Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-07-07 / 28. szám
X. évfolyam. 28. szám. Egyes szám ára 30 fillér. Szekszárdi 1928 Julius 7 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ffrtmmtfaéa és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonsz ám 85 és 102. — Egyes szám ára: 30 fillér. előfizetési díj félévre 4 pengő (50.000 korona), egész évre 8 pengő (100.000 K). Szerkesztő: SCHNEIDER JANOS A lap ■egjeleaik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 1 pengő. A hirdetés egy 60 milliméter széles hasábon millimétersoronként 8 fillér. Állást keresőknek 50 százalék engedmény. — A hírrovatban elhelyezett reklám*, eljegyzési, családi hír, valamint a nyilttér soronként 60 fillérbe kerül. H tanítók hivatásától. — Irta és elmondotta dr. Hagymássy Zoltán vm. főjegyző a Tolnai Ref. Egyházmegye Tinit6 Testületének paksi kulturestéje megnyitásakor. — A nemzetek léte, emelkedése és bukása attól függ, hogy felismerik* e asoo feltételeket, melyek a történelem által adott helyzetben sorsunkat biztosítják s van-e öntudatuk és lelki erejük cselekvéseiket ezen feltételeknek, helyesebben a történelmi követelményeknek megfelelően irányítani. Ha az ember kutatja azon problémát, hogy melyek egy nemzet fennmaradásának feltételei, az erköl- csi, vagy anyagi erők-e, úgy a történelem tanúsága szerint az elsőség pálmáját a lelki erőknek kell juttatni, mert mindig a lélek és a szellem volt az alkotó és teremtő erő s ura az anyagnak és nem fordítva s az emberi Bzellem diadalmas erővel és soha nem Bej tett mértékben vetette hatalma alá a természet lebirhatat- lannak hitt erőit is. A világtörténelem szinterén nagy birodalmak és hatalmas kultúrák pusztultak már el, mert a fejlődés bizonyos fokán és a történelem kritikus időiben a léleknek egy egységes nemzeti gondolatba és öntudatba forradó cselekvő és összetartó ereje nem volt meg. A fiatal barbár népek a maguk egységes akaratával és nyers erejé vei ledöntötték a hatalmas kultúrájú Kómát, amely elproletárosadott, mert a hatalom a római birodalmat alkotó és fenntartó réteg helyett attól lélekben idegen kezekbe jutott, amely az államalkotó és fenntartó öntudatot nem hordta magában s ez a tény a római jeliemet erejétől, az államot pedig egységétől és akaratától megfosztotta. A nemzet életében minden híva tás esak annyiban bir értékkel, amennyiben a maga működési körében a nemzet létének és fennmaradásának céljaira irányuló munkát tud kifejteni. A magyar nemzetnek is, ha élni akar,, fiainak lelkében öntudatossá kell kifejleszteni a nemzetét fenntartó lelki erőket: a vallásosságot, az önzetlen, áldozatkész hazaszeretetét, a tiszta és erkölcsös egyéni, családi, társadalmi és közéletet, a munka szeretetét és magbecsülését, a tudás és müvelség hatalmas lendítő erejét. A mi nehéz sorsunkban minden élethivatásnak ezt a magasabb celt kell szolgálnia, minden munkába au nak öntudatát kell bele vinni s eb ben a nemzet jövőjére irányuló célban kell megszervezni a magunk éle tét, a parlamentet, a kormányzatot, a tudományos és gazdasági életet, a társadalmat és mindezek alapjául a népoktatást is. Esen lelki erők kiművelése adja meg a nemzet geninsát, a teremtő, alkotó ób fenntartó erőt b ezek birtokában egy nemzet nem pusztulhat el, mert megvédik azt az önkény hatalmától a maga erői és értékei s a népek közösségének ezek alapján elmaradhatatlan elismerése a az ilyen nemzet utat tör magának minden akadályon át az élethez éB a boldoguláshoz. Az igazi nemzeti öntndat pedig az, ha a nemzet magasabb érdekei hivatásunk teljesítésében mindig élőt tünk állnak s ezek olyan hittel vezetnek bennünket, mint a pogány csillagimádót a sivatagra leragyogó Canopus csillaga, melynek természetfeletti kékes fénye megejtette lelkét s a nagy örökkévalóságot és a benső világosságot tárta fel előtte. A mi csillagunk, a mi benső világosságunk a nemzet jövője, ez a mi sorsunk próbaköve s ha követjük azt s az lesz a mi mindennapi mun* kánk irányítója, álmunk, ébredésünk, akarptünk és szenvedélyünk, akkor bizonyosan élni fogunk. Ezek azok az eszmék, amelyek oda vezetnek bennünket a tanítói hivatáshoz, mert a tanítás veséresz- méje is a nemzet létéből, céljaiból és szükségleteiből indul ki. Pestalozzi, midőn általánosságban meghatározza a tanítás célját, azt mondja, hogy az az emberi rendeltetés eléréséhez szükséges összes ké* pességek lehető kifejlesztése. A bt ő korában a népiskolák még kezdetlegesebb állapotban voltak, annál kevésbbé volt kifejlődve azok nemzetpolitikai rendeltetésének fontossága s miután mi emberi rendeltetésünket is CBak nemzetünk boldo gnlása utján érhetjük el, a tanítás célját úgy határozhatjuk meg, hogy az az emberi és nemzeti rendeltetés eléréséhez szükséges összes képességek kifejlesztése s az ifjúságnak a nemzet jövőjóhez szabott előkészítése. Ezen szempontból a magyar tanítói hivatás felemelkedik az állami élet magaslatára s a nemzet egyik legfontosabb orgánumává Iobz, tényeső a nemzet harcáhan, a nemzeti és kulturális hivatás úttörő munkása. Nincs hivatás, amely nagyobb kö- telességtudást, felelősségérzetet, lelki ismeretet és önfeláldozást kívánna, mint a magyar tanító munkája, mert a nemzet legféltettebb kincse, jövő jőnek záloga, a gyermeksereg van gondjaira bízva. » Lélekemelő munka ez, a magyar ugar feltörése, magvetés, midőn a rostálatlan magból acélos, egészséges búzát kell termelni. Végtelen türelem, aprólékos gondosság és kiapadhatatlan szeretet kell ehhez, mert a serdületlen lélek nyitva áll minden benyomás felfogására s a tanítónak minden, erejére szüksége van, hogy abba csak a jót plántálja át. A magyar tanító azonban nemcsak hivatásának él, hanem ezenkívül a magyar közélet munkása is. Bármilyen nemzeti szervezési munkára van szükségünk, felkeressük őt és soha nem kapunk elutasitó választ, mert a tanító hazafias lelkiismerete meghódol a nemzet szükségletei előtt. Az angolok egyik kiváló történetírójának az volt a világnézete, hogy a világtörténelem nem egyéb, mint a nagy emberek munkájának összessége. Amit a külvilágban magunk körül látunk, az a bennük lakozott gondolatoknak a materiálizálódása. Leírta ennélfogva ezen nagy embereket, mint hősöket, prófétát, papot, költőt, írót és királyt. A nemzetek történetében is így van s az is a nagy emberek munkájának összessége, ahol azonban mi, a nagy emberek típusának, oda tehetjük a tanítót, mert ők is a prófétákhoz tartoznak, bennük is a tudásnak és az ihlet fényének kell lángolnia, mert ők az ifjúság vezérei, alakitói, min- tázói és teremtői s az ifjúság arcáról az ő képük világit reánk. A mi ifjúságunk arca pedig derűs, mosolygó és reményt keltő. Álljunk meg tehát a tanítói hivatásnál, értékeljük az érdeme szerint, szeressük, támogassuk és emeljük azt magasra, mert ezsel hazánknak teszünk szolgálatot. fl közigazgatást reform. Hosszú hónapok óta foglalkoztatja a magyar közvéleményt a készülőben lévő közigazgatási reform. Különböző, jórészt helyt nem álló találgatások után most végre maga a belügyminiszter világította meg hosszabb cikk keretében a parlament elé terjesztendő reform főbb céljait és intézkedéseit. A törvényjavaslat első réssé* szervezeti reformot kíván életbeléptetni. A törvényhatósági bizottság két nagyobb csoportra tagozódna: a virilistákéra, akiket ez az érdekcsoport a saját kebeléből fog választani s a velük egyenlő számú egyéb tagokból álló csoportra, amelyet az összes választók és összes választhatók kebeléből fognak választás utján beküldeni. A tagok száma a mainál jóval kevesebb lesz, hogy az eddig tapasztalható nehézségek megszűnjenek. Az ügymenet gyorsítását célozza a belügyminiszternek az a szándéka is, hogy az ügyek megosztasBanak a közgyűlés és a közgyűlés kebeléből alakuló kisgyülés között. Ma úgy áll a helyzet, hogy hónapokig kell várni, még fontos ügyek esetében is a közgyűlés összeülésére, ami érthetőlee sokszor igen nagy zavarokat okoz. A reform első része tehát azt célozza, hogy minden társadalmi érdekcsoport szószólókhoz jusson a közgyűlésben. A második rész a mai közigazgatás legnagyobb hibáját, a lassúságot akarja megszüntetni. A törvényjavaslat egész világosan megmondja, hogy melyik hatóságtól hova lehet felebbezni. A felebbezés csak egyfokú lesz s a másdfoku határozat ellen csak hatásköri vagy törvényességi okból lehet felülvizsgálati kérelemmel. élni. A jogkereső kösönség igy sokkal hamarabb jnt ügyei elintézésé- hes, mint ezideig. Nagy fontosságot tulajdonit a reform a közigazgatási tisztviselők elméleti képesítése emelésének is. Ezen tál csak az lebet közigazgatási gyakornok, akinek jogi, államtudományi, vagy közgazdasági tudori oklevele van. A gyakorlati kiképsést- vissont azzal véli szolgálni és szolgálja is a törvényjavaslat, bogy a gyakorlati képesítés vizsgához van kötve, amelyet csak három esztendei közigazgatási gyakorlat ntán lehet letenni. A közigazgatási gyakornokokat ezentúl nem a főispán, hanem a belügyminiszter fogja kinevezni. Nevezetes intézkedés az, bogy a törvényhatósági tisztviselőt az alispán és a polgármester kivételével élet- fogytiglan fogják választani és igy függetlenítik ókét attól a közönségtől, amelynek ügyes-bajos dolgait intézni hivatpttak. A vármegyei alkalmazottak illetményeit a javaslat javítani szándékozik addig a határig, ameddig a mai pénzügyi helyzetben ez lehetséges. Főleg az alsóbb fisetési osztályokban működő tisztviselők élet- * nívóját akarja emelni. A belügyminiszter meg van győ* ződve, hogy a közigazgatás ssin- vonalát az említett javaslat nagy mértékben emelni fogja. Viszont arra is súlyt helyezett hogy as uj törvény- javaslat az önkormányzat jogait ne Bzükitse. Az autonómia hatásköréből semmit sem vett el, csak uj kereteket szabott az önkormányzati életműködés számára. Eszel a tervezettel azonban még nem véli befejezettnek a közigazgatás megreformálását, ameny- nyiben a következő állomások előreláthatólag az önkormányzati háztartások rendezése és a községi igazgatás reformja leesnek. Végső célja ennek a reform-munkának pz, hogy a közigazgatás általános szociális gondoskodássá fejlődjék, ami mindenkire kiterjed. Dr. Denez Ákos képviselő beszámolói. Dr. Dencz Ákos, a tamási választókerület orszgy. képviselője, folyó évi junius bó 29-én tartotta meg beszámolóját Pincehelyen és juhos 1 én pedig Felsőiregen. Pincehelyre Péter - Pál napján reggel érkezett meg Pécsről, ahol előző nap Virág Ferenc püspököt látogatta meg. Az állomáson Hegedűs Mátyás főjegyző és Eördögh Lajos községi biró fogadták. Innen az elöljáróság tagjaival a templomba ment, majd szentmise végeztével a temp'om előtti téren a nagyszámban egy begy ült választóközönség jelenlétében — amelynek soraiban a szomszéd Görbő község intelligenciája is megjelent — mondotta el beszámoló beszédjét. A beszámoló párt- gyűlést Eördögh Lajos biró üdvözlő szavai vezették be, amely után Dencz
