Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-11-03 / 45. szám
1928 november 3. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 5 □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□a A szekszárdi Iparos székházban 1 POZSG AY.IST VAN -» 1 I NYILVÁNOS ven dégl®je és éttermei I • az utazóközönség kellemes találkozóhelye, ahol minden Idő* • ben kitűnő ételek és italok olcsó áron szolgáltatnak ki □□□□□□dug□□□□□□□□□□□□□□□□□nna□□□□□□□□□□□□ Ha nem ismeri cégemet, tegyen egy próbavásárlástl Meglepő olcsó árak!! Kötött mellények és pulloverek, gyapjú-, flór- és selyemharisnyák, bokavédők, lábszárvédök, sálok, £ gallérok, nyakkendők, rídikülök, 2 ernyők, kezty ük, torna- és hócipők, hósapkák, bőrkeztyük stb. stb. kitűnő minőségben DIAMAHT JÓZSEF divatáruházában Szekszárd (Korzó) erőteljes barna férfival találkozott, kikről pontos személyleirást is adott. Ezek délelőtt 10 órakor a csordákat nál mosakodtak és azt mondották, hogy éjjel jöttek Tolnamegye felől, hajnal óta pedig itt pihentek. Ez egyezik a betörés idejével és a két hely közötti távolsággal. A fiatól pénzért kenyeret kértek, mire az odaadta a saját csekély készletét 60 fillérért és csodálkozva kérdezte, ha ' van pénzük, miért nem vásároltak a falában. Az idegenek azt mondották, hogy nem értek rá, nyilván azonban nem mertek a faluban mutatkozni. Még több péozt Ígértek neki, ha egy egész kenyeret szerez nekik, ami szintén nagyon gyanús, mert úgy látszik, ezután sem „értek rá“ a faluban kenyeret venni 1 Amikor leültek enni, Fodor József csodálkozva látta, — noha meleg idő volt, — hogy bokájuknál a felső alatt még egy más szinti nadrág van az embereken, ami arra enged következtetni, hogy külsejüket változtatni szándékoztak. A három gyanús ember az egész napot '■-ott töltötte egy kis erdő szélén és csak este tűntek el. A szilasbalhási csendőrök több járőrrel azonnal megkezdték ezen adatok alapján a nyomozást. Első- Borban őrs község felé keresték a gyanús embereket, mert a bojtárgyereknek azt mondották, hogy oda készülnek. Csakhamar az a gyanú alakult azonban ki, hogy ezt csak félrevezetés céljából mondták és ettől kezdve ellenkező irányban is nyomoztak. Ez helyesnek is bizonyult, mert három napra rá a nyomozásba bevont simontornyai őrs egy járőrt elfogott egy csavargót, aki sehogy sem tudta ittlétének magyarázatát adni. Elvitték Tolnanémedibe, de konokul tagadott, csak akkor kezdett zavarba jönni, amikor Fodor József felismerte benne azon három egyén egyikét, akik a kritikus reggelen kenyeret vettek tőle. A keresztkér- dések alatt végre is beismerte, hogy harmadmagával ő követte el úgy a némedi, mint a kocsolai betörést, sőt korábban a kálózdi postahivatalt íb ők fosztották ki. Kiderült, hogy az illető Velbár János fiumei születésű, foglalkozás nélküli ember, aki betörésért többször volt büntetve. Elmondotta, hogy a kocsolai betörés után napokig Gyánt környékén tanyáztak a szabadban, mig végre megpróbálkoztak a némedi postán. Társait egyelőre nem meri elárulni, mert bosszújuktól fél és azt állítja, hogy hollétüket nem ismeri, mert az igari | legelőn elváltak egymástól, ő azért jött Simontornyára, mert mint lelencgyermek itt nevelkedett és azt re mélte, hogy ebből származó össze köttetései révén megélhetést talál. A nyomozás ezen kétségtelen eredmény után most a két társ feltalálására irányul és mire e sorok nap világot látnak, valószinüleg már tel jes sikert ért el az ügyes és fárad hatatlan csendőrség. Ünnep o hősök temetőiben. Évről évre mind nagyobb' benső- séggel ünnepli a magyarság Mindszentek ünnepén hősi halottait. Honnan van ez ? A magyarázat az, hogy a háború okqzta letargia és a jobbára romboló háború után az épitő polgári munka uj értékeket termelt és halmozott fel, melyek az embert a haza rögéhez kötik ; féltett kincsei vannak az em bérnek, melyek az embert a áldozatos harcra inspirálják. Ma már mélységes tisztelet, határtalan büszkeség vonzza a tömegeket ezen a napon a fehérbe és bíborba öltözött sírokhoz. Kiábrándulva a gyáva nemtörődömségből, mely megfutott a harcból és most a rabszolga korbácsot vagdossa arcunkba, a hősök sírjánál vigaszt merítünk, szomjúságunkat oltjuk, erőt szívunk magunkba nagy elhatározáshoz; Azért népesebb minden évben a hősök temetője, ezért ünnepélyesebb minden alkalommal az ott elhangzó szó, ének, imádság. Mindszentek napján Szekszárd egész közönsége sürü rajokban indult már a kora délutáni órákban a különböző temetőkbe, hogy délután s/4 4 kor a alsótemetőben szokásos hősi emlékünnepélyen résztvehessen. Gyönyörű őszi napsütésben höm- pölygött a sokaság az úttest két oldali járdáin, mig a különböző iskolák ifjúsága tanáraik vezetése mellett az úttesten haladt a temetőbe. Mindenütt virágcsokrok és koszorúk ! A tanulóifjúság mellett dübörgött imponáló erővel a csendőrök disz- százada, majd a leventék hosszú sora, kik kölul kivált a kerékpárosok fegyelmezett és festői vonala. Mindenki egy cél felé tört, minden tekintetben sokatmondó csend. A temetőit, melyet virágos kertté varázsolt a szerető kegyelet, bearanyozta a lenyugvó napsugár és aranypalásttal terített be a fák lehulló levele. A természet utolsó ékességét odaadta a halottaknak. A sírokat az utódok, hátramaradottak sötét koszorúja öleli körül. Felhangzik a gyászénak. A Garay János reálgimnázium ifjúsága és tanári kara helyez virágot első igazgatója, Wigand János Birjára. Malonyai Elemér az önképző kör ifjúsági elnöke megható, Bzivből fakadó szavakkal hódol az ifjúság nagy barátja szellemének. A menet az elhunyt tanárok sírjaihoz kígyózik, mindegyikre virágkoszoru kerül. A közönség ezalatt a hősök emlékoszlopa körül gyülekezik, ahol — miután a hatóságok képviselői is megérkeztek — elkezdődött az Ünnepély. A Szekszárdi Dalkör a Himnuszt énekli ünnepélyes, fegyelmezett hangon. FeszeB vigyázz követi a harsány vezényszavakat. Majd Berta Antal tábori lelkész szól az egybegyűltekhez. A magyarság az élet országutján ezen a napon egy mérföldkőhöz jutott, melynél visszatekintve, a távoli tárgyakat mindig kisebbeknek látja, csak két rettenetes dolog nem tud szemei elől eltűnni immár 10 év óta, és ez két nap emléke: október 31-é és annak megforditottjáé, november 13-é. Valamikor augusztus 29-e volt ez a szomorú nap, amelyen Mohácsnál elbukott a magyarságodé azóta egy sötétebb gyásznapunk van, mert ezen a napon indult meg a lavina, mely az ország kétharmadrészét elsöpörte. Es ha azt kérdezi az ember, hogy nem voltak akkor magyarok, akik erős karral szembe mertek volna szállni a vésszel, azt kell válaszolnunk mélységes bűntudattal, hogy nem volt elég kar a veszedelem ellen és ezért gyászosabb ez a nap a mohácsinál. Ezért ünnepel ma Csehország, a rablók diadalmi tort ülnek, amikor mi magyarok sirunk, amikor mindnyájan nyomorgunk. A másik szám a november 13 ika. Az előbbi nap feldúlta az országot, emez megrendezte a temetést» Ezen a napon iktatták törvénybe a trianoni békeparancsot. I Nem tiltakozás nélkül. Az elnök az ország házában néma csendben jeenti ki, hogy ez a szerződés nem az igazságon épül fel, hogy az ellenséges erő kényszerítésére iktatjuk törvénybe. Könnyek peregtek alá a szemekből, de az elnök mégis azzal fejezte be ezt a gyászos aktust: Hiszek Magyarország feltámadáBá- ban 1 Az elnök kérdésére nem jelentkezett Benki sem szólásra! És mégis. Szólásra jelentkezett az, aki nem volt ott: a magyar ifjúság. Ez az ifjúság, a magyar jövő már akkor felszólalt s követelte jogát az élethez. Az ifjúság szólt az apáknak, figyel- meztette őket arra, hogy most ő következik és meg fogja építeni a második ezredévet. Az apáknak azt mondták Trianonban, hogy ne beszéljenek az ezer esztendőről, a magyar ifjúság azt válaszolja, hogy beszélni fog az élet. A mély benyomást keltő gyönyörű beszéd a hősi halottakhoz intézett szavakkal záródott és utána felhangzott újra a Szekszárdi Dalkör éneke: Bus magyarok imádkoznak . . . éB mindnyájan imádkoztunk! A most következő jelenet is mélyen a szívbe markolt. Az élők hódoltak a holtaknak 1 Szekszárd város hatalmas szép koszorúját Cs. Papp Jenő tanácsnok helyezte el, hangos kifejezést adva annak a gondolatnak, amely elementáris erővel tör már ki a magyar szivekből: hogy a revízió* nak el kell következnie. A magyar* ság lelke delejes erővel érzi, hogy itt az idő, midőn hazánk újra naggyá lesz. Stock inger Sándor százados a vitézek nevében, Hajdú Gusztáv VIII. o. gimnazista a Garay János reál- gimnázium nevében helyezett el koszorút. Az impozáns és mindenkinek szive mélyéig ható ünnepélyt a Magyar Hiszekegy fejezte be, melyet a Garay János reálgimnázium énekkara adott elő. Báta állomáson újonnan létesített, a legjobb anyaggal és a fejlődés minden előfeltételével bíró tÉílitietí-telep kemencével, teljes felszereléssel és nyersárukészlettel eladó. Tulajdonos: *104 Németh István, Bátaszék. Matschenbacher Ödön és Fia és sirkőgyára, síremlékek nagy raktára. kőfaragó üzeme: Szekszárd, vasúti fasor 14. —Tűzifa ölenként és vagóntételek- ben. Cementáruk: u. m. kutgyürfik, hidcsövek minden átméretben, kuttető, kerítés és kapuoszlopok, etető és itató vályúk, hornyolt cementcserép, friss cement, vakolati kőpor, terazzó és műkőzuzalék, csiszoló anyagok, dunahomok, dunakavics. — Műkő: sírkövek, sirszegélyek, sirfedlapok készítése stb. — Síremlékek: gránit, márvány, mflkő, készpénzárban részletre is. Vállalom temetőkben a már meglevő síremlékekre utánvésést és aranyozást, helyben vagy bárhol a vidéken is, régi sírkövek átdolgozását, fényezését, legjutányosabban előleg nélkül pontos szállítási határidőre.
