Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-08-11 / 33. szám

Egyes szám ára 30 fillér. X» évfolyam. Szekszárdi 1928 augusztus 11 33 szám. KERESZTÉNY POLltlKAl ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SZtrkeszttaég és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. — Egyes szám árat 30 fillér. előfizetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona)t egész évre 8 pengfi (100.000 K). Szerkeszt«: SCHNEIDER JANOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap'szellemi részét illet« közlemények a Szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. Á hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. Jankó főispán Jubileuma. A múlt hóban múlt öt éve, hogy Jankó Ágostont a kormányzó kegye vármegyénk főispáni székébe Ültette. Ez az idő olyan szeretetteljes szálak kai kötötte őméltóságát vármegyénk hez, hogy a törvényhatósági bizottság augusztus 14*iki nyári közgyűlésén a bizottsági tagjai egyhangú lelkese­déssel kívánják őt ünnepelni. Épnek az ünneplésnek a bevezetője az alis- páni jelentés, amelyben szentandrási Száváid Oszkár alispán eképen emlé­kezik meg a nevezetes eseményről: „Folyó évi julius hó 27-én múlt 5 éve annak, hogy a m. kir. Belügy­miniszter ur értesítette a vármegye közönségét, hogy Kormányzó ur Őfő- méltósága 1923 évi julius hó 23-án kelt magas elhatározásával Jankó Ágoston m. kir. udvari tanácsost, Torontói vármegye nagyérdemű alis­pánját, vármegyénk főispánjává leg­kegyelmesebben kinevezni méltóz- tatott. A vármegye közönsége mély tisz­telettel vette a kinevezés hirét s a kormány bizalmáoak letéteményesét a legnagyobb örömmel éB szeretettel fogadta. Főispán ur Öméltósága a nyári rendes közgyűlést megelőzőleg egy* hehivott rendkivüi közgyűlésen tar­tott nagyszabású székfoglaló beszédé ben, melynek minden mondatából a közigazgatási pályán hosszan mű. ködött vezető tisztviselő kiváló tu­dása, élettapasztalata és bölcsessége sugárzott ki a nagyszámban megjelent bizottsági tagok élénk helyeslése és lelkes ünneplése mellett a többek között a következőket mondotta: „Közpályámon mindig rajongó haza* szeretet, a közérdek önzetlen szol­gálata és a meleg emberbaráti érzés véréréit* És ide is azzal a szándékkal jöttem, hogy megújuló lelkesedéssel és fáradhatlan kitartással szolgál­jam ideálomat és remélem, hogy sok évi tapasztalataim leszűrt eredmé­nyét ezen uj munkatéren is Hasz­nosan érvényesíthetem." Tekintetes Törvényhatósági Bizott hág! öt óve annak, hogy főispánunk a régi vármegyéje iránt megőrzött és ápolt rajongó szeretetét egyesíteni tudta uj vármegyéjének szeretetével, melynek mélységes és összinte érzé­seitől áthatva, a rend, a nyugalom, a békés munka, jog, törvény és igaz­ság szolgálatának magasztos és ter­mékenyítő gondolatával átvette vár- megyónk kormányzatát, Nehéz, válságos időkben oly ter­hes, felelősségteljes bizalmi állásban eltöltött & év oly jelentős állomás, hogy ezen jabiláris évforduló engem visszaemlékezésre késztet, melynek felemelő, — telkemet felüditő hatása alatt a vármegye közönsége előtt a legmélyebb tiszteletem és ragsssko- dásom nyilvánítása mellett moodok háláé köszönetét Főispán ttr Öméltó­ságának árért a sok-sok hasznos és kiváló jó szolgálatért, mit öt éven keresztül a vármegyénknek tett s azárt a nagybecsű támogatásért, me­lyet hivatalos működésben minden­kor élvezni szerencsém volt. Nem érzem magam hivatva arra, hogy szeretett Főispánunk érdemeit felsoroljam és méltassam, de nem is tudnám, mert megremeg a hivatalos toll kezemben, mikor a szivem benső és őszinte érzéseit akarom megrög- ziteni, mert az érzés hatalma el­nyomja a szó minden erejét és már csak arra szorítkozom, hogy az Isteni gondviselés bőséges áldásait kérve Főispán ur Öméltóságára, adjon neki erőt, munkakedvet éa kitartást, hogy kiváló képességeit vármegyénk tid vére még igen sok évekig értéke­síthesse.“ Az alispáni jelentés. Szentandrási Száváid Oszkár, vár­megyénk alispánja gazdag tartalmú időszaki jelentést terjeszt a törvény- hatósági bizottság nyári rendes köz­gyűlése elé. Mielőtt a jelentésben me­gyénk életét érintő kérdések tárgya­lásába fogna, megemlékezett azon országos eseményekről, melyek jelen­tőségüknél fogva komoly elhatározá­sok alapjaiul szolgálhatnak-. Ilyen esemény elsősorban Bethlen István gróf miniszterelnökségének 8 ik évfordulója. A magyar eszme éa igaz­ság megtestesítőjének és legnagyobb hárcosának ezen jubileumán Tolna vármegye összes községeinek és Szek- szárd r. t. városnak Önagyméltósága hervadhatlan nagy érdemeit elismerő díszpolgári okleveleit a főispán veze­tése alatt egy népes küldöttsége adta át Budapesten folyó évi junius hó 14 én, mely küldő tségben a várme­gyei bizottsági tagok élén az alispán maga is részt vett s melynek fényét emelte, hogy abban a vármegyei felsőházi tagok és az összes ország­gyűlési képviselők résztvettek. A küldöttséget a miniszterelnök a leg­nagyobb előzékenységgel fogadta s kitüntető figyelmének és nagyrabe­csülésének jeleivel elhalmozta. Pünkösd vasárnapján kettős ünnep­sége volt a vármegyének és Szek- szárd r. t. városnak. Ezen a napon a vármegye éa a város közönsége Összes vitézeinek jelenlétében fényes ünnepségek keretében hódolt a vitézi erényeknek. Ugyancsak ezen a napon adta át Szekszárd r. t. város közönsége a díszpolgári okleveleket a r. t. város­nak, a vármegye díszes ssék helyé­nek nagyarányú kulturális fejlődése és anyagi javainak előmozdítása kö­rül kiváló nagy érdemeket szerzett dr. Pestby Pál m. kir. igazságügy­miniszter és dr. őrffy Imre ország­gyűlési képviselőknek. A fényes ke­retek között és nagy érdeklődés mel­lett lefolyt ünnepélyeken a vármegye minden rendű és rangú lakosa egybe­olvadt a nagy magyar erények el­ismerésében. Ju'ius hó 7-án folyt le a simon- tornyai járási jegyzői egyesület fél százados jubileuma a hivatalos vár- megye, az országos jegyső egylet és árvaház képviselőinek, a járás és Glyönk község előkelő kösönségének . részvételével. Különös jelentőséget I kölcsönzött az ünnepségnek, bogy | azon dr. PeBthy Pál igazságügyim­niszter önagyméltósága, a kerület illusztris képviselője is megjelent. Az ünnepség lélekemelő hangulatában a nagy elődök szelleme szállt ki sírjá­ból, hogy utat mutasson a késői nemzedéknek, miként kell szeretni az ősi vármegyét, az akáclombos kis falut és miként kell minden erőnket megfeasitve szolgálni a magyar hasa megelégedése, haladása és boldogsága érdekében. Az elmúlt évek gyenge, alig ki­elégítő, sőt rossz termése után ez év­ben — igy folytatja az alispáni jelen­tés — az Isten meghallgatta könyör­géseinket. Jó kösepes, sőt néhol esen felüli termés van vármegyénkben. Ennek köszönhető, hogy az aratás idején sztrájkok nem voltak, ami a munkaadó 0b munkás kölcsönös meg­elégedését mutaij a. Május hó 22-en a Balatoni Ssövet- ség meghívására az alispán és a fő­ispán a vármegye érdekeltségével együtt részt vett a Siófokon tartott értekezleten, amely elfogadta a szö­vetség azon indítványát, hogy a sza­bályozási munkák ne 15 év, hanem 4 év alatt hajtassanak végre. Az ér­tekezleten felvetett azon aggodalomba nézve, hogy a szabályozási munkák nem fogják-e károsan befolyásolni a Siómenti rétek és szántóföldek hasz­nálhatóságát, a jelenvolt szakköze­gek megnyugtató választ adtak. Az alispán ezután a leventeintéz méoy legörvendöteaebb előrehaladásá­ról és erősödéséről számolt be. Most már a vármegye minden községében rendelkeznek a leventeegyesütetek a testgyakorláshoz szükséges sporthe­lyekkel, amelyek bekerítése elrendel­tetett. örvendetesen szaporodnak a leventezenekarok is és örvendetes jelenség, hogy ezekbe a zenekarokba tömegesen akadnak jelentkezők. Különös gondot fordít as. alispán a leventék szellemi kiképzésére, amit az elmúlt évben az iskolánkivüli nép- művelődési tanfoy amok kai kapcso­latosan oldott még. A legteljesebb elismerés hangján szól a jelentés a leventeoktatókról, akik megértve az intézmény óriási nemzetnevelő jelen­tőségét, valóban fáradságot nem is­merve, elérték azt, hogy Tolna vár megye a leventeügy terén egyik első helyen áll az országban. A kivándorlásra vonatkozólag meg­említi az alispán, hogy kivándorlóink túlnyomó része Kanadába gravitál. A kivándorlás a múlt évihez képest feltűnő változást nem mutat. Sajnos, hogy a kivándorlók legnagyobb ssá- zaléka a derék, egéasséges, erős, fiatal polgárok sorából kerül ki. Az észak­amerikai Egyesült Államokba a múlt évben 6 és a fo'yó évben 16 egyén vándorolt ki, Üala,merikába pedig 7 egyén. Ab alispán a kivándorlási mosgalmat állandó figyelemmel ki­séri és azt tőle telhetőén ellensúlyozni törekszik, örvendetes, hogy a belügyminisz­ter lehetővé tette, hogy a vármegye összes községeiben a még niányaÓ távbeszélő hálózat létesít tessék. Erbe vonatkozó munkálatok májusban meg­indultak és már 26 uj község kap­csoltatott be a megyei hálózatba. Remélhető, hogy ez év őszéig a vár­megye valamennyi közséjge élvezni fogja a telefon nagy előnyeit. Az elmúlt öt hónap alatt a köz- igazgatás menete teljesen zavartalan volt. Az I. félévi pénz- és vagyon- késelési vizsgálatokat a főszolgabirák a számvevőség közbenjöttével meg­tartották. A pénz- és vagyonkezelés tekintetében a legnagyobb haladás állapítható meg. A rokkantellátási ügyeknek a központi illeményhivatal által való átvétele megtörtént s igy a rokkantak és hadiözvegyek járan­dóságaikat júliustól kezdődőleg az illetményhivatal utján kapják. Az 1927. évi községi számadáso­kat valamennyi község elkészítette és beterjesztette. A vármegye ház­tartási alapjának, a közúti alapnak, a gyámpénztári alapnak, valamint a megyei összes kisebb alapoknak 1927. évi számadásai rendes időben elké­szültek és a törvényhatósági bizott­ság elé terjesztették. Ezzel megtörtént Tolna vármegye életében eddig példátlanul álló ese­mény, hogy a nyári rendes közgyű­lés idején sem a vármegyénél, sem a köaségeknél hátralékos számadások nincsenek, ami az 1886. évi XXl. és XXII. te. megalkotása óta még egyszer sem történt meg. A közbistonsági és rendészeti vi­szonyok az elmúlt időszak alatt is a vármegye területén általában meg­nyugtatók voltak. A vármegyei alapok állásának ki­mutatása után áttér az alispán a köz- egészségügy ismertetésére. A vár­megye közegészségi állapota a lefolyt időszakban — általában — igen jó volt és a kanyarót leszámítva, mely a megye nagy részén végigvonuló, de igen enyhe lefolyású járványt okozott, illetőleg az előző időszak e járványának csökkenő irányzatú foly­tatását képezte, a többi heveny fer­tőző betegségek csak szórványosan fordu'tak elő, vagy egész kismérvű és jelentéktelen' halmozódásokat mu­tattak. Hevenyfartőzó betegség az időszak folyamán a megye 72 köz­ségében állapíttatott meg, összesen 909 eset s- köztük 14 halálozással. Az élveszületések száma 1789, a halálozásoké 1453, az időszak szü­letési többlete tehát 336 főnyi. A

Next

/
Thumbnails
Contents