Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-06-22 / 25. szám

1929 junius 22.

TÖLNAMEGYEI ÚJSÁG

•fS

— A tisztviselők lakbdrOgyéröl.

Ismételten ásóvá tettük azt a súlyos helysetet, hogy vármegyénk székvárosában : Szekszárdon egyetlen tisztviselő sincsen, aki lakáspénzéért lakást kapjon. Ha pedig megtekintjük a lakásokat, melyekben drága pénzért a tisztviselők és családjaik laknak, igazán elszorul az ember szive. Kedves, szűk, sokszor földes szobákban húzódnak meg, mert azért a lakpénzért, amelyet pl. egy VII. rangosztályu tisztviselő kap, legfeljebb 2 kicsi szoba és konyhából álló lakást lehet bérelni, közös mellék- helyiséggel, fürdőszoba és előszoba nélkül. A súlyos gazdasági helyzet legjobban nehezedik a szegény tiszt- viselői(karra, mely, ha a legszerényebb beosztás mellett sem képes a legszükségesebbek fedezésére, akkor legalább otthona legyen, hogy ott legyen boldog családi körében. Ez azonban csak akkor lesz meg, ha — mint békében — lakpénzéért tényleg kap is lakást és nem kell elvonni a maga és családja szájától a falatot, hogyha ki akarja fizetni a nyert nyomorúságos lakás bérét. Oly városok, melyekben modern lakásokat lehet kapni s most a IV. és III. lakbérosztályokban vannak, belekerülnek a

II. lakbérosztályba. Méltányos és igazságos tehát, hogy Szekszárd, ahol a lakbérviszonyok a legsúlyosabbak, legalább a III. lakbérosztályba kerüljön. A tisztviselői kar aggódva várja a kormány döntését, de az illetékeseknek nagyon is rajta kell lenni, hogy ismét le ne csúsztassák Szekszárdot, mert ez a csalódás igen súlyos következményeket vonna maga után. A mi információnk szerint a kerület közszeretetben álló képviselője s a vármegye valamennyi képviselője lelkesen felkarolták e kérdést s igy biztosan reméljük, hogy az 1928. évi augusztus havában dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter utján a kormányhoz eljuttatott memorandum meg is hozza a javulást.

— Érettségi vizsgálat a szekszárdi m. kir. állami Garay János reálgimnáziumban. A folyó hó 17., 18. és

19-én dr. Fogéi József szegedi „Ferenc József“ tud. egyetemi ny. rendes tanár elnöklete alatt megtartott érettségi vizsgálaton jelesen érettek lettek : Blich József, Hajdú Gusztáv, König Imre, Malonyai Elemér és Simon Ferenc; — jól érettek lettek : Győri Julia, Kutas Pál, Martin Ferenc, Sulczer Elemér és Tolnai-Kne- fély Ödön; — érettek lettek: Bara- kovics Gyula, Belényesi István, Gerse Ferenc, Gerse József, Ozanics Gyula, Pataki Kálmán, Reinitz Pál, Tóth János és Vass István. Egy-egy tárgyból javító vizsgálatra utasittatott 3 tanuló.

— A Tolnai Ref. Egyházmegye rendkívüli közgyűlése című múlt heti hírünkbe sajnálatunkra hiba csúszott be. így a közleményből kimaradt, hogy a közgyűlés Kátai Endre esperest, kormányfőtanácsost, éppen kiváló érdemeinek elismeréséül, örökös tiszteletbeli esperessé választotta. — Helyreigazításul közöljük azt is, hogy az egyházi ügyek vezetésével — az egyházmegyei gondnokkal egyetemben egyházi részről — az uj választás megejtéséig, egyedül csak a most távozó esperes bízatott meg, mert Bús József gerjeni lelkész, tanácsbirót és Takács Gyula egyházmegyei főjegyzőt Kátai Endre elnöklése mellett csupán csak az esperesi állás betöltésére, julius 15-ig beadandó szavazatok felbontásával bízták meg'

— Villamossági és erőátviteli « berendezések szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd. Telefon: 91.

KELLEMES KIRÁNDULÁSA LESZ, HA HORDOZHATÓ RÁDIÓKÉSZÜLÉKE SZOLGÁLTATJA A ZENÉT«

ERŐS ÉS ZAVARTALAN VÉTELT CSAKIS PHILIPS CSÖVEKKEL ÉRHET EL

PHILIPS

MESTERCSÖVEK

I Vitéz Terstyánszky alezredes meghalt. |

— Klimes Antal síremlékének felavatása. Hőgyósz község egykori főjegyzőjének, a Tolnamegyei Jegyző- Egyesület elnökének a Kerepesi-uti temetőben felállított síremlékét kegye- letes ünnepség keretében avatta fel a Jegyzők Országos Árvaház Egyesülete, amelynek KlimeB Antal volt a kezdeményezője, alapítója, fáradhatatlan hérosza ób egyike azon elsőknek, akik az egyesületet a szerény kezdetből nagy és nemes lelkesedéssel hatalmas egyesületté tették, amely egyesület sok-sok özvegy könnyeit száritgatja és számtalan jegyző-árvát képez ki az életküzdelemre és ment meg a nyomorgástól. Mi, akik szerencsések voltunk barátai lenni a nemesen érző férfiúnak és láttuk akadályt nem ismerő küzdelmét a nagy célért, a megilletődós érzésével indítjuk meg toliunkat, hogy róla azon tudattal emlékezzünk, hogy mégis érdemes a közért áldozatos munkát végezni, mert ha tán a jelen nem is, de a jövő mindig meghajol a becsületes, a lelkesen végzett munka előtt. A síremlék leleplezésén megjelent a belügyminiszter képviseletében Smia- lovszky Géza miniszteri tanácsos, Tolnavármegye törvényhatósága képviseletében dr. Éri Márton országgyűlési képviselő, valamenyi vármegye jegyzőegyesületének kiküldöttje, a Jegyzők Országos Egyesülete, Jegyzők Országos Arvaház Egyesü lete és a Falu Urániája teljes vezetősége. Elsőnek Dobos Gábor, az Arvaház Egyesület elnöke koszoruzta meg az emlékművet, utána Brogli József volt mázai jegyző, az Árvaház Egyesület igazgatója, Klimes Antal lelkes

utódja és tanítványa mondott igen magas szárnyalásu és nagyhatású emlékbeszédet. A belügyminiszter koszorúját Smialovszky Géza, Tolnavármegye Jegyzőegyesülete koszorúját Forray Aladár, Tolnavármegye törvényhatóságáét dr. Eri Márton, az Országos Jegyző Egyesület koszorúját pedig dr. Koncz János elnök helyezte el. Még számos testület helyezett el koszorút és virágot a jegyző-árvák nemeslelkü atyjának siremlékére. A megható ünnepség Petróczky Gabriellának, a Jegyző Árvaház növendékének megkapó fohászával végződött.

— Halálozás, űzv. Steinsdörfer Józsefné szül. Szabó Erzsébet életének 66 ik évében, hosszú szenvedés után f. évi junius hó 18-án csendesen elhunyt. A megboldogult földi maradványait f. hó 20-án délután 5 órakor kísérték ki nagy részvét mellett az újvárosi régi temetőben levő családi sírboltba. Az elhunytban Steinsdörfer Jóasef, a Magyar Általános Hitelbank szekszárdi fiókjának pénztárosa édesanyját gyászolja.

— Alapkőletétel. A dombóvári evangélikus hívek áldozatkészségének, Berger Lajos lelkész fáradhatatlan buzgalmának és Baumgart János építőmester nagylelkűségének eredményeként Dombóváron, a Bezerédj Utcában az Istennek egy uj hajléka épül, amelynek alapkőletétele f. hó 16-án folyt le ünnepélyes formák között. Az alapkőletételen a hívek, a testvéregyházak és a hatóságok nagy számban gyűltek össze. A felavatás „Erős várunk a mi Istenünk“ c. zsoltár éneklésével kezdődött, amelyet Balássy Gyuláné által betanított

vegyeskar adott elő. Berger LajoB, az uj templom lelkésze mondott ezután bensőséges imát, majd Schöll Lajos kerületi esperes magas szár- nyaláBU avató beszéd után megáldotta a templom alapkövét. Az építés történetét tartalmazó és az alapkőbe elhelyezendő okmányt Bauer Henrik tanító olvasta fel, Stráner Vilmos lelkész a kaposszekosői egyház, a dombóvári ref. gyülekezet nevében pedig Eőri Szabó Dezső lelkész mondottak áhitatos beszédet. Ezután a hatóságok és testületek képviselői jelmondat kíséretében kalapáosütéBt tettek az alapkőre. A szép ünnepség a Miatyánk elmondásával és a Himnusz eléneklésével ért véget.

— Kiküldetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szanyi István dombóvári reálgimn. tanárt ösztöndíjjal felvette a Budapesten junius hó 24-től julius 21-ig tartandó nyári klasszikus nyelvi továbbképző tanfolyamra.

— Pápai ünnepély Pakson. A paksi katholikus hitközség igen látogatott pápai ünnepélyt rendezett junius hó 16-án az uj óvoda nagytermében. Az érdeklődök olyan sokan voltak, hogy még az udvart is megtöltötték.

A szép ünnepély a „Jó pápánkért“ című énekszámmal kezdődött, melyet a kórus igen szépen és lelkesedéssel adott elő. A tapsvihar lecsillapultá- val mondotta el megnyitó beszédét Mozsgay Sándor o. apát, plébános. Beszédének minden része a pápaság iránt érzett hála, szeretet és ragaszkodás megnyilvánulásaként hatott és a hívők leikébe markoló volt. Világosan tárta fel a pápa nagyszerű teljesítményét a pápai állam visszaállítása körül. Beszéde végén lelkeB ünneplésben volt része. A nagy koncepciójú beszéd elhangzása után A. Rubinstein Melód. op. 3. zongora- négyes szép előadása következett, majd az egyházi állam jelentőségéről tartott szép és felemelő hangulattal telített beszédet dr. Klein Antal országgyűlési képviselő. Történelmi és . hitszeretettől átszőtt gondolatvilága lebilincselően tudta megismertetni mindenkivel az egyházi állam jelentőségét és a hallgatóságot a pápasághoz való hű ragaszkodásra buzdította. A pompás szónoklat után „A pápa-király“ cimü dalt énekelte a kórus, majd „Magyarország függetlensége éB a pápák“ címen tartott szép és lebilincselő, megkapó fordulatokkal gazdag előadást dr. Erdélyi Gyula s. lelkész. Okfejtése és meggyőző beállításai, szónoki készségének mindig felemelő heve nagy sikert ért el. Ezt követte Schubert: Moment musikal op. 94. hegedű, gordonka és zongoratrió, majd Sik Sándor „Virág a tengeren“ c. költeményét szépen szavalta Trifán Erzsiké. A szép szavalat után Schubert : Marche heroique op. 4. hegedű, gordonka és zongora hármas következett, végül az irgalmas nővérek leány tanulói egy kedves kis darabot adtak elő nagy gonddal és lelkes szeretettel. A szép ünnepélyt a közönség által énekelt pápai himnusz zárta be.

— Állami segély. A vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter a puszta- hencsei községi elemi népiskola építésére 18.000 pengő állami segélyt és 8000 pengő olcsó kölcsönt enge délyezett.

— Beírások a Garay János reál- gimnáziumban. Az 1929—30. tanévre a beírások julius hó 1-én és 2-án lesznek. Szeptemberben egészen rövid idő fog a pótbeiratásokra rendelkeI zésre állni, miért is kívánatos, hogy I a közönség a rendes beirási határidőt vegye igénybe.

Lapzártakor vesszük a lesújtó hirt, hogy vitéz Terstyánszky Ödön alezredes, olympiai kardvivó világbajnok, akit egy héttel ezelőtt motor| kerékpárbaleset ért, pénteken reggel | a budapesti uj szent János kórház I ban meghalt. Halála az egész ország- | ban fájdalmas megdöbbenést keltett.