Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-24 / 48. szám
48. szám. Egyes szám ára 30 fillér. X. évfolyam. Stekazárd, 1928 november 24 TOLNAMEGYEÍ ÚJSÁG OBESZTCNT politikai és társadalmi hetilap. iarkesztiséfl és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbuok épületében. Teleionszin 85 és 102. — Egyes szia ára: 30 fillér. Befizetési di| félévre 4 pengő (50.000 koréval egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS A lop megjelenik Blades szombatos. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez k&ldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő, A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám-, eljegy .isi, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. B megszelídült Románia.. Hs a külföld hű tükrét akarja látói s romániai állapotoknak, akkor kísérje figyelemmel azt, hogy a Mánia* kormány hány Bratiáou rendelkezést helyez hatályon kívül s mennyi azoknak a megszüntetett, fe'oszlatott és visszarendelt intézményeknek a száma, amelyeket a Bratiana kormány hi- Tott életre csak azért, hogy az erdélyi románság életét és a romániai nemzeti kisebbségek életét elkeserítse, sőt elviselhetetlenné tegye. A Mania kormány megszüntette a «enzurát. Tehát a Bratianu-kormány a beke tizedik esztendejében cenzúrát tartott fenn, amellyel elfojtotta aa igazság szavát, a magán- és közvagyonra szabadította rá a liberális rendszer minden kalandorát. A Manju-kormány megszüntette a saigarancia prefekiuráRat. Tehát a Biaüanu-kormány, vármegyénként rondórprtfektusokat tartott, akik arra voltak jók, hogy az ártatlanokat rendőrkézbe adják, börtönbe horcol- ják s a közéletre ártalmas hivatalnokok garázdálkodását védelmezzék. A Mania-kormány visszarendelte a pénzintézetek élére kinevezett kormánybiztosokat. A Bratiana kormány agy képzelte el a közgazdasági életet, hogy minden magyar vállalat élére egy-egy kormánybiztost küldött ki, akik, mist a római kolóniák prokonzulai, kifosztották a kezük közé került embereket. A Bratiana-kormány alatt ostrom- állapot volt Romániában. A hadi- állapotot a regát és Erdély közötti ellentét szülte s most Maniaoak kellett az ostromállapotot is megszüntetnie. A Mánia-kormány visszarendelt 4000 olyan rendért, aki a liberális rendszer arai házánál teljesítettek szolgai teendőket, hogy a lopások és pans másások rendőri felügyelet mellett folyhassanak. A Mania kormány hivatalba lépése első napján kösel 200 hivatalos autót állított le, mert a Bratiana kormány a hivatalos aatók százaival terhelte meg az -államháztartást csak azért, hogy a magasrangu hivatalnokok az állami autókkal privát üzleteiket lebonyolíthassák. A Mánia kormány körrendeletét adott ki az összes bíróságokhoz, a melyben elrendeli, hogy a bíróságoknak lészrehajiatlanul kell ítélkezniük. Tehát a Bratiana-kormány alatt az igazságszo'gáltatás csak azoknak kedvezett, akik a liberális aralomhoz tartoztak. Besszarábiában kiáltványokat ragasztottak ki a házak falára, amely kiáltvány igy végződik: „Az elmúlt liberális rablóuralom miatt Besszará biában 3 milliónyi lakosság éhezik.“ Tehát egy országrész éhezett a Bratiana aralom álatt, mert az élelmiszert a hivatalnokok ellopták. így folytathatnék végelálhatatlanul, ami azt jelenti, hogy Romániában valóban rotbadóban volt minden, az atol só községi adminisztrációtól 6*1 a legmagasabb kormányzatig. — Hogy igy volt, ezt ország világ előtt bizonyítják azok a rendelsezések, amelyeket a Mania kormány nap nap ntán kiad. Hogy hogyan lesz majd a jövőben, arra vonatkozólag mi n* m merünk jóslatokba hocsajtkozni, csak azt az egyet hisszük, hogy az eidétyi mngyr iakoláhbm nevelkedett er délyi román miniszter arak, élükön Mánia Qyalával, tudják azt, hogy E dély mindig a nyogoti civilizációhoz tartózó t s a regáti balkáni er- kö csők 10 év alatt fertőbe sülyeszt hettek egy államot, de Erdély a ma gyár aralom alatt a vallási és faji türei messég vára volt, ahova egész Earópa tisztelettel tekintett s ennek | a tiszte’etnek határa a Kárpátokig I terjedt, de a Kárpátoknál be is végI ződött. A tolnai holt DnnaáO szabályozásáról. Dr. Klein Antal a tolnai kerület agilis országgyűlési képviselője a vizi beruházásokról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál folyó hó 15 ón felszó lalt és nagyszabású beszédében többek közt a kővetkezőket mondotta : Az összes eddigi szónokok a ja- vas'atot közgazdasági szempontok alapján bírálták. — Ép & javaslatot olyan szempontból is kívánom bírálni, amely szempont engem spéciéi érint és pedig közegészségügyi szempontból. Úgy érzem, hogy mint törvény hozó, ha elsősorban egy javaslatot országos szempontból birálok is, de másrészt nemcsak jogom, hanem kötelességem is, hogy azok érdekei és pedig jogos érdekei szempontjából is bíráljam, akik eDgem ez 6 kepvise telükkel megbízva ideküldtek. És ép ezért szükségesnek tartom ide hosni és fölhívni a földmivelésügyi miniszter ur figyelmét egy szerencsétlen állapo'ra és pedig a tolnai holt Danaág állapotára. Ssükségesnek tartom ezt azért, hogy a gyors segitség szükségességéről meggyőzzem a t Miniszter urat. Hálás kössönettel yeszem, bogy a miniszter ar fölvette nagy programm jába a tolnai bolt Duoaág rendezését és e címen 3.000,000 pengőt állított be. De ugyanakkor aggályaimnak kell kifejezést adnom, mert nem Iá tom a programmból, hogy e rendezés mikor kerül kivitelre. Ha pedig van fontos, van égetően sürgős kérdés, agy es azt Appeiiálok a Miniszter ar lelkiisme- retére és tetemre hívok! Rém sze mélyében, hanem, mint aa állam kép viselőjében! Évszázadokon keresztül hömpöly- gött a Dana Tolna falai alatt. Tolna élete, társadalmi, gazdasági bérén dezkedése a Danával volt szoros ősz- szefüggésben. A Danából, Danától és Dnnával élt ott mindenki. Halászok, hajósok, dereglyések, hajéácsok. iparosok és kereskedők, mindegyiknek az exiztenciáját a Duna biztosította. És a 60 as években megtör tóét a lebétetlennek hitt doog: elvitték a Dunát; elvezették a Dunát a bogyiszlói átvágással s ma 12 km.-re van Tolnától az élő Duna s a régebben To'na alatt elhúzódott élő Dana mocsárrá, bűzös, egészségtelen, fertőző mocsárrá változott s ennek a holt Danaápnak a vize be- fertősi az egesz 10.000 lakosa községet. Napirenden vannak ott a mocsaras vónólázak, tifaszos megbetegedések. Lehetetlen, hogy az állam elvegye polgáraitól az eletet és halált küldje a nyakára. Pedig itt ez az eset. Ennek a ho t Dnuaágnak vize a nyári hónapokban egeszen zöld Bzinü és bűzös. Tetézi ezt a bűzt a földművelésügyi miniszteriam tornai Belyemfonodájából beömlő elhasznált víz és végül még azon kö rülmény is, hogy a f»ddi holt Dnnaág posványos vizét egy caőzsiiipen át a tolnai Dnnaágba eresztik be. Hogy ez állapot mennyire tarih*tatlan, mennyire nem tűrhető tovább, ast bizonyítom magával a törvénnyel és pedig az 1908. évi XL1X. t.-c. indokolása a közép Duuara vonatkozó I fejezet B. részében a tolnai Danaágról külön a következőkép emlékezik meg: „Az általános dana szabályozási munkák a tolnai Dnnaág felső torkának elzárását vonták maguk után. Es által a 31 25 km. hossza tolnai Danaág felső része a Sió betorkolásáig megszűnt élővíz lenni, poshadt, mocsaras jelleget öltött. Az all«pótot rosszabbitoita végül még az íb, is, hogy a S ó durvább hordaléka a Sió torkolatánál a holt Danában lerakódott s a viz időszakos felfrissülésének alulról is útját állta. To’na városnak a helyset gyökeres javítására irányuló ismételt kérelmére több terv készült a Dnnaág élővízzel való ellátására és a posta dó via szülte állapot elhárítására, amelyek kösüi azonban — a rendezéssel járó nagyobb költség s a fedését hiánya miatt — egyik sem lett foganatosítva ; a város helyiete továbbra is mai állapotában meg nem hagyható.“ T. Hás 1 Sióról szóra ezt mondja az 1908. évi vizi beruházási törvény. Mó yen tisztelt M niszter ur 1 Nagynevű elődje már 1908 ban megállapította, hogy Tolna község helyzetén BÜrgősen kell változtatói. Nagynevű elődje eat a teihes örökséget hátrahagyta, ezt tehát el kell intézni. Tudomásom szerint s miként az előbb fölolvasott törvény indokolásból is megállapítható, több terv fék- szik erre vonatkozóan a földművelésügyi minisztériumban. Nem vagyok szakember s igy nem vindikálom magBmnak ast, hogy meg tudjam állapítani, hogy melyik a jobb éa melyik a keresatül vihető. Lrhetet- lent nem is kérek. Ssámolni kell a pénzügyi helyzettel. Csak azt kérem, hogy „bis dat, qui oito dat.“ Két érdek van itt előttünk: az első a közegészségügyi érdek, a másik köz- gazdasági érdek. Ha lehet a megoldás akként, hogy mind a két érdek egysserre kielégítést nyer, annál jobb. Ha es nem volna lehetséges, agy mindenek előtt a kösegésiBégi érdeket kell kielégíteni. Értesülésem ssermt a két legfontosabb terv a következő volna. Az első, hogy Domborinál a holt Danaág felső torkolatánál egy szekrény zsilip volna elhelyezendő és a holt Dnnaág kikotrásával hajózhatóvá tétetnek a holt Danaág. Ez volna a radikális megoldás. A másik megoldás p*d g lenne, hogy Domborinál cső-zsilip alkalmaztatnék, amely arra volna hivatva, hogy a holt Danaág vizét állandóan fölfrissi'se és igy a közegészségügyre veszedelmes jellegét megszüntetné. SzoTOtan összefügg e kérdéssel éB ennek rendezésével a Sió hajózhatóvá tétele, ami a Balatont vizi U'tal köti össze a Köz-'p-Danával. Roppant nagy fontosságú közgazd-sagi kérdés, amely ssámos nagy, jobb sortra érdemes siómenti községnek jelentene jobb jövőt. Ugyancsak a tolnai holt Dunáig rendesésevel kapcsolatosan vagyok bátor fölhívni az igen tisztelt Miniszter nr figyelmét arra is, hogy ebbe a Danaagba egy téli kikötő létesítése emmenter országos érdek, aminthogy es fekvésénél fogva arra kiválóan alkalmas is. Jelen törvényjavaslat indokolása állapítja meg, hogy a Budapest alatti Daoaszakasson a danapentelei téli menbély az egyedüli, hová hirtelen jégzajláskor a tajók bemenekülhetnek s igy téli kikötők létesítése felette fontos. — E kérdés is, t. i. téli kikötő létezi te, a holt Danaág rendesésével kapcsolatban volna megoldható. Ezekben voltam bátor rámatatni e kérdés kösegészségügyi és közgaz- oasági fontosságára a bizton hiszem, hogy a Miniszter ar lelkiismeretére apellálva, érzi, hogy itt kötelesség cselekedni és a mait mulasztásait pótolni. A Miniszter urnák módjában is van ezt megtenni, jelen törvényjavaslat 2. § erre lehetőséget nynjt, hogy 8ÜrQŐ8 munkák más előirányzott, de kevdBbbó sürgős munkák költségeinek terhére lesznek elvégezhetők I Dr. Klein Antal felszólalására Mayer János miniszter a következő választ adta: „Teljesen méltányolja és átérsi Tolna n* héz helyzetét, ami a bogyiszlói átvágással kapcsolatosan Tolna községet és annak lakóit érte. Ez azon- { ban fontos közérdek parancsolta szük- I ség volt, mert a Duna ottani szakaS
