Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-05-18 / 20. szám

1929 május 18. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG T. forrás kézelőség Moha. űrömmel értesítem, hogy a Mohai Ágnes forrás használata után régi gyomorbajom (Dys­pepsie) tetemesen javult és a jelek után Ítélve hiszem, hogy a javulás tartós marad. Az Ágnes- forrás tehát nemcsak mint kel­lemes üdítőital, de mint gyomor­bajnál hathatós gyógyszer is nagy fontossággal bir. (860) Fiume. gálódtak. Dégi György és Tóth Péter szegény zselléremberek, akik­nek egyetlen vagyonuk a házacská­juk volt, teljesen tönkrementek, mert házuk összeomlott és amijük volt, azt mind elsodorták a hullámok. Vidics József korcsmáros is egyike a nagy károsultaknak. Különösen nagy a kára Miklós Károly keres­kedőnek, akinek az üzletében és szobáiban két méter magas volt a viz és most az áruit és a bútorait úgy kell kiásni az iszapból. De ká­rokat szenvedtek egyéb kereskedők is. Liszt, gabona és sok értékes holmi fekszik a sárban, amely tel­jesen tönkreteszi sok helyen egy egész élet takarékoskodásának az ered­ményét. A községháza is nagyon megrongálódott. Az ár fel­döntötte és magával ragadta a köz­ségházának nemrégiben készült tégla­kerítését, áttörte a községháza mel­léképületét és elsodorta az irattár nagy részét, a levente egylet felszere­lését és a tűzoltó felszerelésnek több mint a felét. Az orkánnal párosult árviz széttépte a telefon és táv­beszélő hálózatot és néhány telefon- oszlopot a földből kicsavarva olyan rettenetes erővel vágott egy hid téglafalához, hogy a hid azonnal szétzuzódott. A segítő bizottság. Mikor a főjegyző a pusztulás ret­tenetes képét látta, azonnal kiren­delte a tűzoltókat, hogy a mélyeb­ben fekvő házakból szivattyúzzák ki a vizet. [A derék tűzoltók azonnal munkába fogtak és átvizsgálva a ve­szélyes helyeket, megtették azokat az intézkedéseket is, amelyek révén egyes épületrészek összeomlása meg­gátolható. A tűzoltók mindenütt de- rekas munkát végeztek. A főjegyző ezután a falu módosabb embereihez fordult, hogy segítsék meg azokat, akik mindenüket elvesztették és be­tevő falatjuk sem maradt. A falu népének jó szive már a felszólítás előtt gondolt a károsultakra és ha­marosan összegyűlt annyi élelmiszer, amely egyelőre megmenti őket a közeli napok gondjaitól. A hatósági intézkedés. A táviró- és távbeszélővonal el­pusztulása folytán a főjegyző késve és kerülővel, Pincehely utján csak másnap délben tudott jelentést tenni a katasztrófáról a megyeházára. A főispán, az alispán és a főjegyző az­nap Budapesten lévén, Polgár István vm. másodfőjegyző László Aladárral, az államépitészeti hivatal főnökével, Lakos műszaki tanácsossal és Szon- gott Edvin szekszárdi főszolgabíróval autón azonnal a helyszínére utazott, előbb azonban telefonon értesítette a katasztrófáról a vármegye Buda­pesten tartózkodott vezető embereit is, akik közül dr. Hagymássy Zoltán Den ez Ákos országgyűlési képviselő­vel együtt még tizenötödikén este Ozorára utazott. Polgár vármegyei más'odfőjegyző j már a helyszínén találta Szabó Ele- j mér tamási főszolgabírót és Nagy I Barna szolgabirót, és a bizottság | munkája egyelőre csak aira szorít­kozott, hogy a segítségre szorulók státusát megállapítsa és elhelyezésük­ről gondoskodjék. Rombolás a környéken. Lépésről lépésre menve mind na­gyobbnak találták a pusztítást, ame­lyet a féktelen elem okozott. A viz ugyanis nemcsak a községben pusz­tított, hanem egy dombalakulaton is átcsapva elöntötte a Pincehely-felé vezető törvényhatósági utat is és az úttól jobbról és balról hömpölyögve elterült a völgyekben, rengeteg iszap­pal borítva a bevetett és már szé­pen zöldelő szántóföldeket. A törvény- hatósági ut hét kilométerét lepte el a viz, amelynek rohanó ereje sok helyütt a maccadam burkolatot is lesodorta, úgy, hogy az alapkövek kilátszanak. A vihar rekonstrukciója. Hagymássy Zoltán dr. vm. főjegyző 16-án reggel azonnal bejárta a ka­tasztrófa szinhelyét és a bizottság megállapította a vihar keletkezését, méretét, lefolyását és pusztításának nagyságát. Ä felhőszakadás négy kilométer sugaru félkörben pusztított és körülbelül 25—30 percig tartott, rettenetes mennyiségű víztömeget ontva a községet három oldalról kör­nyékező magaslatokra. Ezeknek a magaslatoknak a kopár és vízmosásos oldalai a rájuk zuduló vizet elkép zelhetetlen gyorsasággal vezették a Cinca patakba, melynek körülbelül hét négyszögkilométernyi a vízgyűjtő területe. A viztömeg olyan borzasztó erővel rohant lefelé, hogy annak pusztításától semmiféle vizimű nem tudta volna a községet megvédeni, így a község területére koncentrá­lódott felhőszakadás minden képze­letet meghaladó módon pusztított és mint előbb is irtuk, helyenként két méter magasságú is volt a viz a Cinca patak mederBzéle felett. Ahol legnagyobb volt a veszély. Az Alszeg-utca felől a Cinca patak vízgyűjtő területének a legnagyobb részéről rohanó viz egyesült a pince­helyi útról jövő szintén tekintélyes vízmennyiséggel és igy a veszedelem a legnagyobb volt a pincehelyi ut és Alszeg-utca találkozásánál. Emiatt aztán az Alszeg- és a Közép-utca házai ^szenvedték a legnagyobb ron­gálást.' A második viztömeg a Csapás- és a Horga-dűlők vízgyűjtő terüle­téről jött és a községház mellett ömlött a Cincába, amelynek vízmennyiségét emelte. A harmadik tömeg a Koppány és a Kishegy vízgyűjtő területéről szaladt és az előbbiekkel a Felszeg- utcánál egyesült. A viztömeg leg­nagyobb részét a Sió- csatorna ve­zette el. A község és vármegye kára. Lakosain kívül Ozora községet, mint erkölcsi testületet is nagyon sok kár érte a felhőszakadás folytán. — Hidai, utai, vízmüvei nagymértékben megrongálódtak és teljesen tönkrement a község tulajdonát képező az a ház, amelyben a leventék szertára, a tűz­oltó-szertár, a gabonaraktár és CBend- őrség pihenője volt elhelyezve. Nagy kára van a vármegyének is, mert a törvényhatósági ut maccadam burkolatát a vizár összesen másfél kilométernyi hosszban annyira tönkre tette, hogy az alapkövek kiáltanak és igy az ut most a közlekedésre I alkalmatlanná vált. Uj kavicsolásra I és hengerelésre lesz ezen az utón I szükség, ami az államépitészeti hiva­tal főnökének dr. Hagymássy Zoltán vm. főjegyző utasítására végzett meg­közelítő becslése szerint körülbelül 60.000 pengő költséget igényel. A kárfelvétel. Hagymássy vm. főjegyző a hely­színnek Dencz képviselővel történt bejárása után azonnal intézkedett, hogy az árviz pusztítás nyomainak eltakarításán serényen dolgozó la­kosság kára részletesen felvétessék. Az árvíztől sújtott minden egyes háznál, illetve minden lakásnál kár felvételi ivet vesznek fel, amelyben teljes részletességgel kell felsorolni mindazt a károsodást, amely a .ma- gánvagyont érte. Ötezer pengő első segély. Az alispán pillanatnyi szükségletek fedezésére ötezer P gyorssegélyt utal­ványozott Ozora községnek előleg gyanánt, egyúttal részletes jelentés­ben tájékoztatta a katasztrófáról a belügyminisztert, a földmivelésügyi minisztert és a kereskedelemügyi minisztert. A belügyminiszter érdeklődése. Az alispánnak az árvízkatasztrófá­ról tett első rövid jelentésére a bel­ügyminiszter telefonon érdeklődött a szerencsétlenség nagysága és az ed­dig tett intézkedések felől. Ugyan­ekkor az alispán arra kérte a belügy­minisztert, a részletes kárfelvétel kéz hezvétele után szíveskednék a pénz­ügyminiszternél közbenjárni, hogy Ozora község a községek részére fenntartott külön segélyből támogatást nyerhessen. A községi elöljáróság fogja ugyanis felvenni a mezőgazda­sági kárt, amelynek értékét a gaz­dasági felügyelőség fogja megállapí­tani. A hangulat. Bár Ozora község minden lakója a rettentő borzalom hatása alatt áll, a magyar ember veleszületett munka­szereteténél fogva azonban az egész község lázasan dolgozik, hogy a rom­bolás nyomait eltávolítsa. A község­ben teljes a rend és a károsultak hálásan vették tudomásul a bajba jutottak megsegítésére vonatkozó ha­tósági intézkedéseket. Élelemmel, ga­bonával, liszttel mindenkit elláttak, úgy, hogy szükséget senkisem szenved. UMyel vittel értekezlet. Tolnavármegye Vitézi Széke folyó hó 12-én tartotta évi rendes vitézi értekezletét, melyen a szék állomá­nyába tartozó tiszti és legénységi vitézek úgyszólván teljes létszámban — több mint 400 an — megjelentek. A Vitézi Rend magas erkölcsi érté­kének és a vitézek meggyőződéséé fegyelmezettségének ismét szép tanú­bizonysága volt ez az értekezlet. Be­számoló az elmúlt év munkásságáról, célkitűzés a jövő munkásságát illetően és bajtársi találkozó az egy célért küzdőknek. Mint minden évben, úgy most is istentisztelet előzte meg az értekez­letet. A különböző felekezetek temp­lomában tartott istentisztelet után gyűltek össze a vitézek a vármegye- háza nagytermében, ahol az értekez­letet vitéz Tihanyi Szilárd szék­kapitány nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd igen tartalmas beszédben ismertette a revízió kérdé­sét és ezzel kapcsolatban a vitézekre háruló feladatokat. Meleg szeretettől áthatott szavakkal üdvözölte a vité­zeket Jankó Ágoston főispán. Szévald Oszkár alispán a vitézek nagy száma és fegyelmezettsége feletti örömét fe­jezte ki, vitéz Vendel István polgár­mester pedig a város üdvözletét tol­5 | Virágkedvelöhnch fontos! | Ha igaxán gyönyörű cserepes virágo­kat, szobanövényeket, kerti virá­gokat akar neveim, — használjon: Kutasy-féle «o:| "Sinus” nöoénvtúpsút i Ez a 16 év óta nagyszerűen bevált, több­ször kitüntetett reális készítmény nagy segítségére lesz önnek 1 Virágait bámulni fogják t Szerezze be azonnal, de csakis .Sirius*-tfogadjon el! Egy csomag(15 adag) bö utasítással 1 P 20 fllíér. Kapható drogériákban, gyógyszertárak­ban, mag- és virágüzletekben mindenütt. 5 csomagot bárhová bérmentve küld a készítő cég: KUTAST DÁNIEL ” SIRIUS " LABORATÓRIUMA BALASSAGYARMAT I mácsolta. Ezután a járási hadnagyok tették meg jelentésüket. Ezzel a nyilvános értekezlet véget ért és a vitézek önsegélyző intéz­ménye tartotta meg közgyűlését, majd rendi és magánügyek kerültek tár­gyalás alá. Háromnegyed tizenkettő­kor a vitézek levonultak a hősök emlékéhez és megkoszorúzták azt. Az ünnepi beszédet vitéz Tóth Már­ton, a Bimontornyai járás járási had­nagya mondotta. A tavalyi emlékezetes vitézi napok után jóleső örömmel láttuk viszont vármegyénk vitézeit éB mikor elisme­réssel adózunk hazafíui és nemzet- védelmi munkájukért, megelégedéssel állapítjuk meg, hogy értékes munkás­ságuk megbecsülésének a kormány­zat is tanúbizonyságát adta, mikor a vármegyei törvényhatósági bizott­ságban két helyet biztosított számukra. A finnek tAvIovaslásn a Dunántúlon. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara és a Somogy—Zalai Ló­tenyésztői Lovassport Egyesület gróf Hoyos Miksa kamarai elnök és saárdi Somssich Miklós, a Lovassport Egye­sület elnökének vezetésével a Hel* singforsi és Tannenforsi urlovas szövetkezet számára a Dunántúlon távlovaglást rendez. Ennek egyetlen és legfőbb célja, a magyar lótenyész­tés és a magyar ló megismerése, amely a ünn hadsereg részére eset­leges exportaniyagul szolgálhat. Útiterv: Május 22-én este 11 órakor indu­lás Budapestről Mefter hajóállomásról Dunafőldvárra. Május 23. Érkezés hajón Duna- földvárra. Előszállási ménes. Lóra ülés Alsószentiván pusztai ménes, Simontornyán elszállásolás. Délután kocsin a dádi csikótelep és várni ménes megtekintése. Május 24. A tolnatamási tájfajta megtekintése Pincehely, Regöly, Sza- kály, Gyulaj községekben. Elszállá­solás Hőgy észen. Május 25. Tü8kepuszta. Elszállá­solás a lovak számára. Az urak Tüske és Dombóvár környékén. — Dél­után kocsin a sütvényi ménes és az ódalmandi csikótelep megtekintése. Május 26. Pécs. Május 27. Kisgyláni ménes, taszári ménes. Kaposváron elszállásolás. Dél­után a kaposvári házi Concour Military tereplovaglásának megtekintése. Május 28. Somssich Miklós terep­lovagláson való résztvét. Délután a kaposvári házi Concour megtekintése. Május 29. Öreglak, Pusztaberény, Lengyeltóti. Május 30, Bélatelep, Máriatelep, Keszthely, Fenék, Gazdasági Aka­démia, Hévíz. A lovaglás befejezése. Május 31. A Balaton megtekintése

Next

/
Thumbnails
Contents