Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-08 / 37. szám
1928 szeptember 8. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 LAKOS ruhákat vegyileg fest és tisztit leg jutányosabb árban. < Gyászruhák legsürgősebben készíttetnek. Saját készítésű vásznak és festő kartonok eladása. PUsszirozást és gouvrirozást vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tér 5 Üzem: Lajos király-utca 7 Szerény nézetem szerint a kérdés bes való legtöbb hozzászólás csak egyik oldalát látja és vcbzí figyelembe az „Egyké nek és ppdig az erkölcsi oldalát s itt látja a b»j okát s a segítség módját. Pedig az „Egyke“ nemcsak erkölcsi okok következménye. Nsgyban elősegítik e bajt gazdasági, anyagi okok is és az ellene való küzdelem csak akkor fog sikeres lenni, ha ezek a szempontok is figyelemben részesülnek s történik Úgy állami mint sóciális téren valami ezen utóbbi okok megszüntetésére is. Ha nem, akkor — ezt anyakönyvek alapján mondom — ott is el fog terjedni az „Egyke“, ahol eddig nem ismerték s addig minden oBtorozás, lelkesítés, nemzeti, culturális és gaz dasági érdekekre való hivatkozás hatástalan fog maradni. Mindaddig, míg a sokgyermekes édes apának — őt rendesen elfelejtik az édes anya mellett — csak az az erkölcsi elismerés jut osztályrészül, hogy számos polgárt nevelt a hasának, de ez az er kölcsi elismerés nem váltódik fel szükség esetén valami módon kenyérre, cipőre és ruhára; mig nem egy édes anya, ki egészsége és teBte épsége árán sok gyermeknek adott életet, kénytelen a maga nyomorúságát és betegségét egy egész életen át hordozni, mivel a szükséges orvosi ápo lásért, vagy műtétért fizetendő százak előteremtése érdekében ki kellene vennie gyermekei szájából a mindennapi falatot is; mig nem egy édes anyának az „6 nehéz órájának“ idejére esetleg szükséges kórházi vagy klinikai kezelés sok száz pengőjébe BBBBBBBBBBBBlslBBBBSIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBSBBig b a SZÜLŐK FIGYELMÉBE!! I Bőr és vés»on iskolatáskák fiú és leányka cipők, harisnyák női és férfi fehérnemuek ^ nagy választékban, a legolcsóbb áron beszerezhetők I Fekete Hugónál, Szekszárd, Kaszinóbflzár % ".■■■■■■■ ... B S s s B S B B B B B B B B S T elefon: 60. 1 i S S B SBSBBBSBBSBBSBBSBBSBBSBBBBBBBBBBBSBBSBBSS kerül; mig a sokgyermekes szülőknek minden erkölcsi elismerés, lelki megnyugvás és öröm mellett csak a gond és lemondás jut osztályrészül s a magukért éB gyermekeikért folytatott küzdelem terhei alatt való ros- kadozás idején senki sem siet segítségére ; mig a sokgyermekes szülő ugyanolyan közterheket visel mint az egykések s rajta épen oly szigorúsággal hajtják vegre az adót mmt amazon s nem kérdi senki, marad-e gyermekeinek kenyérre és ruhára való; amíg lehetséges az, hogy valaki csak azért kap nehezen lakást, mivel sok gyermeke van; mig lehetnek olyan rendelkezések állami felügyelet alatt álló vagy állami intéz ményéknél, hogy sokgyermekes apa nem alkalmazható; mig a családi pótlék az arra jogosultaknál oly csekély, hogy nem mondható számottevőnek s annak megállapításánál nem állapíttatnak meg a gyermekek számára való tekintettel bizonyos fokozatokj mig az állami alkalmazottak áthelyezésénél mindenre tekintettel vannak, csak arra nem, hogy mennyi gyermeke van valakinek; mig a falusi bábának több a jövedelme a meg nem született gyermekek után, mint a napvilágot látottak után: mindaddig csak kevés hatással lesz minden ostorozáB vagy lelkes buzdítás. Azonban, ba azt fogja látni a sok gyermekes szülő, hogy az ő és gyermekei sorsával törődik is valaki, hogy állam és társadalom tekintettel van arra, hogy neki sokakkal kell megosztania a mindennapi falatot, hogy baj és betegség idején van, aki támogatja s hóna alá nyúl, akkor mindjárt kevesebben lesznek azok, akik félnek a gyermekáldástól. Ha p?dig a gyermektelenség vagy „Egyke“ hívei azt fogják látni, hogy bármily formában, de nekik kell se- giteniök és hozzájáru’niok más gyér mekeinek a felneveléséhez s a nemzet fenntartásához, hogy a gyermek- telenség vagy az „Egyke“ nemcsak e világi javak bő és könnyű, kényei mes élvezését, hanem a mások és a nemzet fennmaradása érdekében tel jesitendő kötelességet és hozandó áldozatot jelent számukra, mindjárt i kevesebben lesznek a gyermektelen- > ség és „Egyke“ hivei. J Szerény nézetem az, hogy ott | Tolnavármegye iskolánkivüli népművelési bizottsága folyó hó 5 én délelőtt 10 órakor tartotta ezéti közgyűlését a vármegyeháza nagytér* méhen Szóvald Oszkár vármegyei alispán, bizottsági elnök vezetése mellett. Rászívott a közgyűlésen Jankó Ágoston főispán, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, továbbá az egyes társadalmi egyesületek vezető hatóságuk képviseletében, a MANSz. részéről Jankó Ágostonná főispán neje és Sárossy Károlyná, a Szóé. Misszió részéről Ujságby Gézáné, a miniszter által kinevezett tagok közűi Száváid Oszkárné alispán neje, Kiss Lajos apát, Jánosi György ref. A legjobb Raniő villany, Írógép, kerékpár,' varrógép, gramm afon, mechanikai Üzlet és Javítóműhely Sommer Béla Szekszárd, Telefon 51 Autógummi és javítás! kell megfogni a bajt, ahol annak egyik fóoka rejlik épen nemsedékünk materiálistikus gondolkodásánál fogva: az anyagi oldalon. Ha ezzel párhuzamosan az egyházak, állam és társadalom igaz busgésággal fáradoznak az erkölcsök megjavításán s a sióban forgó kérdéssel kapcsolatban főként a ma uralkodó materialiatikus világnézet, háború és egyebek által lerombolt keresztyén családi tűzhely felépítésén, akkor házaink és falvaink ismét népesebbek leesnek s számban is erősödői és izmosodni fog a ma gyár nemzet. Szerkesztő urnák igaz tisztelettel, hive Sch. J. ev. lelkész. lelkész, Kováosné Nagy Lujza nyug. polg. isk. igazgatónő, a vármegye vezető tisztviselői közűi Reich Oszkár és Szongott Edvin főssolgabirák, Schultheisz Rezső vármegyei másod- főjegyző, Ssekszárdról még részt- vett vitéz Vendel István polgármester, Tamás Viktor reálgimn. igazgató, Tóth Lajos ref. lelkész, Németh Gynla ev. lelkész s több vidéki tag, összesen 33 Száváid Oszkár alispán hosszabb elnöki megnyitójában az erkölcsi erők s az anyagi eszközök együttes mű- I ködösének szükségéről szólt. Kéri és j várja a vármegyei népművelési bisott- • ság törekvésűhez az irányzó ténye— Hát akkor jó. Hanemhát a — masina f .— Hé, Andris fiam, hol vagy ? Nem emlékszel, hogy azt is markodba nyomtam odahaza ? — E|e most már én csaplak agyon, nem az apád 1 __ Re bántsd azt a gyereket 1 Lett vo lna neked több sütnivalód. Meg aztán van is itt, ehon la, ón nálam még valami tizenöt húsz száll ... _ Hát akkor — spóroljanak. Majd csak vetődik erre valaki. S ha — nem, majd kérnek kölcsön a szomszédban, Csorba Andriséktul. — Attul a lukötő gazembertől? No, csak azt lesd! — Nono, ne pöröljetek már! — szólt közbe az öreg Márton. — Vigyázzatok inkább a jószágra, hogy nagyon el ne széledjen. Mert ügyi megmondtam, hogy .gyün a vihar... Te meg Julis, most már csakugyan siess azzal a főzéssel. Hé, Jancsi, gyújtsd el a tüzet 1 _ Úgy ám, ba vóna masinám? A Miska ipp az előbb kunyorálta el az utolsót. — No, ne. Dé gyerek, visszaadd ám a maradék paklit, mert megrázom a füledet! — veti oda neki András. Jancsi meg is indul. De oda fél szemez az asszonyra. Az elérti: —- Tudom már Jancsi, mi a baj ! Maris, a lányom, ugy e ? — Izé, hát nem izent? — Nem a ... Hanem — irt* Mivelhogy azt mondotta, — titok I Ebon la, a kelebemben az írás. Olvasd el. — Nem olvasom én .. . — Mért nem olvasod? — Mert először is nem tok ol- vasnyi . . i .— No, hoci, majd én . . . — De mikor — tityok f — Valakinek akkor is el kell olvasni . . . — El hát... A Maris majd elolvassa. — Hiszen — ü irta ? ! |— Hiszen ippen azért irta, hogy legyen okom a hazaméin ere. — Nem értem. — Ejnye már nő, hát hogy irás is legyen róla, ha nem akarná elhinni a Márton gazda, hogy nekem megest haza muszáj mennem! — Most már értem. Hát ez az a titok ? — Ez. Csak szóljon hát ükigyel- mének, hogy hólnap úgyis vesárnap, hátha haza mehetnék ma a bagázsiás szekérvei? HHfű regveire aztán visz sza apostoloznék a lábamon . . . — No jó, máj’ szólok. Hanem egy kettőre lobogjon már az a tűz. — Hiszen ig már, akár a pokol! De hasztalan égett, lobogott, alighogy nekiperdült, már kitört a vihar. Vég gszántott az egész messze síkságon. Seperte a szikes földet. Itt- ott le is borotválta a futóhomokba most megkapaszkodni igyekvő füszá lat. A jószág szanaszét csak állta az Ítéletidőt. Ilyenkor úgy seoa sokat érne a szárnyék se, (ahol van), hogy felfogja a szélvész erejét. Hanem a sok pásztor ember menekül mind a gúny hó-fedél alá. Összebújtak, mint a szegény ember malaca. De biz a lobogó tüzet eloltotta a zápor .. . Mindegy. Nem tartott sokáig a nyári zivatar. Félóra múlva már ismét derült volt az ég. Szivárvány csipkézte peremét, mint valami óriási diadalmi zászló. — Node most már aztán Jancsi, csakugyan gyújtsd el azt a tüzet. De siess, mert éhes vagyok! — szólal Inmeg a türelmetlen Andris. — Hol a 1 masina ? — A masina ? 1 Hát izé . . . biz azt az imént paklistul együtt ott felejtettem az elgyujtott tűz mellett. — Tyüh, az irgalmát a keserves öregapádnak, hiszen akkor az elázott az utolsó ssálig ? I — Hát biz az el . . . Hasztalan huhogtak rá, sorba elhányta valamennyi a fejét. — Hé, Jancsi, Pista/ Miska, csak vau nálatok egy nyomorult szál masina ? — Izé, hát vót, de már ija-fija sincs. — Azt a kutya irgalmát te asz- szony, ennek is csak te vagy az oka! — Hát olyan nagy valami ?! Fusson át valaki a Csorba Andrisékhoz 1 — Azt akarod talán, hogy a fejedre buritsam az egész főztödet. Inkább nem eszem . . . Engem ne csúfoljon ki az a cudar, — a miatt a szál masina miatt! — Nono, csak ne olyan fennyen ! — diadalmaskodott az öreg Márton. — Gyerekek, hiszen nincsen itt semmi baj! Jóizüt mosolyog a bajusza alatt. Se^di elő nagy büszkén a lenézett — készséget. Mar csihol is. —- No, látjátok tacskók, ezir jó az acél, kova, tapló, no meg az — öreg ember. Ni küittnk még csak — tisztás kását sem tudnátok enni! S Erzsébet Királyné Szálló 2 Budapest, IV, Egyetem-utca 5 (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Az Étterein és Kávéházb&n cigányzene. Az Erzsébetpince a főváros legszebb sörözője. Eey pincér rendszer. POLGÁRI ÁRAK. 681. sz. SZABÓ IMREtnlaldoaoa. | A népművelési bizottság ülése.
