Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-03-03 / 10. szám
Egyes szám ára 40 fillér. X. évfolyam. Szekszárd, 1928 március 3. 10. szám. Sarkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkeszt«: SCHNEIDER JANOS. Teletonszán 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. |10£zetési dij félévre 4 peng« (50 000 korona), egész évre 8 peng« (100.000 K). A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 peng«. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresfiknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyiluér soronként $0 fillérbe kerül. A Sárközi Népművészetet Vedo Egyesület megalakulása. A tndomár jós világ érdeklődése a kék és lej'ődéB sokszor visHzaaóvárgott boldog éveiben, körülbelül egy negyedszázaddal ezelőtt fordult a mi Sáiközünk pompás szellemi értékei: népművészeti produktumai felé. L°-l- kea és hozzáértő emberek összegyűjtötték és feldolgozták ai akkor rendelkezésre állott anyagot, amely féltve Őrzött kincse múzeumainknak, jogo aan hivalkodó büszkesége népra|zi gyűjteményeinknek, mert többek közt a sárközi művészeti emlékek is azok, amelyek eredetisége és ötletes szépsége révén rámutathatunk a távol Keletről magunkkal hozott magyar kultúra ezer év előtt volt magsa fo kára A sárközi motívumok tovább fejlesztésére annak idején himzőisko- iát is állítottak fel D csen, azonban ez rövid fennállás után megszűnt és a nép öltözködésének a nemzetkö- ziesedése folytán ez a gyönyörű művészet annat inkább is feledésbe menni látszott, mert a háború alatti és az azt követő időben beállott anyaghiány miatt a sárközi asszonyok ősrégi díszeiket előállítani nem tudták. Arany Denes d esi és Szilágyi Bála őesényi református lelkészeké az érdem, hogy Baja Benedek festőművésszel együtt összeszedték a sárközi falvakban található régi hímzéseket, szőtteseket és abból Budapesten kiállítást rendeztek, A kiállításnak óriási volt a sikere. A napilapok napokon és hasábokon át méltatták a sárközi nép egyszerű asszonyai kezéből származó művészi kincseket és n műértő közönség körében párat lan érdeklődés és kereslet nyilvánult meg a sárközi hímzések és csipkék iránt. Ez az érdeklődés vetette fel parancsolóan az ötletet, hogy ezt a kihalóban levő művészetet nemcsak hazafias nemzeti,. hanem gazdasági szempontból is fel kell támasztani, mért hisz ez nagyon kedvező jövedelmi forrást is biztosítana a vele foglalkozó hlépnek. A sárközi művészetmentő akció vezetői vasárnap délutánra értekezletet hivtak össze a vármegyeház kistermébe, amelyen ott láttuk Jankó Ágoston főispánt, dr. ő ff/ Imre országgyűlési képviselőt, Szávaid Oszkár alispánt, dr. Leopold Kornél kormány főtanácsost, vitéz Vendel István polgármestert, dr. Halmos Andor tanfelügyelőt, Szongott Edvin főszolga bírót, Bodnár István, Leicht Lajos és Schneider János bankigazgatókat, Legény Oszkár és Eördögh Zoltán gazdasági felügyelőket, Kovách Aladár vm. muz utni igazgatót, Sárossy Károlynét, a Mansz. üzemi igazgatóját, Jung Miklós és dr. G«user Rezső segédtan felügyelőket, öcsény, D cs, Sárpilis, Asónyók és Bogyisz 6 küldöttségeit, Szilágyi Béla, Arany Dá- nm*_Babay Bála Mészöly Győző raf. lelkészeket, Baja Benedek festőművészt, Kiss Gergely őesényi, Balog János d esi, Jákob Koorád sárpilisi, Mező László alsónyéki, Lengyel József bogyiszlói főjegyzőket, Nyéki József M őesényi, D ni János decsi, Korsós István sérpilísi és rapp Janos alsónyéki bírákat. A felsoroltakon kívül számos más érdek ődő, köztük több sárközi himzö és szövő asszony is megjelent a népes érte kezteten. Az értekezlet vezetésére felkért fő ispán megnyitójában bejelentette, hogy a legnagyobb lelkes'déssel karó ja fel a Szilágyi Béla és Arany D^nes lel készek áltál megindított mozgalmat, mert teljesen ótérzi, micsoda óriási jelentősége van a népművészetnek most, amikor az internacioDális kul túra mindent uniformizálni és a fajok és nemzetek kü önös sajátságait elnyomni törekszik. Mivel a faji jellegből kicsillanó művészi kultnra egyéni eredetiséget kölcsönöz a népnek, ezt a kultúrát annál kevésbé szabad le hengerelni engedni, mert a népmű vészét őrzi legh vebben a faji és nemzeti sajátságokat és ez teszi a magyar nemzetet is oly érdekessé, vonzóvá és színessé a külfö d szemé ben is. Ezért szükséges, hogy a népművészet fellelhető, látható 'nyomait megerősítsük, a sárközi népművészetet feltámasszuk és megmentsük a nemzet számára. Dr. öiffy Imre országgyűlési képviselő mutatott ezután rá arra, hogy ezt »a művészeti kultúrát, amelynek termékei iránt máris kereslet és érdeklődés mutatkozik, veszni hagyni és a gyáriparnak kiszolgáltatni nem szabad, mert minden remény megvan arra, hogy a kellő vezetes mel lett feltámasztandó sárközi népművészeti cikkek után erős kereslet fog megindulni a külföldön is, ez p»dig pénzt, sok pénzt jelent a népnek A népművészet talpraállitását akként képzeli el, hogy egy erkölcsi alakú lás készítse elő a gazdaságit, amelyet óvatos és szakértő kézzel kell felépíteni. Az ügyről érdeklődött a kereskedelmi és földművelésügyi mi nisztériumokban, ahol azt a tanácsot kapta, hogy szövetkezetek formájában kis gócokat kell felállítani a községekben, egyéb termelő szövetkezetek mintájára. Ezeknek az alapszabály tér vezetőit az alakulás rendelkezésére bocsájtja és a maga munkásságát is a legnagyobb Örömmel állítja az ügy szó gálatába, amely nemcsak a Sárköznek, hanem az egész országnak is hivatva van dicsőséget szerezni. Szilágyi Béla ref. lelkész ismertette ezután a Baja Benedek festő művész segitségével Budapesten rendezett sárközi népművészeti kiállítás sikerét, amelynek az a tanulsága, hogy ezt a művészetet fel keli támasztani. Ezt akként képzeli el, hogy ennek a halódó művészetnek múzeumokban levő legszebb darabjait mintákban vissza kell adni az életnek, amelyben aztán tovább fejlődik az ősi háziipar. Felkerte végül Kovách Aladár múzeumi ig-izgatót és B<ja Benedek festőművészt, hogy a sárközi művészetet tudományos és művészeti szempontból ismertessék az értekezlettel. Kovách Aladár olvasta fel ezután nagy érdeklődéssel hallgatott tanulmányát a sárközi népviseletben gyö ker< dző speciális népművészetről, amelyet 40 ev óta ismer és amelyről közzétett kutatásai szóról-szóra forrás munkául szolgáltak az ezzel foglalkozó íróknak, többek közt Malonyay Dezsőnek is. E'mondta, hogy az Ipar- művészeti Iskola növendékei többször jártak a Sárközben a régi motívumok tanulmányozására és hogy az Országos Háziipari Szövetség annak idejéa himzőiskolat is állított fel Decsen, azonban ez kénytelen volt a működését megszüntetni, mert a kikü dött okiatónőnek az itteni muokákba való belekontárkodását -a nép visszautasította. Saját néprajzi és nyelvtudományi kutatásai Byomán kimutatta, hogy a Sárközben szőtt biborvászon, a magyar krepp, az ősi magyar népmű veszet legrégibb alapanyaga. Az összehasonlító néprajz alapján ped g bebizonyította, hogy a sár&özi motívumok a leghívebben őrizték meg az ŐBmsgysr motívumokat, amelyek ugyanolyanok, mint az eloiáhosodott magyar falvak asszonyainak a bimzé sei es tökéletesen megegyeznek annak a néhány magyar eredetű dalmát falunak a hímzéseivel, amelyeknek lakói II. Endre 1217 ben odatelepült keresztes vitézeinek az utódai. A mindvégig élvezetes és az elismerés minden külső jelével honorált felolvasás után Baja Benedek művészi szempontból ismertette a sárközi asz- szonyok gyönyörű munkáit, amelyekről az a véleménye, hogy az egyetlen még élő és faltámasztható népművészet, amely úgy is, mint exotikum és úgy is, mint nagyon becsületesen megcsinált művészi muoka, a vi'ág minden műériője és műbarátja előtt nagy értéket képvisel. Az a művészi kincs, amit a sárközi művészet emlékei rejtegetnek, egyenesen arra hivatott, hogy abból rakjuk le az újra organizálódó ország művészetének alapjait. Elmondta ezután a fővárosban tar tott sárközi kiállítás sikerét, amelynek a magyarázatát abban látja, hogy ez a népművészet egy emlékezés, amelynek a mély kutjaból merülnek fel az emlékek, azok a sokssázéves igazságok, amelyeknek volt idejük kiforrni és megnyugodni és épen azért teszik a befejezett szépnek a benyomását. Ha sikerül a sárközi asszonyokkal megértetni, hogy a régi divatot ismét felélesszék, ezzel óriási szolgálatot tesznek nemcsak a hasai gazdaságnak, hanem a kü.fóidi politikai propagandának is. A magyarság nagy prop gativ ereje — úgymond B»ja Benedek — mindig imponált a nyugatnak, amely civilizációbaft gazdag volt, kultúrában azonban soha. A mi csodás, keletien pompázó gazdag fantáziánk révén a magyar művészek a nyugaton mindig nagy sikereket értek el. És ahogy az orosz m;p művészet diadalutját jelzi az a több millió menekült orosz, aki az egész világon szerte-szórva az orosz népművészet tervszerűen nagyra fejlesz: tett produktumaiból tartja fönn magát, Ugyanúgy elterjeszthetók az egész világon a mi ŐBmagyar származású népünk háziipari remekei is, ha ennek a művészetnek a feltámasztását és továbbfejIesztését megszervezzük. A lendületes előadás után Jankó főispán a gyakorlati élet embereinek a velemécyét kérte arra nézve, mi-, képen gondolják el a jövő teendőit, Dr. Orffy Imre azt ajánlotta, bogy az értekezlet azonnal alakuljon át közgyűléssé, amely kimondja a Sír- közi Népművészetet Védő Egyesület megalakulását és kívánta, hogy meg kell alakítani a helyi szerveket is, amelyek vezetése a sárköziek kézé ben legyen. A Sárközi Népművészetet Támogató Egyesület a következőképen alakult meg: I. Az Egyesületet támogató vármegyei szervezet: Elnök: Jankó Ágoston főispán. Társelnökök: Száváid Oszkár alispán, dr. órffy Imre országgyűlési képviselő. Választmány: Dr. Hagymása/ Zoltán vármegyei főjegyző, Szongott Edvin főszolgabíró, vitéz Vendel István polgármester, dr. Leopold Kornéir Le cht Lajos, Schneider János, dr. Halmos Andor, Bodnár István, vitéz Tihanyi Szilárd, Legény Oaskár és Kovách Aladár. II. Az egyesület helyi szervezete : Székhelye: Decs. E nők: Arany Dénes decsi ref. lelkész. Társelnökök: Szilágyi Béla őesényi ref. lelkész, aki az ügyvezető teendőket is végzi. Babay Béla sárpilisi ref. lelkész. Mészöly Győző alsónyéki ref. lelkész és Febérvary Ferenc decsi rém. kath. plébános. A helyi szervezet elnöksége felhatalmaztatok hogy a legjobb belátása szerint a helyi választmányt megalakítsa. Az alakulás után dr. őrffy Imre bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kormányhatósági jóváhagyásra alkalmas alapssabálymintákat mielőbb rendelkezésre fogja bocsájtani. Majd dr. Leopold Kornél azt indítványozta, hogy az alakulás táviratilag üdvözölje Klebelsberg gróf vallás- és közoktatásügyi, Mayer János földmive- lésügyi es Herrmann Miksa kereskedelemügyi minisztereket, akiknek jóindulata az ügynek nagy segítségére lehet. Végül dr. ő ffy Imre tanácsára elhatározták, hogy a kormány
