Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1928-07-07 / 28. szám

X. évfolyam. 28. szám. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1928 Julius 7 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ffrtmmtfaéa és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsz ám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. előfizetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS A lap ■egjeleaik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hir­detés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hír­rovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. H tanítók hivatásától. — Irta és elmondotta dr. Hagymássy Zoltán vm. főjegyző a Tolnai Ref. Egyházmegye Tinit6 Testületének paksi kulturestéje meg­nyitásakor. — A nemzetek léte, emelkedése és bukása attól függ, hogy felismerik* e asoo feltételeket, melyek a történelem által adott helyzetben sorsunkat biz­tosítják s van-e öntudatuk és lelki erejük cselekvéseiket ezen feltételek­nek, helyesebben a történelmi köve­telményeknek megfelelően irányítani. Ha az ember kutatja azon pro­blémát, hogy melyek egy nemzet fennmaradásának feltételei, az erköl- csi, vagy anyagi erők-e, úgy a törté­nelem tanúsága szerint az elsőség pálmáját a lelki erőknek kell juttatni, mert mindig a lélek és a szellem volt az alkotó és teremtő erő s ura az anyagnak és nem fordítva s az emberi Bzellem diadalmas erővel és soha nem Bej tett mértékben vetette hatalma alá a természet lebirhatat- lannak hitt erőit is. A világtörténelem szinterén nagy birodalmak és hatalmas kultúrák pusztultak már el, mert a fejlődés bizonyos fokán és a történelem kri­tikus időiben a léleknek egy egysé­ges nemzeti gondolatba és öntudatba forradó cselekvő és összetartó ereje nem volt meg. A fiatal barbár népek a maguk egységes akaratával és nyers erejé vei ledöntötték a hatalmas kultúrájú Kómát, amely elproletárosadott, mert a hatalom a római birodalmat al­kotó és fenntartó réteg helyett attól lélekben idegen kezekbe jutott, amely az államalkotó és fenntartó öntudatot nem hordta magában s ez a tény a római jeliemet erejétől, az államot pedig egységétől és akaratától meg­fosztotta. A nemzet életében minden híva tás esak annyiban bir értékkel, amennyiben a maga működési köré­ben a nemzet létének és fennmara­dásának céljaira irányuló munkát tud kifejteni. A magyar nemzetnek is, ha élni akar,, fiainak lelkében öntudatossá kell kifejleszteni a nemzetét fenn­tartó lelki erőket: a vallásosságot, az önzetlen, áldozatkész hazaszerete­tét, a tiszta és erkölcsös egyéni, családi, társadalmi és közéletet, a munka szeretetét és magbecsülését, a tudás és müvelség hatalmas len­dítő erejét. A mi nehéz sorsunkban minden élethivatásnak ezt a magasabb celt kell szolgálnia, minden munkába au nak öntudatát kell bele vinni s eb ben a nemzet jövőjére irányuló cél­ban kell megszervezni a magunk éle tét, a parlamentet, a kormányzatot, a tudományos és gazdasági életet, a társadalmat és mindezek alapjául a népoktatást is. Esen lelki erők kiművelése adja meg a nemzet geninsát, a teremtő, alkotó ób fenntartó erőt b ezek bir­tokában egy nemzet nem pusztulhat el, mert megvédik azt az önkény hatalmától a maga erői és értékei s a népek közösségének ezek alapján elmaradhatatlan elismerése a az ilyen nemzet utat tör magának minden akadályon át az élethez éB a boldo­guláshoz. Az igazi nemzeti öntndat pedig az, ha a nemzet magasabb érdekei hi­vatásunk teljesítésében mindig élőt tünk állnak s ezek olyan hittel ve­zetnek bennünket, mint a pogány csillagimádót a sivatagra leragyogó Canopus csillaga, melynek természet­feletti kékes fénye megejtette lelkét s a nagy örökkévalóságot és a benső világosságot tárta fel előtte. A mi csillagunk, a mi benső vilá­gosságunk a nemzet jövője, ez a mi sorsunk próbaköve s ha követjük azt s az lesz a mi mindennapi mun* kánk irányítója, álmunk, ébredésünk, akarptünk és szenvedélyünk, akkor bizonyosan élni fogunk. Ezek azok az eszmék, amelyek oda vezetnek bennünket a tanítói hivatáshoz, mert a tanítás veséresz- méje is a nemzet létéből, céljaiból és szükségleteiből indul ki. Pestalozzi, midőn általánosságban meghatározza a tanítás célját, azt mondja, hogy az az emberi rendel­tetés eléréséhez szükséges összes ké* pességek lehető kifejlesztése. A bt ő korában a népiskolák még kezdetlegesebb állapotban voltak, an­nál kevésbbé volt kifejlődve azok nemzetpolitikai rendeltetésének fon­tossága s miután mi emberi rendel­tetésünket is CBak nemzetünk boldo gnlása utján érhetjük el, a tanítás célját úgy határozhatjuk meg, hogy az az emberi és nemzeti rendeltetés eléréséhez szükséges összes képessé­gek kifejlesztése s az ifjúságnak a nemzet jövőjóhez szabott előkészítése. Ezen szempontból a magyar tanítói hivatás felemelkedik az állami élet magaslatára s a nemzet egyik leg­fontosabb orgánumává Iobz, tényeső a nemzet harcáhan, a nemzeti és kulturális hivatás úttörő munkása. Nincs hivatás, amely nagyobb kö- telességtudást, felelősségérzetet, lelki ismeretet és önfeláldozást kívánna, mint a magyar tanító munkája, mert a nemzet legféltettebb kincse, jövő jőnek záloga, a gyermeksereg van gondjaira bízva. » Lélekemelő munka ez, a magyar ugar feltörése, magvetés, midőn a rostálatlan magból acélos, egészséges búzát kell termelni. Végtelen türelem, aprólékos gon­dosság és kiapadhatatlan szeretet kell ehhez, mert a serdületlen lélek nyitva áll minden benyomás felfogására s a tanítónak minden, erejére szüksége van, hogy abba csak a jót plán­tálja át. A magyar tanító azonban nemcsak hivatásának él, hanem ezenkívül a magyar közélet munkása is. Bár­milyen nemzeti szervezési munkára van szükségünk, felkeressük őt és soha nem kapunk elutasitó választ, mert a tanító hazafias lelkiismerete meghódol a nemzet szükségletei előtt. Az angolok egyik kiváló történet­írójának az volt a világnézete, hogy a világtörténelem nem egyéb, mint a nagy emberek munkájának összes­sége. Amit a külvilágban magunk körül látunk, az a bennük lakozott gondolatoknak a materiálizálódása. Leírta ennélfogva ezen nagy embere­ket, mint hősöket, prófétát, papot, költőt, írót és királyt. A nemzetek történetében is így van s az is a nagy emberek munkájának összes­sége, ahol azonban mi, a nagy em­berek típusának, oda tehetjük a ta­nítót, mert ők is a prófétákhoz tar­toznak, bennük is a tudásnak és az ihlet fényének kell lángolnia, mert ők az ifjúság vezérei, alakitói, min- tázói és teremtői s az ifjúság arcá­ról az ő képük világit reánk. A mi ifjúságunk arca pedig derűs, mosolygó és reményt keltő. Álljunk meg tehát a tanítói hiva­tásnál, értékeljük az érdeme szerint, szeressük, támogassuk és emeljük azt magasra, mert ezsel hazánknak teszünk szolgálatot. fl közigazgatást reform. Hosszú hónapok óta foglalkoztatja a magyar közvéleményt a készülőben lévő közigazgatási reform. Különböző, jórészt helyt nem álló találgatások után most végre maga a belügy­miniszter világította meg hosszabb cikk keretében a parlament elé ter­jesztendő reform főbb céljait és intéz­kedéseit. A törvényjavaslat első réssé* szer­vezeti reformot kíván életbeléptetni. A törvényhatósági bizottság két na­gyobb csoportra tagozódna: a virilistá­kéra, akiket ez az érdekcsoport a saját kebeléből fog választani s a velük egyenlő számú egyéb tagokból álló csoportra, amelyet az összes választók és összes választhatók kebeléből fog­nak választás utján beküldeni. A tagok száma a mainál jóval kevesebb lesz, hogy az eddig tapasztalható nehézségek megszűnjenek. Az ügy­menet gyorsítását célozza a belügy­miniszternek az a szándéka is, hogy az ügyek megosztasBanak a köz­gyűlés és a közgyűlés kebeléből ala­kuló kisgyülés között. Ma úgy áll a helyzet, hogy hónapokig kell várni, még fontos ügyek esetében is a köz­gyűlés összeülésére, ami érthetőlee sokszor igen nagy zavarokat okoz. A reform első része tehát azt célozza, hogy minden társadalmi érdekcsoport szószólókhoz jusson a közgyűlésben. A második rész a mai közigaz­gatás legnagyobb hibáját, a lassúsá­got akarja megszüntetni. A törvény­javaslat egész világosan megmondja, hogy melyik hatóságtól hova lehet felebbezni. A felebbezés csak egyfokú lesz s a másdfoku határozat ellen csak hatásköri vagy törvényességi okból lehet felülvizsgálati kérelem­mel. élni. A jogkereső kösönség igy sokkal hamarabb jnt ügyei elintézésé- hes, mint ezideig. Nagy fontosságot tulajdonit a re­form a közigazgatási tisztviselők elméleti képesítése emelésének is. Ezen tál csak az lebet közigazgatási gyakornok, akinek jogi, államtudo­mányi, vagy közgazdasági tudori oklevele van. A gyakorlati kiképsést- vissont azzal véli szolgálni és szol­gálja is a törvényjavaslat, bogy a gyakorlati képesítés vizsgához van kötve, amelyet csak három esztendei közigazgatási gyakorlat ntán lehet letenni. A közigazgatási gyakornoko­kat ezentúl nem a főispán, hanem a belügyminiszter fogja kinevezni. Nevezetes intézkedés az, bogy a törvényhatósági tisztviselőt az alispán és a polgármester kivételével élet- fogytiglan fogják választani és igy függetlenítik ókét attól a közönségtől, amelynek ügyes-bajos dolgait intézni hivatpttak. A vármegyei alkalmazot­tak illetményeit a javaslat javítani szándékozik addig a határig, ameddig a mai pénzügyi helyzetben ez lehet­séges. Főleg az alsóbb fisetési osz­tályokban működő tisztviselők élet- * nívóját akarja emelni. A belügyminiszter meg van győ* ződve, hogy a közigazgatás ssin- vonalát az említett javaslat nagy mértékben emelni fogja. Viszont arra is súlyt helyezett hogy as uj törvény- javaslat az önkormányzat jogait ne Bzükitse. Az autonómia hatásköréből semmit sem vett el, csak uj kerete­ket szabott az önkormányzati élet­működés számára. Eszel a tervezettel azonban még nem véli befejezettnek a közigazgatás megreformálását, ameny- nyiben a következő állomások előre­láthatólag az önkormányzati ház­tartások rendezése és a községi igaz­gatás reformja leesnek. Végső célja ennek a reform-munkának pz, hogy a közigazgatás általános szociális gondoskodássá fejlődjék, ami minden­kire kiterjed. Dr. Denez Ákos képviselő beszámolói. Dr. Dencz Ákos, a tamási választó­kerület orszgy. képviselője, folyó évi junius bó 29-én tartotta meg be­számolóját Pincehelyen és juhos 1 én pedig Felsőiregen. Pincehelyre Péter - Pál napján reggel érkezett meg Pécsről, ahol előző nap Virág Ferenc püspököt látogatta meg. Az állomá­son Hegedűs Mátyás főjegyző és Eördögh Lajos községi biró fogadták. Innen az elöljáróság tagjaival a temp­lomba ment, majd szentmise végez­tével a temp'om előtti téren a nagy­számban egy begy ült választóközönség jelenlétében — amelynek soraiban a szomszéd Görbő község intelligenciája is megjelent — mondotta el beszá­moló beszédjét. A beszámoló párt- gyűlést Eördögh Lajos biró üdvözlő szavai vezették be, amely után Dencz

Next

/
Thumbnails
Contents