Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-21 / 30. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 3 1928 julius 21. TAVASZI I és nyári angol szöveteim megérkeztek, melyekből mérsékelt árak mellett készítek S mgfltflHBnvCHet és telBltBUet. 5 I Sápszky Andor, férfiszabö Sukszárdon. Hozott anyagok feldolgozását is vállalom bénél a szerkesztőhöz. Kedves Barátom l Esztergomi nyaralásom alatt hálás köszönettel kaptam meg kedvelt lapodnak, a „Tolnamegyei Újságnak“ 29-ik számát, melyben: „Fejlesszük a gazdasági szaktudást!“ cim alatt egy igen szépen meg rt vezércikket olvastam. Noha ezen cikk lényegével teljesen egyetértek, még is mint egy hivatalos kötelességemnek tartom némi felvilágosítással szolgálni Tolna vármegye kisgazdái érdekében a cikk azon részére vonatkozólag, melyben az ő gazdálkodásuk nagyon is alacsony fokra van 4ebirálva. Nem célom polémiába bocsátkozni a tisztelt cikkíró úrral, de úgy érzem, védelmére kell kelnem Tolna vármegye kisgazdaközönságének, — amely bizony a gazdálkodás terén semmi tekintetben sincs úgy hátramaradva, mint ezen cikkben leírva van I T. cikkíró ur megfigyelései, úgy látszik vagy téves alapokon nyugsza nak, vagy pedig azok nem a tolna- megyei viszonyokra vonatkoznak. Én, aki hivatalomnál fogva több miot 8 év óta figyelem a megyei gazdálkodási viszonyokat, akár szám szerű adatokkal is igazolni tudom a tisztelt cikkíró ur következő „meg- figyeléseinek“ téves voltát: 1. Tolna vármegyében a legtöbb kisgazda bizony már nem vet kézzel, hanem majdnem minden községben géppel vetnek. Sót a géphasználat már annyira fejlődött, hogy igen sok jobb gazdának saját traktora van és sokan traktorral bérbe szántanak. 2. A műtrágyák alkalmazása bizony már itt nem „terra incognita“, hanem merem állítani, hogy már alig van olyan község, ahol műtrágyát nem használnának s hogy a műtrágya megrendelés a községekben évről évre mennyire szaporodik, azt pedig az őszi megrendelések után kívánatra számszerűleg is közölhetem. 3. A 8zarvasmarbaallomány minősége pedig, hogy Tolnamegyében ez idő szerint az országos viszonylat ban első helyen áll, az általánosan el van ismerve. Hiszen annyi tenyész tehenet és üszőt más vármegyékbe, uradalmakba, sőt a külföldre sehonnan se szállítanak el, mint a tolnamegyei kisgazdáktól. Köztenyésztésben levő apaállatállományunk pedig szintén van legalább is olyan minőségű, mint bármely más vármegyében, — hacsak ezeknél nem jobb! Ugyanis jelenleg a vármegye területén 6 községben van 6 darab eredeti Svájcból importált, 28 községben pedig 30 darab hasai származású telivér, elsőrendű simmenthali tenyészbika. Jó bizonyíték még erre az a körülmény is, hogy a Palánk-pusztán létesített földmivesiskola részére az összes tenyésztőimnek éppen tolna- megyei kisgazdáktól szereztettek he. 4. Nem hagyhatom említés nélkül, mint, a haladásra törekvő zzon körülményt sem, hogy a legújabban kezdeményezett gyümölcsfa és gyümölcsvédelmi szerekből Tolna vármegye kisgazdaközönsége ez év tavaszán a Fekete Hugónál nagy választékban és elsőrendű minőségben kaphatók:, Cg Url és nöl divatáruk. Hál és évermek fonott | 1 szandál. Hét és férfi tenisz-cipők. Ml. férfi- ff 1 ' és svermek-clpők. §f Ül Kaszinó-bazár. (355) Telefon 60. sz. || „Chinoin“-gyártól, mely kizárólag ezen szereket gyártja, több mint 45 ezer pengő áru védelmiszereket ren delt; — ami legelső és páratlanul álló az egész ország területén ! Mindezekkel nem azt akarom mondani, hogy Tolna megyében a gazdálkodás már olyan tökéletes lenne, hogy kívánni valót nem hagyna maga után, — sőt igenis! még sokat kell fejleszteni itt is a gazdasági szaktudást I Csak azt akartam ezzel kifejezni, hogy itt a helyzet mégsem olyan sötét, mint talán az orezág más vi dékán. Fogadd őszinte tiszteletem nyilvá nitását, mellyel vagyok Esztergom, 1928 julius 17-én készséges híved Legény Oszkár a tolnavármegyei m. kir. gazd. felügy. vezetője. Tolna oármefye közoktatás- D$ye az értesítők tükrében. I. Gimnáziumok. Bőséges aratásra van kilátásunk. S ennek kivétel nélkül mindenki örül. Nem így azonban a szellemi aratásnak, amelyből szintén bőségesen van részünk. Mert tanult ifjaink többnyire a lateiner pályára készülnek, mely a legtöbbször nyomort és nélkülözést jelent. A kuhurfölény érdé kében azonban kénytelenek vagyunk minél több tanult főt és müveit elmét adni az országnak, mert kultúránkat még mindig jobban tudjuk értékesíteni bel és külföldön egyaránt, mint mezőgazdasági terményeinket. Ebben a nagy kulturmunkában első helyen áll a szekszárdi Garay János reálgimnázium. Értesítője, melyben Tamás Viktor igazgató ügyesen és tömören ismerteti az intézet történetét, a 32. évről számol be. Ez idő alatt az intézetnek 3 igazgatója és 50 tanára, valamint 26 hitoktatója volt. Az első rk. hitoktató Virág Ferenc jelenlegi p esi püspök volt. Az intézetnek hatalmas épülete 1897 aug. l én készült el. Az építkezéshez a vk. miniszter 50.000, a vármegye 100.000 és Szekszárd akkor még nagyközség 1400 négyszögöl telekkel és 90 000 forinttal járult hozzá. Az 1896. évi első évben 59 tanulóval nyilt meg az iskola, azután fokozatosan emelkedett a tanulólétszám 1902 ig, amikor 244 ie emelkedett. Ettől kezdve csökkent és hulámzott. 1917 ban ismét 272, az 1920—21. évben 285 volt a létszám. Azóta ismét apad, ami a háborús évek következménye. Az elmúlt tanévben 210 növendéke volt az intézetnek, kiket 14 tanár, 4 hitoktató és 2 óraadó tanitott. A gimnázium növendékei közül helybeli 144, vidéki 56; vallás szerint a többség, 145 rk., 37 prot. és 18 izr. A szülök foglalkozás szerint: őstermelő, iparos és kereskedő 84, köztisztviselő 71, nyugdíjas, magánzó és egyéb 33. Előmenetel tekintetében az összes tanulók 7°/o a jeles, 18°/o jó és 54°/o elégséges rendű, 20°/o a bukott. Legtöbb bajt okoz még mindig a holt latin nyelv, amelyből 23, azután a számtan, amelyből ugyancsak 23 an buktak meg. A németből csak 11 kapott elégtelen osztályzatot. Ebből tehát látható, hogy a tanári kar megértéssel és lelkiismeretesen végezte nehéz munkáját. Az intézet 40. sz. cserkészcsapatát 1913 március 9 én alakította meg Éri Emil tanár. Ma már cserkészeink Faludi Ferenc tanár és Wagner János hitoktató vezetésével Szigiigeten táboroznak, a kies Balaton partján. A gimnáziummal egy .épületben s vele szorosabb kapcsolatban működik a Bezerédj István felső kereskedelmi iskola, mely 7 évi működése után az elmúlt tanévben már 84 növendéket tudott kimutatni. A tanári testület dr. deési Daday Dezső igazgatón kívül két rendes és 9 óraadó tanárból áll. Az óraadók legnagyobb részt gimnáziumi tanárok. A 84 rendes tanuló mellett azonban 37, nagyobbrészt női magántanuló is látó gat ja az áll. felső kereskedelmi isko lát, úgy hogy ennek népessége, tekintve, hogy eddig csak 3 osztálya volt, nagyon is kielégítő. A külön épületben való elhelyezése mindkét intézetnek vágya és nagy előnye volna. Itt a tanulók 25°/o-a nyert elégtelent, smi azonban kizárólag a szakképzés lelkiismeretességének tudható be. (Folytatjuk.) % — Leszállított árakon kimérve kaphat saját palackjában egész napon át, jéggel hűtött siller, fe- I hér, vörösborokat, — már fel liter | tői kezdve, — valamint palack boro- I kát, postai szállítással is báró Schell József salát termeall borainak kimó- 1 rés ben Szekszárd, Kaszinó bazár. Telefon: 107 Telefon: 107 NAUTNER GYULA Dl. vizsgázott fogtechnikus jogosítva foghúzásra, fogtömésre. Szeksz Készít: leszállított párakon, részletre is, mfifogakat, fogsorokat, arany-fogakat. árd9 Széchenyi - utca I. szám. Valóban művészi és modern Fényképeket hOger főhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁftD Széchenyi utca 28. szám (Molnárféle házban). I A Szt. Mi-hetl ünnepségek A Szent Istváu-hét az idén nem-; csak a főváros és a vidék lakossá-: gáoak testvéri találkozására ad alkalmat, hanem aiok is közénk fognak érkezni, kik évek óta elszakadtak tőlünk és a kü földön keresik boldogulásukat. — Mintegy másfel millió magyar él a tengeren tulon, ezeknek egy hatalmas népes küldöttsége, ezer főből álló amerikai magyar csoport készülődik a nagy útra, hogy megtekintse a rég nem látott őshazát és híreket hozzon az itthonmaradottak- nak, akiknek izeneteit viszont el fogja majd vinni a messzi távolba. Kell is, hogy a nagy magysr egység létrejöjjön! Most kezd lelenk fordulni a külföld belátása, s annál hamarább remélhetjük a béke hibá jának jóvátételét, minél nagyobb egységet s összetartást tanúsít a magyar nemzet. Csak az erős, cselekedni tudó és erkölcsi erőkkel mozgatható népek azok, amelyeknek Kelet Európa újjá rendezésében szerep juthat. Európa vezető népei érzik, hogy meg kell teremteniük az igazi bekét s ez csak úgy lehetséges, ha olyan nemzet kap Kelet-Európa rendezésére mandátumot, amely erkölcsi erejével un termelőképességével a dunai népek élén tud járni. A Szent István hét, amelynek pro- grammja az idén két hetet ölel fel, s amelynek legkimagaslóbb eseménye most is az augusztus 20 iki körmenet lesz, alkalmat ad rá, hogy a magyar nép megmutassa a benne rejlő erőket. Erő az, hogyha a nagy tömeg gyűl össze, nagy eszmék demonstrálására, de ez csuk az ünnepnap megnyilatkozása. A Szent István ünnepek alatt azonban m g fognak nyilatkozni a magyar nemzet hétköznapja is. Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem versenyeznek ezeken a napokon abban, hogy minden téren bemutassák a magyar tömegek termelőképességét. Az augusztus 18 án megnyíló Országos Mezőgazdasági Kiállítás, a Kézművesipari Tárlat, b a kereskedők összefogása, hogy a felrándu ó vásárlóknak minél olcsóbb ároa, minél jobb áruval mutassák meg termelőképességünk legutóbbi fejlődését, mind arra vannak szánva, hogy tanitsák, irányítsák, bátorítsák és kielégítsék a Budapestre érkező tömegek mindenfajta igényeit. Régen nem látott történelmi felvonulást fognak bemutatni a legkiválóbb magyar művészek a Szent István-hetek két napján, augusztus 19 én és 20 án. E kosztümös és látványos felvonulásokban megelevenedik a magyar mult, a jelen és a jövő. Nemzetünk nagyjai, ezer esztendő legkiválóbb vezérei vonulnak el korhft kíséretükkel a nézők szeme előtt, utánuk felvonulnak az elszakadt magyar városok szimbolikus képei, s végül a jelen fog következni, mindaz, ami ma a tömegek gondolataira és hangulatára hatói tud. Kiegészíti ezeket a látványosságokat az nagyszabású népünuep, amellyel főleg a vidékieket fogják szórakoztatni, a amely nemes és stílusos formában egyszerre 25 ezer főnyi nézőnek állitt
