Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-01-21 / 4. szám
.1928 január 21. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 4 aj K^»>vi8ft*i: A Szekszárdi Földmivelők Hitelszövetkezete, mmt az Országos Központi H' teiH»övetk<*Z8t tagja — Szekszárd. — A Toloamegyei Újság Lapkiadó fit. keres olyan lapkihordót; illetve lapárnsitót, ki hetenként szombaton, hetipiac alkalmával a lapot árusítaná, megfelelő díjazás mellett. Értekezni lehet a lan kiadóhivatalában, Szekszárdi Népbank épületében. — A Szekszárdi Dalárda pártoló tagokat gyűjt. Az újjáéledt Szekszárdi Dalárda múlt heti választmányi ülésen elhatározta, hogy módosított alapszabályai értelmében a múlthoz hasonlóan ismét pártoló tagokat gyűjt. A pártoló tagsági dijat a régebbi évi 4 forint helyett 4 pengében állapította meg, hogy minél többen részt vehessenek városunk ezen nagymultu kultúrintézményének támogatásában. Minden pártoló tag a dalárda által rendezett hangversenyre a mag* és 2 családtagja számára kedvezményes jegyet, válthat, igy érdekeben áll mindenkinek, hogy beiratkozzék pártoló tagnak. A tagok gyűjtését a .dalárda működő tagjai fogják végezni. Ha kellő számú pártoló tag jelentkezik, akkor a dalárda részt fog venni az idén a Kaposvárott rendezendő dunántn i dalosversenyen, jövőre pedig a Debrecenben tartandó országos dalosversenyre szándékozik menni. így városunk és vármegyénk ismét képviselve lesz a nagy kulturális mérkőzéseken s nem fog előfordul „az a szegyenletes eset, mint a múlt évben, hogy a szegedi országos dalosversenyen minden vármegye képviselve volt, csak Tolnavármegye nem. v — Hirdetmény. Táviratle veteket az összes állami táviróhivataloknál (a vasútinál nem) belföldre, Ausztriába, Csehszlovákiába és Németországba fel lehet adni. A táviratleveleket vezetékes távírón továbbítják és közönséges levélként kézbesítik. Dija a belföldre szavankint 4 fillér, külföldre a rendes dit f e. — Uj községi épületek Bétán. A felettes hatóságok már regen kifejezték, hogy Bat» község régi, düle- dező községháza már nem felel meg az igényeknek. A rozzant épület ezen kívül szűk és sötét. A község képviselőtestülete tehát a közelmúltban elhatározta, hogy nj községházát, főjegyzői és jegyzői lakot építtet. A képviselőtestület határozatát a törvényhatósági bizottság is jóváhagyta, de az fellebbezés miatt a belügyim nÍBzt< rium elé került. A miniszter um a kfpviselőtes ületi határosa ot most végső fokon is jóváhagyta. Helyes fe fogásról tanúskodik a hátai kép viselőtasiület azon elhatározása is, hogy a 4 és felezer lelket számláló községnek orvosi lakást épit. Egy ilyen nagy helynek ugyanis szüksége van orvosra, mert a szegényebb lakosság nem mehet egykönnyen or vosért a szomszéd községbe, nem szállíthatja betegét a legközelebbi kórházba. Másrészt a nedves Duna menti rossz lakásviszonyokkal biró községben a tüdővész pusztításait nem lehet másként megakadályozni, mint hogy állandó orvos veszi fel ellene a küzdelmet, aki a nép közt a községben lakik és annak oktatója, vezetője lesz. — Fe'hivós a felvidékiekhez, különösen a szepesikhez I A feivideki m»gyar s»jió ma missziót tö t be. Az 1925 jnmns közepe óta a lőcsei 64 éves Szepesi Hir dó (ezelőtt S'-ep-si Hírnök, Z ps r Bot.) és az igiói 42 éves Sz< pesi Hírlap (ezelőtt Szepesi Lapon) fúziójával fokozott mértekben óbaj'ja szolgálni a Felvidéken érő magyarság szent ügyét és fenntartani továbbra is a szoros k pciol&tot a szülőföldjüktől elszakadt Zips írek és Felvidék iránt érdeklődők között. A „Szepesi Híradó—Szepesi Hírlap“ egyesült szepesmegyei magyar lapok előfizetése Csonka -Magyarországon egy negyedévre 5*20 P, (65 000 K). Az előfizetés eszközö hető pénzes utalványon Förster Rezső oki. vegyészmérnök, magyarországi szerkesztőnél Budapest, VIII, Mária u. 20., III, 26/a. Mit den igaz felvidéki legalább előfizetéssel támogassa szülő- 1 földje magyar lapját. — Felosztották az iskolai pénz- büntetésedet. A városi rendőri bűn tető biióság részéről az igazo atlan iskolamulasztók szüleivel szemben alkalmazott büntetespénzek fe osztása ügyében d cember hó 22-én határo zott a városi tanács az elemi iskolák és a gazdasági ismétlő iskola igaz- gatótának meghallgatása után. Az 1927. évben kirótt püntetéspénzek összege 493 pengő 62 fillért tett ki, amelyből a róm. kath. elemi iskola 259 P, a gazdasági ismétlő iskola 148 P, a ref. iskola 49 P 62 fillért, az izr. iskola 37 pengőt kapott. Ezen összegekért az egyes iskolák megbízottai ruházatot és tankönyvet fog nak vásárolni és elszámolásukat a tanácsnak matatják be. — Hány rádió előfizetővel Szekszárdiul. Illetékes helyen nyert erte sütésünk szerint Szekszárdon ezidő szerint 121 rádió előfizető van, A rádiókai usz híveinek száma nap nap Után emelkedik. — Helyesen cselekszik, ha varró gép-, tű-, olaj ea fűi alszübeégletet nálam f dezi. Singer varrógép alaat részek elismerten a legjobbak 1 Sm ger varrógép részv. társ. képviselője Marton János Szekszárd, Baríina- utca 57/b. — ieritza Mária és Jackie Coogan, í mint* kártyafigurak. Hogyan keitiu , ösc-zi ez a kjt híresség, miért rajong I a virsliiért Szép Ernő, hogyan kép | zeli Kalman J -nő a pesti ohmposzi? Ferihez adja-e a postáskisasszonyt Lengyel Menyhért, milyen Fleta pnvaiélete, hogyan lett darab az „LJrimur“ bél, miért szerződik Bicsba La bass Juci, kit gondol Bus Fekete László a legfiatalabb kis Rottnak ? Mind* zikre a kérdésekre szenzációs cikkben válaszol a Színházi Elet uj száma, *mely még közli Lakatos László, Zsolt Bel», Egypd Zoltán, Babits Mihály, Harsányi Zsolt, Földi . Miháy, Nagy Endre írásait és soksok melynyomásu képeit, riportot, novellát, verset és intimitást, Három koitamelléklet, külön r gény mellek let és „A macska“, mint darabmelléklet. Sportregóny, humoros rovatok, autórovat, sport, divat, szóval minden benne van a Színházi Életben, ami érdekli a közönséget. Egyes szám ára 1 pengő, negyedévi előfizetési díj 10 pengő. Kiadóhivatal: Buda pest, VII, Erzsébet körút 29. szám. Ingyen küld tréfákról és színdarabokról legújabb árjegyzéket a Színházi Elet könyvüzlete. — A vad etetése. Évtizedek óta nem volt ily szigora tél, mint a mostani és különösen a karácsonykor hullott ólmos éső következtében keletkezett erős jégkéreg, melyre friss hó esett, végveszéllyel fenyegeti vármegyénk helyenkint amúgy is igen gyér Vadállományát, ha nem segítünk rajta. Felülről kezdve a szarvasok etetését, nem tanácsolhatom, bár erre *is nagy szükség volna, mert ez már a „tenyésztés“ fogalma alá tartozik, melynek következménye lehet a vadkárok fizetésében való elmarasztalás. Az őz nem cdnál mezei kárt, tehát e szép Vttdat etessük oly módon, hogy a járásában takarmány kötegeket kössünk m gfeleld magasságban a fák törzsere, vagy helyezzünk el alac oiig bokrokra, miá tál részben a nyulak etetése is meg van oldva. A t cinokat, aki teheti, alacsony nádtetők alá hintett ocsnval és lehetőleg kukoricával is kevert pelyvával etesse, de fontos, hogy ezen etető helyekhez capásokat t porjunk, miáltal könnyebben odaulal a fácán. O cső módja az etetésnek az is, ha a termő akácfák ágait póznával meg csapkodjuk, miáltal a mag a hóra hull és a Lcán felszedegeti. A foglyoknak ivedett helyeken, utak, csabiztosan megvédi a fogait a szuvasodástól és a fogzománcot hófehéren tartja. Kapható: rosa a G Ä R A Y-drogériában. laMBBMiMwajmagaoaBBaMWB——b———: pások, BÖvények mentén értékkel alig bíró polyvát szórjunk vastagon, persze jobb, ha egy kis ocsut is keverünk bele. Mindennél fontosabb azonban hogy a hó jeges kérgét mennél több helyen horpassznk be, hogy a vad kaparhasson és igy természetes táp látókhoz jusson. Ezt az erdőben ig meg kell tenni, különösen azért, meri a jégkóreg véresre horzsolja a csülköd vad beszakadó lábát, minek következtében rendkívül leromlik, söl részben el is pusziul. Azért az erdőben, ahol csak lehetséges, keresztül kasul keli járni széles talpa szánnal különösen a kirakott takarmány irányában. Igen kedveli a szarvas a kidöntött fák ágain a rügyeket is. Mindenesetre azonban a mezei területeken szánnal, különösen vetések felett, mindenfelé meg kell törnünk a jeget, hogy a nym kotorhasson éi eledelre találjon. Ez a művelet a vetéseknek as csak előnyére válik, mert levegőhöz jutnak. Legelőkön ii végezzük a jégkéreg törésének ezt a módját és általában a gazdának mos-; tani ráérő időszakában mennél többet és többfeié járjunk fatalpu szánnal erdőn mezőn, remizek körül és legelőkön, mert ez igazán olcsó módja Ví-dállományunknak a végpusz'ulástól v«ió megóvására. Amellett pedig, ha magunk is felülünk a szánra, ez a legjobb idő és mód arra, hogy tiszti képét nyerjünk vadállományunkról, mert a vad ilyenkor könnyen meglátható és elgyeDgültsége következtében bizalmasabb is. Kár, hogy a vármegyének a községi vadászterületekre vonatkozó szabályrendelete még nem lépett életbe, mert ebben a leirt intézkedések egyrésze kötelezőiig e'ő van írva. Soha ennyire nem volt szükség a vad etetésére, mint az idén — Miért terem keveset a zab? Ha sovány, kielt a gazda fö dje, ha nem ért rá azt rendesen megmunkálni, akkor zabot szokott bele vetni. Évszázados hagyomány, hogy a zab a legigénytelenebb növény, ami igán ugyan, de ha nagyon számítunk igénytelenségére, bizonyosan rosszul sikerül. Ha azonban jó talajmunkába, bő trágyázással, idejekorán vetjük el, amikor a talajban még elegendő téli nedvesség van, akkor szépen bokro' sodik, erőteljesen indul szarba s dús terméssel hálálja meg fáradozásunkat. Eiőveteménye lehető eg ne legyen gabona, különösen önmaga után ne kerü jön. Talaját épen olyan gonddal kell őssz 1 m-gszantani, mint más igényesebb tavaszi növényeinkét. A zab a legkorábban vethető növények közé tartozik, mégis megtörténhetik, hogy Dem sikerül mii den zabföldet kitavaszodáskor azonaal bevetni. Ilyenkor fogasoljuk talaját, mihelyt rá lehet menni. Az idejekorán el fogasolt főidőn mindig jobb vetés esik, mint a fogasolatlanul hagyotton. Meg mostoha viszonyok közé kerülő zabon is sokát lendíthetünk megfelelő « IS^N I 1 igyál 1 KATHREINER-íéle 1 ■ |5||' KNEIPP §111» malátakávét S W Gyermekeid nagyszerű itala, amelytől erőieljesenf cjlődnek #•4 1086
