Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-11-17 / 47. szám

;t tolnamegyei újság 1928 november 17. Varrógép, kerékpár, RÁDIÓ és willany-felsaeereléei vállalata Nagy alkatrész-ratár és javitóműhcly. g» M M nm ■“ n mehaniku* 9 U Wl In Ea RÍ Sukuird, Garay-tér. Telefon 51. A utó-javitó műhely, kkumulátor töltés és javítás. Seiner Lfpít mmízi SzeKszdrdon • Ajánlj, válogatott gyártmányú női és url divatcikkekkel úgymint női és férfi ruhakeltnékbel, divatbársony- és flanelokkal, továbbá megbízható vászonárakkal, kötött kabátok-, mellények- ás pulóverekkel, valamint divatos gyapjuharisnyákkal dúsan felszerelt raktárát Garantáltan elsőrendű cipőkben, hócipők­ben és sárcipökben igen olcsó árak mellett nagy választék. Seiner és Klinger-fele finom női kabá­tok, részletre is — előnyős árban kaphatók • □ ANGOL g □ úri divatszöveteim az őszi és § □ téli idéDyre megérkeztek, ame □ Ej lyekből szolid árakkal készítek D □ zakó-és alkalmi öltönyöket, □ □ felöltöket és téli kabátokat. □ □ SäPSZKy HI1D0R a “ FÉRFISZABÓ □ “ SZEKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. 0 p Hozott anyagok feldolgozásit is vállalom. 2 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ A tlecsl községháza felavatása ás űrffy Imre beszámolója. Külsőségeiben egyszerű, de mégis méltóságteljesen impozáns ünnepet ült vasárnap Decsnek, a Sárköz oen iramának lakossága, az újonnan épí­tett palotaszerü községházának fel­avatása alkalmából. Az ttonepélyen nemcsak a szomszédos községek kül­döttségei örvendtek együtt a méltán nagyra hivatott sárközi néppel és annak érdemes vezetőivel, de meg­jelenésükkel megtisztelték Sárköz fő városát Jankó Ágoston főispán, Szá­váid Oszkár alispán, dr. órffy Imre, a kerület orszigyülési képviselője, akii dr. Dénes Ákos és Eródy-Har- rach Tihamér képviselőtársai is le- kisértek kerületébe, hogy beszámoló beszédén — mert hisz dr. örffy ez alkalommal beszámolót is tartott — tanúságot tegyenek követük parla­menti munkásságáról. A vendégek jóval kilenc óra előtt érkeztek Decsre, ahol meglepetéssel szemlélték az ün népi díszbe öltözött, felvirágozott gyönyörű községháza izléseB homlok­zatát, majd végigjárták a helyisége­ket is, meggyőződvén, hogy a ter­vező Náhm József s az építést eszközlő Pirgi Ferenc tolnai építőmesterek valóban nagyon sikerült munkát vé­geztek, mert az épület beosztása min­den tekintetben praktikus és a ki­vitel valóban elsőrendű. A díszközgyűlés. Kilenc órára a közönség összegyűlt a hatalmas közgyűlési teremben, a melynek főasztalánál helyet foglaltak az előbb már említett előkelőségek, továbbá Szongott Edvin főszolgabíró, dr. Szmolenszky József tb. vm. fő­ügyész, Dani János bíró és Balogh József főjegyző. A képviselőtestületi tagok közt helyezkedtek el őcsény, Sárpilis, Alsónána, Alsónyék, Bála, Várdomb és Bátaszék elöljáróságá­nak küldöttségei. Pontban 9 érakor felcsendültek a teremben a Magyar Hiszekegy akkordjai és a nemzeti hitvallás elhangzása után Dani János biró megnyitotta a diszközgyülést, meleg hangon üdvözölvén a meg­jelent notabilitásokat és a szomszé­dos községek vendégeit. Az építés története. Balogh József főjegyző ismertette ezután a községháza építésének tör­ténetét. A főjegyző előadásából meg­tudtuk, hogy Decs községe minden támogatás, illetve segélyezés nélkül) csupán a saját erejére és teherviselő képességére számítva tervezte és épí­tette meg ezt az ottani viszonyok közötf monumentálisnak nevezhető ízléses palotát, amelyre a Bátaszék- Sárközi Takarékpénztár 8*7 százalé­kos kamat mellett 100.000 pengő kölcsönt adott. Ezt a kölcsönt a község 4—5 év alatt vissza fogja tudói fizetni anélkül, hogy az ötven százalékos pótadót emelni kellene. Köszönetét mondott Szongott Edvin főszolgabírónak, aki az uj község­háza létesítésére irányuló mozgalmat mindenben támogatta és elismerés­sel adózott Nahm József és Pirgi József építőmestereknek, a község­háza tervezőjének, illetve megépítő- jének ízléses munkájukért. Az avató beszéd. Az ismertetés után, amely ékesen szóló bizonysága Decs község lakos­sága acélos akaratának, dr. órffy Imre állott szólásra és elmondotta hatásos avató beszédét. Tíz esztendő óta — úgymond a képviselő — egyebet' se hall az em­ber az országban, mint azt, hogy az ezer esztendő óta kulturátlanságban teapedő magyar faluból semmit sem lehet csinálni. Akik ezt állítják, jöj­jenek Decsre és győződjenek meg róla, mire képes a falu a saját ere­jéből, anélkül, hogy az államtól, vagy a megyétől támogatást kért volna. Amikór ilyen főúri községházat épít a saját erejéből ez a szinmagyar község, — amely századokon keresz­tül nagyon keveset érezte a hatalom szerető kezének a simogatását, mert lelkében kiirthatatlanul égett a füg­getlenségszeretet érzése — ez olyan esemény, amelynek a tanulságait le kell vonunk. Az egyik tanulság az, hogy akkor, amikor a szörnyű adók dacára is alig jut valami közérdekű létesítmé­nyekre: a falunak nem szabad min­dent felülről várnia. Á másik tanul­ság pedig, hogy ennek a fényes pa­lotának, amelyre büszke lehetne akár­hány város is, nem szabad a hibák hajlékának lenni. Nem szabad meg történni, hogy a szegény ember fél­jen ide bejönni, mert hisz ennek az épületnek ép úgy minden bajbaju­tott ember mentsvárának kell lennie, mint ahogy a költségeket is szegény és gazdag együtt viselik. Ennek a háznak a kapuját minden vezető embernek azzal az elhatározott szán dékkal kell átlépni, hogy ott sok­sok szegény ember dolgát azzal a meleg szeretettel fogja intézni, amely Decs község vezetőségét a múltban is jellemezte. Ebben a hitben és re­ményben kivánta az Isten segítségét az uj épületben meginduló munká­hoz. A nagy figyelemmel hallgatott és a tetszészajtól többször félbesza­kított beszéd után Jankó Ágoston főispán azt állapította meg, hegy az uj köz­ségházat létesített Decs község nem­csak tud, de akar is a közügyért áldozni. Bizonyítéka ez a díszes köz­ségháza annak is, hogy Decs község polgárságában megvan a fejlődésre vonatkozó hazafias önérzet és büsz­keség, amellyel minden ilyen mun­kának az élén halad. Kívánja, hogy a lakosság a benne rejlő kiváló tu- lajdoaságokat továbbra is lelkesen juttassa érvényre minden olyan köz­érdekű munkánál, amely akár a kul­turális, akár a gazdasági haladás céljait szolgálja. A főispán szeretet­teljes szavai után Szóvald Oszkár alispán üdvözölte a községet, kijelentvén, hogy Decs ezen a napon élete jelen­tős uj állomásához ért. Saját erejéből épített művészi szépségű községháza örökre hirdetni fogja az életre irá­nyuló készségeit, élni tudását. Az új­épület létesítésében az öntudat és a tetterő a legteljesebb összhangban egyesült az alkotó erővel, hogy mint a szeretet gyönyörű szimbóluma nyer jen kifejezést. Tolnavármegye, mely mindenkor örömmel és elismeréssel adózott a fejlődés jeleiért, ez alka­lommal tisztelettel és elismeréssel kö­szönti Decset és kívánja, hogy az uj községháza a béke, az emberszere­tet, a jog, törvény és igazság meg­szentelt hajléka legyen. Az alispán hatásos beszédét követő éljenzaj le­csillapodása után dr. Oencz Ákos a tamási kerület országgyűlési kép- i viselője kért szót és a jó szomszéd ! vendágjogán, mint megyebeli ember I és megyebeli képviselő örömét fe- | jezte ki afölött, hogy Decs a saját erejéből, hazafias készséggel diszes hajlékot emelt a késői utódok szá­mára is. Kivánta, hogy nocsak az Utódok, de a most élő áldozatkész kortársak is érjék meg az ország feltámadását. A Himnusz eléneklése után a dísz­közgyűlés véget ért és megkezdődtek az egyes felekezetek templomaiban az • Istentiszteletek. Előbb Jankó Ágoston Erődy-Har- rach Tihamér képviselővel, dr. Szmo­lenszky tb. főügyésszel és Szongott főszolgabíróval a ref. templomba ment, mig Szévald Oszkár alispán, órffy Imre és Dencz Ákos képviselőkkel együtt a római katholikus templom­ban tartott Te Deumon és nagy mi­sén vett részt. Az Istentiszteletek után a közönség ismét a községháza nagytermében gyűlt össze, hogy meg­hallgassa dr. Őrffy Imre beszámoló beszédjét. Nemcsak a hatalmas tanácstermet töltötték meg szorongásig a szép lányaikkal és feleségeikkel együtt jött választópolgárok, hanem a te remmel szomszédos helyiséget, sőt a folyósót és a lépcsőházat is. Tizen­egy óra már elmúlt, mikor dr. órffy Imre szóhoz juthatott és többek közt ezeket mondotta: Őrlfy Imre beszámolója. Amerre az ember jár-kel az or­szágban, mindenütt panaszokat hall. Pedig a panaszkodóknak nincs iga­zuk. Hamar felejtünk! Ha igazságos kritikát akarunk mondani a mai állapotok fölött, nem szabad elfelej­teni, hogy honnan indultunk el 10 évvel ezelőtt. Nem szabad elfelejteni az élet és vagyonbizonytalanságot, a forradalmat követő kommünt és bor­zalmait, valamint a később bekövet­kezett pénzügyi katasztrófát. Ezzel szemhen ma már állandósult a pén­zünk értéke és államháztartásunk rendben van. Igaz, hogy nagyon ne­héz állapotok előtt áll a magyar mezőgazdaság. Mikor ugyanis az áru­csereforgalom rendezését a kormány annak idején elhatározta, azt gondolta, hogy a magyar mezőgazdasági ter­mékekért mindent meg lehet kapni. Ebben a feltevésünkben azonban ter­mékeink minden kiválósága mellett is csalódnunk kellett, mert valami titkos hatalom annyira dolgozik el­lenünk, hogy nem bírjuk kivinni a búzánkat, állatainkat és a borunkat. Ennek azután az lett az eredmé­Szalon-) ebédlő- és futó- G t* e n a d i n- és E t a m i n e­PIRMITZEB JÓZSEF ÉS FIAI drahdzdbon. SZEKSZÁRD Szőnyegek Függönyök Legnagyobb választékban és legolcsóbb árakon Tolnavármegye legnagyobb divatárnháza. r.y.Tt" Télikabátok és kész ruhák

Next

/
Thumbnails
Contents