Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-22 / 25. szám
XI. évfolyam. 25. szám. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1929 junius 22. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Kerületi kamarai fiazdasyttlüs és szarvasmarhadliazás Gyünkön. Nagy nap virradt Gyönkre vasárnap, junius hó 16 án. Itt tartotta tolnamegy ei kerületi gaadagyülését ezidén az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara. Már előző nap, szombaton látni lehet, hogy nagy dolog készül. Söprik, öntözik az utcákat, korlátokat készítenek a Hősök szobra Körüli téren és utcán. Itt zajlik le a szarva e- marhakiállitás és dijazáB. A gimnázium udvarán, a nyitott tornacsarnokban emelvény készül, zászlódiszt ölt magára az egész udvar, itt tart ják meg a kerületi gazdagyülést. — Minden simán megy. Mindenütt, egész nap ott van Reich Oszkár, a simon- tornyai járás agilis főszolgabirája, aki maga ügyel fel mindenre, adja ki az utasításokat. Nem is hiányzik semmi. Este fél 8 órakor az utolsó munkás is leteszi szerszámját. Készen van minden a vasárnapi nagy napra. — Nyugodtan várjuk a másnapot. Reggel 7 óra. Sötét felhők borítják el az eget. Vihar van készülőben. Mi lesz a díjazásból, ha megered az eső? Féltjük az esőtől tegnapi munkánkat és a mai nap sikerét. Pedig nagyon kellene az eső, többet használna talán, mint a gazdagyülésen elhangzott sok jó tanács és előadás. Kezdünk alkudozni. Csak 10 óráig tartson ki az idő, mig az állatdijazást befejezzük, utána már eshet, legrosszabb esetben a gyűlést a mozihelyiségben is meg lehet tartani. Mig igy tanakodunk, alkudozunk, egyre jönnek az autók, fogatok, hajtják az állatokat. Kezd kialakulni az állatkiállitás képe. Szépnek ígérkezik, már lh& órakor 60—70 állat, tehén, üsző és bika áll egy sorban, várja a bírálat kezdetét. Nyolc órakor szép csendesen elkezd esni, még dörög és villámlik, de vihar már nem lesz. Belenyugszunk a változ hatatlanba, sőt együtt örülünk a gyönki gazdákkal, mjkor látjuk felvidulni arcukat. Nagyon-nagyon kellett az eső. Már együtt van a bíráló bizottság is, de annyira esik, hogy nem lehet még megkezdeni a bírálatot. A gazdák ernyő alatt várnak türelmesen, nem ijednek meg az esőtől. Fél 9 óra. Esik. Tovább várni már nem lehet és a bíráló bizottságok báró Fiáth Tibor gazdasági elnök és Döry Frigyes gazdasági alelnök vezetésével megkezdik munkájukat. Dacára a szakadó esőnek, circa 120 darab állat van együtt. Legtöbb a tehén, üsző már kevesebb van, bikát csak nyolcat láttunk. Mig a bírálat folyik, Reich Oszkár főszolgabíró kíséretében megérkezik gróf Hoyos Miksa, az Országos és Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara elnöke, dr. Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, a kerület országgyűlési képviselője, dr. Marschall Ferenc, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója, dr. őrffy Imre országgyűlési képviselő. Az autón érkező előkelőségek Reich Oszkár főszolgabíró hivatalába mentek, ahol rövid idei tartózkodás után a díjazás színhelyére jöttek át. Itt egy 15 tagú küldöttség fogadta és üdvözölte az érkezőket. Tíz óra ; elállt az eső. A díjazás is befejeződött. Kezdődik a díjkiosztás. 23 darab állat gazdája kapott szebbnél- Bzebb dijakat, dísztárgyakat, érmeket, oklevelet a vármegyei gazdasági egyesülettől, 150 pengő pénzjutalmat az Alsódunántuli Kamarától, 80 pengőt a földmivelésügyi minisztertől. A dijak kiosztása előtt báró Fiáth Tibor gazdasági egyesületi elnök üdvözölte a dijázáson megjelent előkelőségeket, kiemelte az állattenyésztés fontosságát és rámutatott azokra a követelményekre, amelyek még szükségesek, hogy szarvasmarhatenyésztésünk színvonalát még jobban emelhessük. Különösen kiemelte a bikanevelés körül mutatkozó hibákat, amit kisgazdáink oly nehezen tudnak kiküszöbölni, pe- dig egyszerű az egész, 3—4 heti szoptatás helyett 3—4 hónapig kellene tejet adniok a bikáknak és istállózás helyett szabad kifutókban nevelni az állatokat, sokkal fejlettebbek, csontosabbak lennének a bikák. Ezt csinálják a nagy gazdaságok és ezért jobbak mindig az uradalmi bikák, mint a kisgazdakézen nevelt állatok. A kiállított állatok közül a legszebbek a tehenek voltak, ezek közül 14 darabot díjazott a bíráló bizottság. Első és második dijat kaptak Szüsz Mátyás bikádi, Eirich Péter varsádi és Hild János kistormási gazdák tehenei. Az üszőknél első dijat nem adott ki a bizottság. Második dijat nyertek el Werner János murgai, Weigel Jakab gyönki és Müller Henrik kistormási gazdák üszői. A bikák közül Böhm Mátyás kistormási és Szüsz Mátyás bikádi gazdák bikáit tartotta érdemesnek a bírálóbizottság díjazásra. A dijak kiosztása után a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület ingyenes tárgysorsjátékot rendezett. Ezeknek a tárgysorsjátékoknak célja, hogy az állatfelhajtó gazdák a díjazás befejezéséig együtt maradjanak és a díjkiosztáskor elhangzó figyelmeztetéseket és jótanácsokat megszívlelve, tanuljanak. Többszáz gazda jelenlétében fél 11 órakor nyitotta meg gróf Hoyos Miksa az elnöki székből a kerületi gazdagyülést. Az elnöki asztalnál még he lyet foglaltak dr. Pesthy Pál nyug. igazságügyminiszter, Szévald Oszkár alispán, Döry Frigyes és Sámik József kamarai alelnökök, dr. Marschall Ferenc, az Országos Kamara igazgatója, báró Fiáth Tibor gazdasági egyesületi elnök, Reich Oszkár főszolgabíró, Kiss Elemér kamarai igazgató. A gyűlésen megjelentek közül a következőket sikerült feljegyeznünk: her- I cég Sulkovszky Viktor, dr. Őrffy I Imre, dr. Martin József, Faragó József, dr. Illy György, Halász Géza, báró Jeszenszky Andor, Bernáth Béla, Mechwarth Ernő, Hónig Albert, Deutsch Mór, Mechwarth Ernő, Gévay-Wolff Aladár, Dióssy Endre, Boross Zoltán, dr. óváry Ferenc, Visolyi Ákos, Székely János, Kónyi Lajos, Halmos Szilárd, Pesthy Gergely, Batta Pál, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület képviseletében, a Kamara tisztviselőkarából: Asztalos Lajos főtitkár, Fáber György fogalmazó, Szűcs Ervin előadó; a m. kir. ■gazd. felügyelői karból: Eordögh Zoltán, vitéz Horváth JánoB, Hradek Dénes; a gazdasági egyesülettől: John Sándor g. e. titkár, Ulrik Ferenc kér. osztály vezetője, Krammer János g. e. törzskönyvvezető, a helybeli és környékbeli intelligencia közül számosán, a járásbeli községek jegyzői őb bírái. Gróf Hoyos Miksa elnöki megnyitójában örömének adott kifejezést, hogy oly nagy számban jöttek össze a gazdák gyűlésre, üdvözölte a megjelenteket és az üléBt megnyitotta. Dr. Pesthy Pál a kamara jelentőségéről és fontosságáról, a céltudatos gazdasági munka nagy jelentőségéről beszélt, üdvözölte a kamarai elnökséget, különösen gróf Hoyos Miksát abból az alkalomból, hogy mint az Országos Kamara újonnan megválasztott elnöke először jött Tolnamegyébe. Báró Fiáth Tibor, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület és az egész gazdatársadalom nevében üdvözölte az elnököt. Gróf a Hoyos Miksa megköszönve az üdvözléseket, a vállalt elnökség nehéz feladatairól beszélt, ígéri, hogy minden erejével a gazdatársadalom érdekeit fogja védeni, kéri a gazdatársadalom támogatását. Ezután következett dr. Marschall Ferenc előadása. Előadásában a magyar mezőgazdaság válságáról, a mezőgazdaság eddigi fejlődéséről, az átlagtermések fokozásáról, az értékesítési lehetőségek, valamint a vagyoni helyzet romlásáról, az exportlehetőségek nehézségéről, a kartellkérdésről, mind olyan dolgokról beszélt, amelyek a gazdát és a mezőgazdaságot nyomják. A gazdasági helyzet javulását egyrészt az olcsóbb termelésben, másrészt abban látja, hogy az értékesitési lehetőségek a tisztességes kereskedelem közbejöttével javulni fognak. Az értékes és magas nivóju előadást lelkes ovációval köszönte meg a gazdagyülés közönsége. Dióssy Endre jószágigazgató a gazdaközönség bajairól, a magas közterhekről, a termések rossz értékesítéséről, az adóleszállitáB szükségességéről beszélt. Dr. óváry Ferenc határozati javaslatot nyújtott be, melyben kéri a Kamarát, hogy minden erejével legyen azon, hogy a kormány tegye komoly megfontolás tárgyává a mai nehéz gazdasági helyzetet és a rendelkezésére álló minden eszközzel segítsen addig, amig nem késő. Ritter Péter, Reinhardt Henrik, Csajági József és még több kisgazda a rossz utakról, közmunkaváltságról, a dohánybeváltásnál tapasztalt bajokról beszéltek. A kamarai elnökség, Szévald Oszkár alispán és Reich Oszkár főszolgabíró szavai megnyugtatták a panaszosokat. Itt azonban kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy a résztvevő kisgazdák legtöbbje nem volt teljesen tisztában a kerületi gazdagyülés céljával és kár, hogy erről a gazdagyülés elnöksége nem világosította fel eléggé a jelenlévő gazdákat. Ugyanis ezeknek a minden évben megyénként megtartott gyűléseknek az a célja, hogy a kamara közvetlenül a kisgazdától hallja meg azokat a kívánságokat, esetleg panaszokat, melyeket a Kamara saját hatáskörében el tud intézni, különös- képen akkor, hogyha azok speciálisan gazdasági vonatkozásnak. Azon* ban a gyönki gazdagyülésen nem ezt láttuk. Egy-két kivétellel, mindany- nyian oly kéréssel vagy panasszal jöttek elő, amelyik nem is tartozott a gyűlés elé, aminek az elintézése tisztán a főszolgabiró, illetve alispán hatáskörébe tartozik. Ezért volt az, hogy minden felszólalásra az alispán, illetőleg a főszolgabiró adta meg a választ. Nagyon sok résztvevőnek az volt a benyomása, hogy a panaszosok a Kamara védelme alatt legtöbb esetben jogtalan panaszaikat szabadon hozhatják fel. Hogy a panaszok jórésze valóban jogtalan volt, azt láttuk Szévald Oszkár alispán és Reich Oszkár főszolgabírónak minden egyes interpellációra adott azonnali feleletében. Egyrészt azonban örülünk ezeknek a felszólalásoknak azért, mert láthattuk, hogy a sok-sok vidéki helyivonatkozásu dolgokkal úgy az alispán, mint a főszolgabiró teljesen tisztában van, kiéreztük a felszólalásokra adott válaszokból azt, hogy a közigazgatás vezetői szeretettel foglalkoznak a nép bajaival és megértéssel fogadják jogos panaszaikat. A felszólalások után dr. Piukovich József pestmegyei tb. főszolgabiró a legelő kérdésről tartott — sajnos az idő előrehaladottságára való tekintettel rövid, de igen élvezetes és tanulságos — előadást. Meggyőzően, világosan, mindenki által érthetően mutatott rá a jó legelők fontosságára. Az általános tetszéssel fogadott előadás után gróf HoyoB Miksa elnök mégegyszer megköszönte a jelenvoltak érdeklődését, az ülést bezárta. Ezután a gazdagyülés közönsége a kaszinó helyiségébe vonult, ahol közebéd volt. Mielőtt a banketten elhangzott sok és , kedves toaszt felsorolására rátérnénk, különösen ki kell emelnünk, hogy a bankett egész megrendezése kitűnő volt és hogy 2 pengő 20 fillérért olyan ebédet kaptunk, amiért itt Szekszárdon legalább 4—5 pengőt kellett volna fizetnünk. A kellemes és jó hangulatban elköl-
