Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-15 / 24. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1929 junius IS ■B B D O IB GDB a a d n a ob o eb ■ bbb ® Valóban művészies porcaitokat, gyér- 5 {j* mek-, csoport-, inteneur-, architektúra g felvételeket készít rr 0 0 0 0 NOGrERi 0 0 0 0 0 0 0 0 0 fűhercegi udvari fényképész. g 0 Vidéki meghívásokra — kiutazom. ® 0 Amateurmunkákat vállalok. B 0 b Szekszárd, Széchenyi u. 28 gj (Molnár-féle ház) 45 b 00 BB00B0Q0BB0000Q0 00 elsősorban feltétele, hogy az úgynevezett Délivasutat végrevalahára ál lamositsák. Addig szerintem nem lesz a mi Máv-.unk minden tekintetben életképes, mig a nemzet testén átvivő idegen vállalkozás itt van és a magyar állam érdekeivel szembehelyezkedve, fittyethány a Máv.-nak. így fejlődik ki azután egy ellentétes érdekűt konkurrencia, ami a balatoni kultúra előmozdítása előnyére semmi esetre sem válhatik. Ezt is meg kellene váltani s akkor meg lehetne valósítani a balatoni körvasutat. De szerintem még ez sem volna elégséges, hanem szükséges az embereknek, a Balatont kvázi jövedelmi forrásul szánt egyéneknek helyesebb mentalitását is kifejleszteni. Ne igyekezzenek máról holnapra meggazdagodni. Tegyék a Balatont olcióbbá s ezáltal tegyék lehstővé az egyszerűbb társadalmi osztályoknak, különösen a középosztálynak is a Balatonhoz való hozzáférhetést. “ Beszéde végén a közmunkára tért ki, amely szerinte olyan, hogy a köztartozások egyike sem kelt olyan ellenszenvet, mint ezen adózás, ő a legigazságtalanabb adók egyikének tekinti a közmunkatartozást. Felszólalásában itt többek közt a következőket mondotta: „Méltóztassék elgondolni azt, hogy amikor az egy vagy két holddal bíró kisember azzal a két kis nyavalyás tehenével fuvaroz, illetőleg ezt megváltja, éppen annyit fizet közmunka- tartozás címén, mint az aa ezer- vagy tizezerholdas birtokos. Itt valami változásnak be kell következni. Legelőször is a tiz holdon aluli gazdáknál megszüntetném a közmunkatartozást. Állítom, hogy azt ilyen formában tovább fenntartani nem lehet, de véglegesen eltörölni sem lehet. Az én felfogásom szerint leghelyesebb volna, ha ezt adóban vetnék ki, nevezetesen ntadóban, mert akkor a progresszivitás érvényesülne, a gazdagok többet fizetnének, mint a szegények.“ Kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a közmunka kérdésének megoldására vonatkozólag tegye meg mielőbb a szükséges lépéseket. A minden oldalról tetszéssel fogadott beszédet dr. Eri Márton azzal fejezte be, hogy a költségvetési cimet el fogadta. A közoktatásügyi tárca tárgyalásánál dr. Klein Antal, a tolnaiak temperamentumos követe szólalt fel. Nagy elismeréssel nyilatkozik a vallás- és közoktatásügyi miniszter nagy tevékenységéről. Helyesli a népiskolák, különösen a tanyai iskolák szaporítását. Állást foglal azonban a 8 osztályú elemi iskolák felállításával szemben, nemcsak azért, mart a tanulók befogadására az eddigi hat Fábián Undor -xs rááiásznközlete i :ss*28 Szekszárdion «1 s Dóriin ifillonif Lnnól/nón onnninilflinlf ■ üduio, villany, Keraipar, sponciKKCK. 5 Gyári árak, garancia mellett. Kérjen árajánlatot. osztály mellett sem elégségesek az iskolák és a legtöbb községben csak egy tanító van, tehát a tantermek szaporítása és újabb tanerők alkalmazása oly óriási terheket róna az államra és a községekre, hogy azt a mai Magyarország adózói ki nem bírhatják, de gazdasági szempontból is helyteleníti a 8 osztályú iskolát, mert nem a nagybirtokosok, hanem a napszámozó munkásemberek érdekében szükséges, hogy 13—14 éves gyermekeik segítségükre legyenek a mezei munkában. Az eddigi 6 osztályt teljesén elegendőnek tartja, hogy a gyermekek megtanulják mindazt, amire szükségük van. Reformálni kívánná azonban a tanítás rendszerét, mert ma igen sok olyannal tömik meg a gyermekek agyát, amelynek az életben semmiféle hasznát nem veszik, viszont a gyakorlati élethez szüksé gesek tanítására kellő gond nem fordittatik. Külföldi példákra hivatkozva több vakációt óhajt a népiskolások részére, hogy azok a nyári szorgos hónapokban segítői lehessenek szüleiknek. A polgári iskolák kérdésével foglalkozva, megállapította, hogy az a tempó, amelyet a kultuszminiszter a múlt években diktált, nem állott arányban az ország teljesítő képességével. A polgári iskolák kötelező létesítésének az lett a következménye, hogy létesültek iskolák, de legtöbb helyen nem helyezhetők el, mert az egyes községekben oly luxuriózus építkezések folytak, amelyek az egyetemnek is becsületére váltak volna és így elfogyott az előirányzott pénz, amelynek helyes beosztásával pedig sok polgári iskolát tudtak volna haj lék hoz juttatni. Szót emel a polgári iskolai tanárok helyzetének javítása érdekében is, megszüntetendőnek tartja azt az állapotot, hogy 134 pengős havi fizetéses óraadó tanárokból álljon legnagyobb részt a polgári iskolák tanszemélyzete. Az egyetemek kérdésére éttérre a pécsi egyetem tovább fejlesztéséről beszél nagy szeretettel és arra kéri a minisztert, hogy Dunántúl ezen kultur-gócpont- jának kiépítésére megfelelő anyagi eszközöket bocsásson rendelkezésre. Hivatkozik a miniszter vezércikkére, amelyben azt az elvet hangoztatja, hogy az ország városai között az állami beruházásokat és egyéb létesitményeket igazságos arány szerint tervszerűen kell megosztani. — Szerencsésebb vagyoni viszonyok kö zött lévő Szeged és Debrecen élvezik a kultuszminiszter bőkezűségét, Pécs azonban a kultuszkormánynak mostoha gyermeke. Pécs városának emlékiratával bizonyítja, hogy országos közérdek a pécsi egyetemnek erős anyagi támogatásban való részesítése. Beszéde végén azon sérelemre tért ki, amely a református egyházakat érte az egyházak fenntartására szolgáló állami segélyek, az iskolai nyugdijterhek, az uj tanítói állások állami segélye, valamint a lelkészi kórpótlékok ügyében. Tudja azt, hogy ezeknek a békebeli összegekre való felemelése, illetőleg a nyugdijterheknek csökkentése oly nagy terheket jelent, amelyek teljes egészükben egyszerre meg nem valósíthatók, azonban elengedhetetlenül szükségesnnk tartja, hogy első sorban a reformátusok igen magas egyházi terhei az államsegély valorizálásával csökkentessenek, mert mig a békében ezen egyházi adók seholsem haladták meg az állami adó 10°/o át és ma 100—200°/oot tesznek ki. A nagy tetszést kiváltó alapos beszéd élénk visszhangot keltett a házban és Klebelsberg felszólalásában többször tért ki Klein Antalnak felszólalására és felhozott érveire. Anylík ünnepe Denen. Lobogódiszben volt f. hó 9 én Decs községe, kivonult a leventék dísz- százada, iskolásgyermekek ünneplőben, a felnőttek is ünnepi ruhába öltözve várták Szekszárdról a vár megye szeretett, jóságos főispánját; Jankó Ágostont, aki nemeslelkü élte- párjával, dr. Párniczkyné-Szederkényi Annával, dr. Halmos Andor, Tolnavármegye kir. tanfelügyelőjével és Szongott Edvin járási főszolgabíróval reggel fél 10 órakor érkezett meg autón, hogy részt vegyen a decsiek örömünnepén. A vendégeket a ref. templom előtt Arany Dénes decsi ref. lelkész üdvözölte keresetlen, meleg szavakkal. Az üdvözlést Jankó Ágoston főispán köszönte meg, ezután a vendégek Arany Dénes lakására vonultak s ott várták meg az isteni tisztelet kezdetét. Pontban 10 órakor a felvonult levente diszszázad fölött szemlét tartott a főispán, a tanfelügyelő és főszolgabíró kíséretében, majd a szekszárdi vendégek bevonultak a templomba,, hogy részt vegyenek az anyák napjára tartott ünnepi isteni tiszteleten. A bevezető ének után Arany Dá nes a legszentebb s legönfeláldozóbb anyát, Jézus Krisztus édesanyját, szűz Máriát mutatva be anyai erényeinek sorozatában: felsorakoztatta minden anya legszentebb érzését, az anyai szeretetet, az anyai hűséget és áldó zatkészséget. A rendkívül hatásos beszéd köny- nyeket csalt a hallgatóság szempilláira. A szentbeszéd után Szegheő István rektor vezetése alatt egyházi éneket adott elő a decsi dalárda, mely után az isteni tisztelet véget ért. Az isteni tisztelet után a szekszárdi vendégek Kiss János kisgazdát látogatták meg, ahol 4 fiú s 1 leánygyermek van. Főispánunk neje és Szederkényi Anna valósággal anyai gyöngédséggel beszélgettek el a gyermekekkel, mig főispánunk a jó háziasszonyt s H Mindenütt kapható I Orsz. Termeli ? Magy Tejszöveftkezeti Központ Bvdap.it, I., Horthy Míklóa-at 119 121. a szorgalmas apát és házigazdát dicsérte meg. Érdekes volt a 7 éves kis Pista gyerek, aki, mikor megkérdezték tőle, hogy szeretné-e, ha a vendégek elmennének, gyorsan azt felelte, hogy nagyon szeretné, mert már nagyon éhes s szeretne enni a jó birkahúsból, amit édesanyja főzött. A látogatást tovább folytatták a vendégek, ezúttal Lukácsy Imre gazdát keresték föl, kinek 4 fia a család büszkesége s a legidősebb fiú felesége, a szép fiatal asszonyka, a család reménysége. Itt a vendégek a sárközi házimunkák remekeit tekintették meg, elbeszélgetve a háziakkal, Majd a kis menyecskének megígérték, hogy ha az Isten őt is megajándékozza gyermekkel, eljönnek a kis magyar keresztelőjére. Innen az uj kulturház megtekintése után Magyar Sándor 7 gyermekes napszámos család látogatására mentek, ahol a pár hónapos kisfiút dédelgeti az egész ház népe. Tisztaság, rend és munkakedv a ház min- denik lakójában. Szegénységük mellett is boldogok, mert szeretik egymást s mindenik dolgozik, hogy meg legyen a betevő falat. Mint mondják, a legnagyobb fiúval szívesen barátkozik is a falu minden gazdag legénye, mert szerény éB becsületes. A decsi nőegylet és Arany Dénes lelkész 100 pengővel ajándékozták meg a jóságos anyát, aki háznépével együtt hálásan köszönte azt meg az adományozóknak. Délben ebédre a szekszárdiak Arany Dénes szívesen látott vendégei voltak. Ebéd után a ref. elemi iskolások ünnepélyére mentek a vendégek. Az iskola kapujában magyar ruhás leánykák csokorral üdvözölték Jankó Agos- tonnét és Szederkényi Annát. Majd az ünnepélyt Arany Dénes nyitotta meg, üdvözölvén a megjelenteket. Az üdvözlés után „Atyám, Te adtad nékem őket“ c. dalt adták elő az iskolások, majd Mrazovits László; s Tóth Éva szavaltak alkalmi költeményeket. Bodnár István jeles írónk „Virágot az édes anyáknak“ c. bájos jelenetét Mozolai Pál és Kara Éva adták elő, mig Kiss Judit „Varrogat Erzsiké“ c. verset szavalta el hatásosan, Dömötör Erzsiké „Az árva leány“ c, verset szavalta el. Az árva leányka, ki csak nemrég vesztette el édesanyját, szavalatával könnyekre fakasztotta a nagyszámú hallgatóságot. Szavaltak még Varga András, Pörnyi Erzsébet, Börcsök János és Karácsony Pál s Rakusz Erzsébet, mig Arany Dénes „Az édös“ c. alkalmi dialógját Kovács János és Cseh István adták elő hatásosan. Közben az iskolások énekeltek, majd pedig a kis óvodások mutattak be egy kis hazafias darabot. Ezek után Szederkényi Anna írónő, a magyar anyák kultuszának meg- j teremtője és istápolója emelkedett I szólásra s az asszonyi főkötő jelen- I tőségéből indulva ki, az anyaság szent Hotschenbacber Ödön és Fia cégt. Mutchenbacher Jenő tüzifakeres- kedése, cement-, beton-, műkő-gyára, sir-' emlékek nagy raktára, kőfaragó-flzeme Szekszárd, saját telepe: Vasúti-fasor 14—18. Tűzifa ölenként és vagóntételben. Cementáruk, u. m. kutgyűrűk és hidáteresz-csövek minden át méretben, kuttető, kerítés- és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cement-cserép, mintás és sima cementlapok, állandóan friss cement, vakolati fehér és sárga kőpor, terraszo- és műkő-zúzalék, csiszoló és fényező anyagok; dunahomok, dunakavics. — Műkő; sírkövek, svrszegélyek, sirfediapok készítése stb. — Síremlékek ; fekete svéd gránit, márvány s műkő készpénzárban részletre is. — Vállalom temetőkben a meglévő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban, előleg nélkül, pontos szállítási határidőre. ® ®®®®®®®®®®®®®®
