Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-02-04 / 6. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 február 4. i m ^Széel Valóban művészi és modern fényképeket HÖGER főherceg! udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi utca 28. szám (Molnár- féle házban). pai birtokaik nagy részét, a szerb katonák tisztjeik vezetése mellett magák építették fel a meghódított te rttleteken az nj kaszárnyákat és köz épületeket. A világháború folyamán nemcsak a szerb katonák, hanem a polgári személyek is kemény ellenfélnek bizonyulták. Ez tette lehetóvé a kis nemzet gyors emelkedését. Ha mi ismét fel akarunk támadni, a vállvetett munkához, összefogáshoz kell szoknunk. íme, erre most jé alkalom kínálkozik, melyben kiváló rászt vehet a közigazgatás, a tanítóság, a papság, a tóke érdekeltségei s az egyesek. Hiszem, hogy mindenki megérti mit jelent a vitézi ezékház s Tolnavármegye minden fia áldozatos készséggel siet a vitézek segítségére. ' Dr. Gauser Rezső. 1 Nemzeti Rossnth Zarűmfoklat Is annak tolnavtrmegyel résztvevői. Ismeretes dolog, hogy nemzetünk idngieiktt apostolának Kossuth Lajos zak — Budapest közönsége után — Amerika magyarsága is szobrot Aliit. A szobor leleplezés nagyszabású ünnepségek közepette folyó évi március hó 15 én fog végbemenni New York városának egyik legszebb terén. Az ünnepségen résitvesznek az amerikai magyarság ezrein kívül az Amerikai Xgyesült Államok hatóságainak és egyleteinek hivatalos képviselői, a diplomáciai testületek, valamint a ma gyár országgyűlés, a vármegyék és városok s társadalmi egyesületek kiküldöttei. A Magyar-Amerikai Társaság kezdeményezésére gróf Apponji Albert Ha rádiót akar venni, Ha rádiót akar csináltatni, Ha meglévő rádiója rossz és azt javíttatni, vagy csináltatni akarja, Ha rádió-, vagy autóakkamulátorja rossz, nem tartja az áramot, csakis az alábbi szakvállalatot keresse fel: FÁBIÁN SÁNDOR rádió- és villamossági szakiixlete, Szekszárdim (an“ff£*fJk) Telefons 139 elnöklete a'att megalakult a Magyar Nemzeti Kossuth Ztrándokbizottság, melynek célja az, hogy a magyarság nagy szabadsághőse emlékművének leleplezése alkalmával hatalmas nemzeti zarándoklatot szervezzen, hogy ezáltal a magyar nemzet történeti szerepének jelentősége kint a szabadság klasszikus földjén, a világ legnagyobb városában minél teljesebb kifejezésre jusson. A zarándokbizottság eme magasztos cél elérésére országos akciót iodüott, arra törekedve, hogy a zarándoklatban az egész nemzet és annak minden rétege képviselve legyen, hogy a világ kultarközösségének színe előtt a legnagyszerűbb bü sőségek között rójja le hazánk múlhatatlan hálájának hódolatát a nemzet ha hatatlan fia: Kossmh Lajos világtörténelmi alakja iránt. A zarándoklat gróf Apponyi Albert vezetésével folyó évi március hó 5 én fog Budapestről elindulni a Keleti pályaudvarról a reggel 7 órakor induló párisi gyorsvonattal. Cherbourg- ban szállnak hajóra és pedig a március 7 én dó után induló hatalmas Olympic gőzösre me'y hatnapos tengeri ut után ér N«-w Yorkba március hó 13-án. Az ünnepségek lezajlása után egyes csoportokban az Amerikai Egyesült Államok legnevezetesebb városainak és látnivalóinak megtekintésére turautra indu’nak. Ennek főbb állomásai a következők: Washington a szövetségi főváros, Pittsburgh Amerika leghatalmasabb gyárvárosa, Cleveland az amerikai magyarság góc pontja, Buff lo és a Niagara-vizesése. Visszatérés New Yorkba március hó 28 án — Haromnapi itt tartózkodás után hazatérés a március hó 31-én éjfélkor induló óriási „Majestic" ex- pressgőzössel, mely jelenleg a világ legnagyobb hajója. Kikötés Cher- bourgban április hó 6 án reggel, in- j Ben indulás különvonattal Parisba s onnan haza Magyarországba. Buda pestre a teljes ut résztvevői április 8 án érkeznek. Mint értesü'Unk a nemzeti zarándoklatban Tolnavármegyéból is többen részt szándékoznák venni. A vármegye törvényhatóságát a szobor leleplezésénél gróf Apponyi R-zső földbirtokos vezetésével küldöttség fogja képviselői, melyben résztvesznek dr. Erdélyi Alsdar országgyűlési képviselő, Szabó Lajos m kir. gazdasági főtanácsos, Gondos Mihály birtokos, Totzer Lajos malomtuiajdonos és Martin József földbirtokos. Az Eggeilllt Szekszttrd—Tolnimeggel Nőegylet ttnceittlge. Amit művészet, jóizlés, ügyesség és keddyesség produkálni tud, azt az egyesült nőegylet elnöksége sikeres rendezéssel mind bemutatta a február 1—i műsoros táncestélyén. A komoly művészetet keresők epen úgy megtalálták a lelki kielégülést, mint a könnyed szórakozást óh'itók. A műsor első számában dr. őrffy Lajosnó minden lágyságot és zenei szépségét órvónyesiiő tökéletes zongorajátékával aratott sok meleg tapsot, a 2. és 4. számban pedig dr. Schmidt Géza bátaszéki orvos elismert szép hegedű- játékával ragadta magával a nagy számú publikumot. Különösen tetszett a közönségnek Hubay csárdajelenete s a közismert Schubert szerenád. A heg« dümúvészt minden szám után viharos tapssal ünnepelték, amelyekből azonban méltó rész illeti Polgár Margitot is precíz zongorakiséretéért. A 3. számot vitéz M kray Ferencné énekszámai töltötték ki. A két első francia dal azonban, bármilyen művészi énektudissal és finomsággal adta is elő azokat vitéz Makrsyné, Frakk Szmoking, télikabát és egyéb divatöltönyök prima angol kelméből mérsékelt áron készülnek. Sápszky Andor férfiszabó Szekszárdon. Hozott anyagok feldolgozását is vállalom i ■ I Ion. I «J nem keltettek melyebb hátast. Annál melegebb ünnepeltetésben volt azoa- ban részé magyar dalai és áriái előadásával, melyek a művésznő hatalmas hanganyagát és finom előadé- képességét is előnyösebben érvényesítették. Szautner Oltó pénzügyig»«, gatóhelyettes precíz zongorakis,érete nagyban előmozdította az előadás tökéletességét. Rövid szünet után a tánc szászok következtek, melyekben Szekszárd szépei fagyogtatták tudással párosult ügyességüket. Elsőnek Stockinger Mária mutatott be egy diszkrét magántáncot Chopin zenéjére. Graciöz, könnyed és biztoo tánca annyira elbűvölte a közönséget, hogy a bájos kis táncosnőnek meg keile t ismételnie a nehéz, de rendkívül kecsesen és plasztikusan lejtett táncot. Ezután egy menüett következett, melyet 8 szekszárdi urilány mutatott be fehér parókás, bied írmaj-rkorra emlékeztető udvari öltözetben. E régi tánc egy letűnt kornak pazar kényeskedését, ssentimentalizmusát, de egy- ßzersmint túlzott szeparatizmusát mutatta be, amelyektől a jelenkor divatja és felfogása élesen különbözik. A táncot D c nty Sári, GaBkó Marta, Gocklt-r Maria, Hayt Margit, Major Margit, Scblegl Mária, Spányi Edit és Waljacher Magda mutatták be korszerű bájossággal. Szinte megelevenedett a színpad és nézőtér, amikor Janosits Erzsébet és Stockinger Mária a pillangótáncot járták. Jelmezük és könnyed mozdulataik láttára szinte a nyári napfényben képzelte magát a nézőközönség, | ahol sziutén röpködnek lepkék, habár I k-vesebb bajjal és nem oly keosezidejét pontosan meghatározta. Hogy a görögök annak idején mily nagy jelentőséget tulajdonítottak eme fel fedezésnek, matatja au, hogy ezen eseményt a középületek oromzatán alranybetűkkel örökítet-ék meg. (Innen ered az u. n. iirányszám elnevezés.) Az időt a régi görögök — éppúgy, mint a rómaiak —> főtisetviselőik hivatalba lépésétől számították és az éveket rendesen az ő nevükről ne vezték el. Nem csoda, ha az apró államokban élő görögök az időszámítás körül hova-tovabb nem ismerték ki magukat, A közös nyelvvel éa kultúrával bíró Hellászban gondoskodni kellett tehát valamely egyöntetű korszámításról {éra). Legalkal masabbnak látszott e c^lra az olimpiai játékok szerint való számítás. Minden ötödik évben rendezték meg ezeket a vallásos ünnepségekkel kap csolatos atlétikai versenyekét, melyeken az egész Görögország népe kép viselve volt. A görögöknél tehát a korszámítás alapjaul az u. n. olim- piász szolgált, mely 4 holdévból állott. Az első olimpiász* időpontját Kr. e. 776 ra teszik. A holdozatokat egyes istenségek és vallási szertar táBok után nevezték el és 3 részre, az úgynevezett dekász-okra (tizedekre) osztották. A rómaiak esztendeje eleinte 304 napból és 10 hónapból állott. Mint hogy ez az év az időjárás változásaival sehogysem volt összeegyeztet- 1 hető, Numa Pompilius átvette a I görög kalendáriumot és behozta a 12 hónapból álló évet. Mivel a görög naptar 354 napból állt 8 a páros számokat szerencsétlennek tartották, még egy napot hozzácsaptak s így lett a római esztendő 355 napos De ez az év is jóval rövidsbb volt a kelleténél. Csakhamar érezhetővé vált a hátrány, amelyet a csillagászati (tropikus) év figyelmen kívül hagyása idézett elő. A tavasz előbb-utóbb a nyári, az ózz p dig a téli hónapokra esett s az időszámítás terén a leg teljesebb zürsavar állt elő. Végül is a rómaiak törvényhozás ú ján akartak a bajokon segíteni. A holdóveket úgy iparkodtak a napévekkel összhangba hozni, hogy minden második eszteodőben egy póthóaapot illesz- I tettek be. Ezt a póthónapot merce- I donius nak hívták és különös módon februárius 23 ika és 24-ike közé iktatták be. (E >nek a furcsa eljárásnak az oka az Ősi rómaiak erős küs- társasági érzelmeiben keresendő; 1.1. február 24 én ülték meg a királyok elüzetésének emlékünnepét s valószínűleg ezzel is e napnak a jelentőségét óhajtották kidoinborit&ni.} A póthónap tartamának megállapítását Rómában később a főpapokra (pontificßs) bízták. Az akkori idők tudósai u. i. a papok voltak éa a szökőhónapok hosszának kiszámításához nem csekély tudományos készültség volt szükséges. A papok azonban rútul visszaéltek hatalmukkal és valóságos vásárt űztek a mer cedoniua szál. Hosszúra nyújtották, [ rövidre szabták, aszerint, amint I azt érdekeik megkívánták. A papok VÁSÁROLJON SZŐNYEGET Átnig meg nem tekintette — vételkényszer nélkül — óriási készletünket hazai és külföldi gyártmányokban, amelyeket legmegbízhatóbb minőségben egyedülálló meglepő olcső Árakon szerethet be Plrnltzer József ós Fial áruházában, SzeksrtrSon
