Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-08-25 / 35. szám

1928 augusztus 25.

rOLNAMEGYEI ÚJSÁG

3

r Befőttes

I és üborkásfivesek I

g minden nagyságban kaphatók |

Belasltsnál

i

SZEKSZÁRD, GARAY-TÉR

;üv6i ajándékokban dús'válaazték. >tUet- és egyéb üvegezést elfogad.

mástól sem hallottam ós a nép bennszülött, szekszárdi öregeitől ina sem hallom másként nevezni e vizünket, mint egyszerűen „Csörgeiéi, illetőleg „Csörgetég“ nek (minden „fő“, vagy más meghatározó jelzés nélkül), aminek igy is van értelme, dé lehet, hogy a „Csörgedék“ ázó népies kiejtésű elferdítése, vagy pedig a szótárakban is megtalálható „Csörgetett“ főnév tájszólásos módosulása, mely utóbbi főnév csendesen folydo- gáló erecskót jelent. Nem volt időm és alkalmam külön utánanézni, hogy régi okmányok, telekkönyvekben mihő néven szerepel, de azt hiszem, ott sém találni mást. Ez pedig elég jó, tilágós, magyaros, főképen pedig jellegzetes elnevezése ezen víznek és igen könnyen érthetőleg — a Valósághoz híven — azt akarja kifejezni, hogy az nem holmi csapadékvizekből egybegyült pocsolya, vagy holt vizű kubikgödör, hanem saját forrással biró, mély forrásából csörgedező, felfrissülő „csörgeteg“, vagy CSÖrgedék-\iz és erre a tulajdonságára kíván rámutatni a környék régebbi, nagy kiterjedésű poBVányai és poshadó pocsolyáival Szemben.

Csak a múlt század nyolcvanas éveinek első felében merültek fel a már említett hírlapi viták a tó neve körül.

Ez boldogult Etl Pepi bátyánk vállalkozásának fénykorára esik, midőn a tavon két (külön férfi és külön női) uszoda s a parton élénk forgalmit, meleg konyhára is berendezett vendéglő virágzott, mindegyik uszoda (a kis öltözőkabinokon a közös vetkezöhelyen kívül) több külön- fürdővel is bírt és néhai Ullmann fiakeros és a Grósz testvérek nemcsak délután, de reggeltől-estig rendszeresen közlekedő omnibuszai, valamint az akkor még a mainál jóval nagyobb számú, úri magán fogatok valósággal öntötték a publikumot e kirándulóhelyre, hol gyakori térzene, úszó versenyek, táncmulatságok, tűzi játékok, stb. szórakoztatták a közönséget. (A jó úszó urak és a bátrabb hölgyek künn a szabad vízben akkor is vegyesen fürödtek ugyan, de hizóbyos discrét distantia betartása akkor még parancsoló divat volt. Utóbb a vállalat hanyatlásnak indult ÓZ redukált méretek közötti 'hosszas tengődéi) után óiegSzünt.)

Fénykorában volt a vállalatnak egy népszerű, bizonyos szerepet játszó úszómestere (Csengerg Hatzkg László), aki egyik uszóversenyen, melyen a dijakat néhai Knorr Nán- dorné osztotta ki, nagy szónoklatot is tartott a közönséghez. Ha jól emlékszem, ez kezdte először feszegetni — egyszer borközi állapotban — a tó nevét és mint a nagy Duna mellől, Váeról, az ottani uszodából idekerült ember, azt a lekicsinylő, gyenge élcet faragta, hogy „ez nem fblyő, még csak bein is tő, csak amolyan kis „Csirke-tó lu

Fekete Hugónál

nágy választékban és elsőrendű minőségben kaphatók:

Őri és nSTdlvaMnik. Mi és Mennek fonott szándék Ml és férfi fenisz-cipik. MI. férfiés évemek-ctnSk.

Kaszinó-bazár.

(355)

Telefon 60. »■

Lehet, de nem álíitom, hogy ez volt a névvita megindítója; annyi azonban bizonyos, hogy ezen idő tájban ihdult meg a hírlapi eszmecsere a tó helyés elnevezése körül és ebben merült fel először — a régi név és az újként felvetett „Csörgető“ elnevezés mellett — a fura és erőszakolt -„Csörgető“ név is. A vita egyéb részleteire már úem emlékszem, az abban résztvevók neveire sem, de annyi tény, hogy a „Csörgető“, mely csak a hiányosabb nyelvérzéktt embereknek tetszett, le lett bunkózva s azóta — népünk kivételével, melynek öregebbje mind máig megmaradta „CsÖrgetég“ mól lett — a „Csörgető“ hév jött divatba és az ment általános használatba, miután szintén kifejezi azt, hogy a tó a mélyből fakadó friss forrásvizet csörget.

Hogy most, á háború után, az uj nemzedék és az azóta ideköltözöttek, akik a régebbi, helyi tradíciókat

(természetesen) nem ismerhetik s a furcsa néven gondolkodni fáradságot sem vettek maguknak, hogyan és miért szereltek bele épen a legke yéabbé használt, szélesebb körben soha el nem fogadott s előttem képtelen és erőszakolt „Csörgető“ elnevezésbe, azt nem tudom, nem is kutatom ; de mindenesetre felhívom az elmondottakra a „Turul Strandfürdő“ buzgó és érdemes igSzgató- ságának figyelmét és nagyon helyesnek tartanám, ha hivatalosán a „Csőr- getőu nevet írná zászlajára.

Már csak hálás elismerésből is, mert hiszen az üde zöld sás , és nád- erdőtől (sajnos, egyre szűk ebben) körülölelt s délről az idén már csinos parkkal is övezett tavacska forrása valóban és igazán csörgető: nemcsak friss vizet, hanetíi pénzt is csörget, vigan csörgő pengők és fillérekkel töltve meg a vállalat pénztárát ! ?

—n

A hitel.

A bitéire vonatkozólag Jeling német közgazdász „Cél a jogban“ cimü munkájában azt mondja: „a forgalom hitel nélkül olyan, mint a madár szárny nélkül“. Tényleg a gyakorlatban azt láijuk, hogy hitel nélkül nincs forgalom. Pedig ma egyformán van hitelre szorulva úgy a mezőgazda, mint az iparos, kereskedő, vagy tisztviselő.

De hát mi is voltaképen a hitel ? Kölcsönvett, illetve kölcsönadott tőke. A hitel általában többféle. Van erkölcsös és erkölcstelen, produktiv és improduktív, pozitív és negatív hitel. Van rövidlej áratu, van hosszúlejáratú hitel. A hitel állandó koefficiense a kamat; az a pénz, melyet a használat fejében kapok. A hitelt általában a kamatláb irányítja és viszont. A kamatot már a múltban bizonyos határok közé szorították a hatóságok. A római birodalomban valamikor csak a leigázott ember adhatott hitelt.

Erkölcsös a hitel, ha az általa előállítandó jav oly értékű, mint msga a hitel, vagy annál többet ér; ez egyúttal produktiv hitel is. Minden

Földbérletet

Keresek

829

bárhol számos tőkeerős ügyféléim részére. Hivásra saját költségemen azonnal megtekintem a birtoköt. 14 nap alatt ügyfeleimmel lekötöm.

Dec leva, birtok iroda Pécs, Sséchenyi-tér 8..^

I BOROS ÉS TÁRS A j

5 „Kühne“ 4

I

Mezőgazdasági gépgyár rt. tolna- éa báosmegyel képviselete raktárén tart: Méplőgamltn- rákat, szívó-, gáz- és beBzinmoto- rokat, szabadalmazott páros is páratlan sora „Vera Drill“ kanalas sorvetőgépeket és Minden egyéb

mezőgazdasági (11)

gépet.

Főraktár: Szekszárdon,a Kaszinó- bazár épületében. — Telefon 49.

TAVASZI

is nyári angol szöveteim megérkeztek, melyékből mérsékelt árak mellett készítek

dlwrtflUBnqnitet és felültfilttL

Sápszky Andor, férfiszabó

I

Suktzirdon.

Hozott anyagok (eldolgozisit is vállalom

I

■

I

hitel, mely az országban marad, pozitív hitel is. Minden hitel, mely nem javak termelésére fordittatik, melynek célja nem a bitéi értékének ipeg- felelő, vagy annál nagyobb értékű jav előállítása, hanem bármi más, az erkölcstelen, vagy improduktív hitel. Ha a hitel árdrágításra szolgál, vagy a hitelbe vett pénz kimegy az országból, negatív hitel less. A hitelnek mindig legyen fedezete, mert ha a hiteléletben beáll a túlköltés, vagyis nincs megfeleld biztosítéka annak, a hitelgazdálkodásból spekulatív gazdálkodás lesz, ami egész osztályok bukását eredményezheti, így volt 1872 ben is, a nagy bécsi krach idején.

A hitel nagyon alkalmas vagyon- eltolódásokra, de ezt minden eszközzel, államilag is még kell akadályozni. A hitel a hiteltvevő produktív munkájának időtartama szerint rövid- lejáratú, ha a hitel gyorsan forgatja a javakat, mint a kereskedő ; hosszúlejáratú, ha a hitel által a javak termelése, előállítása hosszabb időt vesz igénybe. A kamat nagysága mindig a lejárathoz igazodik ; rövid lejáratú hitelt alacsony, hoBszabbat magasabb

HMM

I

I

i

!

I

kamatláb mellett kapni. A hitel legfőbb kritériuma, hogy az mindig űj termelésre legyen fordítva.

Ha végig nézünk orsságunk tör ténetéb, a hitelt megtaláljak minden időben, bármily házbeli királyaink alatt. Az elzálogosított javak, a sze- pességi városok, II. Endre izmaelitái, az oligarcha Csák Máté és a többiek mind-mind egy egy Útjelzői a hazai hiteléletnek. De a szó valódi értelmében vett hitelélet kialakulásához Széobenyi „Hitel“-e adta meg az impulzust. A jobbágyság felszabadítása Után a dézsmaföldet uj tulajdonosaiknak meg kellett váltani. Dé miből és mivel? Á jobbágy robotmunkájával nem rakott félre ; felélte, átült á dézsmafbld termett, fié á földnek tulajdonosává lett s azt ki is kellett fisetnié. A takarékpénztárak legtöbbjének megalakulása épen erre az időre esik, sőt mondhatnék, a nagy, korszerű reform keltette őket életre.

A hitel törvények régen a hitelezők érdekeit védték, különösen Angliában az adósok börtöne révén. (Dickens: Kis Dorritja.) — Megtörtént, hogy ameddig az adós tartozását le nem dolgozta, a hitel ve vő a hitelező rali- szolgája lett. Ezek meggátlására alapította Feltrei Szent Bernardin az első zálogházakat. (Monte di Piéta.) Nálunk legjobban a znghitel volt elterjedve, mikor a kölcsönvevő nem legális utón kereste a hitelt, hanem ussorásoktól vette azt. Es ment-ment jóidéig, mig arra nem eszméltünk, hogy igy menve végleg kicsúszik alólunk a talaj; ekkor alkotta meg az állam a hiteltörvényt, körülírták a hitelező és hitelvevő kölcsönös jogait, kötelezettségeit, megáliapitották a megengedhető legmagasabb kamatot s az nzsoratörvény egy kis megálljt parancsolt.

Hitelhez kétféle utón lehetett jutni: vagy anyagi biztosíték, vagy személyi jótállás mellett. Áltálában ki szorult leginkább hitelre ? A kis ember. Ezek voltak leginkább kiszolgáltatva a pénzéhes hiénák mohó kapzsiságának, ezeknek lett valóságos megváltója az a nagy — Károlyi Sándor által megindított — gazdasági akció, dielynek válságos ékköve lett a leg- áltruisztikusabb alapokon nyugvó erkölcsös pénzintézet: az O. K. H. Ez a kis embereké. Azok istápolása, támogatása a célja, de nem nyetésá- kedési vágyból, hanem azok megsegítése céljából. Az O. K. H. fiók- ihtézetei vannak arra hivatva, hogy dicsé hitel nyújtásával emeljék az ipart, földmivelést s ezáltal a termelést.

A hitel nagy, az egész világot átfogó ereje a termelőtől a fogyasztóig hány emberen keresztül érezteti hatását, elég az ausztriáliai gyapjút azon az utón követni, amelyet addig tesz meg, mig viselőruha less belőle. Ha hitel nem volna, annak a termelőnek a gyapjú árára addig kellene

I Srzsébeí Királyné Szálló

8 R"Hnpest, >V, Egyetem-utca 5 (A Belváros központjában)

60 éve a fővárosi és vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Az ÉttGrfeOl és Kávéházbflíl cigányzene. Az Erzsébétplnce a fővároB legszebb sörözője. Egy pincér rendszer.

POLGÁRI ÁRAK.

691. n.

SZABÓ IMRE tulajdonos.