Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-11-10 / 46. szám

1928 november 10. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 HBSSSESSSBEEisJHSSmafBSSESSBSESaE® ® ESS1 § . a I Legolcsóbban beszerezhető 9 j b cipő, Ind, harisnya, keztyü, kötött áru £l s " ■ 1 a ® valamint kaphatók I valódi Wlmpasslng hó- és sárclpők ' b ——'■ ■ ■ ' a eredeti gyári áron 1 Fekete Hugónál, Szekszárd, Kaszlnóbozár , B ­............ ' ' ................. B 0 '■' Telefon: 60. 0 B B ®B® B0SS0SB0® BSHiEES® ® 0® 0B0S0® HBBIíIBBBSBIeISSB refektoriumában, melyen a püspöKön kívül resztvettek Hecekó Tamás fő­jegyző, Fodor Karoly jegyző, dr. Telegdy István körállatorvos, Lőrincz Lajos, gróf Wimpffm uradalmának megbízottja, Takács Ferenc igazgató tanító, Fried Pál gyártulajdonos és Stra8ser Ferenc firtdbínokos. Ebéd felett P. Kovács Rajmund plébános a főpásztort köszöntötte fel, aki rövi­den válaszolt, de később bizalmas beszélgetésben rendkívül érdekes részleteket mondott el az életében oly nagy szerepet játszott frankhami- BÍtási ügyről. Elbeszélte továbbá, hogy amikor 25 évvel ezelőtt mint fiatal szerzetes Dunaföldváron tartózkodott, az akkori simontornyai főnök, aki nem szeretett prédikálni, minden va­sárnap kocsin átbozatta Simontor- nyára és a községház alapkőletételé­nél is ő fungált.jP. Zadravetz István kedélyes beszélgetés közben 4 óráig maradt együtt a társasággal ób azután elment nagy kísérettel az állomásra, ahol a dalárda énnekkel búcsúztatta el és fél 5-kor visszautazott Buda­pestre. A simontornyaiak még napokig a nagy ember egyéniségének és küiö nősen hatalmas szónoklatának benyo­mása alatt álltak és a zászlószente- lés napja sokáig emlékezetessé fog. maradni. A „Magyar Hét“ Szekszárdim. A magyar ipar pártolása és a kül­földi áruk behozatalának mellőzése érdekében megindult országos akciót az intéző körök Szekszárdon is a légnagyobb megértéssel karolták fel. A pécsi kereskedelmi és iparka­mara átiratára a város részéről dr. Cs. Papp Jenő városi tanácsnok, Schneider János kereskedelmi és iparkamarai tag, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés elnöke fel­hívására megalakult a helybeli szer­vező bizottság, amelybe az iparosok részéről André István kormánytaná­csost, Debulai Imre kamarai tagot és Mutschenbacher Lajos ipartestü­leti háznagyot, a kereskedők ré­széről Müller Albert kamarai tagot, az OMKE társelnökét és Pirnitzer Edét az OMKE titkárát delegálták. Az értekezleten Schneider János mu­tatott rá a kereskedelmi mérlegünk passivitására s felhívta a megjelen­teket a „Magyar Hót“ fontosságára és propagálására. A szervező bizottság támogatására a pécsi kamara részéről két kikül­dött jelent meg Szekszárdon és ezek irányítása után megindult a szervező munka. Néhány nap múlva a város kölönböző pontjain, valamint a keres kedők kirakataiban és az iparosok műhelyeiben megjelentek a „Magyar Hét“-re a közönség figyelmét felhívó plakátok. November 3 án, a „Magyar Hét“ els j napján, a kereskedők kirakatait pompás plakátok és a magyar ipar termékei -díszítették és megindult a nemes verseny,’hogy a vásárló közön ség figyelmét minél vonzóbb módon lehessen a magyar árukra terelni és az ötletes plakátokkal, amelyeket a kereskedelemügyi minisztérium díj­mentesen bocsájtott az érdekeltek rendelkezésére, a közönség érdeklő­dését az akció fontosságára felhívni. Városunk kereskedőit és iparosait dicséret illeti meg, hogy tőlük lehe­tőleg mindent elkövettek ezen orszá­gos érdekű propaganda kifejtésében. Különösen rá kell mutatnunk Pir­nitzer József és Fiai áruháza amerikai izü reklámjaira. Az áruház erkélyeit 3-án, szombaton este haialmas vil lányos transzparensek nagyon találó fe hívással díszítették, lángvörös tüzes betűkkel hirdetvén: „Magyar árut vásárolj.“ • Vasáruép délben felgördültek az áruház bejárataioek acélredőnyei és belsejében /Káprázatos reflektorokkal megvilágítva a magyar ipar fejlődé­sét szimbolizáló élő személyek mutat­ták a magyar ipar kezdetét, fejlődé­sét és tökélétesedéBÓt, amelyre a kö vetkező nemzeti színekbe foglalt tábla figyelmeztette a közönséget: „Magyar ésszel, és akarattal mit lehet teremteni és a külföldi áruk behozatalát mellőzni.“ Az egyik részén egy magyar­ruhába öltözött polgárleány a nem­zeti sz nekbem pompázó rokkánál és csévézőnél dolgozott, mintegy mu­tatva : „így kezdődött a magyar ipar.“ Mögötte lépcsőzetesen a leg­kiválóbb magyar textilgyárak ter­mékei, amelyek a külföldi gyárak­kal felveszik a versenyt, sőt felül is múlják. A kiállítás másik oldalán egy cipészinas dolgozott képletesen mu­tatva a magyar cipőipar kezdetét és mögötte elhelyezve az ország hatá rán túl is hírneves Lichtman gyár remekei. Az áruház előtt vasárnap déltől este 9 óráig oly lömeg hullámzott, hogy nehéz volt a cég két alkalma­zottjának a rendet fenntartani, mert állandóan ember ember hátán tolon­gott, hogy lássa ezt a frappáns képet. A new yorki Brodway forgalmából varázsoltak egy darabot a cég főnö kei Szekszárdra, ahol ezen pompás, hazafias öttlettel felhívták a tömeg figyelmét a magyar ipar pártolására. Most a közönségen a sor, hogy mindenütt magyar árut követeljen, hogy ezzel sokezer munkáskéznek megélhetést nyújtson, pénzét magyar áruért adja, hogy az itt maradjon az országban, hogy ezzel széttörhes sük azt a vasgyürttt, amelyet ellen ségeink gazdasági téren körenk ková csoltak, mert csakis gazdasági meg­erősödéssel érhetjük meg BNagyma- gyarország feltámadását. H bűn természetrajza. Nincs ember bűn nélkül: de hűn sincs — ember nélkül. A bűn Bzülőanyja a kívánság, élte­tője a dédelgetés. Nem az ördög kísért: mi keressük őt fel és nem hagyunk neki békét. Nem jön a hely linkbe; számit rá, hogy felkeressük. ______ • „Az ördög nem alszik“ — mondja a példaszó: ennyi sok rossz embertől hogy is lehetne nyugta I Ha elszökne tőlünk a bűn: nem nyugodnánk, amíg újból reá nem akadnánk. Nem a bűn minket, mi tartjuk öt rabságban. Némelyiket a világért sem engednék szabadon. A kincshez sem ragaszkodunk úgy, mint kedvenc bűneinkhez. Az ördög nem erősebb nálam. Mel­lettem Isten áll. Csak édes előtte meghajolnom. Mégis kell az, amit a bűn ad, pedig százannyit vesz, mint amennyit adott. A bűn a legszörnyübb adó: min­denünk rámegy. Minden bűnre találunk mentséget, ha az — magunké. Egy bűnre száz- egy mentségünk is van: erre megy rá a lelkünk. Amelyik útra Isten nem jöhet ve­lünk : az a bűnhöz vezet. A bűnös addig bujkál Isten színe elől: hogy nem tud Istenhez vissza­találni a maga erejéből. Hogy bennünk a lelkiismeret min­dig megszólal: a legfényesebb bizo *nyitéka ez annak, hogy igazi hazánk mégsem a gonoszság. Bennünk a gonosz a maga árnyé­kától is megijed: a jobb'k magától pedig úgy retteg, hogy állandóan fut előle. 1126 ! Rendkívüli olcsó Arak napi áron alul t Felhívjuk a n. é. vásárlóközönség figyelmét a minden igényt kielégítő dúsan felszerelt raktárunkra Versenyáruház Szekszárd EISLER M. Téli áruk rendkívüli olcsó bevásárlási forrása. — Cipőáruk: férfi és női divatcipök már 16 pengős árban; — gyermekcipők minden minőségben és nagyságban, bélelt posztócipők, vadászcipők, bakancsok. —.Kötött áruk: kötött kabátok és mellények 8.50-töl^ swetterek, pulloverek, sálok, harisnyák, keztyflk. — Divatáruk: férfj ingek, nyakkendők, női fehérneműk, babikelengyék nagy választékban Jelszavunk: olcsó árakon a legjobbat nyújtani vevőinknek! □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a □ ANGOL □ C . . Q □ úri divatszöveteim az őszi és Q □ téli idényre megérkeztek, ame- □ ^ lyekből szolid árakkal készítek jjj □ zakó- és alkalmi öltönyöket, a □ felöltöket és téli kabátokat. □ □ SÁPSZKV HÜDOR o 5 FÉRFI SZABÓ 2 p SZEKSZÁRD, SZENT ISTVÁN-TÉR. ~ q Hozott anyagok feldolgozásit is vállalom, n □□□□□□□□□□□□□□□□□□□a Amikor & bűnt open készülök el­követni, akkor mered reám legvilá­gosabban az az igazság, hogy amit teszek, vétek. A bűn sem jár egyedül. Egyikkel társulva, a másik is barátommá lesz. Egyik bűn a másikra toz képessé. Sok bűnös is azzal fegyverkezik fel, hogy társakat keres. A »mentség* az a kapu, amelyen a bűn hozzánk besurran. Azt a bűnt követjük el: amelyikre már előre megtaláltuk a mentséget A bűn számol azzal, hogy van Ízlése az embereknek. Mindig a leg­szebb ruháját veszi fel. amikor mint kisértÓB meglátogat. Csak a „szép“ bűnt követjük el. Csodálkozol azon, hogy a bűn is ad örömet, kinccsel kápráztat, szép­ségekkel kínál s még kenyeret is nyújt? Valami jót csak mégis bele kell tennie a csapdájába! László Géza. Özembe helyeztek a M uatornamfloet. Szekszárd város az elválasztó rend­szer elvén épült általános csatorna- művet folyó évi október hó 1-éu üzembe helyezte. A csatornamüvet — amint azt a város az átvétel al­kalmával hivatalosan megállapította — az építő vállalkozó kivaló szakérte­lemmel kifogástalanul készítette el. A mü elsősorban a házi szennyvizek és ürülékek levezetésére, másodsor­ban — ha a város anyagi ereje meg­engedi — a csapadékvizek s esetleg kevésbé szennyezett ipari vizek elve­zetésére szolgál. A szennyvizek stb. levezetésére szol­gáló közcsatorna hálózat létesítése az alábbi utcák és terek mentén tör­tént : A Bartina utcának a Mészáros Antal féle 1217. ház előtti részétől kezdődik és magában foglalja a Béla- teret úgy, hogy a csatornahálózatba a törvényszéki palota is bele esik, a Werbőczy utcát, a Garay-teret, a Be- zerédj utcát a kórházig, a Széchenyi- utcát a hármashidig, a Halpiacot,- a Báthory-utcának a déli részét a Som­mer féle háztól, a Várköz utcát, a Korzót, a Hiding Adám-utcát, a Szt. István tér felé az Arany János-utcát, a Szt. István-tér északi oldalát, a Kinizsi-utcát, a Mészáros Lázár, a Toldi-utcát a kislakásoktól a főcsa­tornáig és a Csokonai-utcát a fő­csatorna irányában, amely a pénz ügyi palota mögött a vásártéren át a város közművein és a vasúti töl­tésen túl terjed. Ezen utcák és terekhez tartozó in­gatlanok tulajdonosai a szennyvizeket kötelesek a csatornába levezetni, illetve e célból a csatornához csatla­kozni. Az újonnan épülő házaknál, amennyiben a közcsatorna mentén fekszenek, a lakhatási engedélyt á város mindaddig ki nem adja, amíg . • * 9 ; uv tfHNMi :• *** «éiHé*-

Next

/
Thumbnails
Contents