Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-05 / 1. szám
1929 január 5. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 gEEESBESEEESEESEEBSa B Varrógép, kerékpár« | r rádió i 1 és villany-felszerelési fj S vállalat. 1 B Nagy alkalrész-ratic és javítóműhely. B B a Jh m U ^ n mehanikai § B Szelux&rd, I SOMMER_ B Garay*tér* Telefon 51« g ® lltitó-javltó műhely. § Hkkumulátor töltés és javítás. S B .it, 0 S S B B a ffl ra B B E Bl B B El El B 0 Isi B 0 Esen kérdések után a hitelügy rendesésére tért reá, valamint ismertette as általa késsitett banktörvényt, amelyet egyesek nem fogadtak teljes megértéssel. — Kitért a hadikölcsön- kötvénytulajdonosok kártalanítására és as útépítéssel együtt esen kérdések rendesését elengedhetetlennek tartja. Ismertette a házszabály revi siót és annak fontosságát és itt nagy elismeréssel emlékesett meg dr. Őrffy Imre képviselőtársa nagy munkájáról. Beszéde további réssében ismer tette-a letárgyalásra váró fontosabb törvényjavaslatokat: A mezőgazda sági munkások öregség és rokkantság esetéré való biztosítását, a köz- igazgatási reformjavaslatot és a 8 osztályú elemi iskola kérdését. Esen kérdést a legnagyobb körültekintéssel kell szerinte kezelni, mivel van- , nak a javaslatnak támogatói, de sokan vannak ellenzői is és a falusi életben Bök nehézség fog jelentkezni, mivel a nehéz gazdasági helyzet a 8 osztályú iskola megvalósítása elé sok akadályt fog gördíteni. A nyomasztó gazdasági viszonyok miatt az illetékes falusi tényezők szerint a 6 osztályú beiskolázás is csak büntetésekkel valósítható meg és az iskolafentartáBÍ költségek szinte újabb 50®/0-os pótadót jelentenek. Feltétlenül szükség van a kultúra fejlesztő, sére, azonban a gazdasági körülményeket, valamint a teherbíró képességet is figyelembe kell venni. Ezekután rátért a kerület ügyeire. Örömmel állspitotta meg, hogy a Uj évre saját magát lepje meg a világhírű James, RlltföS pniuTnilIllPll motorkerékparoK közül valamelyikkel. Részletfizetés. Mindegyik dijakat nyert. 18 havi hitel. Sínek Nándor és Fial, Budapest, ül., Júkal-utca 21. Körzetképviselők kérestetnek! Árjegyzék ingyen és bérmentve kerület fejlődést mutat és több községbe jutott egy iskola, orvosi lakás vagy egyéb középület. Sikerült Értény be és Regölybe útépítési segélyt kieszközölni és minden törekvése arra fog irányulni, hogy az útépítés tovább folytatódjon, mert a kerületnek csak egyetlen ntja van. Külön emlékezett meg a bedegi, magyarkéri iskola és a kányái orvosi lakás építésekről, ame lyek már befejezést nyertek és rendeltetésüknek már át lettek adva. Tamási község fejlődése is örven detes képet mutat. Néhány év alatt felépült a községháza, külterületi két tantermes iskola, folyamatban van az adóhivatali építkezés és tavasszal meg indul a járásbirósági palota építése is. A Szekszárd—Tamási ut az állami utak hálózatába lett felvéve és ennek alapján a vármegye részéről a járás' területén megvalósítható lesza Felső- ireg—Teneőd—Kánya közti ut kiépítése. Részletesen foglalkozott a polgári iskola, Koppány patak medertisztogatási kérdésével, valamint a tagosítás remélhető előoyeire mutatott reá. Ezen munkát folytatni kívánja és a jövő fejlődési programban az nj pénzügyőri laktanya, az artézi kút fúrása, valamint az iparos székház építése fog szerepelni. Tamási községnek évtizedes mulasztásokat kell pótolni és mindenkor szeretettel fogja felkarolni a község jogos kéréseit. A kéréseknek óriási tömege érkezik hozzá, tömegestől keresik fel szemé lyesen, de nyílt őszinteséggel kell megmondania, hogy a szegény ember ügyét karolja fel mindenkor a legnagyobb szeretettel, mert látja a mai nehéz viszonyokat és szeretne m<n legelésző nyájak, a városokban tere j ferélő csoportok, kicsiny ügyeiket végző és vásáros emberek élénken emlékeztetnek a régmúlt időkre és eseményekre. Magunk elé tudjuk képzelni a pátriárkákat, prófétákat és apostolokat, a vándorló szentcsaládot, a tevéken érkező napkeleti bölcseket, a Jeruzsálembe szamár hátán bevonuló isteni Mestert, az ujjongó gyermeksereget, a halált kiáltozó csőcseléket. Valóban, a kép főkontur- jaiban azonos, cBapán a nemzedékek cserélődtek ki. De már kiértünk a tágas, ' itt—ott szorgos művelés alatt álló esdreloni síkságra, hol a keresztesek utolsó végzetes csatájukat vívták, mielőtt a Szentföldet' élhágyni kényszerül, tek. A kínálkozó panorániá fenséges. Nyugaton a Kármel hegyláncolata húzódik a tengerig, Illés próféta áldozatának helyé, keleten a Tábor, az Ur színváltozásának hegye, ámint egyedül 'állva, domború csúcsát hatalmas természeti öltárként emeli égnek, az északi magaslatokon pedig messzelátható diadémként Názáreth helyezkedik el. Oda igyekszünk, Palesztina ezen harmadik fősZenthelyé- hez. Ki ne tudná, hogy itt ment végbe az ég és föld első érintkezése, mikor az angyal üdvözlő szavaira az alázatos Szűz igy válaszolt: íme az , Ur szolgáló leánya, legyen nekem a te igéd szerint — és a megváltás kezdetét vette ? 1 Az Üdvözítő 30 évig volt Názáreth lakója, megáldva e helyet, vidéket, népet, örök példát adva a gyermeknek, ifjúnak, munkás férfinak engedelmességben, szerénységben, verejtékező munkában, kötelességtudásban, gyökerében megszen telve a családot, a társadalom alapsejtjét. Itt élt József, az isteni gondviselés képviselője, a férfiúi és házastársi erények egyszerű, igaz hőse. Hogy hatottak ezek az elgondolások itt helyben a lélekre t Szép, meleg délutánon kiautóztunk Galilea gyönyörűséges tengerszeméhez is, a Genezáreth tavához. Bár a tó, melynek partjain annyiszor járt és tanított az Ur, melynek habjai ringatták csónakját és lecsendesedtek parancsszavára, még most is kék színben pompázik, a környékén levő városok Tiberiás kivételével elpusztultak. Cbak romok hirdetik Betsaida és fCapharnaiim helyét, egyeseknek pedig egészen nyoma veszett, mert nem ismerték fel látogatásuk idejét. A választott nép saját hibájából elvesztette ez országot, a főleg angol részről megindult ziocista telepítés máris holtpontra jutott, a zsidó természet már nem szokja meg a fáradságos földmunkát. A kereszténység, mely örökébe lépett, lelki országot jelent, határai a világ határai, a palesztinai Bzenthelyek meg ebnek a lelkiségnek oázisai. Akik idejönnek, le!ki gazdagságot keresnek és találnak. Nekem pedig jól esett, hogy a szentföldet annak találtam, ami mindig volt és maradni fog: Isten látogatásainak szent földje! (Vége.) deokinek ügyes bajos dolgán segíteni. Dencz Ákos nagyhatású beszédét figyelemmel hallgatták végig a jelen levők és annak befejezése után hősi- szán ünnepelték. Kurncz J. pártelnök ezekután az összejövetelt bezárta és a Himnusz eléneklése után a jelenlévők boldogan vitték magukkal a jól megérdemelt dijakat. Este a kitüntettek dr. Dencz tiszteletére vacsorát rendeztek, — ahol Kálnai főjegyző foglalkozott a kiállítás kérdésével. Reá mutatott arra, hogy a kiállítást érdemes volt megrendezni, mivel községfejlődási politikai téren annak gyümölcsei mindenütt jelentkeznek. Dr. Boda Dezső a kerület képvise lőjét köszöntötte fel és reámutatott arra, hogy szüntelenül a kerületben van és fáradságot nem ismerve kezeli a választóközönség ügyes-bajos dől gait. Dr. Dencz Ákos megköszönve a kitüntető elismerést, munkatársaival együtt a köz érdekét szolgálta és igy elismerésre nem tart számot. Mindenkor kötelességének fogja ismerni, hogy a köz érdekében önzetlenül cselekedjék. Este az „Apolló“ mozgóban bemutatták a kiállításról készült filmfelvételt, amelyet a közönség nagy örömmel fogadott. A külső községekben az okleveleket ugyancsak ünnepélyes keretek között fogják szétosztani. I. P. A magyar jövendő dala. Elsírtad immár könnyeid árját, Maholnap tettek hőskora vár rád. Feltámadásod napja már kel föl, riadj fő1, eszmélj oh magyar, Drága jövődnek arany ködéből Ragyogva int a diadal. Istenen kívül kitől se félve Boruljunk egymás hű kebelére. S árva szivünk így összedobogva Küldőn az égbe hő imát: Nagy Isten, árassz ránk magyarokra Hervadhatatlan glóriát. Sátánnak rajtunk hatalma nincsen, Velünk az élő nagy magyar Isten. Benne ha bízunk s össze ha tartunk, Égi ve?érk nt élj n ő, S gyözedelemre segíti kardunk, Biztatva int a szent jövő. Babay Géza Adatok Tolna vármegye 18. századbeli telepitóstörténetéhez. Irta: dr. Hermann Egyed prémontrei kanonok, főgimn. tanár. Ha a 18. századbeli telepitésekrő hallunk, elsősorban idegen (német, horvát, szerb) telepesek szoktak eszünkbe jutni. (Ilyen német telepi tésről közölt a Tolnamegyei Újság december 1 i száma is érdekes adatokat.) Nem 8zed)ad azonban elfelejtenünk, hogy a 18. században, ha kisebb mértékben is, de magyar telepítések is folytak részben úgy, hogy a földesurak máshonnét hoztak magyar telepeseket, részben pedig úgy, hogy a régi magyar jobbágyokat telepítették át máshova, hogy az újaknak (többnyire németeknek) helyet adhassanak. B0BB0000B00B000000RB § TÓTHJÁNOS| |j órás és ékszerész B Szekszárd, Kaszinó - Bazár. B B _____ I ü Raktáron tartok mindennemű fali- és g g inga-, valamint zsebórákat. B ® Arany-, ezüst- és dnbléárnkban ® | nagy választék. 3 Kina-ezüst dísztárgyakat és- optikai O | cikkeket. 3 «)SBBEEBSBBSBEfflEEffl0B0 A háta—bátaszéki uradalom a törökök kiűzése után Jány 'Jakab Fér- dinánd szemendriai c. püspök kézére jutott bérletképen, jobbágya kevés volt, a birtok nem sokat jövedelmezett s ezért idegenből szándékozott munkaerőt hozni ő is. Eredetilég Bátán akarta az uj (német) telepe seket elhelyezni. Meg is irta Bécsből akkori Bátaszéken lakó tiszttartójá* nak, nemes Szalay Mihály uramnak, hogy mi a szándéka s hogy a bátai kálvinista magyar jobbágyokat máshova kell áttelepíteni. Amikor ennek hire ment, a bátai magyarok valláskülönbség nélkül ös?- szefogtak, hogy a püspököt szándékától eltérítsék. Két kérőlevelet is küldtek Szalay Mihálynak, illetve a püspöknek ebben az ügyben. Közjóm ezeket, az Országos Levéltárban megtalált leveleket úgy, ahogy azokat Farkas János »báttay oskola mester« papírra vetette, mint a bátai kathóli- kus jobbágyok nemes önzetlenségének fényes bizonyítékát. I. »Az Ur Isten minden kivansagi szerint való jokal algya megh Urasagodat. Mi Papista renden levő magyarok könyörgyünk alázatosan Ura- sagodhoz hogy amint ez élőt is kértük a kálvinista magyarok reszirül Urasagodat, hogy a mi Meltosagos Kegelmes Urunkot Urasagod is'informálja hogy papot tarhassanak, mivel hogy jobban szaporodhatnak, hogy pedig Urasagod bölcs itileti szerint jónak itili, hogy két hazat el hanyatasanak a papista és kálvinisták között, keszek mind a két ra allnyi, két helyt pedig semmi képén nem tarthatunk, mégis tovab is kérjük alázatosan Urasagodat, hogy föl- leb említet keresünköt megh ne vesse Urasagod, hogy ha pedig megh nein engedtetik a pap tartás a kálvinista atyafiakk, a kálvinista Püspök mar többet sem deákot sem mestert nem add, hogyha pedig ez igy fogh lenny lelki tanító nélkül semmi képpen megh nem maradhatnak, ha pedig Urasagod bölcs itileti szerint tecz- czenék, alab mennenek a szilvások fele a kálvinista atyafiak avagy a kertekben, mi pedig papista renden levők a totókkal kálvinisták nélkül semmi keppen megh nem lakhatyuk Battat. Ezek után az Ur Isten éltesse Urasagodat jó egészségei, Battáb, 13. February 1719, Urasagod alázatos szolgai Batay Papista Magyarok.« (A levélben említett tótokon katho- likus vallásu szlávokat, horvátokat, bunyevácokat kell értenünk.) II. »Az Ur Isten minden jövendő jókkal algya megh a mi Meltosagos Urunkat. Sok nyomorúságaink miat kintelenittettünk mi kálvinista renden levő Batay lakosok Meltosagos Urunkhoz folamodnunk sok Ínségünk iránt, fő keppen az kereszteles és eskütte- tes felöl, mert mar Püspökeinktől és Senioroktul körinkben Lelki Pásztor nem adatik, a nélkül pedig lehetetlen laknunk. Miis Chatolikus renden valók alázatosan kérjük a mi Kegelmes és bizodalmas Urunkot, hogy meltoztasek megh engedni azon dolgot, mivel ha a kalvinistasag megh nem marad, mink is nem lakhatyuk
