Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-03-03 / 10. szám

Egyes szám ára 40 fillér. X. évfolyam. Szekszárd, 1928 március 3. 10. szám. Sarkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Szerkeszt«: SCHNEIDER JANOS. Teletonszán 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. |10£zetési dij félévre 4 peng« (50 000 korona), egész évre 8 peng« (100.000 K). A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetést dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet« közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 peng«. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresfiknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyiluér soronként $0 fillérbe kerül. A Sárközi Népművészetet Vedo Egyesület megalakulása. A tndomár jós világ érdeklődése a kék és lej'ődéB sokszor visHzaaóvárgott boldog éveiben, körülbelül egy ne­gyedszázaddal ezelőtt fordult a mi Sáiközünk pompás szellemi értékei: népművészeti produktumai felé. L°-l- kea és hozzáértő emberek összegyűj­tötték és feldolgozták ai akkor ren­delkezésre állott anyagot, amely féltve Őrzött kincse múzeumainknak, jogo aan hivalkodó büszkesége népra|zi gyűjteményeinknek, mert többek közt a sárközi művészeti emlékek is azok, amelyek eredetisége és ötletes szép­sége révén rámutathatunk a távol Keletről magunkkal hozott magyar kultúra ezer év előtt volt magsa fo kára A sárközi motívumok tovább fejlesztésére annak idején himzőisko- iát is állítottak fel D csen, azonban ez rövid fennállás után megszűnt és a nép öltözködésének a nemzetkö- ziesedése folytán ez a gyönyörű mű­vészet annat inkább is feledésbe menni látszott, mert a háború alatti és az azt követő időben beállott anyaghiány miatt a sárközi asszonyok ősrégi díszeiket előállítani nem tudták. Arany Denes d esi és Szilágyi Bála őesényi református lelkészeké az ér­dem, hogy Baja Benedek festőmű­vésszel együtt összeszedték a sár­közi falvakban található régi hímzé­seket, szőtteseket és abból Budapes­ten kiállítást rendeztek, A kiállítás­nak óriási volt a sikere. A napilapok napokon és hasábokon át méltatták a sárközi nép egyszerű asszonyai kezéből származó művészi kincseket és n műértő közönség körében párat lan érdeklődés és kereslet nyilvánult meg a sárközi hímzések és csipkék iránt. Ez az érdeklődés vetette fel parancsolóan az ötletet, hogy ezt a kihalóban levő művészetet nemcsak hazafias nemzeti,. hanem gazdasági szempontból is fel kell támasztani, mért hisz ez nagyon kedvező jöve­delmi forrást is biztosítana a vele foglalkozó hlépnek. A sárközi művészetmentő akció vezetői vasárnap délutánra értekez­letet hivtak össze a vármegyeház kistermébe, amelyen ott láttuk Jankó Ágoston főispánt, dr. ő ff/ Imre or­szággyűlési képviselőt, Szávaid Osz­kár alispánt, dr. Leopold Kornél kor­mány főtanácsost, vitéz Vendel István polgármestert, dr. Halmos Andor tan­felügyelőt, Szongott Edvin főszolga bírót, Bodnár István, Leicht Lajos és Schneider János bankigazgatókat, Legény Oszkár és Eördögh Zoltán gazdasági felügyelőket, Kovách Ala­dár vm. muz utni igazgatót, Sárossy Károlynét, a Mansz. üzemi igazgató­ját, Jung Miklós és dr. G«user Rezső segédtan felügyelőket, öcsény, D cs, Sárpilis, Asónyók és Bogyisz 6 kül­döttségeit, Szilágyi Béla, Arany Dá- nm*_Babay Bála Mészöly Győző raf. lelkészeket, Baja Benedek festő­művészt, Kiss Gergely őesényi, Ba­log János d esi, Jákob Koorád sár­pilisi, Mező László alsónyéki, Len­gyel József bogyiszlói főjegyzőket, Nyéki József M őesényi, D ni János decsi, Korsós István sérpilísi és rapp Janos alsónyéki bírákat. A felsorol­takon kívül számos más érdek ődő, köztük több sárközi himzö és szövő asszony is megjelent a népes érte kezteten. Az értekezlet vezetésére felkért fő ispán megnyitójában bejelentette, hogy a legnagyobb lelkes'déssel karó ja fel a Szilágyi Béla és Arany D^nes lel készek áltál megindított mozgalmat, mert teljesen ótérzi, micsoda óriási jelentősége van a népművészetnek most, amikor az internacioDális kul túra mindent uniformizálni és a fajok és nemzetek kü önös sajátságait el­nyomni törekszik. Mivel a faji jelleg­ből kicsillanó művészi kultnra egyéni eredetiséget kölcsönöz a népnek, ezt a kultúrát annál kevésbé szabad le hengerelni engedni, mert a népmű vészét őrzi legh vebben a faji és nemzeti sajátságokat és ez teszi a magyar nemzetet is oly érdekessé, vonzóvá és színessé a külfö d szemé ben is. Ezért szükséges, hogy a nép­művészet fellelhető, látható 'nyomait megerősítsük, a sárközi népművésze­tet feltámasszuk és megmentsük a nemzet számára. Dr. öiffy Imre országgyűlési kép­viselő mutatott ezután rá arra, hogy ezt »a művészeti kultúrát, amelynek termékei iránt máris kereslet és ér­deklődés mutatkozik, veszni hagyni és a gyáriparnak kiszolgáltatni nem szabad, mert minden remény meg­van arra, hogy a kellő vezetes mel lett feltámasztandó sárközi népmű­vészeti cikkek után erős kereslet fog megindulni a külföldön is, ez p»dig pénzt, sok pénzt jelent a népnek A népművészet talpraállitását akként képzeli el, hogy egy erkölcsi alakú lás készítse elő a gazdaságit, ame­lyet óvatos és szakértő kézzel kell felépíteni. Az ügyről érdeklődött a kereskedelmi és földművelésügyi mi nisztériumokban, ahol azt a tanácsot kapta, hogy szövetkezetek formájá­ban kis gócokat kell felállítani a köz­ségekben, egyéb termelő szövetkeze­tek mintájára. Ezeknek az alapsza­bály tér vezetőit az alakulás rendelke­zésére bocsájtja és a maga munkás­ságát is a legnagyobb Örömmel állítja az ügy szó gálatába, amely nemcsak a Sárköznek, hanem az egész or­szágnak is hivatva van dicsőséget szerezni. Szilágyi Béla ref. lelkész ismer­tette ezután a Baja Benedek festő művész segitségével Budapesten ren­dezett sárközi népművészeti kiállítás sikerét, amelynek az a tanulsága, hogy ezt a művészetet fel keli tá­masztani. Ezt akként képzeli el, hogy ennek a halódó művészetnek mú­zeumokban levő legszebb darabjait mintákban vissza kell adni az élet­nek, amelyben aztán tovább fejlődik az ősi háziipar. Felkerte végül Ko­vách Aladár múzeumi ig-izgatót és B<ja Benedek festőművészt, hogy a sárközi művészetet tudományos és művészeti szempontból ismertessék az értekezlettel. Kovách Aladár olvasta fel ezután nagy érdeklődéssel hallgatott tanul­mányát a sárközi népviseletben gyö ker< dző speciális népművészetről, amelyet 40 ev óta ismer és amelyről közzétett kutatásai szóról-szóra forrás munkául szolgáltak az ezzel foglal­kozó íróknak, többek közt Malonyay Dezsőnek is. E'mondta, hogy az Ipar- művészeti Iskola növendékei többször jártak a Sárközben a régi motívumok tanulmányozására és hogy az Orszá­gos Háziipari Szövetség annak idejéa himzőiskolat is állított fel Decsen, azonban ez kénytelen volt a műkö­dését megszüntetni, mert a kikü dött okiatónőnek az itteni muokákba való belekontárkodását -a nép visszautasí­totta. Saját néprajzi és nyelvtudományi kutatásai Byomán kimutatta, hogy a Sárközben szőtt biborvászon, a ma­gyar krepp, az ősi magyar népmű veszet legrégibb alapanyaga. Az összehasonlító néprajz alapján ped g bebizonyította, hogy a sár&özi motí­vumok a leghívebben őrizték meg az ŐBmsgysr motívumokat, amelyek ugyanolyanok, mint az eloiáhosodott magyar falvak asszonyainak a bimzé sei es tökéletesen megegyeznek annak a néhány magyar eredetű dalmát falunak a hímzéseivel, amelyeknek lakói II. Endre 1217 ben odatelepült keresztes vitézeinek az utódai. A mindvégig élvezetes és az elis­merés minden külső jelével honorált felolvasás után Baja Benedek művészi szempontból ismertette a sárközi asz- szonyok gyönyörű munkáit, amelyek­ről az a véleménye, hogy az egyetlen még élő és faltámasztható népművé­szet, amely úgy is, mint exotikum és úgy is, mint nagyon becsületesen megcsinált művészi muoka, a vi'ág minden műériője és műbarátja előtt nagy értéket képvisel. Az a művészi kincs, amit a sárközi művészet em­lékei rejtegetnek, egyenesen arra hivatott, hogy abból rakjuk le az újra organizálódó ország művészetének alapjait. Elmondta ezután a fővárosban tar tott sárközi kiállítás sikerét, amely­nek a magyarázatát abban látja, hogy ez a népművészet egy emlékezés, amelynek a mély kutjaból merülnek fel az emlékek, azok a sokssázéves igazságok, amelyeknek volt idejük kiforrni és megnyugodni és épen azért teszik a befejezett szépnek a benyomását. Ha sikerül a sárközi asszonyokkal megértetni, hogy a régi divatot ismét felélesszék, ezzel óriási szolgálatot tesznek nemcsak a hasai gazdaságnak, hanem a kü.fóidi poli­tikai propagandának is. A magyarság nagy prop gativ ereje — úgymond B»ja Benedek — mindig imponált a nyugatnak, amely civilizációbaft gazdag volt, kultúrában azonban soha. A mi csodás, keletien pompázó gazdag fantáziánk révén a magyar művészek a nyugaton mindig nagy sikereket értek el. És ahogy az orosz m;p művészet diadalutját jelzi az a több millió menekült orosz, aki az egész világon szerte-szórva az orosz nép­művészet tervszerűen nagyra fejlesz: tett produktumaiból tartja fönn magát, Ugyanúgy elterjeszthetók az egész világon a mi ŐBmagyar származású népünk háziipari remekei is, ha ennek a művészetnek a feltámasztását és továbbfejIesztését megszervezzük. A lendületes előadás után Jankó főispán a gyakorlati élet embereinek a velemécyét kérte arra nézve, mi-, képen gondolják el a jövő teendőit, Dr. Orffy Imre azt ajánlotta, bogy az értekezlet azonnal alakuljon át közgyűléssé, amely kimondja a Sír- közi Népművészetet Védő Egyesület megalakulását és kívánta, hogy meg kell alakítani a helyi szerveket is, amelyek vezetése a sárköziek kézé ben legyen. A Sárközi Népművészetet Támo­gató Egyesület a következőképen alakult meg: I. Az Egyesületet támogató vár­megyei szervezet: Elnök: Jankó Ágoston főispán. Társelnökök: Száváid Oszkár al­ispán, dr. órffy Imre országgyűlési képviselő. Választmány: Dr. Hagymása/ Zol­tán vármegyei főjegyző, Szongott Edvin főszolgabíró, vitéz Vendel Ist­ván polgármester, dr. Leopold Kornéir Le cht Lajos, Schneider János, dr. Halmos Andor, Bodnár István, vitéz Tihanyi Szilárd, Legény Oaskár és Kovách Aladár. II. Az egyesület helyi szervezete : Székhelye: Decs. E nők: Arany Dénes decsi ref. lelkész. Társelnökök: Szilágyi Béla őesényi ref. lelkész, aki az ügyvezető teendő­ket is végzi. Babay Béla sárpilisi ref. lelkész. Mészöly Győző alsónyéki ref. lelkész és Febérvary Ferenc decsi rém. kath. plébános. A helyi szervezet elnöksége fel­hatalmaztatok hogy a legjobb be­látása szerint a helyi választmányt megalakítsa. Az alakulás után dr. őrffy Imre bejelentette a közgyűlésnek, hogy a kormányhatósági jóváhagyásra alkal­mas alapssabálymintákat mielőbb ren­delkezésre fogja bocsájtani. Majd dr. Leopold Kornél azt indítványozta, hogy az alakulás táviratilag üdvö­zölje Klebelsberg gróf vallás- és köz­oktatásügyi, Mayer János földmive- lésügyi es Herrmann Miksa keres­kedelemügyi minisztereket, akiknek jóindulata az ügynek nagy segítsé­gére lehet. Végül dr. ő ffy Imre taná­csára elhatározták, hogy a kormány

Next

/
Thumbnails
Contents