Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-09-22 / 39. szám

1928 szeptember 22. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 r ■ ■ I Befőtte» és uborkásüvegek minden nagyságban kaphatók Belasitsnál SZEKSZÁRD, OARAY-TÉR Esküvői ajándékokban dús választék. Épület- és egyéb Üvegezést elfogad. 1 ■ ■ I L Esküvői ajándékokban dús választék. Épület- és egyéb üvegezést elfogad. Állatbiztosítás. Az értékkel bíró javak sok veszély­nek vannak kitéve, miért is birtok­lásuk mindig kockázattal jár. E veszélyek ellen, ha nem is tökélete­sen, de módunkban áll biztosítás által védekezni. Örömmel állapíthat­juk meg, hogy hitelt nyújtó intéze­teink mellett biztosító intézményeink lettek a legnépszerűbbek és terjedtek el leginkább hazánkban. A bebiztosított becsértéknek meg­felelő kulcs szerint történik a bizto­sítási dij befizetése s csapás esetén a visszafizetett kártételi összeg is ezzel áll arányban. Nincs a köz­gazdaságnak olyan ága, amelyben ne volna kívánatos a biztosítás, de mivel a mezőgazdálkodást fenyegeti a legtöbb veszély, ott biztosítani föl­tétlenül szükséges. Amennyire becses a gazda előtt egész évi munkájának eredménye, a termés, ép annyira értékes kell, hogy legyen előtte állatállománya is, mint aminek segítségével tudhat csak ered­ménnyel termelhetni. Mind a kettő egyformán nagy értéket képvisel: a termés és állatállomány is. Mégis azt látjuk, hogy amíg a legtöbb gazda a termést veszélyeztető sok csapással Bzemben igyekszik biztosítás által védekezni, addig állataival már eny- nyire nem törődik. Pedig hacsak a termését biztositja jég, tűz, víz ellen, ezzel csak fél munkát végzett, mert nem kisebb az a veszély sem, ami a különböző betegségek alakjában fenyegeti úgy az igás-, mint egyéb haszonállatait. Járványok felléptekor legnagyobb ez a veszély. S bár a legtöbb gazda tudja, hogy az azok következtében beálló károsodást mód­jában állna csökkenteni, — ha állatait bebiztosítaná —, mégis nagyon ke­vesen teszik meg azt. Ha állatait bebiztosítaná, még akkor is kisebb lenne kára, ha azok elpusztulnának, mert az állatbiztosítás szövetkezeti alapon megszervezve, a csapás nagy­ságát a legnagyobb mértékben azáltal csökkenti, hogy az elhullás okozta kárt a szövetkezet minden egyes tag­jára áthárítja, kik közösen viselik azt. Az állatbiztosítás eszméje Ameriká­ból és a nyugati országokból indult ki ós az nálunk is szép fejlődésnek indult; ezer ilynemű megszervezett szövetkezetünk volt, de a háború alatt legnagyobb részük megszüntette működését. Helytelen alakulás az, ha az illető község csak mint helyi biztosítás alakul meg anélkül, bogy BS 0BBSBB000011ISSS a a s a a a B a a a a a a a a a SBBBBBBBBBBBBBBBDIBBBBBBB SZÜLÖK FIGYELŐIÉBE !! Bőr és wásaon iskolatáskák fiú és leányka cipőit, harisnyák ^ női és férfi fehérneműéit ^ nagy választékban, a legolcsóbb áron beszerezhetők Fekete Hugónál. Szekszárd, Roszlnóbazűr a a a a a a a a a a a a a a a ® Telefon: 60. H a s 0000 000 000000000 000 0000000130000 000 0000000 tagja lenne a központi szövetkezet­nek. Az életképességnek egyik elő­feltétele a minél szélesebb alapon való tömörülés. A szövetkezeti eszme nagy jelentőségét, erejét mindnyájan ismerjük. Az állatbiztositás is szövet­kezeti alapon történik, ez sok min­dent megmagyaráz. Állattenyészté­sünk fejlesztésének egyik hathatós tényezője az állatbiztositás, igyekez zünk ezért ott, ahol módunk ób al­kalmunk van, megalakítani az állat­biztosító szövetkezetét. Kozáry Jenő m. kir. gazdasági tanár. Feltörték a mözsl katholikos templom perselyeit. K v a n d u k János mözsi haran­gozó szeptember hó 10-én észre­vette, hogy a templom egyik fa­perselyén kéztől eredő vágások van­nak. Ezt azonnal közölte Balogh József espereB-plébánossal, aki Bacsó János Begédlelkész és Kvanduk haran­gozó kíséretében azonnal a templomba sietett, ahol megállapították, hogy nemcsak a fapersely, hanem az ősz- szes, a bádogból való perselyek is mind fel vannak törve ós tartalmuk hiányzik. Kvanduk János ekkor elő­adta, hogy egy 165—170 cm. magas, 30 óv körüli, barna, hosszúkás arcú, nyirt bajuszu, kopaszodó idegen fér­fira gyanakszik, aki f. hó 9-én dél­után a litánia előtt bement a tem­plomba, ahol ájtatosan vetette magára a keresztet, közben azonban végig sétált a templomon is. Balogh esperes az esetet nyomban följelentette a tolnai csendőrőrsnek, amely megálla­pította, bogy a jelzett időben a tolnai Fehérló-szállodában volt megszállva a férfi, akire a személyleirás ráillik -ős aki magát Kern János paksi uszály- kormányoB néven jelentette be. — Kern a szálloda személyzete szerint 12 ón autóbusszal Paksra utazott. A tolnai csendőrőrs táviratilag azonnal megkereste a paksi CBendőrséget, közölte vele a mözsi templomrablás részleteit, kérve a gyanúsított egyén őrizetbe vételét és Tolnára leendő szállítását. A paksi csendőrök meg is találták a keresett embert, előállí­tották és megállapították, hogy Pak­son is azért tartózkodott, hogy ott különböző lopásokat kövessen el. Az idegen Tolnára szállíttatván, kiderült, hogy Witz János tolnai születésű, 28 éves gyári munkás és hajós az illető, aki lopásért már 3 évre, másfél évre és 8 hónapra volt Ítélve ós aki soha­sem a saját nevét szokta használni, hanem Varga, Müller és Kern neveken szokott szerepelni. Witz kihallgatása alkalmával be­ismerte, hogy lopásokból tartja fenn magát. Augusztus hó 31-őn Pécsről Budapestre utazott és mert sem út­közben, sem a fővárosban nem tudott semmit eltulajdonítani, a fővárosból Szekszárdra jött. Szeptember máso­dikétól hatodikéig volt Szekszárdon, a hetedikét Tolnán töltötte, mig nyolcadikán a búcsúra visszatért Szekszárdra, ahol a búcsú tömkelegé­ben valami kiadós munkára számított. A szekszárdi kirándulás sikertelen lóvén, 9 én a mözsi templom perselyei­nek a feltörését vette programmjába és délután helyszíni szemlét tartva, megállapította a perselyek helyét. Résztvett a litánián, melynek végez­tével elbújt a kóruson ós bezáratta magát a templomba. Mikor a templom környéke csendes lett, a kórusról lement a templomba, a bádogperselye­ket puszta kézzel szétfeszítette, a faperselyt zsebkésével kinyitotta és valamennyinek a tartalmát kifosz­totta. Mikor ezzel a munkájával el­készült, bevárta, amíg besötétedik és a sekrestyébe ment, ahonnan egy ruhakefét is ellopott, majd a sekrestye- ej tót álkulccsal kinyitva ős ismét becsukva, elhagyta a templomot. Mözsről Tolnára ment, a Fehór-ló szállodában aludt ős másnap Paksra utazott. A csendőrök Witz Jánost egyelőre nem szállították még be a szekszárdi fogházba, mert előbb össze akarják állítani a legutóbbi szabad­ságvesztésének kitöltése után elköve­tett tolvajlásainak a lajstromát. A csendőrsóg a nyomozás során számos tolvajlást bizonyított rá Witz Jánosra, aki beismerte, hogy Steiner Máriától, a paksi „Erzsébeta-szálló szobaasszonyától, aki előtt Vargha Jenő kereskedőnek, más alkalommal pedig utazónak adta ki magát, 30 pengőt lopott. Bevallotta azt is, hogy május hó utolsó napjain feltörte a kiscaávolyi templom perselyeit és azok tartalmát elvitte. Baján julius végén megdézsmálta Lovretics Zsig- mond korcsmáros pénzkészletét, majd Ladányi Sándor vendéglősnek a fo gasra akasztott kabátjából ellopta a pénztárcáját. mmwmmai | i TAVASZI ! 1 ■ és nyári angol szöveteim meg­érkeztek, melyekből mérsékelt árak mellett készítek 1 ■ ■ ■ dlvatOltönuSket és felöltőket. i 1 Sápszky Andor, férfiszabő Szekszárdon. i ■ I Hozott anyagok feldolgozását is vállalom 1 nail ■■■■■ ■ Kihallgatása alkalmával elmondta, hogy május közepén össieismerkedett egy idegsokkos katonával, aki a rokkantbivatal levelezőlapjait és ké­peit árulta. Ezzel az emberrel azóta együtt utazott a budapest—mohácsi vonalon közlekedő dunai hajókon és közös haszonra dolgozva árulták a rokkanthivatal kiadványait, amelyek értékesítése közben Witz harmonika- játékkal szórakoztatta az utazó kö­zönséget. Nem ez volt azonban a fő jövedelmi forrása, hanem az, hogy a hajón szál­lított gyümölcsből körülbelül 15 al­kalommal 3—4 kosárnyit ellopott és azt a budapesti dunaparti piacon a kofáknak eladta. — A Budapestről Mohács felé éjjel utazó és alvó em­bereknek a zsebét körülbelül 14 eset­ben kikutatta és pénzüket ellopta. Bebizonyult az is, hopy julius hó 14 én Pakson Weisz Jenő lakásába a nyitva hogy ott ablakon bemászott és a szekrényben volt pénzt ellopta. — Ugyanazon hónap 28 án betörte Steinhorn István paksi kereskedő üzletének ablakát és az ott található pénzt elvitte. A csendőrség tehát nem közönsé­ges tolvajt juttatott a királyi ügyész­ség kezére. Édes anyám születésnapjára. Dalt akarok írni az édes anyámról S nem találok nótát a szép nótafáról; Hogyan is daloljam nevenapját nyáron, Mikor napsugár száll virágos határon? Fürjecske danáját, nyárfa susogását, Hűs patak habjának ki találja mását?! jaj, de szép is a nyár I... Mégis: dalra kelni. Sugaras szépségét messze énekelni, Nem tudom a nyárnak I . .. De a napimádó vérem minden cseppjén Dalok muzsikálnak . . . Dalt akarok írni az édes anyámról S nem találok nótát a szép nótafáról; Hogyan is daloljak születésnapjáról, Szelid verőfényű őszi pusztaságról ? Piros lombú fáknak bánatát ki tudja, Költöző madárnak merre visz az útja ? ! (aj, de szép is az őszi... Mégis: dalra kelni, Bánatos szépségét messze énekelni, Nem tudom az ősfcnek! ... őszi szelek szárnyán, dalolatlan, árva Dalok kergetőznek . . . Dalt akarok Írni ... Ki tud dalt a nyárról, írni, ahogy érzi, — egy édes anyáról ? I Dalt akarok frni ... Ki tud dalt az őszről, írni, ahogy érzi, — a legjobb szülőről ?l Zsongjatok dalaim, vérem minden cseppjén, Járjatok a széllel, magas felhő-mesgyén. Bánat elkerülje, öröm megkeresse, Sok születésnapját velünk ünnepelje! . .. Forró nyári ének, szállj az őszi pusztán: Éltesse az Isten, édes jó Anyuskám 1 Miklós Vitéz. * VHágmárkás, f slaniQiiilAM női és szooatoltmlnfisésfl «dldlIlÚlllüSr férfi cipők Újonnan beérkezett fisz! és téli női- és leánykádét és egyéb divatáru újdonságok (elsőrendű szarvasbőr- és Nappa-keztyük) stb. stb. HAASgFÜLÖP-féle soproni szőnyeggyár lerakata. (Plüss ebédlő-, Összekötő-, ágy elé- és futószőnyegek, sezlontakarók) Kron Salamon Fiánál, Szekszárdon $ nasv vá­lasztékban.

Next

/
Thumbnails
Contents