Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-10-20 / 43. szám
6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 október 20. fróTHJánost ■ órás és ékszerész Szekszárd, Kaszinó - Bazár Raktáron tarf mindennemű fali* és inga-, valamint zsebórákat. I Arany-, ezüst- és dubléárukban nagy választék M ezüst dísztárgyak és optikai cikkek iptikai juj« in# alatt vonultak a belvárosi templomba, ahol Kísb Lajos apátplébános mondott szentmisét, melyen a reálgimnázium kara énekeit. A misén a mézei ipartestület küldöttsége saját zászlaja alatt vett részt. A székházhoz visszavonulva, az érdeklődőknek megmutatták az épületet, majd 10 órakor, amely időre az összes termek szinte zsúfolásig megteltek, kezdetét vette az avató ünnepély, amelyen ott láttuk Jankó Ágoston főispánt, Száváid 0 ízkár vármegyei alispánt és az összes hatóságok és hivatalok veze tőit és küldöttségeit. Tiz órakor szét- vonták színpad zöld bársony függönyét és az emelvényen megjelentek a Szekszárdi Dalkör tagjai, akik elénekelték a Magyar Hiszekegyet. Majd felvonult a színpadra az ipartestület vezetősége a kereskedelmi miniszter kiküldöttjével, dr. Kerékgyártó György miniszteri tanácsossal és velük együtt dr. őrffy Imre, dr. Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselők, dr. Vétek Janos és dr. Orbán István a pécsi kereskedelmi és iparkamara titkárai, Papp József az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke és dr. Dobsa László főtitkár. André István korm&nytanácBos, ipartestületi elnök megnyitója ntán, melyben az ünnepély védnökeit és vendégeit üdvözölte, dr. Zsigmond Ferenc ügyved, iparhatósági biztos mondott igen hatásos ünnepi beszédet, amelyben az adatok egész tömegével mutatott rá azokra a tényezőkre, amelyek a nyomasztó gazda sági válságot okozzák és amelyek a nemzet oly értékes részét, a kézműiparod társadalmat csaknem tönkretették. Ezek között első helyen áll az a szomorú tény, hogy kereskedelmi mérlegünk passz v, mert hoz zánk garmadával jönnek be a külföldi iparcikkek és ezzel mi tömjük ellenségeink zsebét akkor, amikor nálunk ezerszámra éheznek a munkások és óriási a munkanélküliség. Hazafias kötelessége minden magyar embernek — úgymond az iparhatósági biztos — hogy a magyar ipar termékeit pártolva tegye lehetővé, hogy a magyar iparosság fenntarthassa csaladját. Beszélt ezután az iparosképzés fejlesztésének szükségességéről, az iparosok felkészültségének erŐBbitéséről, a kézműves iparkamara, az aggkori biztosítás, a kisipari hitel szabályozásának kérdéséről, az ipartörvény szabályozásáról és az iparos érdekeknek az egész ország területén olyan ÜgJ isi isj ísj isi isiiéi isi isi isi (s) Isi £) isi isi ismsi isi isi isi isi isi (sl űd Isi tsiisiisj isi IsIisj filial isi isi (alul lat |j|y RÁDIÓ és VILLANY* szerelés javítás és alakítás garancia melleit. Elsőrendű anyag, szakszerű mnnka, szolid ár! Saját érdekében csak szakcéghez forduljon Fábián Sándor, Szekszárd rádió és elektrotechnikai szakvállalata' Telefon 139 Hitelbank-patota (korzó) Telefon 139 ö Akkumulátor raktár, töltés és javítás @mmm mm ra ramm mm rarai mm rawnigirarararararara Béreim iáimra ramm «iram jjj] & IS IS E IS IS El El El E E E E E E E E E Prolőg. * A „Szekszárdi Iparosok Székháza" felavatási ünnepére. Madárfészekként épült itt e ház, — Fecske szálanként hordja bíz a gazt, Melyet sárenyvvel ereszbe ragaszt S pihével bennt: otthonná cicomáz ... Lelkes kezek hordtak itt is követ, S téglát... Sokszor más munkából jövet. De áll a ház, ujjongjon hát öröm S első szónk legyen ma, a: köszönöm! Mély hála annak, soha nem múló, Kinek szivében az eszme fogant S kik tovább vitték ott, fenn, itt alant, Mig szép álomból, lett még szebb való. Mert álom volt s azt hittük, az marad, De most már látjuk: mi az — akarat, Hű kitartás s te mindenek felett: Közjót munkáló, szent honszeretet 1 Ennek jegyében született e ház. Én legalább ezt látom homlokán. Hirdesse is ezt századok során, így megértik, mindent megmagyaráz. E szó értelme véges-végtelen: Egység, erő, mindig: egyértelem. Egymás-becsülés... S második az — én.. — Önzés, ne lépj át e ház küszöbén 1 Kiket kifáraszt napi munka, zaj, Pihenjen meg itt fáradt telketek, Munkakedvet igyatok, egyetek, Víg nóta halljék, ne csupán — a jaj. Magyar kultúra háza legyen itt, Hol mozivászon mindég csak — tanit. S tisztességgel, nem trágár szilajon, Magyar Múzsa szóljon a színpadon! Hirdessen hitet, bízó szent reményt, Hajnalhasadást éjszakánk után S önbizalmatok, mint gyümölcs, a fán. Úgy érlelődjék, itt kapva a fényt: A kalapács nem üt hiába le, Gyalu suhanás: örök szép zene, Kis tű se ölt hasztalan szaporát: Magyar jövőnek varr szép — díszruhát! Legyen öröm hát ma, e szép napon, Élet, feledjük öklöző kezed, Ne tartsunk vitát itt, most teveled. Redő, simulj el, mit ma gondja von... Vágy szállást öröm, kapsz — örök-lakást! S mikor: hazáért iszunk áldomást, Valaki ott kinn biztatón nevet: — Örökélet áll őrt e ház felett! intenzív védelméről, mint ahogy azt Szekszárd képviselőjének dr. őrffy Imrének működésében látni, aki mindenüt ott Van, ahol az iparosság fontos dolgairól esik szó. A Szekszárdi Általános Ipartestület történetét ismertetve szólt ezután az uj székházról, amelynek mint a helyi iparosság hajlékának az a célja, hogy ott egymással együtt munkálkodjék ez a tiszteletreméltó osztály, amely a családias összetartozásával mindig szembehelyezkedett a nemzet- ellenes felforgató eszméknek. Hiszi, hogy a székház melegágya lesz an nak a szeretetnek, amely a magyar iparosságot a haza szent rögéhez fűzi. Kerékgyártó György dr. miniszteri tanácsos a kereskedelmi miniszter megbízásából melegen üdvözölte az ipartestületet és kijelentette, hogy az imponáló keretek közt lefolyó ház avató ünnepségen nem tudja magát kivonni a bámulat érzése alól. A szekszárdi iparosságnak ez a pompás székháza az itteni iparosok élniaka- rásának olyan jele, amelynek alapján ő csak a lekedvezőbb módon referálhat a miniszterének. Szévald Oszkár alispán a vármegye részéről, mint a másodfokú iparhatóság feje üdvözölte az iparosokat, akiknek serény munkája az ország, a nemzet haladását jelenti, hiszen a nemzet haladásához szükséges munkának tekintélyes részét az iparosság szolgáltatja. A haladás utján dolgozó iparostársadalmat szeretettel köszön töite és a székházban kezdődő nagy munkára Isten áldását kérte. Vitéz Vendel István polgármester mondott ezután hálás köszönetét az iparosságnak azért, hogy a várost gazdagították e szép épülettel, amely temploma legyen a hazafias érzés istápolásának. ígérte, hogy város- fejlesztési politikájának az lesz a célja, hogy itt a magyar iparos és a keres kedő a többi termelő osztályokkal együtt minél jobban megélhessen és minél sikeresebben vehessen részt az elveszett országrészek visszaszerzésére irányuló küzdelemben. A polgármester után dr. Frtth- wirth Mátyás, az országosan ismert keresztényszocialista képviselő emelkedett szólásra és számtalan adattal bizonyította, hogy mennyire árt a külföldi behozatal az országnak. Az egymilliárd pengőnyi behozatalból ugyanis négyszázmillió pengő esik olyan árukra, amelyeket idehaza is el tudunk készíteni. Ha a lakosság ilyen hazai cikkeket vásárolna, azzal legalább százezer magyar ipari munkásnak és közei tizezer ipari tisztviselőnek és mérnöknek adna a magyar társadalom biztos éwib I ■ I Valóban művészi és modern fényképeket HfiGER főhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnár- féle házban). I ■ I megélhetést. Az uriosztály szimpátiájával és az agrár rétegek segítségével fel kell emelni a magyar ipari osztályt — úgymond dr. Frühwirth —, mert az egyre növekvő terhek a tönk szélére sodorták, örül, hogy a gyönyörű házavató ünnepélyen elmondhatja, hogy dr. őrffy Imre, Szekszárd képviselője az ipari block képviselőivel együtt mindenütt ott van, ahol az iparosság érdekeinek a védelméről van szó és ebből a munkából derekasan kiveszi a maga részét dr. Klein Antal képviselő is. Hosszantartó taps közepette állott szólásra dr. őrffy Imre, akinek az iparosok érdekében régóta végzett eredményes munkája országszerte közismert. Beszéde kezdetén átadta az ünnepi közgyűlésnek dr. Pesthy Pál igazságügyminiszter üdvözletét, aki őt kérte fel, hogy mentse ki, amiért hivatalos elfoglaltsága miatt erre az ünnepélyre le nem utazhatott. Majd rátért a nyomasztó magyar gazdasági válság ismertetésére, elmondván, hogy a bennünket körülvevő ellenséges kül- hatalmak mindent elkövetnek arra, hogy kiöljék a telkekből a magyar élniakarás reményét és hogy gazdasági represszáliákkal, az ő gazdasági háborújukkal meg akarnak fojtani, tönkre akarnak tenni bennünket. Bár az ellenséges külföld mindent elkövet, hogy minket gazdasági utón megtörjön, mégis olyan szimptómák vannak, amelyek arra engednek következtetni, hogy az élet minden nyomo - rusága dacára sem tud rajtunk erőt venni a fáradság, az elkedvetlenedés^ mert a magyar élniakarás az erőket megsokszorozza. A magyar föld<nives erejének a teljes megfeszítésével hajnaltól éjfélig dolgozik, dacára annak, hogy az agrárkrízis az egész föld- mivelő társadalmat megrázkódtatta. A földmiveiő osztályoknak ez a válságos helyzete százszorosán érinti az iparosságot, amely — hála Istennek — nem veszítette el a maga bizalmát, hanem a jobb jövő reményében küzd és dolgozik tovább, ő az iparos érdekeket szivükön viselő képviselőtársaival a jövőben is teljes odaadással támogat minden jogos kívánságot, azonban ezek teljesedésének előfeltétele, hogy az iparosság tömött sorokban, egyöntetűen álljon az érdekeit védő képviselőd mögé, akik fönt csak úgy tudnak eredményeket felmutatni, ha alulról politikai . támogatást kapnak. Rámutatott az iparosság beléleté- I ben látható erjedési processusokra, Hölgy és leány télikabátok és kész ruhák A közoktatásügyi minisztérium által előirt • intézeti és iskola leányba matróz ruhák 6—14 éves nagyságokban cégűnknél szerezhetők be H8I ét férfi ruhoszöpetek Buh a bársonyok Dlvatílanellok legdivatosabb kivitelben beerke2tek Lichtman cipők Hamerli keztyük Joss fehérnemüek Ginzkey szőnyegek egyedárusitása PIBMITZEB József és Fiai áruházában Szekszárdon Tolnavármegye legnagyobb áruháza * Irta és felolvasta: Bodnár István, a Székház avatási ünnepének műsoros estjén.
