Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-08-18 / 34. szám
10 TOL^AMEGYEI ÚJSÁG 1928 augusztus 18. Közgazdaság. A baromfitenyésztés, különös tekintettel a sárközre. Nemzetgazdasági szempontból minden országban igen fontos, bogy a kivitel túlhaladja a bevitel értékét, mert a különbség a nemzeti vagyon gyarapodását jelenti. Az utóbbi időben igen szomorúan kell tapasztalnunk, hogy Magyarországon e téren súlyos bajok vannak és nem kis fejtörést okos a hivatalos köröknek, hogy ezen változtassanak, mert nálunk minden hibának, bajnak,'orvoslását az államhatalomtól várják. így külkereskedelmi mérlegünk javítását is bizonyára állami feladatnak fogják minősíteni. Igaz, hogy elsősorban az, de nem kizárólagosan, mert azok, akik a kiszállítandó értékeket szolgáltatják nagyon segíthetnek a kiskereskedelemi mérleg javításán, ha áruik mennyiségét növelik, ami a mérleget kedvezőbbé fogja tenni. Tudjuk, hogy kivitt értékeink túlnyomóan a mezőgazdaság körébe tartoznak. Tehát esek kivitelének emelése nyújthat leginkább reményt a javításra. Nézzük ezek egynémelye két, hogy mennyit szállítottunk belőlük külföldre: 1927. évi buzakivitelünk értéke 105 1 millió pengő, a lisztkivitel értéke 78 1 millió pengő, az egész élőállatkivitel értéke 99 9 millió pengő. De a 99 9 millió pengő élőállatkivitelből (ló, szarvasmarha, sertés, baromfi stb.) 83-4 millió pengő a baromfi és baromfitermékekre esett l Igen tanulságos statisztika. Ha nem bizonyítható Bzámok volnának, bizony sokan kétségbe vonnák, hiszen alig 21'7 millió pengővel volt csak kisebb a baromfikivitel a buzakivi- telnél. Mégis minő nagy jelentőséget tulajdonit mindenki a jó termésnek, gondolván, majd akkor aktív lesz a külkereskedelmi mérlegünk. Szegény, elhanyagolt kis baromfiudvarok kendermagos lakóira vajmi kevdsen gondolnak, pedig igazán méltó helyet foglalnak el a statisztika hasábjain. Súlyos millió pengőket hoz évente az országba elhanyagolt, «silány baromfitenyészetünk. önkéntelenül is felvetődik a kérdés vájjon mit jövedelmezne az országnak, ha rendszeres baromfitenyésztés volna ? Igen hamar — 2—3 óv múlva — a mai összeg négy- ötszörösét. A rendszeres baromfitenyésztés szép anyagi eredményeiben Dánia szolgáljon biztató példának. Dánia anyagi jólétének emeléséhez nem kis mértékben járult hozzá gyönyörűen szervezett baromfitenyészete, a kilencvenes években alakult tojásgyüjtő értékesítő körzetei, amelyek 1895-ben tojáskiviteli központi szövetkezetbe tömörültek. — Beszedes bizonyítók, hogy a kis országnak e szövetkezete 45.000 tagot számlál. 1893Jban a tyuk létszáma Dániában 4 592.000 darab volt és ez a szám 1922 ben 19.184.000 darabra emelkedett. — A dán tojáBkivitel 1924 ben 832 millió darab volt. A tojás darabját 10 fillérrel számítva 83.200.000 pengő, csak a tojáBkivitel eredményei Aki bővebben óhajt tájékozódni, az olvassa el Reichenbach Béla dr. közgazd. egyet, tanár „Dánia mezőgazdasága, magyar gaz daszemmel nézve0 cimü könyvét, az ott található adatokon okulva tanulhat. Dánia példájából következtethetjük, hogy a rendszeres baromfitenyésztés minő bő anyagi forrást nyújthatna hazánknak is, ha gonddal és megfelelő szervezettséggel követnénk a dánok példáját. Csonka hazánk igen alkalmas rendszeres baromfitenyésztésre, sőt egyes része szinte ideálisan erre predesztinált. így például a Sárköz fekvés^ és gazdasági viszonyai olyanok, mintha ezt a vidéket az Isten egyenesen nagyobb tömegű baromfitenyésztésre teremtette volna. Jelenleg íb visznek a sárköziek baromfit és tojást piacra, azonban távolról sem annyit és olyant, amint az kívánatos volna. Hogy miért ideális a helyzet a tenyésztés szempontjából, erre nézve az alábbi pontokba foglalom össze nézeteimet: 1. Közlekedés szempontjából a vasút mellett fekszik Sárköz, tehát a szállítás a piac számára könnyű. A piac közelsége nagyban hozzájárul a köny- nyü értékesítéshez. Ocsény, Decs, Sárpilisnek — Szekszárd a jó piaca, mig Alsónyék válogathat a bátaszéki és bajai piac között. Márpedig a jövedelmezőség mindég a piaci viszonyokon múlik. Sárköznek tehát ideális fekvése van. 2. Jövedelmező baromfitenyésztés feltételei közé tartozik a sik vidék, ahol alkalmas gyepes területeken úgynevezett kifutókban bogarászhatnak az állatok, ami a gyors fejlődés, egészség, bő tojáshozam szempontjából elengedhetetlen. Sárköz tanya rendszere (szállás) e tekintetben azt hiszem nem szorul bővebb megoko- lásra. A szállás körül pár hold földje van a sárközi gazdának, ha ebből elkerít 1—2 holdat és egy-két árnyas diófát ültetne bele, bizony gyönyörű kis baromfitenyészetei lehetnének Sárköz vidékének. Az 1—2 holdas terű let a már elmondottakból következtetve, bizonyára nagyobb hasznot hozna. 3. Vizet kedvelő baromfi (kacsa, liba) Sárközben igazán jól érezheti magát. Vígan lubickolhat, hisz szebbnél szebb, hatalmas vizes terület között közvetlenül a falu alatt válogathat. Sárköz rendelkezvén ejó tulajdonságokkal, most már az a kérdés, hogy miképpen használja ki a természeti adottságát egy jövedelmező, rendszeres baromfitenyésztés révén? Elsősorban ki kell selejtezni mai fertőzött parlagi tyúkjainkat, mert ezek között nem egy, súlyos fertőző betegség hordozója. Hogy egy példát említsek, itt van mindjárt a fehér hasmenés. Ezt a betegséget a kis csirkék nemcsak kikelésük után szerezhetik meg, hanem igen gyakran e betegségből kigyógyult anyától kapják, mert annak tojásai belsőleg fér tőzve vannak. Súlyos veszteséget okoz évente ez a kór és bizony igen sokan nem tudják a kis csirkék el hullásának okát megállapítani. E betegség jellemző tünete: fehér szinü anyaggal összetapadt farok, gubbasz kodó állás. A betegség esetén alapos fertőtlenítés és a beteg állat elégetése szükséges. Legjobb az egész álló mányt kiselejtezni. Tehát fontos, hogy tenyészetünk egészséges legyen és főleg mentes a fehér hasmenés fér- tőzéstől. Fontos az is, hogy bő tojáshozamu fajokat tartsunk. Erre nézve igen ajánlom a hazánkban most már bevezetett amerikai származású fehér „Leghorn0 tenyésztését. Magyarországon ma átlag 50 tojás esik egy tyúkra, mig Amerikában 200 darab. E nagy különbség főleg a Leghorn faj javára esik. E faj nem is szokott kotlani. Tojásai szépek 60—70 gram- moB, évi tojáshozama 200—250, sőt i 300-ra is van példa. Három éve én j is vettem 16 tenyésztojást egy hazai j tenyészetből és azóta már körülbelül I 160 tojást keltettünk, amelyek közül j 80 százalék ki is kelt és még egyet- j len csirke sem hullott el belőlük. Tojáshosamuk 200 körül mozog. Minő szép eredménnyel lehetne ezt | a fajt tenyészteni itt, ahol meg volna a jószándék a rendszeres baromfi- tenésztésre. Ha sokan akadnának, akik ezt az értékes fajtát kultivál- nák, bizony ez a körülmény sok sok millió pengővel tenné aktívabbá külkereskedelmi mérlegünket.“ Még csak néhány Bzóval óhajtok megemlékezni arról a nagy törtetés ről, amelyet külföldön tapasztalunk. A dollárok hazájában: Amerikában, ahonnan származik a fehér Leghorn, újabban már a kacsát használják tojástermelésre. Az indiai futó Chaki- Chambell (olv. Keki-Csempl)' kacsafajtából kitenyésztették már az évi 300 darab tojáshozamu fajtát. Ezen kacsafajták tojásait úgy használják, mint tyúktojást. Teljesen mentes az u. n. kacsatejás szagától, mely a kén szagához hasonló. íme hol tartanák már mások — minő messze vagyunk mi! . . i Nem szemrehányás akar lenni ez a cik kém, hanem biztatás egy elérhető valósághoz, amely hozzásegít mind- jájunk és hazánk anyagi jólétéhez. If(. Darányi István közig, egyetemi assistens. Fiatal leány felvétetik füzőüzletben, Zahratka-féle ház- . ban, Széchenyi-u. 69. 838 A szekszárdi kir. törvényszék. P. 50/8—1928. Hirdetmény. A szekszárdi kir. törvényszék Balázs Károly földmives bátai lakos részéről Báta község (Tolna vármegye) határa általános tagosításának megengedése végett beadott s az érdeklődő birtokosok által a kir. törvényszéknél vagy a község elöljáróságánál megtekinthető kérvény tárgyalására 1928. évi október hó 10. napjának délelőtt 10 óráját tűzi ki, arra Báta községházához az érdekelt birtokosokat a «Budapesti Közlöny» és «Tolna- megyei Újság» című lapban egy Ízben megjelenő és a község, valamint a vele szomszédos községek elöljáróságai által szokott módon közhírré teendő hirdetménnyel megidézi és közli, hogy a tárgyalás megtartására dr- Oaál Dezső kir. törvszéki bírót küldte ki. A kir. törvényszék figyelmezteti az érdekelt birtokosokat, hogy a m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1928. évi junius hó 15. nápján 36.048—1928. III. 4. szám alatt hozott határozata szerint a kért általános tagosításba a községi belsőségek a velük összefüggő kertekkel és a földreform során kiosztott házhelyek, a Mária Terézium alapítványi birtoknak a földreform végrehajtása után megmaradó része «Bődéi hegy», «Csóka és Látóhegy», «Szilas és Boldizsár», «Rigóvár», «Stk és Középső dűlő» — nagyobbrészt szőlővel, illetve gyümölcsössel beültetett részei kivételével a község egész területe bevonható, s a tagosítás a községre hasznos és célszerűen keresztülvihető. Ennélfogva a kir. törvényszék a tagosítást az 1909. évi 30. I. M. számú rendelet 52, és 54. §-ai értelmében el fogja rendelni, ha azoknak a birtoka, akik a tagosítást kívánják, a község tagositandó területének egynegyedrészét teszi, Az állami, a törvényhatósági és községi vagyont, a közalapítványi javakat, a közintézetek, a gyámság és gondnokság alatt levők birtokát, az úrbéri haszonvételekkel terhelt olyan erdőket, legelőket és nádasokat, valamint az arányosítás alá tartozó olyan közös használatú területeket, amelyeknek rendezése még befejezve nincs, a tagosítást kívánó felek birtokához fogja számítani s a tárgyaláson meg nem jelent feleket úgy fogja tekinteni, mint akik a tagosításba beleegyeznek. Szekszárd, 1928 augusztus 14. Dr. Gaál Dezső s. k. 840 kir. törvényszéki bíró. Flflllfl ^ dfb 14 hóna- kilCIUII pos mangalica tenyészkan és 1 drb importált származású 18 hónapos tenyészbika Sziisz Mátyásnál, Kötesd, Lencse-pusztán. 833 HQftM csak o Hezígaidosdgl-Rereskedelml rL Szekszárd utján szeressen be. Pontos kiszolgálást és az állam által nyújtott kedvezményeket biztosítja. 2*0—1928. vht. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a paksi kir. járásbíróságnak 1927- évi 4699 2. számú végzése következtében dr. Gipsz Lipót ügyvéd által képviselt Stroh, Finkelstein és Gottlieb végrehajtatók javára, faddi lakos ellen 55 pengő s járul, erejéig, 1928. évi május hó 23-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1231 pengő 38 fillérre becsült következő ingóságok, u. m.: szatócsüzleti berendezés, tartályok, kötött szövött áruk stb. nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1928. évi 1786, számú végzése folytán 55 P tőkekövetelés, ennek 1927. évi szeptember hó 27. napjától járó 5% kamatai és eddig öszszesen 17 pengő 91 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Faddon, az Újtelek számú háznál leendő megtartására 1928. évi augusztus hó 2 3. napjának délutáni 6 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. törvénycikk 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, az árverés az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Paks, 1928 augunztus 2. Feleky József, 836 kir. bir. végrehajtó. A bonyhádi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság. 2036/tkv. 1928. Árverési hirdetmény-kivonat. Fleischer Ödön és Fia szekszárdi bejegyzett cég végrehajtatónak Schmidt Ferenc és- neje Reitzi Anna végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtási árverést 140 pengd tőkekövetelés és járul, behajtása végett a bonyhádi kir. járásbíróság területén levő, Szálka községben fekvő, s a szálkai 455. és 464. számú tjkvben A t 1. sorszámú (szőlő) és A f 1. sorsz. (szőlő) 291/a és 295. hrsz. Schmidt Ferenc és neje Reitzi Anna nevén álló ingatlanaikra 2400 P kikiáltási árban elrendelte. Az árverést 1928. szeptember hó 20. napján délelőtt 10 órakor Szálka községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár felénél alacsonyabb áron nem adhatók el. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10#/0-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított óvadékképes értékpapírokban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges birói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket alá- irni. (1881: LX. t.-c. 147,. 150., 170. §§.; 1908: XL. t.-c^21. §.) Az, aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa Ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908. évi XLI. 25. §.) Bonyhád, 1928. évi junius hó 26. Dr. Guttján s. k. kir. járásbiró. Haszonbérbe adé Paks határában fekvő 363 holdas prima fekete humusz (tanyás birtok), melyből 314 hold a szántó, 42 hold a. legelő és 7 hold a belsőség.’ — Érdeklődni lehet: Bekkor Testvéreknél, Paks,
