Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-27 / 44. szám

X. évfolyam. 44. szám. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1928 október 27 TÖLNAMEGYEI újság KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Izsrkesztiség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletébcn. Telefonszám 85 és 102. — Egyes száz ára: 30 fillér. Előfizetési dij félévre 4 pengő (50.000 korora), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkeszt«: SCHNEIDER JANOS. A lap aegjeleaik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő, A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi hír, valamint a’nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Emlékezés 1918. október 31-re. Október 31 ike tízéves évfordulója annak a nagy nemneti szerencsétlen­ségnek, amely következményeiben Mohács pusztításánál is vészesebb szerencsétlenséget zúdított nemze­tünkre. Tíz esztendővel ezelőtt indult meg az a végzetes lavina, amely ezeréves hazánk testének kétharma­dát elsöpörte. t Ennek a napnak az emléke mélyen belemarkol minden öntudatos magyar életet élő ember­nek a leikébe. Níücb ember, tartoz­zék bármely felekezethez, a társada­lomnak bármelyik rétegéhez, kinek leikébe bele ne sajogna a gondolat e napon : vájjon megtettem-e a köte­lességemet ? Hiszen oly kevesen vannak, akik ebben a khaotikus forradalmi szenve­délyektől izzó, lázálmoktól átfestett levegőben is a hazáját féltő, csak a közre gondoló embernek prófétai tisztánlátásával meg tudták állani helyüket és elég vakmerőek voltak ahhoz, hogy gyér soraikkal, vérük hullásával is megkíséreljék az áradat­nak feltartóztatását. Nem Vádolni akarunk, 1 nem másoknak a külön­böző, Bök tekintetben szinte ellenáll-' hatatlan hatások alatt végzett tetteit akarjuk bírálat tárgyává tenni. Azt akarjuk, hogy mindenki a maga lel­kének leplezetlen, őszinte vizsgálatába merüljön el, hogy amikor lerójjuk a kegyelet, az igaz elismerés, a hőssé magasztositás adóját azokkal szem­ben, akik arra vértanuságukkal mél­tókká avatták magukat, ugyanakkor tisztítsuk meg magunkat és egy jobb jövő küzdelmére erősítsük meg lel­künket annak őszinte beismerésével, hogy a tömegőrület hatásának nem tudtunk ellenállani, hogy minden em­beri erőnket felőrlő négy esztendős titáni küzdelem lélekveszejtő nyo­mora, a végkimerülés fásultsága ol- tóttá bennünk az akarás, a kitartás vágyát és az állati ösztön éhsége, a darab kenyérért való remegés, a jól- lakás őrülete megtörte bennünk az ellenállás erejét. Ennek a lélekbemerülésnek, meg­tisztító önvallomásunknak találhat­nánk-e kifejezőbb alkalmat e napnál és megfelelőbb helyet annál az emlék­műnél, amely azt jelenti és hirdeti kegyetlen leplesetlenséggel, hogy magyar hősök ezrei hiába szenved­tek és ontották vérüket a hazáért: hozzátartozóik, özvegyük, árvájuk, sok szerencsétlen millió magyar test­vérük holtra csonkított hazában, le­sújtó trianoni nyomorban sínylődnek ma is. Nincs polgára ennek a porba sújtott országnak, aki e napon bün- tudatos lélekkel, önmagát megvádoló számonkéréssel ne zarándokolna el a hősök emlékszobrához bűn valló másra és fógadástételre. Minthogy azonban a mindennapi élet ezerszálu kötele­zettségéi nem engedik meg, hogy az összes magyar milliók zarándokúira keljenek, leiekben teljesítsük ezt a szent kötelezettséget és gondolatban egyesüljünk ezen a napon, hogy hőseink emlékében megtisztulva, fel­készüljünk az uj magyar honfogla­lásra. Budapesten déli 12 órakor dördül­jön meg az ágyú. Az alatt az öt perc alatt, mig az ágyuk dörögnek, álljon meg az egész ország területén min­den munka, minden közlekedési esz­köz, némuljon el minden szó, szűnjön meg az adáB-vevés, hogy ezáltal is, akik tényleg részt nem vehetnek a nagy nemzeti egységnek ezen a tör­ténelmi manifesztációján, lélekben megtisztulva, belekapcsolódhassanak a. hazáért való mindent áldozás el­kötelező fogadalomtételébe. Homlokzati frontja 50 méter. 3. Fő­épület. Kétemeletes épület. 110 méter hosszú a homlokzata. Alagsorban cselédlakások, házigyógyssertár és szénraktár, illetve raktárhelyiségek vannak. Földszint belgyógyászat, első emelet sebészet, második emelet rész­ben belgyógyászat, részben sebészet, összesen 200 ágyas pavilion. 4. Tüdő­beteg pavilion. Kétemeletes épület. 75 méter a homlokzata. Földszintes részén gyógyfürdő, fogászat és sze­mélyzeti szobák vannak. Első emelet és második emeleten női, illetve férfi tüdőbeteg osztály, összesen 100 ágy a befogadó képessége. 5. Fertőző betegek pavillonja. 60 méteres hom­lokzatú frontépület. Alagsorban fer­tőtlenítő fürdők, földszinten pedig 4 teljesen elkülönített osztály van ösa- szesen 50 ággyal. 6. Gazdasági épü­let. Földszintes épület, amelynek az alagsorában gőzmosókonyba és fertőt­lenítő helyiségek vannak, a földszin­tes részen pedig gőzfőzőkonyha és a hozzátartozó helyiségek nyernek el­helyezést. Az épületek mind tető alatt van­nak, legnagyobb részüket vakolják és nemsokára vállalatba adják a bur­kolati, szobafestő, felvonó, kerítés, villamoBberendezési, központi gőzfű­tés, gőzfőző, gőzmosó, fertőtlenítő, melegvizszolgáltató, vízvezetéki és csatornázási munkákat is. Örömmel állapítja meg a jelentés, hogy a kórház ápoltjainak ellátása és jobb élelmezése érdekében a ház­tartási szükségleteket saját üzemében állítja elő s nem teszi ki magát a bizonytalanságnak és drágaságnak. Husszükségletét a saját mészárszéké­ben fedezi, a zöldség- és főzelékfélé­ket a várostól bérben bírt bolgárker­tészettel látja el, sőt ebből a célból a közalapítvány tulajdonát képező kispalánki 122 kát. holdnyi gazdasá­got is bérbe vette. Ezen a bérleten létesíti a kórház az ország első tanyarendszerü elme­beteg üzemét. A felállítandó tehené­szet a tejszükségletet, a disznóhiz­lalda pedig a zsirszükzégletet fogja fedezni. Az elmebetegeknek ilyen fog­lalkoztatása kiváló gyógyhatással van a betegekre s anyagilag pedig tete­mes anyagi haszonnal fog járni. A sióparti majorban már elkészült a disznóhizlalda, röviden üzembe helye­zik a modern ős a hygienia követel­ményeinek megfelelő tehenészetet. Tervbe van véve egy baromfitelep létesítése is. Az 1897. évben a kórházban fel­állított szekszárdi bábaképző intézet 1922-ben a kórháztól függetlenítve önálló I. osztályú állami intézet lett és az uj intézmény épületének léte­sítésére a vármegye az 1926 évben 64 000 pengőt megszavazott. Közben azonban a kormány az uj épitkezés tervét, amely 300 000 peDgős állami támogatás mellett létesült volna, el­ejtette, de a vármegyétől a bába­képző kibővítése érdekében a jelen­legi kórház épületében újabb helyi­Tíz éve és most. Irta: Babay Géza. A magyar Golgota útján. Most van tíz éve... Oh nem is oly rég volt. Sötét, vészterhes, néma fellegek Ott tornyosultak • már hazánk felett. Fölzúgtak aztán bősz viharszelek, Majd hirtelenül megdördült az égbolt. Minden bűnt s szennyet mélyen felkavarva Kitört az átkos, bősz forradalom. Mely megfékezze, nem volt hatalom. S jaj, ott feküdt már bús ravatalon Évszázadunknak legdicsőbb magyarja. És gúzsba verte néma csüggedésnek Nehéz bilincse ezt a nemzetet. Honvédő fegyvert balgán elvetett S pár hét alatt egyszerre elveszett Minden vívmánya egy szent ezredévnek. Áldott földünkre ellenség nyomult S porban fetrengtünk, mint egy nyomorult. Körülöttünk egy fénysugár se gyűlt, Reményt s hitet hogy bús szivünkbe hintsen. A nemzet lelke sírt és zokogott És szent imába csüggedten fogott: Bús éjszakánkban gyújts egy csillagot S ne hagyj el végkép, oh nagy magyar Isten I A feltámadás felé. Tíz hosszú, bús év telt el már azóta S a tetszhalálból eszmélő magyar lm’ megmutatta: halni nem akar. Tettekre lendül már a béna kar, Ajkán is új erővel zeng a nóta. Mely már megannyi győzelemmel ér fel, Épül kultúránk sok szép, büszke vára. Fiaink ezrét hívogatva várja És elindítja új honfoglalásra Tudás, műveltség fényes fegyverével. Legjobbjainknak biztos, hű kezében Hajónk kormánya a sötét vizen. S a biztos kéz a part felé viszen. Szent hit s kitartás kell csak itt, hiszen Már túl vagyunk a legnagyobb veszélyen. Az ellenség, mely itt köröskörűi Már tíz év óta vígad és örül S megfojtásunkra egyre tömörül, Sírunkat immár mindhiába ássa. Oh nemzetem, csak bízzál és remélj 1 Fölöttünk oszlik már a rémes éj. Maholnap áttör rajt' a büszke fény : Derengő hajnal áldott pirkadása. Az alispáni jelentés. Mire lepünk az olvasóközönség ke­zébe jut, a posta már kikézbesitette az alispánnak a f. hó 30-iki vármegyei közgyűléshez intézett időszaki jelen* tődét, amelyből a törvényhatósági bizottság tagjai részletesen tájékozód­hatnak a nyári rendes közgyűlés óta elmúlt időszak eseményeiről. Ezek az események azonban nemcsak a bizott­ság tagjait érdeklik, hanem a vár­megye egész közönségét. Azért a köz­nek vélünk kötelességet teljesíteni, ha a jelentést tartalmát ismertetjük : Az elmúlt időszak legkiemelkedőbb eseménye volt — úgymond az al­ispán — az államfőnek, a Kormányzó Ur ó főméltóságának október hó 7 én Gyönk község hősi emlék szobrának leleplezési ünnepségén való megjele­nése. Gyönk közönsége az ország kormányzóját, az államfőt megillető ünnepélyességgel fogadta és a német­ajkú lakosság mély hazafias érzésé­nek és az államfő iránt tartosó köteles hűségének is kétségtelen bizonyítékát szolgáltatta. Nagyon találóan dombo­rította ki- ezt,dr. Pesthy- Pál igazság- ügyminiszter úr őexcellenciája nagy­hatású ' ünnepi beszédében, mikor németajkú, de kipróbált jó hazafi polgárainkat egy szebb, boldogabb jövő reményében továbbra is szent testvéri érzésre, egyetértő összefogó szent munkára, cselekedetre lelkeBÍ- tőleg felhívta. A kormányzó látogatásának mél­tatása után megemlékezik az alispán arról, hogy Jankó Ágoston főispán, m. kir. udvari tanácsos, főispáni szol­gálatának 5. évét betöltötte és ez alkalommal magas kitüntetésben ré­szesült és hogy ez a kitüntetés nagy fényt áraszt ősi vármegyénkre is. Felemlíti ezután a múlt hó 8—11. közt Tamásiban tartott mezőgazda­sági, ipari, kereskedelmi, egészség- ügyi, kulturális kiállítás és mintavásár Bikerét. Az ezen alkalommal rende­zett és párját ritkító ünnepélynek fényét nagyban emelte, hogy a ki­állítást dr. Pesthy Pál igazságügy­miniszter nagyszabású és mély hatást keltett beszédével nyitotta meg. Részletesen beszámol ezután a je­lentés a vármegyei uj kórház építé­séről. Történelmi visszapillantást vet az ügy előkészítésének nagy munká­jára, amelynek á kezdete másfél év­tizeddel ezelőttre esik. Ismerteti dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész első tervezetét, amely a népjóléti mi­nisztérium által elrendelt programm- változtatás folytán a következő épü­letekből áll a 11922 négyszögöl nagy­ságú telken: , 1. Igazgató-főorvosi lakás. 2. Administrációs épület. Eme letes részén apácák lakószobái, föld­szinten hivatalos helyiségek és gond­noki lakás, alagsorban cselédlakások és raktárhelyiségek terveztettek. —

Next

/
Thumbnails
Contents