Tolnamegyei Ujság, 1929 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1929-04-20 / 16. szám

1929 április 20.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

— Tolnavármegyében a munkaadók J kötelesek gazdasági családokkal Írás* Mii szolgálati szerződést kötni. Tolna* | vármegye Törvényhatósági Bízott- j tága még a múlt évben kimondotta, hogy az a gazda, vagy intézkedésre jogosított alkalmazottja, aki gazdasági cselédet alkalmaz, ha a szerződést szóbelileg kötötték meg, tartozik

a szerződés kötésétől számított 8 nap alatt a szolgálati szerződés megállapításait magában foglaló bérlevelet hét példányban kiállítani és aláírása ntán annak egyik példányát a cselédnek átadni, a másik példányát pedig megőrzés végett magánál tar tani. A Törvényhatóság e tárgyban szabályrendeletet is alkotott, amelyet a m. kir. föidmivelésttgyi miniszter a belttgy és igazságUgyminiszterekkel egyetértőleg egész terjedelmében jóváhagyott. A szabályrendelet igy az egész vármegyében június hó 1 ével életbe lép. A bérlevél kiállításának legfontosabb kelléke, hogy ha a cseléd írni vagy olvasni nem tud, vagy nem jól tud, vagy a bérlevél nyelvét nem érti, vagy nem jól érti, akkor a bérlevelet két nagykorú érdektelen tanú előtt kell kézjegyével ellátnia, illetőleg aláírnia, amely tanúk közül az egyik a bérlevelet felolvassa és megmagyarázza és annak megtörténtét névaláírásával a bérlevélben feljegyzi. Az ilykép kiállított bérlevél mindkét példányát, bérlevél hiányában az írásbeli szolgálati szerződést 8 nap alatt tartozik a gazda a községi elöljáróságnál (a polgármesternél) láttamozás végett bejelenteni. A szabályrendelet szigorú rendelkezé seket tartalmaz azokra a munkaadókra nézve, akik a bérlevelet a cselédnek nem adják ki, továbbá ha a bérlevelet, vagy ennek hiányában az írásbeli szolgálati szerződést a községi elöljáróságnál (a városi tanácsnál) be nem mutatják. A szabály rendelet életbeléptetésével megszűnik az egész vármegyében az a rendezet len állapot, hogy a gazda és cseléd úgy a bérre, mint a szolgálati időre nezve csak szóbeli megállapodást kötött, amely megnehezítette, sokszor pedig épen lehetetlenné tette vitás esetekben a hatóság döntését.

— Vízvezeték és csatornázás

szakszerű szerelését vállalják Titte Testvérek, Szekszárd.

— Olcsóbb a cukor. A cukorgyárak métermázsánként 1 pengővel mérsékelték a cukorárakat s ekként a nagybani eladásnál a következő cukorárak érvényesek: Kristálycukor 11080—112*60, karton-kockacukor 216*50, láda kockacukor 117*80, zsák- lisztcukor 115 30—116*80 P.

— Gyilkosság Högyészen. Vármegyénk bűnözési statisztikája azt mutatja, hogy a testi épség és az emberi élet ellen irányuló bűntetteket rendesen a legalsóbb néposztályból való emberek követték el. Annál nagyobb feltűnést kelt a Högyészen megtörtént eset, ahol a magasabb érteimüségü iparosok közt kitört civa- kodásnak emberhalál lett a vége. Bigenbrot Gábor tekintélyes hőgyészi kádármester már hosszabb idő óta ellenséges viszonyban állott szomszédjával, Berlinger András hőgyészi ácsmesterrel. Az ellenségeskedés a u két család gyermekei közt felmerülő összetűzésből állott elő és Berlinger főleg azért haragudott Eigenbrótra, mert az egyszer a gyermekét megverte. Folyó hó 14 én Eigenbrót Gábor és Berlinger András kimentek ft hőgyészi határban fekvő földjeikre, bogy az ott folyó munkákat ellenőrizzék. A két haragos a dussi és dombóvári útkereszteződésénél talál ko* ■ott egymással és köztük eddig még ismeretlen körülmények között szóváltás keletkezett. A szóváltás következmény eképen dulakodni kezdtek egymással és a dulakodás során Ber- lioger előrántotta a zsebkését és aszal Eigenbrótot négy helyen megssurta. A súlyosan sérült ember sebesülése helyétől körülbelül 300 méternyire vánszorgott, hogy hazafelé menjen. A nagy vérveszteségtől azonban közvetlenül a falu alatt felbukott és beleesett egy árokba, ahol még mielőtt orvosi segítség érkezett volna, elvérzett és meghalt. A csendőrség Berlingert azonnal őrizetbe vette és az esetről telefonon értesítette a szekszárdi királyi ügyészséget. Dr. Gaal Dszbő királyi ügyész dr. Döry László vizsgálóbíróval, dr. Sstanó Sándor, dr. Kovács Károly közkórházi főorvosokkal és dr. Szilágyi Ernő joggyakornokkal kiszállt a helyszinére, ahol megejtették a hatósági hulla- boncolást, amelynek során megállapították, hogy Eigenbrót halálát az a szúrás okozta, amsly a lábikrájába hatolva ketté vágta a lábszár ütőerét, amelyen keresztül a szerencsétlen ember elvérzett. A királyi ügyész és a vizsgálóbíró megejtették a helyszíni szemlét és a csendőrségnek utasításokat adtak a bűneset előzményeinek a nyomozására. Berlinger Andrást a csendőrök dr, Gaal Dezső királyi ügyész rendeletére bekísérték a szekszárdi ügyészségi fogházba.

— Betegsége miatt öngyilkos lett. Wink Henrik 75 éves alsónánai lasos háza népének távollétében folyó hó 12-én a szoba ajtajának sarokvasára felakasztotta magát. Mire rátaláltak, már halott volt. Dr. Zimmermann Dezső körorvos az orvosrendőri hullavizsgálat során külsérelmi nyomokat nem talált és kétségtelenül megállapította az öngyilkosságot. Később megtalálták Wink Henrik levelét is, amelyben bejelenti, hogy öt év óta kínzó tüdő- és szívbaja miatt menekül a halálba.

— Elgázolta a gyorsvonat. Április 13 án reggel Regöiy és Szárazd községek közötti vasútvonalon a Dombó várról jövő gyorsvonat egy embert elütött és teljesen szétronc3olt. A helyszínére Reich Oszkár főszolgabiró vezetésével kiszálló bizottságból Mól nár Sándor főjegyző és Varga Ferenc bíró a halálragázolt emberben Fazekas István volt regölyi, jelenleg harci lakost ismerték fel. A közel 80 éves ember a Regölyben lakó gyermekeivel rossz viszonyban volt és igy azok egyike sem akarta eltartani. Ezért is költözött Harcra. — Ez alkalommal valami anyagi kérdés miatt ment Regölybe, ahol valószinü, gyermekeivel ismét összekoccant és efeletti elkeseredésében öngyilkos lett. A sza- kályi vasúti munkások látták, amikor az öreg ember elbújt a vasúti hid melletti árokban és amikor a gyorsvonat közeledett, hirtelen ráfeküdt a sinekre. A mozdonyvezető észrevette a síneken fekvő embert, de már a gyorsan robogó vonatot megállítani nem tudta és igy a vonat darabokra tépte az elkeseredett öngyilkost. A mozdony kereke levágta Fazekasnak fejét, egyéb testrészeit pedig mintegy 30 lépésnyire az elgázolástól, magával vonszolta és külön külön hevertek a lábak, a karok és a felső teste. Az öngyilkosság mellett bizonyít a gere- nyási malom korcsmárosának vallomása is, akinek az öngyilkos tettének elkövetése előtt elpanaszolta családi viszonyait. Minthogy minden körülmény az öngyilkosság mellett bizonyít, a járásbíróság kiadta a temetési engedélyt. Az összegyűjtött testrészeket Szárazdon temették el, mert az öngyilkosnak Regölyben lakó gyermekei apjuknak eltemetéséről nem gondoskodtak.

— Néhány dollár napidéért tülekedve tör egymás mellett a csillogó álmok után futó filmszínész-jelölt és — az éhes kegyelmes ur... A kegyelmes ur, aki táborszernagy volt Oroszországban, életek és sorsok rettenthetetlen ura s aki mögött borzalmas ut viharzott, amíg a bolseviki poklon keresztül Amerikába menthette csupasz életét és itt Hollywoodban, a filmvárosban belé kerül az emberek és egzisztenciák olvasztó- kemencéjébe. „Az utolsó parancsa címen fut nagy diadallal külföldön ez a film, melynek magyar cime a „Hontalan hős“. Emil Jannings ebben a szerepében nemcsak tökéletes, hanem lenyűgöző, maszkja: döbbenetes. A hontalan hős a sikerek-sikerét aratja a budapesti Royal Apollóban, ahol már két hét óta a közönség legfrenetikusabb tetszését váltotta ki. A Világ filmszínház ismét egy rendkívüli áldozatkészségéről ad bizonyságot, amikor az összes vidéki városokat megelőzően a Royal Apollóval egy időben megszerezte a filmet és most szombaton és vasárnap, április 20. és 21 én tálalja fel a közönségnek. A hatalmas dráma ellensúlyozására ugyanebben a műsorban kerül színre egy kitünően sikerült vígjáték: „Ne játsz a tűzzel“, amely viharos derültséget fog kelteni. A nagy érdeklődésre való tekintettel tanácsos a jegyeket elővételben megváltani, mert a film iránt olyan érdeklődés mutatkozik Szekszárdon is, hogy előreláthatólag még — ha le hetséges — prolongálni is fog kelleni.

— Accumulátorok szakszerű töltését és javítását eszközli S o m m e r mechanikus Szekszárd. Telefon: 51.

Kiadó a »Tolnamegyel Újság« hírlapkiadó ri

Köszönetnyilvánítás.

Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, kik drága halottunk temetése alkalmából részvétnyilatkozatukkal, koszorúk és csokrok küldésével, valamint a temetésen való megjelenésükkel mélységes bánatunkban vigasztalást nyújtottak. — Külön köszönetét mondunk még Kovács Pál, Szőke Sándor, Rábolt Róbert és Haasz Jakab uraknak, kik kedves halottunkat utolsó útjára elvinni szívesek voltak.

Szekszárd, 1929 április hó 14.

Szeoedy György Gerstl Béla és neje Stenger István és Ferenc.

102—1929. vht.

Árverési hirdetmény.

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi kir, járásbíróságnak 1928. évi 34412/4. számú végzése következtében dr. Spányi Leó szekszárdi ügyvéd által képviselt Havas László budapesti cég javára 114 P 06 f s járul, erejéig 1929. évi február hó 8-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2150 pengőre becsült következő ingóságok, u. m.: varrógépek, bőr, bútor, üzletberendezés és egyéb ingók nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a szekszárdi kir. járásbíróság 1929. évi Pk. 5421. számú végzése folytán 114 P 06 fillér tőkekövetelés, ennek 1928. évi julius hó 23. napjától járó 8# kamatai és még, felmerülendő költségek erejéig Tolnán, Árpád-utca 11, szám alatt leendő megtartására 1929. évi április hó 22. napjának délelőtti 10 órája határidőül kitüze- tik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvénycikk 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságoka» mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, az árverés az | 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek I javára is elrendeltetik.

I Szekszárd, 1929 március hó 28-án.

Neuschl Károly

| 455 kir. bir. végrehajtó.

40, 250—1929. vgh.

Árverési hirdetmény*

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szekszárdi és budapesti kir. járásbíróságnak 1936,, 233.171—1928. számú végzése következtében dr. Gábor Miklós budapesti ügyvéd által képviselt Vajda és Sohr javára 941 P 33 f és 800 P s járul, erejéig, 1929. évi január hó 19-én foganatositott kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2029 pengőre becsült következő ingóságok, u. m.: korcsma- és szobabútorok, 2 drb varrógép, üzleti állvány-, kiszolgáló asztal, külömböző szinü férfi- és gyermekruhák nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a tamási kir. járásbíróság 3542—1928., 461—1929. számú végzése folytán 941 P 33 f és 800 P tőkeköv. s jár. erejéig Magyarkeszi községben, végrehajtást szenvedő lakásán leendő megtartására 1929. évi május hó I. napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében kész- pénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni.

Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek, az árverés az 1881 :LX, te. 102. §. érteim, ezek javára is elrendeltetik.

Tamási, 1929 április 5.

Szalay János

446 kir. bir. végrehajtó.

ÜGYNÖKÖK,

kik magánfelekkel érintkeznek, szövött ablakredőny eladásához

kerestetnek, magos Jutalék mellett

Feiezt redönyüzeme,

Kispest, Eötvös-utca 24. 453

Pk. 2293/2—1928. Vht. 231—1928,

Árverési hirdetmény*

Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszem, hogy a budapesti kir. járásbíróságnak 176.349—1928. számú végzése következtében dr. Nattzler Ervin gyvéd által képviselt Zwack J. és társa javára, végrehajtást szenvedett ellen 108 pengő 58 fillér s járulékai erejéig 1928. évi szeptember hó 10-én foganatositott kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1025 pengőre becsült ingóságok, u. m. konyhakredenc, továbbá a Pk, 1702—1928. számú jegyzőkönyvben pedig sezlong, éjjeli szekrény, varrógép, végül a Pk 1355—1927. számú jegyzőkönyvben felülfoglalt vízmentes ponyva, lószerszám, korcsmaberendezés, üres hordók stb. nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a végrehajtató ügyvéd levélbeni jelentkezése folytán 108 P 58 f tőkekövetelés, ennek 1928. évi március hó 10 napjától járó 10°/o kamatai és eddig ősz- szesen 54 P 80 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig — Kölesden leendő megtartására 1929. évi április hó 24. napjának délelőtt 10 óráját határidőül kitűzöm és ahhoz a venni szándékozókat ezennel oly komoly figyelmeztetéssel hívom meg, hogy az érintett ingókat a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén esétleg becsáron alul is el fogom adni.

Miután ugyanezen ingókat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverést ezen alap- és felülfoglaltatók részére, mint csatlakozottak részére, szintén elrendeleur

Gyönk, 1929. évi április hó 1.

450 ' Muth János, kir. bir. végrehajtó.

Lóárverós.

A Fácánkerti Gazdaság számfeletti lóállományát (kb. 30 darab igás és fató ló, 8 darab különféle korú csikó és 4 öszvér) vasárnap, f. hő 2B«án délelőtt 10 órakor

Pasztafacankerten (To na m) ön* kéntes árverésen eladja.

Vevőket (kik a délutáni vonattal úgy Sárbogárd, mint Bátassék felé elutazhatnak) a reggeli vonatnál Pta Facánkert állomáson kocsi várja. 44s