Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-01 / 49. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG lí’ ..sfS Varrógép, kerékpár, RÁDIÓ éa villany-felszerelési vállalat. Nagy alkatrész-ratár és javitómttiely. aAUHPn nehMlkw aumiiibn imimim, Oaray-tér. Telefon SÍ. A utó-javitó műhely, kkumulátor töltés és javítás. Tminirirmiii2iiiirrrrrz\ hoüy s szövetkezeti szervezetben megtalálhassak a boldogulásunk legbizto sabb eszközeit, amelyek közt az első helyen áll az erős akarat. Ha külőn-kttlön csekély erőinket egyesítjük, nagyot tehetőnk vele. A legkisebb községben is nagy anyagi erő rejlik és ha azokat a filléreket, amelyeket a legszegényebb ember is megtakaríthatja, összevessük s az igy összegyűlt tőkét a produktiv munka Bsolgaiatába állítjuk, csodákat művelhetünk vele. Hisz a nemzet, mely az ország tslpraállitása kör U i mun* kában annyi áldozatkészséget és oly ssivés kitartást tanusnott, — most, amikor már hasafias munkánknak eredményeit látjuk és a magyar életre valóságnak világszerte szinte tttntető elismerésát/tapasztaljuk,— meg fogja találni a módját, hogy az öns'gáiy- zés leghatalmasabb eszközeinek: a hitelszövetkezeteknek a hathatós munkáját biztosítsa. Majd annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt a szervezkedést lelkesen és hathatósan támogatják úgy a vármegye, a község-k, vala mint as egész társadalom. A főieptn végUl felkérte dr. Schandl Karoiyt, hogy a szövetkezetek fe lendítésére vonatkozó eszmeit, terveit és tanácsait előadni kegyeskedjek. Schandl Káro'y az ő nyugodt előadói modorában hatalmas, l*/9 órás beszédet mondott, amely nemcsak mélyen- szántó gondolataival, de az eszme iránti lelkesedés tűsétől áthatva, igen nagy lelkesedést váltott ki a hallgatóságból. • Többek közt a következőket mondotta: Schandl Károly beszéde. Tolnavármegyébe azért jöttünk, hogy az ország 'alpraáihtását előmozdítsuk. Abban a meggyőződésben és hitben vagyunk, hogy az országot addig nem lehet talpraállítani, míg a mezőgazdaság talpra nincs állítva.. Ha a mai nehéz helyzeten változtatni akarunk, fontos, hogy ismeriQk azokat az okokat és körülményeket, amelyek a mezőgazdaságot ebbe a súlyos helyzetbe hozták. A világháború alatt minden állam, amely a háborúban résztvett, élelmezési nehézségekkel küzdött, az entente hatalmak ép úgy, mint a kisebb államok. A háború u'án megindult a többtermelés. Uj és uj területek vonattak eke alá, nem hagytak parlagon egy darabka területet sem és így következett be Európa gazdasági válsága. Európa piacáért folyik most a harc. Ebből a harcból csak Oroszország marad ki, amely a maga lakóinak sem tud eleget termelni. Szinte felmerül az a kérdés, hogy egy kisgazdának mi köze van ahhoz, hogy Amerikából hoznak búzát, gabonát és Argentinjából tengerit ? De rögtön más lesz a helyzet, amint észreveszi azt, hogy Európa piacáért folyik a harc. Mi azt hisszük, hogy mi vagyunk a legrosszabb helyzetben, pedig Németország mezőgazdasága sokkal súlyosabb helyzetben van és a német kisgazdatársadalom a leghevesebb harcot folytatja életéért, mert leg- I jelentékenyebb piacától Amerika megfősz- ! tóttá. Mi nem tartunk ‘még ott, hogy kétségbe kellene esnünk. A magyar mező- gazdaságnak a világversenyre kell sürgősen organizálódnia, mert ha nem, úgy a pusztulás jelei fognak nálunk is mutatkozni. A versenytermelési programúiból nekünk is ki kell vennünk részünket, de a többtermelés mellett a magyar főidnek és a magyar gazdának jobbat és olcsóbbat is kell termelnie. A szomszéd országokban is nagy változás van. Csehország a maga mezőgazdaságát igyekszik pártolni. Magas vámokkal biztosítani akarja, hogy a szomszéd területekről konkurrencia ne érje. — Ausztria mezőgazdamaaMBiaaMBatfnaóÍBian«iBBaiBiiatBiaMtatasiiMeitflaaataaiaiMf«iaifj] Tolnamegyei eled la É 3 3 a a a a a a rádió-szakvállalat Fábián Sándor, Szekszárd Telefon 139 Hitelbank-patota (korzó) Telefon 139 Rengeteg elismerőlevél bizonyítja, hogv elsőrendű árut szállit és szakszerű munkát végez. Kérjen árajánlatot. Akkumulátor raktár, töltés és javítás *n>si mraeiBUSMBnaMai rairacsnwmw >s>nwnrMguait8t'8i>»iiaiia nawMarainaiw lawira 'üiiainnt^l ságát annyira fejlesztene, hogy 10 év alatt a termését megduplázta és ma már exportálni is tud. — Mussolini erős akaraterejével Olaszországban is fellendítette a mezőgazdasági termelést, a karsztos vidékeket gyönyörű termőföldekké varázsolta és Mussolini évről- évre sok száz milliót fordít arra, hogy az olasz me<őgazdaság a termelésben előre tudjon menni, hogy maga tudja megtermelni mindazt, amire az országsak szüksége van. S mindenütt, ahol azelőtt a külföldről vitték be a szükségleteket, önellátásra törekednek. Ilyen körülmények között állítottuk fel mi is a versenytermelpsi programmot, de észrevettük, hogy hiányzik ehhez a legszükségesebb, a muníció, a pénz. A magyar gazdának nincs meg a muníciója, amivel ezt a harcot felvegye. A magyar gazdának olcsó forgótőkére van szüksége, hogy eredményeket tudjon elérni. — Ilyen állapotok voltak, amikor én átjöttem a frontra, a mezőgazdasági hitel frontjára, hogy a magyar földművelő gazda közön ségnek szemét kinyissam, hogy velük összefogva, összetartva, bizakodva mehessünk neki a harcnak. Amikor mi ezt a harcot fel akar- ju< venni, panaszokat hallunk. Hogyha nézzük a mai helyzetet, azt találjuk, hogy ez nagyon hasonlít a 80—90 es évekhez, amikor az amerikai verseny először támadta meg a magyar gabonatermelést. Egymásután árverezték el a kisgazdáknak házait és ekkor indult meg Amerik ba a kivándorlás. Amint Amerika hozta az olcsó gabonát, úgy mentek ki a munkásemberek Amerikába. De nem azért jöttem, hogy kétségbeejtsem Önöket; nem pesszimizmusai, de optimizmussal jöttem és bizom abban, hogy m> nem fogunk a 80—90 es évek katasztrófalis helyzeiébe jutni. Hogv a 80—90-es évek hehéz helyeiéből ki tudtunk vergődni, annak elősegítse Károlyi Sándor gróf volt, aki az országban körű járva, azt tanácsolta, hogy szövetkezzenek az emberek. Károlyi Sándor gróf útjában igen sok akadállyal és kishitűséggel találkozott, de ő ment előre és lelkes munkájának eredménye- lett, hogy B-idapesten, majd más városokban és községekben is megalakultak a szövetkezetek, amelyeknek vezetését önzetlen emberek vették kezükbe és ezzel megmentették a magyar portékát. — Amikor keresem a kibontakozó utat, ráakadok Károlyi Sándor gróf receptjére és az a hitem, hogyha az a recept akkor használt, úgy be fog most is válni. Igazi tiszta szövetkezeti elv alapjára kell helyezkedni, az iga i szolidiritas és összetartás érzetével az önsegé'y elvét vigyük be a szövetkezeti mozgalmakba. Vigyük eiőre szövetkezeteinket, erősítjük meg azokat üzletrésztőkével, akkor azok el tudják látni munícióval a magyar mezőgazdaságot az OkH segítségével. Nem azért jöttem Tolna váimégyébe, hogy innen pénzt vigyek el, ellenkezőleg, hozni akarok. Célunk, hogy a községekben szövetkezetekbe tömöritsük az embereket, hogy az üzletrésztőke megerősödjön és hogy ez által minél több és olcsóbb hitelt tudjunk adói. A községi hitelszövetkezetek érdekében akarunk dolgozni. Cél tehát az üzletrésztőke megerősítése és a szövetkezeti üzletrészek gyűjtése. Igaz, hogy ezt nagyon nehéz keresztül vinni. Igen sokan gondolkoznak igy, ha kölcsönt kapok, akkor jegyzek üzletrészt is. De ez a helyzet nem egészséges. Az ákalános pénztelenséget tekintve, valóban nagyon sok akadálya van az üzletrésztőke megerősítésének. De Károlyi Sándor grófnak még sokkal több akadállyal kellett megküzdenie. A hatóságok részéről mindenütt bizalmatlansággal fogadták akkor az eszmét, de ma a hatóságok is a szövetkezetekbe való tömörülésben látják a magyar falu, a magyar gazda megerősítését. így a hatóságok részéről mindenütt a leglelkesebb támogatással találkozunk. Nem szabad elfeledni, hogy ebben az országban 8—9 esztendővel ezelőtt kommunizmus volt és hogy a parázs még ott van a hamu alatt. Szövetkeznünk kell az ország jövőjének érdekében is. Amikor régen Károlyi Sándor gróf elé a Széchenyi Szövetség küldöttségét vezettem, ő azt mondta: »Fiatal I barátaim, csak egyet tanácsolok, hogy kitár- j tök legyetek és kitartással dolgozzatok 1« | Én megfogadtam az intelmét, kitartással dol- ozom és nem adom fel a reményt, hogy é ü/delmem eredményes is lesz. Ha 10 év múlva lapozgatni fogjuk ennek az értekezletnek jegyzőkönyvét, látni lógjuk azt, hogy 10 év alatt milyen szép eredményeket értünk el, akkor ezért a gondolatért és az eredmény reményében érdemes dolgozni. Kitartással dolgozzunk és ne csüg- gesszenek el a keidet nehézségei. Ma is vannak emberek, apostoli lelkületű vezetők, akikben a nép megbízik. Vegyék ezek kezükbe a szövetkezet vezetését, szerettessék meg velük a szövetkezés gondolatát Mindenekelőtt azt kelt a veze őknek szem előtt tart*niok, hogy csak olyat ígérjenek, amit be is tudnak váltani. Nagyon sokakat visszatart az üzletrész befizetések őt az, hogy a háború előtt befizetett 'üzletrésztőkéjük elveszett. De melyik takarékpénztár tudta azt megőrizni? Nem lettek-e semmivé a ládafiában őrzött 1000koronások is? Az üzletrésztőke elvesztéséért nem lehet a szövetkezeteket okozni, mert hiszen az ország elvesztése vonta maya utáo pénzünk elértéktelenedését. Az ország elvesze t, de újraépítjük. Már pedig az ország épitését nem leh<-t másként kezdeni, mint az apró falusi szövetkezetek felépítésével. Az üzletrésztőkére azért van szükség, hogy lehessen mire adni, mert az üzletrésztőke alapja a hitelnek. Sokan abban a hí ben vannak, hogy az állam agyontámogatja az Országos Központi Hitelszövetkezetet. Kijelentem Önöknek, hogy az állam csak a megindulásban segített, meit belátta azt a hatalmas erőt, amely a szövetkezésben rejt k, de ma már az OKH az állam részéről semminemű segélyt nem kap, egye- düljcak 8 millió P állami flzletrésztőkéje van. Neme ország 400 millió, Francaors ág 1 milliárd frankkal és kamatmentes betétekkel támogatja szövetkezeteit, Mussolini szintén sokatál- doz Az OKH kötelékébe tartozó szövetkezetek 800 000 aranykorona hadikölcsönt jegyeztek, amely pénztárukban van ma is és igy szinten elértéktelenedett, de ezért a magyar hazának szemrehányást nem teszünk Az áriamra mi nem támaszkodhatunk, mert az államnak is takarékoskodnia kell. Mi a polgárság terhén akarunk könnyíteni, ezt pedig csak úgy tehetjük. ha az államtól semmit nem követetünk. Bizton hiszem, hogy az OKH-nak módjában lesz, hogy a falusi szövetkezeteknek az üzletrésztőke megerősödésének arányában kölcsönt adhasson. Szeptember vége óta Pest vármegyétől kezdve 19 vármegyében voltam, ez a 20 ik és hátra van még 5 vármegye. Először oda mentünk, ahol kevesebb a megértés, mert hiszen Tolna vármegyében a szövetkezés gondolata egy kiváló fia, Széchenyi Sándor gróf révén, nem ismeretlen. És amerre csak jártunk, mindenütt szép eredményeket értünk el, a falusi szövetkezetek egymásután alakultak és üzletrésztőkéjük rohamosan emelkedett. Tolna vármegye 122 községre terjed, ebből 115 község már szövetkezetbe tömörült. Üzletrésztőkéjük béke időben 385.000 pengő volt, ez lecsúszott 262 pengőre. A folyó év első felének végén 809.000 pengő már az üzletrésztőke, tehát a békeideit megduplázta. De igyekezzünk még azt tovább emelni, hogy a hitelszükségleteket kielégíthessük. A takarékbetét 1,540.) 00 pengő volt békében, ez 3.000 pengőre csúszott le, most már újra 1,000 000 pe. gőn felüli. A békebeli 2“/s millió P hitelezéssel szemben most 41/« millió pengő kölcsönt adtak ki. A szövetkezetek Tolna vármegyétől sokat várnak, nem az OKH érdekében, hanem a hitel- szövetkezetek érdekében, hogy meg tudjuk vívni a harcot ígérem, hogy nem hagyom Önöket békében, míg teljesen be nem fejeződik a szervezkedés. Mi nem vagyunk ellenségei a többi pénzintézeteknek, ha azok is szolid alapon dolgoznak. Hisz az OKH életrehivásában is nagy része van a Pesti Hazai Első Takarék- pénztárnak, amelyhez ma is szoros barátság fűz bennünket. A magyar falut, a magyar földet nem tudja más megmenteni, mint a szövetkezés. A küzdelem komoly és meg kell állni mindenkinek a helyét. A magyar föld népét fel kell ébreszteni, mint ahogy Széchenyi gróf tette a harmincas és negyvenes években. 1928 december tv ' * r i n n ! 8 feteg otthon- V Ál VIA ÁT s vágyóknak: RMRERl ÄTŰZHELYET Építészeknek, iparosoknak: ípületwtsolúst. drátszeset nindenki- ■immAmiiI legolcsóbb ek egyéb VdlÄflriII árban ajánl Inser Viktor voskereskcdS »zekezárdon, a közkórház m* llett Én a «legnagyobb magyar» legkisebb tisztelője, Széchenyi hitével és Károlyi akaraterejével kérem Önöket, hogy álljanak mellém és segítsenek. Mi egyedül nem tehetünk semmit, a magyar erőknek kell összefogni és egy olyan mozgalmat teremteni,, amely meghozza az ország feltámadását. Forduljunk el azoktól, akik semmit nem tesznek és a kishitűséget keltik, mert az országot nem ezek támasztják fel, h nem azok, akik Széchenyi hitével és Károlyi akaraterejével megtesznek mindent, hogy a szövetkezés gondolatával a falu népe önmagát megmentse és ezzel az országot talpraállítsa. A nagyhatású előadásért Jankó Ágoston elnök mondott az értekezlet nevében meleg szavakkal köszönetét. Az alispán a szövetkezetekről. Ezután Száváid O zkár, Tolnavár megye alispánja emelkedett szólásra. Aggódó szívvel hívta fel a figyelmet arra a g zdasági háborúra, melyet a szomszédos államok viselnek ellenünk s rámutatott arra, bogy e nagy veszélyben boldogulásunkat csakis agy «‘rh^tjük el, ha testvéri kézzel összefogunk és egymás segítségére vagyunk. A közös munka eredményességét és a többtermeléB sikerét csakis szövetkezeti alapon lehet biztosítani. A szövetkezés nem egy osztálynak az Ugye, hanem az egész magyar társadalomé, mert a szövetkezés az ország gazdasági újjáépítésének egyik nélkülözhetetlen eszköze. Tolnavármegye 117 községéből ez idő szerint meg csak harmincnak van hitelező^ vetkezető, igy tehát dacára a szövetkezeti eszme utolsó években ész lelt örvendetes előrehaladásának, e tekintetben még igen sok a teendő. TolDaváTmegye közönsége neveben kijelenti, hogy a szövetkezeti mozgalmat mindenkor a legmesszebbmenő hivatalos támogatásban fogja részesíteni. Beszéde végén annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a szövetkezetekbe való tömörülés minden hazafioak erkölcsi kötelessége, mert a szövetkezeti eszme a több termelésnek, a takarékosságnak és igy az ország gazdasági fellendülésének egyedüli biztos alapja. Az alispán hossza és lelkes hangon előadott tartalmas bessédát az értekezlet közönsége nagy tetszéssel fogadta. A Tolnamegyei Gazdasági Egyesület és a földbirtokos osztály nevében Dőry Frigyes Tolnavármegyének kiváló gazdája, ki gazdaságának vezetésével és fáradhatatlan munkásságával igazi páldaadója a környékbeli gazdáknak, hogy miként kell dolgozni a boldogabb jövendő érdekében, örömmel üdvözölte Schandl Károlynak zászlóbontását és valóban üdvösnek és kívánatosnak tartja, hogy e vármegyének minden rangú lakója a szövetkezés eszméjében ősz- szefogjon, a szétforgácsolt erőket egyesítse és igy bátrabban és re- ményteljesebben nézhessen nemcsak a gazdatársadalmat, de az egész ország közgazdaságát fenyegető veszély elé és az önsegelyzésben való bizalommal vehesse fel a küzdelmet az ország talpraáliitá8ára.
