Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-01 / 36. szám
4 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG jBrfőtíes | és iitarkásttvetek I ■ minden nagyságban kaphatók ■ Belasltsnál 5 ■ 8ZEK8ZÄRD, OARAY-TÉR Esküvői ajándékokban dús választék. Épület- és egyéb üvegezést elfogad. roBssul járni: a termelő is tud eléggé pénzelni, a fogyasztó is jobban' jár s a sok ezer rosszal táplált nő és gyermek olcsó szőlő mellett hizőkarát tarthat. Emellett az idei jónak Ígérkező szőlőtermésből marad még elég szőlő bornak is, bogy a szőlő s lágy kenyér mellé jasson egy kis gond is. Dr. fi. R. modem céhrendszer. H szőlősgazdák gondja. Ki hitte volna, bogy valaha odáig jntnnk virágos Pannónia tejjel-mézzel folyó földjén, hogy a bőtermés miatt is gondunk lesz! Ped'g ma ott vagyunk s a hogy közeleg a szüret ideje, a szőlősgazdáknak is növekszik a gondja, nem as öröme. Merthogy ismét jótermésre van kilátás, előtérbe tolni a már évek óta fel.felbnkkanó s már jóformán állandósult gond: hogy mit csináljunk a jó terméssel, ha nem tudjuk értéke- aiteni 1 — A múlt évi termés jóréBst még a pincékben van s ha csak nem akarják a nemes szekszárdi vörös fajborokat elkótyavetyélni, nincs is valami nagy kilátás arra, hogy megfelelő áron el tndják adni a bort. Lapunkban már több Ízben rámu tettunk a borértékesítés nehézségé nek okaira : az általános elszegénye désre, a szomszéd osztrák és cseh piacok elzárkózására s különösen arra, hogy a külföldi termelők jóval olcsóbban kinálják boraikat, mint ahogyan mi adhatjuk. A nyomorúság, az értékesítési bajok kell, hogy gondolkodásra kényszerítsék a gazdákat s ceruzát adja1- nak kezükbe.' ' *■ * * j «.is Ma nem lehet már megélni a termelésből. Ma a gazdának számítania, tanulnia kell s légelsősorban meg ismernie a felvevő piacok igényeit és árait. Ha este léteszi a kapát és kaszát, cernzát kell elővennie és számítania, ha nem akar ráfizetni munkájára. Különösen áll ez a mi szőlősgazdáinkra, akik az államtól várják a nem siető segítséget. De ha már a ceruzát a kezükbe vették, érdemes azt is kiszámitaniok, hogy nem járnának e jobban azzal, ha a szőlőt viszik a piacra s a termésnek legalább egy részét igy értékesítik. Könnyű ugyanis kiszámítani, hogy a 40—50 filléres szőlőár mellett tulajdonképen 70—80 filléres borárat kapnak minden további ve- sződség és befektetés nélkül, amit ma a borból aligha tudnak kivenni. A szőlőbirtokosoknak tehát meg kell barátkozniok azzal a gondolattal, hogy a hires tolnai hegyek termését kosarakban vigyék a piacra s édes, tápláló és jóízű olcsó gyümölcs alakjában kedveskedjenek a boldogtalanabb polgártársaiknak. Azt hiszem így egyik fél sem fog 11 légióul Rádió villany, írógép, kerékpár, varrógép, grammafon, mechanikai üzlet és javítóm fi h ely Sommer Béla Szekszárd, Telefon 51 Autógummi és javítás! (Munkáskérdés.) Állítólag a szabadveraeny semmisítette meg a céheket, melyeknek elmúlását — ha a mai idóket nézzük — csak sajnálni lehet. A vallásos és nemzeties irányt képviselték a középkoron át. Az igazi erkölcsös ség megtestesítői, á haza fiúi erények istápolói voltak a céhek. Nagy ssük ség volna rájuk ma, amikor éppen az az osztály van leginkább megmételyezve, amelyen a régi céhrend szer nyugodott. Igaz, hogy megszün tűk éta sok minden megváltozott. A régi céhrendszer tradiconáiis hivatását, úgy mint régen, ma többé nem tölthetné már be. Nem is arra gondolunk, banem a testületi szellemnek az égyes társadalmi rétégek kö zötti olyszertt ápolására, aminőt a céhek megszűnte óta hiába keresünk. A mai legtöbb munkásszerveze- tünket nemzetietlen és vallástalan szellem hatja át. A jövő Magyar- országa pedig csak az erkö esős alapon álló, vallásos és nemzeti érzéssel túlfűtött soviniszta fajmagyar- ságé lehet. Mihelyt a nemzet letér arról az útról, mely az említett erkölcsi tőkék birtokában az ország integritáséhoz vezet, mint nemzet megsemmisültünk. Szomorú jelenség, hogy ‘méglevő szervezeteink céljaik ‘eléthetése végett — úemzntkőzi’aégü két hangoztatva — képesek ellen ségeinkkel is szövetkezni. A legnagyobb munkáspártnak nagyon sok esetben a régi céhek nyomdokait kel lene követnie, amikor megszűnne az a diszharmónia, mely közte és a polgári társadalom között fennáll. A modern ember abban látja az ő szellemi felsőbbségét kidomborítva, ha eldobja magától a hitet, a hazát s azután —- ezen éltető ideálok nélkül — természetes, hogy többé nem találja meg helyét a társadalomban. Mivel tudjuk, hogy az élet egyik legfőbb kritériuma a haladás, nem akarjuk azt mondani, hogy vesBük el magunktól ami hasznos és jó. De igenis hangsúlyozzak, hogy az élet minden vonatkozásában állandóan előttünk kell lebegni a hit és haza fogalmának s csak ha ezek a morális alapok érintetlenek maradnak lelkűnkben, haladjunk a korral. A hit és haza fogalma nélkül működő mnnkásszervezet romboló hatását szomorúan éreztük a közelmúltban. Ez a nemzetközi közület először megsemmisíti az egyént, annak jóhiszeműségét Baját céljaira használván fel 8 ha az egyén akaratszabadsága a tömeg sznggesztiv ereje alatt meg semmisült, az eredmény a társadalom szempontjából mindig katasztrófához vezet. Legyenek műnk ás szervezetek, de ne a mai arculatukban. Ha a Bzabadverseny megszüntette is a régi céheket, egyben ma is követésre méltó például szolgálhatnak. Ez a példa a vallásos, nemzeti és faji öntudat istápolása. Ennek az öntudatnak keli áthatni összes munkásszervezeteinket, mert rég letűnt idők történelmi tragédiái is azt mutatják, hogy valfáserkölcs nélkül még az olyan nagy közületek is, ’ aminők Róma és Bizánc voltak, porbahull- tak, megsemmisültek. Sohasem az ellenség szól belőlünk, amikor azokhoz szólunk, kik a hibát föl nem ismerve, uszály hordozóivá válnak a nemzetietlen eszméket hirdető csatlósoknak, hanem az egymást megérteni akaró magyar t ha a lelkek mélyén ván még egy ép húr, meg kell, hogy resdüljön az igazság szavának hallatára, mert.lehetetlen, hogy- a magyar muokás- osztálynak végeredményben ne lenne a * többi társadalmi osztályéval közös az az óhajtása, hogy az elveszített hazát mielőbb visszaszerezhessük. Kozáry Jenő m. kir. gazdasági tanár. HÍREK. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyország. Madaraim. Szivem jámbor galambmadár, békére s nem kalandra vár; de ha bántják, lesz gömbölyű galambbegyet tépő ölyü. Szivem némelykor vad vizár felett sikongató sirály; mikor meg nem fáj semmise: erdőn kacagó gerlice. Olykor szivem oly néma, oly komoly, akár egy vén bagoly; máskor daiolgat szaporán, mint egy szerelmes csalogány. Szamolányi Gyula. Időjelzés. A szekszárdi meteorológiai állomás 1928. évi aug. 24—30-iki feljegyzéseiből ; , ..t! Hőmérséklet; maximum 34 0 C° aug. 30-án. » minimum 15‘8 C° aug. 24-én. Csapadék, eső: 3‘5 mm. aug. 24-én. Légnyomás: aug. 30 án este 9-kor 24*8 C° mellett 750‘1 mm.; azóta emelkedik. — Vass miniszter köszöneté. A gyönki választókerület polgársága nevében dr. Keck László kormány* főtanácsos, pártelnök táviratilag üdvözölte dr. Vass József népjóléti és munkaügyi minisztert 8 éves miniszteri jubileuma alkalmával. A miniszter eme távirati üdvözlésért augusz tus hó 22-én meleghangú levélben mondott köszönetét és kérte a pártelnököt, hogy köszönetét juttassa a gyönki választókerület polgárságának tudomására. A magyar selyemtenyésztésnek mély gyásza van. Eszterhay Jenő helyettes államtitkár, selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott folyó hó 24 én Budapesten váratlanul elhunyt. Eszterhay h. államtitkár szabadságát Svájcban töltötte, ahonnan két héttel ezelőtt lázasan tért vissza Budapestre. Mivel állapota nem javult, felvétette magát egy szanatóriumba, ahol betegségét könnyű lefolyású, enyhe természetű hurutnak mondották. Hirtelen fellépett komplikációk azonban váratlanul megölték. Hült tetemét f. hó 26 án délután a farkasréti róm. katholikus temetőben helyezték örök nyngalomra. Eszterhay Jenő az 1870. évben született Veszprémben, ahol a piaristák főgimnáziumában érettségizett. A budapesti tudományegyetemen folytatott tanulmányainak befejezése után kinevezték fogalmazó gyakornoknak a földmivelésügyi minisztériumba, ahol a gazdasági szakoktatási ügyosztályba osztották be. Itt később előadó lett, majd átvette az ügyosztály vezetését is. A gazdasági szakoktatás terén nagy eredménnyel működött és a külföldi szakoktatási Eszterhay Jenő. 1928. szeptember 1. kongresszusokon mindenütt feltűntek koncepciózus előadásai. Ezen ügyosztály élén az 1921. évig működött amikor a földmivelésügyi miniszter mint miniszteri meghatalmazottat a M. kir. Országos Selyemtenyésztésj Felügyelőség élére áhította/A világháború és a forradalmak után visaza- hany átlőtt sélyemtenyásztésünk talpra- állítása az ő nevéhez fűződik éa uj állásának elfoglalása után gnbóterme- léeüuk rövidesen nemcsak elérte hanem jelentékenyen tnl is haladta azt a mennyiséget, amelyet jelenlegi országterületünkön a háború előtti években produkáltunk. Eszterhay Jenő hivatalos pályafutása alatt fokozatos előléptetései után az 1924. évben helyettes államtitkárrá neveztetett ki.. Szolgálata alatt többször nyert miniszteri elismerést, a háború alatt pedig a II. osztályú polgári hadi érdemkereszttel tüntették ki. — Áthelyezés. Szó volt arról, hogy Kovács Lajos vármegyei számvevőségi főtanácsos, számvevőségi főnök ,a Bihar vármegyei számvevőség főnöki teendőivel bizatik meg — azon* ban, amint értesülünk, ez az áthelyezés nem történt meg 8 a szolgálat érdekében a Tolna vármegyei számvevőségi főnöki teendőkkel továbbra is Kovács Lajos bízatott még. — A legtöbb adót fizetők figyelmébe. A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok 1929. évre szóló névjegyzékének 9 lapját képező adókimutatások az 1886/ évi XXI. törvénycikk 25. § a al&pján folyó évi szeptember hó 10. napjától szeptember hó 18. napjáig bezárólag a vármegyeház irattári helyiségében a hivatalos órák alatt közszemlére tétetnek, ellenük ezen idő alatt az igazoló választmányhoz felszólalás nyújtható be. Akik ezúttal első ízben szerepelnek a kimutatásban, folyó évi szeptember hó 20. napjáig az igazoló választmányhoz közvetlenül benyújtandó beadványban igazolni tartoznak, hogy rájuk nézye az 1886. évi XXL te. 23. §-ának e) pontjában felsorolt kizárási okok egyike sem forog fenn, amennyiben pedig az idézett te. 26. §-a alapján igényt tartanak a kétszeres adószámítás kedvezményére, igényüket ugyanezen idő alatt bejelenteni s jogcímüket igazolni tartoznak. — Újabb államsegély engedélyezés. A vallas- és közoktatásügyi miniszter a simontornyai ref. elemi iskolának egy tanteremmel ,és. tanítói lakással való újjáépítésére J 2.000 P államsegélyt engedélyezett. LAKOS" ruhákat vegyileg fest és tisztit legjutányosabb árban. Gyászruhák legsürgősebben készíttetnek. Saját készítésű vásznak és festő kartonok eladása. Plisszirozást és gouvrirozást vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tér 5 Üzem: Lajos király-utca 7
