Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-01 / 1. szám
1928 január 1 TOLNAMEGYE! ÚJSÁG 9 t I FVFNTF FS SDODT A, 1-i1—m/I _/ V 1_/1M 1 Ly 1—Ol V/i \ 1 “F \L ! i Beköszöntő. Talán inkább nevezhetném beszámolónak, mert az uiév kezdetével az almait évről óhajtok beszámolni. Két szeresen fontosak és nagyjelentősé- «Üek az elmúlt év eseményei Levente ISgyesületüok életében, mert hiszen nekéa, úgyszólván járatlan utakat kellett taposnunk s igy minden akadály nagy volt előtttiok. Jövendőnk tizpróbája volt az elmúlt esztendő. Minden kezdet nehéz, de viszont, aki jól kezd, az már félig végzett. Mi szerénytelenség nélkül mondhatjuk, jól kezdtünk, bár tényleges működé sink alig pár hónapos. Dj végre sikerült a Szekszárdi Levente Egye* a®!etet is nagy hivatásának teljesítésére megszervezni. Az alap szilárdan óli s most már nyugodt következetességgel lehet tovább épiteni. A hideg közöny, sőt nem ritkán ellenséges indulat, mellyel tes>ültünknek elég alkalma volt pályafutása alatt találkozni, hova-tovabb teljesen el fog enyészni, sőt c’éltnda tos tevékenységünk következtében remélhetjük, hogy rokonszenvvó fog éltalakulni, mert minden tárgyilagos szemlélője tevékenységünknek kény leien lesz elismerni, hogy testületünk -buzgalommal teljesiti úgy az ifjúság nevelése, testi és lelki épülése, mint társadalmi téren misszióját. Minden intézmény létjogosultságának legfőbb mértéke az a pártolás, amelyben a társadalom részesíti s ezzel eljutottam beköszöntőm tulajdonképeni céljához, mikor az újév kezdetével a társadalom minden rétegét arra kérem, hogy nemeB és nagy feladatok megoldására hivatott Egyesületünk pártolására tagjaink sorabá belépni szíveskedjenek. Mi, kik tudjuk, mily nehéz körülményekkel kell megküzdenünk és mily siralmas nehézségek állják útját nálunk még az ilyen nemes és fontos intézmény fejlődésének is, azok nem fognak csodálkozni, hogy szükséges -aek véltem ezen kérésemet ezúton közölni, mert közelfekvő az a kérdés, vájjon területeink felölelték-e máraz -egész társadalmi anyagot? S erre a kérdésre egy szomorú nemmel felelhetek. Nem akarok ezennel arra kitérni, mi az a Levente-intézmény, mi célt -szolgál a miért érdemelné meg a párto lást, feleljenek erre azok a sorok, amelyeket Jankó Ágoston főispán ur ladó Tolnán egy Jó- ffopgalmu vendéiül tőzsdézéssel, joggal egy Itt eladó. Cím a kiadóhivatalban. 1199 a Tolnamegyei Újság múlt heti szá mában a körkérdésre adott válaszában oly Bzépen és tömören elmond. Aki a helyi viszonyokat és társadalmi számarányokat mérlegelni tudja, az el fogja ismerni, hogy tagszám tekintetében még közel sem tartunk ott, hol felhívásaink után remélhettük; Meggyőződésem szerint azonban vármegyénk számottevő társadalmát, értve ennek azon részét, amely hazafi ság és a testület s annak tevékenységének elismerése szempontjából szóba jöhet, a fentiek szerint számokban kimerítve nem látom s fel kell, hogy vessem magamtól azt a kérdést, hogy mely kilátások mutafckoz nak arn nézve, hogy a jövőben együtt láthassák mindazokat, akik odatartoznak ? Szerény véleményem szerint a legjobbak. Azoktól eltekintve, akik még a legnemesebb és leghizafiasabb I intézménnyel szemben is közönnyel | viseltetnek és kik természetüknél fogva sem szolgáltathatnak anyagot számításainkra, marad még tekintélyes száma azoknak, kik szívesen csatlakoznak táborunkhoz, kik érsik azt, hogy az ilyen természetű alakú lás, milyent a Levente-intézmény képvisel Hazánk újjáépítésének lajtorjáján, oly állomásnak tekintendő, melyre eljutni hazafias kötelessége minden magyarnak, kik belátják azt, hogy a szebb jövő elölyireosainak támasztékaiból nem hiányozhatnak! Kérve-kérem őket, jöjjenek, siessenek a mi támogatásunkra, mert hisz ezzel közelebb hozzák a mindnyájunk által annyira sóvárgott, már-már derengő „szebb jövőt I“ Ulrik József a Szekszárdi Levente EjjyestÜst elnöke. H gallyaforrdsi (euenfefóborban. német gyártmányú Oberursel-féle gyárilag magánjáró és szintén gyárilag reászerelve agy szalagfQrészes favágó készülék 3 éves, 8 HP erős, hozzá egy 2 éves uj cséplőszekrény, kötül gyűrűs teljes felszerelés, egy kocsira szerelt kukorica- morzsolo, uj, 100—120 rom. napi, tisztán zsákba folyik és egy könnyebb uj magánjáró favágókészülék és egy köleshántoló, jó, kedvező feltételek mellett eladó. — Érdeklődni lehet a tulajdonosnál: Bucher Józsefnél Tolnán, Petöfi-ut 1. szám alatt. 1192 A Bükk hegység hatalmas kiterjedésű rengetegében, gyönyörű tisztásán tábörzik a magyarság egy kicsi, előretolt osztaga — magyar ifjak leventecsapata Az öreg hegyek büszke, ezeréves viharokat látott ormai csodálkozva nézik a szokatlan sürgés forgást, csendzavaró élénkséget. Még a hullámzó erdő is elnémul, hogy jobban hallja a drága, ismerős hangokat, Túrán apró fiainak tábortűz mellől felharsanó lelkes nótázását. . * Száll az ének a csendes éjszakában a bilincsbe vert Kárpátok felé röppen. Az öreg, sötét Tátra válaszol rá és a rab hegyóriás sóhajában az el orzott magyar városok lelke szomor kodik, meggyötört véreink keserve zokog. A szomorú visszhang elnémítja a jókedvű dalnokokat, hallgatják mindnyájan az öreg hegyek sóhajos beszédét a régi jó időkről; mert volt itt valaha szebb élet is, mikór a Tu rulmadár csőrében Árpád honfoglaló kardjával büszkén szelte ezt a léget... Hirdetve minden népnek a magyarság félelmetes harci dicsőségét. A lassan elhamvadó tábortűznél panaszosra fordul a víg dal . . . Rákóczinak dicső kora, nem jő vissza többé soha . J. Az éjszaka végtelen nyugalma kiterjeszti szárnyait a lepihenő tábor fölött, nem hallatszik más, mint az alvók nehéz lélekzése s az erdő nekibátorodó vadjainak éles rikoltása. A csendes koncertbe néha- néha halk szavú mormogás, egyenletes lépések üteme vegyül, a sátrak körül tanyázó őrség virraszt az alvók álmai felett. Kétóránként kurta parancsszavak jelzik a pontos őrségváltást, mert e te kintetben nem ismer tréfát Reisler táborparancsnok ur. Éber is minden őrszem, kitáguló szemekkel, dobogó szívvel figyeli a forráshoz csörtető vaddisznók neszét. Újévi és alkalmi ajándékok ■agy Tilasztékbaa és •lesóa bssesrezhetök TÓTH JÁNOS érés és ékszerészaél, Szeksz4rd (L*raó) Minden gyanús dolgot azonnal jelentenek s legtöbbször éppen a konyhaszagra összecsődülő disznó- falka miatt ugratják ki oktatóikat jó meleg kipárnázott odújukból. — Az ilyen éjjeli incidenseknek másnap csak egy kiadós nátha az emléke.,. El is ült már teljesen az izgalom s fitymálva beszélnek a gyáva kocákról. Lassan világosodik a koromfekete éjszaka, a lopva közeledő hajnal, szikrázó arannyal szórja teli az égfelé törő fák lombjait s az éles sípszóra felriadt sátrak ébredő legény- kéit a napfényben úszó erdő pompája köszönti. Egy rövid félóra múlva már áll is a század, hogy- az éjszaka nyugodt renyheségét, lappangó ásítását kiűzze a svédgyakorlatok nyomán támadt üdítő vérkeringés. Ima után boldogan kanalazza mindenki a jó meleg reggelit. A táborbaszálláskor még sáp- padf kis arcocskák napról napra pufó kabbá gömbölyűinek. Utána kezdődik meg az igazi tábori élet, krumpli- hámzók, fahordók, segédszakácsok sürögnek forognak, egyik csoport játszik, a másik kiránduláshoz készülődik, vagy a szennyesét tisztítja. A kirándulók egész napi elemózsiát csomagolnak a hátizsákba, boldog derű mosolyog a nagy gyermekszemekben ; lesz mit mesélgetni az otthonmaradt pajtásoknak. A gyönyörű vidék lenyűgöző varázsa megpendíti a lélek rejtett húrjait s mint egy durván összetört remekmű csonka, drágaköve, minél ékesebb hirdetője a szétrombolt, fenséges panorámának, melyet Isten keze egynek s magyar nak teremtett. Dacos, kemény elszántsággal dobban össze a szív, az ajak átkot mormol a szentségtörő országrabló gonoszok fejére és ellenálhatat- lanul tör fel a dal... Nem veszhet el Magyarország sohasem.. *. A hámori völgy visszhangjában úgy hangzik mindez, mint egy diadalmas alleluja. így telik hasznosan az idő, megtanulja a kis levente bajtársi közösségben a leendő honpolgár mindé* kötelességét, a történelmi előadásokból fajának szerepét, rendithetetlea bátorságát, amint itt áll folyton vé- rezve ; de a vulkán kiömlő lávái és tüzes pernyéi között is mozdulatlanul kitartó pompeji őre volt annak a nyugatnak, ki csupa hálából, a hősök ivadékainak a lassú sorvasztó halált szánta elismerésül... Be keH idegződnie ennek a tudatnak mindé* magyar ifjú szivébe épen most, amikor világszerte uj tűzben gyullad föl a nacionalizmus és faji öntudat eszméje. Ezt kapják utravalónak az O. T. T. sok szép ajándéka mellé, hadd vigyék szét az egyesületek életébe, hogy bajtársak ne csüggedjetek, mert kezetekben van, ha kicsorbult is győz* hetetlenségünk talizmánja, a magyar kard, suhanására szétrebbennek az éjszaka sötét rémei, meglátja a ba- songó Tátra is még egyszer a honszerző Árpád Turul madarát és győz heteden szablyáját. Mert a szennyes özönvíz elönthet bennünketi pillanatnyilag az ősi halmokról, de a katasztrófából megmaradt nép kicsiny bárkája biztoskezi kormányosával ezer veszély közepette is elér a boldog révbe, honnan a vihar egykor kivetette. Ilyen gondolatok foglalkoztatnak mindenkit az utolsó tábortűznél, — Búcsúzunk a legjobb bajtárstól, a melegszívű emberbaráttól, Reisler parancsnoktól, aki mindent elkövetett, hogy felejthetetlenné tegye e rövid három hetet, még a bucsuzás pillanatában is kedves meglepetésről gondoskodott, mikor a pajtik kezébe egy egy finomművű zsebkést nyomott. Elvisszük emlékét és ércnél maradandóbban őrizzük meg szivünkbe*. Könnyes szemekkel intünk búcsút minden jóbarátnak, áldást kérve mindazokra, kik e honmentő intézmény felvirágzását minden erejükkel lehetővé tették. Meglelik ők is jutalmukat, mert elmondhatják életük utolsó percében: Uram, megtettem kötelességemet, mert nem pazaroltam el napjaidat, mint a bibliai halga szűz korsójának olaját, feleslegese*, hanem mindent megtettem, amit Hazámért tehettem, mindenkinek megfizettem, amivel tartozom. Marosits le*5. Személyautófuvarozást villái a Dohánynagyáruda, Szekszárd. Telefon 119 Telefon 119 1927. Pk. 699/4. 1927—59. vghr Árosrési hirdetmény. Dr. Bitter Károly bonyhádi ügyvéd által képviselt Märcz Fülöp bonyhádi lakos kérelmére és javára 600 pengő követelés és járulékai erejéig a bonyhádi kir. járásbíróság 1927. évi Pk. 215 számú végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedőtől lefoglalt 3214 pengő becsértékü ingóságokra a bonyhádi kir. járásbíróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. t. c, 20. §-a alapján fentirt, valamint zálogjogot szerzett más foglaltatók javára is a végrehajtást szenvedő lakásán, üzletében, Bony- hídon, Budai-utca 14. szám alaiä házban leendő megtartására határidőül 192t. évi január hó 10 napjának délutáni 3 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt bátorok és gépek s egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsáron alul is el fogom adui. Benyhád, 1927 december 24. Oirier Ákos, kir. bir. végrehajtó-
