Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-28 / 5. szám
X évfolyam. Egyes szám ára 30 fillér! Szekszárdi 1928 január 28. 5. szám. Snrkflsztfség te kiadóhivatal: SzduzárdlNépbank épületében. Telelőn szám 85 és. 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. BMBzetési dij félévre 4 pengő (50.000 korona)) egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS. A lap »égj el esik slndea szosbatoa. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon milliméterseronkéat 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. —* A tata* rovatban elhelyezett reklám-, eljegyzési, családi lur, valaaűát a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Tévednek szomorojútéko. Nagyérdekü előadás hangsort el a napokban a Magyar Pedagógiai Társaság egyik ülésén. As előadó be- ssámolt aaokról a külföldi tapasztala tokról, amelyeket utalása során gyttj tfttt össze arra vonatkozólag, hogy zűt tud rólunk és hogyan iát ben Bünket a nagy világ. Számos tan kOnyvet tanulmányozott át, számos tanárral beszélgetett s végeredményben azt a tapasztalatot szűrte le, hogy a külföld teljesen félreismer bennünket, A legelterjedtebb tévedés az, bogy Magyarországot, mint osztrák koronatartományt tekintik, amelynek esak a trianoni békeszerződés adta meg a nemzeti önállóságot. Ez a helyset egyenes következménye Ausztriával való keserű és hálátlan államközös- Bégünknek, mert nem lévén sem önálló külpolitikái képviseletünk, sem Önálló hadseregünk, sem önálló jegybank nnk, vagyis éppen az a három tényező, amely a külföld előtt az önálló nemzeti lét legpregnánsabb kifejezéje, természetes, hogy a kttl- «M nem merült bele annak a bonyolult jogi műnek n. tanulmányozásába, amelyet mi magyarok, kiegyezésnek nevesünk s nem volt képez megérteni, bogy egy ország miként lehet önálló, mikor az előbb felsorolt kellékek egyike sincs meg s egy olyan királya van, aki egyben Ausztriának is császárja. A trianoni békeszerződés létrejöttének is jóréazben ez a körülmény v#lt az oka, hiszen az ellenséges államok delegátusai közül igen sokan érveitek jéhiszemüleg azzal, hogy Magyarország meg lehet elégedve, bissen eddig csak tartomány volt, most pedig önálló állam lett. Emellett a principiális tévedés mellett kisebb-jelentőséglieknek tűnnek, fél azok, amelyek szerint Budapest nék csak egy hijdja van a Duna fölött, vagy hogy a legelterjedtebb amerikai földrajsi könyvek egy Magyarország és Románia című fejezet ben tis sort szentelnek nekünk, vagy bogy a francia sajtó nagyon sokszor összetéveszti Bukarestet Budapesttel. Ennek a helyzetnek kettős oka van : an egyik, a velünk ellenséges viszonyban állő államok heves és nikeres propagandája, a másik pedig a mi nemtörődömségünk. A magyar politikának a kiegyezés után következő évtizedekig tartó gerinctelen sége íme így boszulta meg magát Trianon alakjában, mert bizony őszintén be kell vallanunk, hogy az „extra Hungáriám non est vita* elve alap-, ján állva sohasem vettünk fáradságot magunknak, hogy létünkről és önállóságunkról a külföldet komolyan meggy őszük. Nem sokat basznál azonban ma már a múltak hibáit és mulasztásait rekri minálni, de mindenesetre kell, bogy «nek tanulságul azoígáljanak számunkra a jövőre vonatkozólag. — Magyarország megismertetésének pro pagandája kétségtelenül megkezdődött. Nagyon sokat tesz ebben a tekintetben a- kultuszminiszter megindított akciója, aki évente számos magyar diákot küld kttifödre, hogy azok megtanulják az európai Dyelve két és adott alkalommal hazájuk érdekeinek védői és a tévedések el oszlatói legyenek. Ha azonban azt az igen nagy arányú és igen nagy anyagi áldozattal vezetett propagandát tekintjük, amelyet főként Cseh ország a külföldön kifejt, akkor arra i a belátásra kell jutnunk, hogy amit>! ezideig tettünk, a még mind g kevés I ellenségeink rosszakaratú aknamunkájának ellensúlyozására. — Éppen Trianon a legfájóbb, de egyben legfigyel meztetőbb példa arra, hogy mennyire fontos az a felvilágosító munka, amelyet minden önálló nem ceti létet élő országnak kötelessége a külföld előtt elvégezni. Erre a munkára mindig kell pénznek lenni s mindig kell szívnek lenni az arra illetékesekben, hogy olyanokat vonjanak be a propaganda szolgálásába, akiktől remé.hető, hogy megteszik hazájuknak azt a szolgálatot, amelyet az elődök oly sajnosán elmulasztottak. Tolnavármegye Vitési Széke azon nemes szándéktól vezéreltetve, hogy csonka hazánk újjáépítése terén reá háruló feladatok megoldásában méltó részét kivehess«, egy vármegyei.vitézi székház létesítését határozta el. A székház felépítését a vármegyei vitézi szék november havában tartott értekezletén határozta el, mely érte kezleten a főispán, alispán és polgár- mester is résatvettek, kik hivaiali állásuknál fogva tagjai a vitézi széknek. Az értekezleten megállapított tervek alapján a Vitési Ssék az építkezés költségeinek biztosítása érdé- kében érintkezésbe lépett a földmű vetési, vallás és* közoktatásügyi és népjóléti minissteriumokkal, mely tárcáknak leginkább érdekükben áll a vitézi székháznak, mint megyei kulturgócpontnak létesítése s kérte megfelelő államsegély és államhitel rendelkezésre bocsátását. Ugyanekkor propagandát indított vármegye szerte az építkezés költségeinek részben társadalmi utón leendő biztosítása érdekében is. Mielőtt a munka eddigi eredőié nyéről beszámolnánk, vázoljuk röviden, hogy mi is a célja a varmegyei vitézi székháznak? A Vitézi Rend feladata és hivatása, hogy tagjainak neve'ő és példaadó munkájával .megteremtse azt a meg nem alkuvó, ellenállóképes ízig* vérig magyar uj generációt, mely mindenben nagy ősei nyomdokán haladva visszaszerzi Nagymagyar- országot. A Rend tagjai háborúban elsők a küzdők köiö't, békében a hazáért dolgozók között. Ma a békés fejlődés korában élünk, tehát az alkotó munka eszközeivel kell harcol- niok a vitézeknek is., Terjeszteni a kultúrát, megteremteni a lehetőséget arra, hogy a nép széles rétegei tu dásukban gyarapodhassanak, nemzeti öntudatukban^ megerősödjenek, erős, dolgos, honszerető, törvény és tekin- télytisztelő polgáraivá váljanak a hazának. Ezen oélok megvalósítása teszi szükségessé a vitézt székház létesítését, melynek falai között oly intézmények nyernek elhelyezést, melyek a nép széles rétegeinek kulturigényét lesznek hivatva ssolgálni, A székházban a következő intézmények nyernek elhelyezést: köoyv- tár, megfelelő olvasótermekkel, iskolán kívüli népoktatás és téii mezőgazdasági tanfolyam céljait szolgáló elő« dó terem, zeneiskola, háziipari tan-, folyamok coljait szolgáló, műhelyek. Fentieken kívül a székházban egy nagy befogadóképességű díszterem lesz, me'y előadások, hangversenyek, kiállítások 'stb. rendezésére szolgál. Az épület fentsrtási költségeinek biztosítására egy 3 és egy 2 szobás bérlakás és egy 6 szobás irodahelyiség nyer elhelyezést á székházban. A 3 szobás lakást és az irodaheiyi- ségeket a tanfelügyelőség, a 2 szobás lakást a zeneiskola bérli. Ezenkívül 2 szoba és egy mellékhelyiségből álló irodahelyiség a szék kapitányság elhelyezésére szolgák A tanfelügyelő ségnek a székházban leendő elhelyezése a: székházban levő kultúrintézmények tevékenységének* együttes irányítása szempontjából fontos és kívánatos. Esek után lássuk, hogy a megvalósítás terén mily eredményeket ójrt el eddig a Vitézi Szék és milyenek a további kilátások:» A terv fontosságát legelőször Szek- szárd város ismerte t fel és ingyen adományosott a székház részére egy 12.000 pengő értékű telket,, mely az áilamépitészeti hivatal mellett fekszik. Eddig Tolnavármegye törvény- hatósága 10 000, a dombóvári járás községei 10.000, S montornya község 400 pengő hozzájárulást szavazott meg. Magánosok adományából a propaganda megindításának első hóuap jában 2375 pengő folyt be. A főid müvelesügyi, vallás és kösoktatás- ügyi, valamint a népjóléti mimsz toriammal az államsegély, illetve ál lamhitel ügyében kezdett tárgyalások kedvező mederben folynak. A vallásáé közoktatásügyi miniszter egy nagy- tipusu könyvtárt éz egy vetitókésztt-1 léket díjtalanul adományoz a szék ház részére. A szék házépítéshez va ó hozzájárulás iránt eddig megkeresett vállalatok, pénzintézetek stb. anyagi erejükhöz mért támogatásukat maris kilátásba helyeaték. Mi sem természetesebb, mint hogy a vármegy» összes vitézei (400 fő) anyagi erejükhöz mért pénzadományaikkal és természetben szolgáltatandó munkájukkal méltó részt kívánnak a szék* házépítés nehéz feladatából. Mint a fentiekből kiviláglik, as alig pár hete megindított mánké megértésre és meleg támogatásra talált. A Vitési Ssék nehéz feladatra vállalkozott, mikor egy az egész vármegye kulturális fejlődését ssolgálé» nagyszabású építkezés és kuUmr- programm megvalósítását tüste ki célul, de rendületlenül bizik vállalkozásának sikerében, mert reméli, hogy a vármegye összlakosságának érdekében végzendő munkájában mindenki segítségére siet. Ha a vármegye lakossága fejenként / csak 50 fillérrel járnlna hossá a székház felépítéséhez, úgy annak nemcsak felépítési költségei, de belső berendezése is biztosítva volna. — M osoda hatalmas erőt hirdető mü lenne az igy felépült Vitézi Székház! Bízva Tolnavármegye közönségének minden nemzeti üggyel szemben mindenkor megnyilvánuló hazafias áldozatkészségében, a Vitési Ssék ason kérelemmel fordul a vármegyei lakosságához, hogy ezen örökóleti! kultúrintézmény létesítéséhez járuljon hozsá ki-ki tehetségéhez mérten egykét téglával, hogy csonka hazáBk üszkös romjain ezükebb hazánkban hajlékot építhessünk a kultúrának. Az áldozat, amit igy hősünk, meghozza gyümölcsét s unokáink majd áldva emlegetik nevünket. A Vitézi Ssék legkisebb adományt is örömmel vesz s a nemes adakozók nevét minden idők számára megöcjß- kiti a Vitési Székház benyílójában elhelyezendő márványtáblán, illetőleg egy e célra készülő disz albumban. Az adakozók nevét a Tolnamegye» Újság havonként közli. Koribénszkv Dénes honul Magyarország összes gyógyszerészeit, de közvetlenül a tol na vármegyei kerület tagjait súlyos veszteség érte id. Koritsánszky Dános kölesdi, most már az utóbbi években nyugalomba vonult gyógyszerész ethnoy- tával. Hirtelen bekövetkezett halál» teljesen váratlanul érte gyáazbaborult özvegyét. A köztiszteletben álló öreg nr, ki sz egész kösségének és az azt környező vidéknek a kedves Dénes bácsija volt, egy betegen fekvő ismerősének vígasztalé meglátogatásából érkezett vissza otthonába, hirtelen rosszul lett, agyvérzést kapott és szeretett hitvesének karjai között, hozzátartozóihoz intézett bncsnzó év egyúttal vigasztaló szavai után, ess- meietét elveszítve örökre lehunyta, jóságos szemeit. Id. Koritsánszky Dénes gyógysne- rész a kölesdi gyógyszertárnak csaknem egy félszáiadon át volt tulajdonos», a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület tolnavármegyei kertSzékhazat Épít Tolna ofirmejye Vitézi Széke.
