Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-06-08 / 23. szám
XI. évfolyam. Szekszárdi 1929 junius 8. 23. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden ezombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy, 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Szekszárd városának a lefolyt héten ünnepnapjai voltak. Mindgyak- rabban hangzik el minden oldalról, hogy sok ebben a csonka országban az ünneplések száma, Szekszárd város emez ünnepeiről mégis meg kell állapítanunk, hogy azok nem tartoztak a feleslegesek közé, azokat magasabb etikai érzések szülték, azoknak jelentőségei és következményei a lelkek világában hatalmas épitő munkát végeztek. Ilyen ünnepekre pedig, amikor ez rek és ezrek belső lelki életéből hiányzik a hit, a szeretet, az egymást megbecsülés, a munka becsületes elvégzésének kötelességérzése, az önbizalom, a remény, amikor az élet keserves küzdelmei elől tömegek hátrálnak meg és vetik el maguktól az életet, akkor az igazi tartalmú, nem egyéni hiúságokat legyezgető, de nemes gondolatok és érzések teremtette ünnepekre oly szüksége van a megingott magyar lelkeknek, mint a tikkasztó, perzselő napsütés után az élet folytatását biztositó esőre. Lelkek vágyódása, munkával teremtett érdemek hálás elismerése, hitben való megerősödés, a jövő küzdelmeire való erőgyűjtés ünnepei zajlottak le junius első hetében Szék- szárdon. Időrendi sorrendben az első a magyar akarásnak, a szenvedések megértésének, a könyörttletesség és szeretet temploma emelésének és az ebből fakadó hála érzésének kifejezésre juttatása, a valódi polgári erény előtti tiszteletteljes meghajlás volt és ebből az ünnepségből a munka himnusza, a magyar jövőben való bizakodás, a szeretet és a hivő lélek rendithetet- lenségének magasztos éneke szállt lelkűnkbe. A másik ünnepség is kettős volt. A szekszárdi katholikus hitélet hajlékának felszentelése a katholikus vallás csodás misztikumával attól a főpásztortól, aki mint plébános könnybe lábadt szemekkel nézte, amikor a lángnyelvek leolvasztották Szekszárd ősi temploma tornyáról a keresztet. A lehulló kereszt lelkeket megrázó dübörgéséből született meg Virág Ferenc apátplebános leikéből az a szent fogadalom, hogy az üszkös templomot szebbé teszi, mint volt, a keresztet magasabbra helyezteti, hadd lássa mindenki, hogy a szenvedésnek, de az örök szeretetnek is jelképét az elemek hatalma leolvaszthatja a föld porába, de az felemelkedik újra, hogy hirdesse azt, ami örök, amit sem idő, sem elemek, sem emberi gonoszság meg nem semmisithetnek. A hivő lelkek akaratából díszessé vált templomnak felszentelésére jött Ünnepnapok. elsősorban közénk megyéspüBpökünk, hogy e tényével is megerősítse a hivő lelkeket hitükben és felgyújtsa az Isten- és emberszeretet mécsesét azoknál, akik eltévedtek. Másodszor azért jött, hogy 750 gyermeket avasson fel a bérmálás szentségével a katholikus hitélet bátor és megtántoritha tatlan katonájává. Mindkét aktusa ünnepet jelentett Szekszárd lakóira. Amidőn megkezdjük beszámolónkat a magasztos ünnepekről, önkéntelen is felcsendül sjkunkon, hogy áldottak legyenek, akik azért jöttek közénk, hogy megmutassák az utat nekünk, amelyen haladni kell, hogy bekövet- j kezzék a magyar nemzet lelki és testi I feltámadása. Vass miniszter ünneplése. Szekszárd, a vén Bartina tövében elterülő, nagy múltú város, a történelemelőtti idők emberének a telepe, a római birodalom hadi utjának egyik fontos állomása, Béla királyunk temetkezési helye a török hódoltság után mostoha gyermeke lett az országnak. Bátorsága, esze, munkaszeretete, szorgalma és ősereje révén független magyar lakossága ugyanis alig alig rejtette véka alá a véleményét és emiatt sohasem érezte a folyton változó uralom szivének a gondoskodását, kezének a segítségét. Csak a haza megcsonkítása utáni években terelődött a hatalom figyelme Szekszárd felé és azóta a kiváló alkotások egész Beregét létesíthették itt azok, akikre a nép §z ország sorsának az irányitását bízta. A lakosság természetesen hálás köszönettel adózott jótevőinek és díszpolgárai közé sorozta a nagy férfiakat. Az itt polgárjogokat nyert Bethlen István gróf, Pesthy Pál, Virág püspök, őrffy Imre, Éri Márton már mind átvették polgárlevelüket, csupán Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter késett mostanáig, mert a város megkülönböztetett dísszel és tisztelettel kivánta polgárai közé iktatni az uj kórház életre hívóját. Hiszen olyan hatalmas és értékes ajándékot, mint amilyen ez, még soha, senkitől sem kapott a vármegye székhelye. Az ünnep vendégel. Bégóta készülődött a város apraja- nagyja erre az ünnepségre, amelynek lefolyása és méretei valóban méltók voltak a nagy államférfiuhoz, akinek Szekszárd olyan sokat köszönhet. És hogy ő is demonstrálja, milyen nagyra becsüli az itteni polgárság által nyújtott kitüntetést: az ünnepi aktusra egy egész sereg közéleti kitűnőséget hozott magával. A díszpolgári beiktatáson ugyanis résztvettek: Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, az egységes párt elnöke, Búd János gazdasági miniszter, Dréhr Imre, Scholtz Kornél, Szabóky Alajos államtitkárok, órffy Imre, Éri Márton országgyűlési képviselők, Ripka Ferenc, Budapest székesfőváros főpolgármestere, dr. | Barla-Szabó József, az Országos Társadalombiztosító Intézet főorvos-igazgatója és Dorner Aurél miniszteri tanácsos. Szekszárd képe. VasB József ünneplése alkalmából Szekszárd már szombaton zászló- és virágdíszbe öltözött, hogy hálás sze retetét külsőségekben is kifejezhesse nagy jótevője iránt. Mindenki a miniszterlátogatás hatása alatt állott és a főútvonalak, amelyeken Szekszárd előkelő vendégeinek kellett bevonulni, már a kora délelőtti órákban megteltek közönséggel. A hivatalos funkcionáriusok és az üdvözlő küldöttségek tiz óra után tizennyolc hintón indultak a szekszárd- újvárosi templomhoz, hogy ott várják az érkezőket. A szép gótikus emlékmű előterén már együtt volt az újvárosnak úgyszólván* egész népe és az útvonalon sisakos rendőrök mellett tűzoltók, leventék, iskolás gyermekek ügyeltek a rend fenntartására. Körülbelül féltizenegykor érkezett az első autó, amelyen dr. Éri Márton képviselő és dr. Barla-Szabó József főorvos, Társadalombiztosító intézeti igazgató érkeztek. Mindketten az újvárosi templomnál szálltak ki, hogy ők is jelen legyenek a miniszter fogadtatásánál. Az érkezés. Már elmúlt tizenegy óra, mikor a vámnál felbukkant két gépkocsi. Az első, a magyar címeres miniszteri autó, pár pillanat alatt a templom elé ért és kilépett belőle Vass miniszter. őt követte Dréhr Imre államtitkár. A másik autó is rögtön ott termett. Ez hozta Bipka Ferencet, Budapest főpolgármesterét, dr. Scholtz Kornél államtitkárt és Heffler Istvánt, a Magyar Távirati Iroda szekszárdi származású szerkesztőjét. Az üdvözlések. A minisztert elsőnek nehány szóval Jankó Ágoston főispán üdvözölte. Ezután vitéz Vendel polgármester a következő beszédet mondotta: Kegyelmes Urunk I Szekszárd város közönsége nevében mély tisztelettel és szeretettel köszöntöm Nagyméltóságodat, amidőn nagyrabecsülésünk és soha el nem múló hálánk jelképe, a díszpolgári oklevél átvétele végett hozzánk jönn méltóztatott. Szive teljes lelkesedésével örül Szekszárd városa e pillanatban, mert a földretepert magyar nemzet azon fenkölt gondolkozásu nagy Eiát üdvözölheti falai között, aki a megcsonkított haza gonddal, temérdek bajjal jól megrakott szekere kormányánál állva hosszú éveken át meg nem szűnő munkával rakja le egy szebb, egy boldogabb magyar jövő, egy újabb ezer esztendő nemzeti érzésektől és szellemtől átitatott fundamentumát A komoly ünnepi hangulat fenséges érzése szállta meg lelkeinket^ amelybe az a megingathatatlan hit vert mély gyökeret, hogy az Istenfélelemmel párosult hazafias érzés és szorgalmas munka, a tekintélytisztelet az állam méltóságaival és vezető embereivel szemben elpusztíthatatlan sziklaszilárd alapjai, pillérei nemzeti létünknek. Polgártársaim lelkének és szivének megnyílt kapujánál őrt állva tiszteletteljesen hajtom meg fejemet és bocsájtom át azon Nagyméltóságodat. Kívánom, hogy városom falai között eltöltendő ideje a legkellemesebben múljék el, hogy itteni tartózkodásából is a magyar lelkek épülése és a honnak üdve fakadjon 1 Az Isten hozta 1 A polgármester beszédére Vass József eképen felelt: Vass miniszter válasza. — Nagyon rövidre van Bzabva az időm ős épen ezért ne vegyék rossz néven, ha egész röviden, de azért hálásan köszönöm a hozzám intézett üdvözlő szavakat és az Önök megjelenését. A munka eredményének ünneplése az én lejövetelem, azé a kitartó és áldozatos munkáé, amelyre Önök olyan büszkék lehetnek és amelyért hálát adhatnak a Mindenható Istennek, akinek a segítségével a magyar közegészségügynek ez a bástyája itt felépülhetett. Boldog vagyok, hogy az Önök munkájának a nagyszerű eredményét megláthatom. Jeremiás siralmait mi katholikusok elégszer énekeljük. A nagyhét fele ezzel telik el. De ezután jön a nagyszombat, amikor már felharsannak az öröm hangjai is. Az életben sem szabad örökösnek lenni a siralmaknak és a panaszkodásnak, mert nem a folytonos könny ezés való egy élni akaró nemzethez, hanem az eke szarvának, a kalapács nyelének, a munkának a megfogása. Ha Istenbe vetett hittel, magyar akarással dolgozunk, akkor az egész nemzeten rajta van az áldás, a boldog jövő, az előrehaladás. A munkának a himnuszát, a munka énekét jöttem én Önökhöz megköszönni, abban a reményben, hogy ez a munka megalapozza e város és megye jövő boldogságát. Virágcsokrok. A miniszter nagy éljenzéssel fogadott válasza után dr. Bordás Árpád rendőrkapitány jelentkezett, .majd vitéz Makray Babi hatalmas csokrot nyújtott át nehány köszöntő szóval I Vass miniszternek, vitéz Vendel Lu- I cika Dréhr Imrének, vitéz Tihanyi
