindakettőnek legalább hetven esztendő gondja próbálta meggörbíteni a vállát. De nem bírta! Ruházatuk világosan elárulja, melyik milyen vagyoni osztályhoz tartozik. Mert itt van ám csak igazi kasztrendszer! ? Az egyik öreg fekete posztóünnep- lőben van. Arca frissen borotvált. Fején széleskarimáju, uj fekete kalap. Vakitófehér inggallérját két porcellán gomb, meg egy fekete selyemnyak- kendő szorítja az ádámcsutkájára. Keményszáru bagaria csizmájának tükröző mázán úgy vágódik hanyatt a napsugár, mint a falusi gyerek a pesti szoba parkettjén. Csupa nyugalom, csupa öntudat az egész ember. Biztosan az ősszel is hat ökörrel szántatott búza alá. Homlokegyenest ellenkezik vele a másik öregnek a külseje. Világgá kiáltja, hogy nem volt bizony ennek soha egy talpalattnyi földje sem, mégis az övé az egész határ. A hozzáértő szem mindjárt megismeri, hogy hivatalos személy. Csősz. Még pedig nem holmi kukorica, vagy szőlő- kerülgető idénycsősz, akinek csak furkós somfabot dukál, hanem évi konvenció, valóságos csősz. Ezt bizonyítja kezében a közhatalom jel vénye: a fokos. Nagyon célirányos BzerBzám. Szagos meggyfa nyele a nyakánál gyerekkar vastagságú. A másik végét azonban könnyen beleszurjz az öreg a dülőut szélébe, ha éppen rá akar támaszkodni. Az egész alkalmatosságon mutatkozó karcolások, csetlések azt látszanak bizonyítani, hogy sok mezőrendőri kihágás nem a községi bíró ur hivatalánál intéződött el. Mikor öregszenek meg ezek az emberek ? 1 — Talán soha 11 O yan könnyedén támaszkodik félkarral fokosára az öreg Csősz, mintha az ősszel lett volna csak sorozaton. Mert, hogy katonaviselt ember, azt látom a tekintetéből, ahogyan a le ventéket szemléli és az egész teret I méregeti. Élő szakértelem az egész kis szikár ember. / Félig húzza csak szemére keskeny- karimáju, keshedt kis kalapját, melyen a bokorrakötött néhai fekete szalag helyén fényes, zsíros esik kalandozik körül. Bizony lehetett az valaha csárdás kis kalap is. Sisku- lásnak busult kis szélét alighanem tüzes menyecskepillantások üszkösi- tették el ennyire ? 1 Dehát minden múlandó 1 A két öreg rendületlen szótlansággal figyeli a leventéket. Egyazon gondolattarlón, de keresztező dűlő- utakon botorkálnak. Szólni azonban még korainak tartják. Mert meg kell ám azt gondolni a kevés szóval koptatott szájnak, hogy ha szól, hát oko Ban szóljon. Minthogy másként szólni nem is illő öregemberhez. Akár csősz légyen az, akár módos gazdaember. Alig várom, hogy már megszólaljon valamelyik. (Folyt, köv.) HIVATALOS RÉSZ. To'navármegye alispánjától, a törvényhatósági testnevelési bizottság elnökétől. 742—1929. az. Tárgy: Az egyes Levente Egyesületek fejlődéséről havi jelentések beterjesztése. Valamennyi járás főszolgabirójának, Szekszárd r. t. város polgár- mesterének és az összes községi testnevelési bizottsági elnököknek. A levente intézmény fokozatos fejlődéséről állandóan tájékozást óhajtok szerezni és az egyes Levente Egyesületek működését fokozottabb figyelemmel akarom kisérni, hogy az esetleges akadályokat elhárít hassam, ahol van, a hibákat kiküszöbölhessem és az egyesületeknek, illetve azok vezetőségének nehéz, de nemes és szép munkájukban segítségére lehessek. Ennélfogva elrendelem, hogy a test- nevelési bizottsági elnökök minden következő hónap 10-ig az előző hónapról tájékoztató jelentést terjesz- szenek elém arról, hogy milyen a leventék közt uralkodó hazafias és közszellem, mik az egyesület működésének akadályai. Kivonulnak e pontosan a leventék a gyakorlatokra, milyen az oktatói kar működése, el van-e látva az egyesület a szükséges sportszerekkel, milyen állapotban van a testgyakorló és lőtér. Mik a kívánságai és kérései az egyesület nek. .A jelentésbe befoglalandók a vezetőség és az oktatók esetleges javaslatai is. Hogy a levente intézmény fejlődéséről és az egyesületekben folyó nemzetnevelő munkáról a közönség is tudomást szerezhessen, felhívom a testnevelési bizottságok elnökeit, hassanak oda, hogy a Levente Egyesületek által rendezett minden haza- fi«s ünnepségről, műkedvelői előadás ról, sportversenyekről a Tolnamegyei Újság levente-rovat vezetőjének tu dósitást küldjenek be. Szívesen látom ebben a rovatban a vezetők és oktatók iránycikkeit és a leventék írásait, verseit is. Szekszárd, 1929 január 9. Száváid Oszkár alispán, elnök. — Herczeg Ferenc Szekszárdon a leventék között. A Szekszárdi Levente Egyesület a közeljövőben műkedvelőivel Herczeg Ferenc „Fekete lovas"-át hozza színre, amelynek előadását a szerző teljesen díjmentesen engedélyezte és egyben az ünnepségen való részvételét is kilátásba helyezte. — Levente búcsúztatás és műsoros estély Faddon. Január 13-an este tartotta a Faddi Levente Egyesület az 1907 es leventék búcsúztatását, hazafias ünnepély keretében, melyet műsoros táncestély követett. A távozó öreg leventék az egyesület zászlója alatt és a zenekar kísérete mellett vonultak a Róm. Kath Legényegylet zsúfolásig megtöltött nagytermébe. A hazafias ünnepélyt a Magyar Hiszekegy eljátszásával a zenekar nyitotta, meg. A búcsúzó öreg leventékhez. Szántó Mihály róm. kath. tanító, főoktató intézett lelkes beszédet, melynek végén arra kérte a távozókat, hogy legyenek tovább is Istent és hazát szerető polgárai egyházuknak és hazánknak. Utána Kspronozai József öreg levente társai nevében szép beszéddel búcsúzott a levente- egyesülettől, oktatóitól és ifjabb- levente pajtásaitól. Hostyánszki Ferenc levente ezután elszavalta a: „Levente eskü" cimü költeményt, mely nagy hatást váltott ki. A zenekar a Himnuszt intonálta, ami után a haz-fias ünnepélyt követte a. „Pántlika" cimü 1 felvonásos vígjáték, melyet az egyesület derék műkedvelői a legnagyobb felkészültséggel és páratlan sikerrel játszottak meg. Szereplői voltak: Petróci Irénke, Énekes Juliska, Tantos Vilmácska, Kovács Mancika, Kovalcsik Ferenc, Tantos István, Hostyánszki Ferenc, Petróci György, Koleszár István, Csehák Ferenc és Varga Béla. A műsor u'olsó száma volt a „Potya - jegy" cimü monológ, mellyel Koleszár István szórakoztatta a közönséget. A műsor után Szántó Mihály főoktató megköszönte Kovalcsik Antal leventeoktatónak a betanítással járó sok: fáradságot és a szereplők közreműködését. Az estély úgy erkölcsileg, mint anyagilag igen jól sikerült. Kiadó a *701880100/01 tűsén« Wrtaoktadó rt Az összes levente felszerelési és ruházati cikkek olcsó árban előnyös fizetési feltételek mellett kaphatók RÓZSA ODOR szabómesternél (Készruha-raktár) Szekszárd BHHHSISSíslSSHBS SB® lins) Híg I TÓTH JÁNOS! 0 B g órás és ékszerész S Szekszárd, Kaszinó - Bazár. B El 0 0 Cl g Raktáron tartok mindennemű fali- és |j 0 inga-, valamint zsebórákat. g H Arany-, ezüst- és dubléárukbaa ® g nagy választék. g 0 Kina-ezOst dísztárgyakat és optikai El cikkeket 32 | 000B000000000000ö0bB
