Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-09-22 / 39. szám

X. évfolyam. 39. szám. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1928 szeptember 22 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SztrkMztlség és kladéhlvatai: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egres szánt ára: 30 fillér. Előfizetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona)» egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. . A lap aegjelenik »Inden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő, A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hir, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. A megyéspűspők kőrútja. A megyéspüspök őt Bétáról lovas* bandérium és biciklis osztag kisérte a község határáig. Bátaszék közön­sége a templom előtt sorakozva várta az érkező főpásztort. A lövészegye­sület disztüzet adott tiszteletére. A litánia után a megyéspűspők a kül­döttségeket fogadta. A vacsora végeztével a Polgári Lövészegylet, a tüzoltótestület és a dalárda szerenádot adott a plébánia alőtt. Ez alkalommal Spebár Adorján községi főjegyző üdvözölte a megyés­püspököt, a dalárda több énekszámot, a lövészegylet zenekara pedig zene­számokat adott elő. A másnapi főpapi ténykedések be­fejezése után a főpásztor Várdombra távozott, ahol a szokásos módon folyt le a bérmálás. Feltűnt itt a megyés­püspöknek iskolalátogatása alatt a várdombi gyermekek okos, bátor felelése. Innen szakadó esőben érke­zett a püspök kíséretével Decsre, ahol lovasbandérium várta. A ref. hitközség küldöttségét Arany Dénes ref. lelkész vezette a püspök elé. Este a Petőfi Sándor énekkar Szegő István rektor vezetésével szerenádot adott, előzőleg Szegő István rektor meleg szavakban üdvözölte a fő­pásztort. Decsről Szekszárdra tartva, Ocsény - ben állt meg a menet, ahol Pétervári Tivadar tanitó köszöntötte a főpász­tort, aki előtt Szilágyi Béla ref. lel­kész vezetésével a ref. hitközség itt is tisztelgett. F. hó 15-én érkezett Decsről vá­rosunkba Virág Ferenc megyés- püspök, hogy az újvárosi hívek gyer­mekei között a bérmálás szentségét kiossza. Sajnos, a zuhogó zápor nagyban hátráltatta, hogy a nagy szeretetnek örvendő főpásztort megfelelő diszes fogadtatásban részesíthesse városunk lakossága, de a kedvezőtlen idő da­cára a fogadtatás rendkívül bensőség- teljes volt. A főpásztor fogadtatására vitéz Vendel István polgármester vezetése mellett Szekszárd város képviselő- testületének és polgárságának több tagja a keselyüsi utón a város hatá­ráig ment, ahol az érkező főpapot vitéz Vendel István polgármester a vároB nevében szeretetteljes meleg szavakkal üdvözölte, amelyet a fő­pásztor érzésteli szavakkal köszönt meg. — A menet innen az újvárosi templomhoz vonult, a gimnázium, a kereskedelmi iskola és a belvárosi iskolák tanulói és a város polgársá­gának lelkes ovációja közben. — A templomnál, bár az eső ezen időben igen erősen esett, az újvárosi hívek igen nagy számban jelentek meg. A püspököt Horváth Károly plé­bános a helybeli papsággal, egyházi ornátnsban fogadta, aki áldást osz­togatva, a templomba vonult -és ott litániát mondott. A litánia befejez­tével és a templom szokásos vizsgá­latának befejezése után megvizsgálta az iskolát, hol a tanulók kedves ver sekkel köszöntötték, majd a plébános lakására vonult. Itt elsősorban a képviselőtestület és Szekszárd város polgársága nevében vitéz Vendel István üdvözölte a püspököt, kifejt vén, hogy ma fokozottabb mértékben van szükség arra, hogy az emberek lelkében a vallásos érzés beültettessék. örömmel üdvözli a megjelent püspö­köt és ígéri városa nevében, hogy az egyházi hatóságokat teljes erővel fogja mindenkor e város támogatni, hogy a lelkek konszolidálása mielőbb helyreálljon. A főpásztor beszédében kifejtette, hogy ismeri azt a támogatást, amely­ben a város vezetősége az egyháznak a lelkek konszolidálására irányuló nemes és nagy munkáját részesíti és tudja azt, hogy e város lelkiéletében is még sok munkára van szükség. Az emberi lélek is olyan, mint a termőföld. Nem elég a magot csak* elhinteni, hanem előzőleg mélyen kell szántani, hogy az elvetett mag ki­kelhessen. Az isteni gondviselés el- szólitotta őt e városból, mielőtt ezt a talajelőkészitő munkát elvégezhette volna. Kéri e város nemes vezetősé­gét, hogy részesítse továbbra is a bit munkásait odaadó támogatásban, hogy Krisztus szeretetének elhintett magvai kikelhessenek az Istennek dicsőségére és az emberek boldogu­lására. A város küldöttsége után az Oltár- egyesület tagjai tisztelegtek a püspök­nél, majd pedig a hitközség és tan­testület nevében Kiss Lajos apát­plébános Üdvözölte a főpásztort. A bérmálás. Az idő másnapra némileg javult, de a bérmálást még sem lehetett a szabadban elvégezni. Reggel 9 óra­kor a püspök csendes misét mondott. A bérmálandók kísérőikkel zsúfolásig megtöltötték a templomot. A bérmá­lás megkezdése előtt a főpásztor beszédet intézett a bérmálandókhoz. Ebben a Szentlélek adományára figyel­meztette őket, kifejtve előttük a bérmálás szentségének jelentőségét. Azután a szülőkhöz fordult a fő­pásztor és megköszönte nekik, hogy az anyaszentegyháznak sok jó gyer­meket neveltek. A bérmálás szentségének kiszol­gáltatása körülbelül fél óra alatt meg­történt, annak végeztével a bérmál- kozók apostoli áldásban részesültek. Látogatások. A főpapi teendők végeztével a megyéspüspök látogatást tett Jankó Ágoston főispánnál, Szévald Oszkár alispánnál, vitéz-Vendel István polgár- mesternél és Szongott Edvin központi I járási főszolgabírónál. Azután a bel- | városi plébániára hatjtatott, ahonnan Kíb8 Lajos apátplébános kíséretében a templomba vonult át a restaurációs munkálatok megtekintésére. Itt Grob István, az Iparművészeti Főiskola ny. igazgatója, a munkálatok vezetője kalauzolta a főpásztort, bemutatta munkatársait és szakszerű magyará­zatokkal szolgált. A megyáBpüspök elragadtatással szemlélte az nj színek­ben ragyogó gyönyörű festményeket és megelégedését fejezte ki a művé­szeknek és a munkálatok vezetőjé­nek, a tervező művésznek, Grqh Istvánnak. A megyéspűspők nagyon örült annak, hogy az Isten házát, mely alig emelkedett még ki romjai­ból, amikor az isteni Gondviselés a főpapi székbe szólította, most környó- kében megszépülve és belsejében megújulva láthatta újra. Ebéd. Egy órakor ebéd volt az újvárosi plébánián, amelyen a helybeli papsá­gon kívül részt vettek Jankó Ágoston főispán, Szévald Oszkár alispán, vitéz Vendel István polgármester, vitéz Simon Simon igazgató-tanító, Feigi János kántortanitó, Főglein József hitközségi elnök, Nikitits Antal és Orbán Mihály templomgondnokok. A püspök távozása Sióagárdra. Ebéd után a megyéspűspők el­búcsúzott papságától és a hatóságok vezetőitől és a 3 órakor kezdődő li­tániára ment. A litánia alatt felsora­kozott a város közönsége a zsúfolásig megtöltött templom előtt, hogy a fő­pásztor elutazásánál jelen lehessen. A nap gyönyörűen sütött és ragyogó verőfényben állt fel a püspöki fogat és valamivel később a leventék kisérő diszszázada. Itt csatlakozott a fő- pásztor ^kíséretéhez Gosztonyi Jenő faddi esperes plébános is, aki a fő- pásztort az egyházi hatóság részéről tovább kisérte. A megyéspűspők ha­talmas ováció közben lépett fel a ko­csira, hogy tovább folytassa apostoli munkáját, a telkeknek a hitben való megerősítését. Tolnán. Virág Ferenc megyéspűspők f. hó 19*én Mözsről Tolnára ment át, ahol szintén nagy ünnepélyességgel fogad­ták. A Szentháromság-téren diadalív volt felállítva, a templom előtt pedig a papság Meyer Lajos plébánossal az élén üdvözölte a főpásztort. A püspök teljes megelégedéssel szemlélte meg a díszesen restaurált tolnai tem­plomot és plébániát, melynek tataro- zási költségeihez a püspök is 10.000 pengős adománnyal járult. Másnap, 20 án a püspök 840 tolnai gyermek­nek osztotta ki a bérmálás szentsé­gét, fogadta a küldöttségeket és meg­látogatta az iskolát. Délben Meyer Lajos plébános adott 40 terítékes ebédet, amelyen Jankó Ágoston fő­ispán és Szévald Oszkár alispán, a helyőrségi parancsnokok, környékbeli földbirtokosok és más előkelőségek vettek résit. — Litánia után a püspök Faddra ment. F. A Tolnainemi Általános Tanítóegyesület közgyűlésé. A Tolnatamásiban rendezett nagy­szabású kiállításra való tekintettel az Általános Tanítóegyesület is Tamási* ban tartotta ezévi rendes közgyűlé­sét, f. hó 10-én. A gyűlésen szokat­lanul nagy számban jelentek meg a tanítók és óvónők, valamint sok lel­kész és vendég is. Az Ált. Tanítóegyesülettel együtt tartotta ülését a tamási r. k. esperesi kerület is. Délelőtt 10 órakor nyi­totta meg az ülést Schlenker Mihály egyesületi elnök, üdvözölve az első ízben résztvevő dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt, továbbá dr. Dencz Ákos országgyűlési képviselőt, dr. Szabó Elemér j. főszolgabírót, a Falu Szövetség megjelent igazgatóját, majd magasröptű, szép gondolatokban gazdag beszédben vázolta azokat a hatalmas arányokat, melyekben gróf Klebelsberg Kunó knltnszminiszter- sége óta az ország közoktatásügye fejlődött. Indítványára a közgyűlés egy­hangú lelkesedéssel a Tolnamegyei Ál­talános Tanítóegyesület diszelnökévé választotta a kultuszminisztert, akit percekig éljenzett és zajosan ünnepelt. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy dr. Petri Pál knltuszállámtitkárt, Jankó Ágoston főispánt és Szévald Oszkár alispánt táviratilag üdvözli. Az elnöki megnyitó után dr. Gere Gábor koppányBzántói plébános, kér. tanfelügyelő tartotta meg nagyszabású előadását a falu jelentőségéről a nem­zet életében. Sorra kimutatta, hogy a városok terméketlenségével szem­ben a falu adja a nemzeti élet egész­séges, erős egyedeit s azok biztosít­ják a nemzet szaporodását. Mig a városi polgár többnyire vallástalan, kozmopolita, addig falun nevelődnek a vallásos és hazafias érzésű, konzer­vatív gondolkodású polgárok. Ezen­kívül a nemzeti művészet és szellem a faluban található fel, a magyar viselet, tánc, zene és szokások csak falun lelhetők fel hamisítatlanul. A nemzet állandósága is a földhöz ra­gaszkodó falusi népben gyökeredzik, a tanítóknak tehát nagy és szép fel­adat jut a falu kultúrájának szerves fejlesztése körül. A lelkesen megtapsolt tartalmas előadás után Reitzi Péter népműve­lési titkár tartott tanulságos szabad­előadást a közmondások szerepéről és felhasználásáról a népművelési elő­adásoknál, majd Mayer József tamási rk. ig. tanitó értekezett a szeretet- lenség elleni küzdelemről. Mindkét tartalmas és jól kidolgozott előadást kellő megértéssel és elismeréssel fo­gadta a közgyűlés. Az indítványok során a közgyűlés dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő indítványára kimondotta, bogy a tan- személyzet és családtagjainak részére temetkezési segélyegyletet létesít,

Next

/
Thumbnails
Contents