Tolnamegyei Ujság, 1928 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1928-06-30 / 27. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1928 junius 30. i i falóban művészi és modern fényképeket HÖGER főhercegi udvari fényképész készít SZEKSZÁRD Széchenyi-utca 28. szám (Molnár- féle házban). I Öreg diákok. 25 éves találkozó. Sárguló papiroD, fakuló betűkkel tele nyomott, kék táblája kopottas fűzeteket forgatok kezemben. Címe: A szekszárdi állami főgymnasiam ér teBitője az 1896—7. tanévről. I—II. osztály. Közzé teszi Wigand János ideigl. igazgató. Vájjon megérdemli-e ez a kis kopottas fűzet, hogy kezűnkbe vegyük s még hozzá, hogy egy lap hasábján foglalkozzunk is vele. Nekem megérdemli ... Miként a költő édesanyja öreg kapcsos imakönyvét, éppen blyan emlékekkel és áhítattal veszem én is kezembe e kopott, sárgaló fűzetet. Ma már nem közönséges, száraz, hivatalos adatokat tartalmaz e könyv, hanem drága, kedveB emlékeket, e városnak és vármegyének pedig még ennél is többet: egy kultúrtörténeti forrástöredéket. Magyarország virágzása legszebb esztendejének, a mille- niumi 1896. évnek nyarán egy eddig ismeretlen öt tagú kedves úri család tűnik fel a város utcáján: Egy kö véres alacsony termetű, jóságos arcú, megnyerő modorú apa, egy finom* fiatal asszonyka és bárom csendes, szerény, bájos arcú, magyar ruhás leányka. Bár pzelőtt még senki sem látta őket Szekszárdon, ők úgy járnak az utcán, mint akik már itthon érzik magukat. A járda előtt élénk, találgató érdeklődéssel kisérik őket, mig nem találkoznak valakivel, aki aztán megadja a nagy kérdőjelre a magyarázó választ: az uj gymnasiumi igazgatóék . . . Ott a sétatér kezdetén, az országút szélső oldalán pedig mozgalmas az élet. Földhányások, tégla rakások, állványerdők között hatalmas építő munka folyik. Épül az uj állami főgymnasiam, melyet — az első értesítő szerint — a XVIII. század legelején Mérey apát altat alapított bencés gymnaBÍumhoz fűződő kegye- letes emlékek hatása alatt most is a bencés rend utján óhajtottak az illetékesek megvalósitani s mikor ez nem sikerűit, a főgymnasiam társadalmi jellegű végrehajtó bizottsága s az ügy élére állott hivatalos vármegye, illetve Szekezárd község elöljárósága a kir. kincstárral kötött szerződés alapján — amelynek teljes szövege . szintén benne van az első értesítőben — állami intézmény alakjában | valósítja meg Tolnavármegye intelli- j VILLANY DAD10 n is vili szerelés, javítás és alakítás garancia mellett a legolcsóbb áron. Akkumulátor töltés és javítás. Fábián Sándor rádió- és elektrotechnikai szakvállalata Szekszárdon (a korzón) Telefon 139 gentiájának régi vágyát, a főgym nasiumot. Mivel a nyáron megkezdett nagyszabású építkezés az iskolai év vé géig be nem fejeződhetett, a felvételi vizsgálatok és behatások a városház tanácstermében, szeptember 26-ig pedig tanulásuk a polgári fiú iskolában volt, azontúl pedig az Ell- mann féle házban (most Reicht Sándor háza). Wigand János ideiglenes igazgatón kivűl csak Auerbach (jelenleg Ács) Lipót és a korán elhunyt finom lelkű Simon Árpád voltak akkor az intézet rendes tanárai, Polgár Alajos, Kardos Igoác polgári iskolai tanárok, Báli Sándor rk. tanító, mint ideig- lones alkalmazású óraadók, Borzsák Endre, Gaál Sándor, dr. Ungár Simon ób Virág Ferenc jelenlegi pécsi püspök pedig, mint hitoktatók működtek az első évben az intézetnél. A tanév ünnepélyes megkezdésére, — tekintettel az idei tanév megnyitásának eseméjnyszerü jelentőségére -r- írja az értesítő — az igazgatóság külön meghívta Tolnavármegye törvényhatóságát, Szekszárd község képviselőtestületét s a fögymnasiumi bizottságot. Szeptember 10-én a belvárosi róm. kath. templomban megtartott „Veni S&ncte“ után az ifjúság, élén a tanári karral, a városháza tanácstermébe yonult, hol a fent említett testületek képviselői s egyébb nagy számmal megjelent előkelő közönség jelenlétében az igazgató megnyitó beszédet mondott, melyet az értesítő szintén csaknem egész terjedelmében közöl. Ebben elismeréssel Üdvözli Tolnavármegye és Szekszárd község közönségét, hogy a honalapi- tás nagy emlékünnepéhez méltó módon és lelkesedéssel az intézetet létesítette. Azután vázolta ennek magasztos célját, az ifjúsághoz, majd a szülőkhöz intézett kiváló pedagógusra valló szavakat. S erre megkezdődött a kis büszke, első fögymnasiumi diákoknak nagy munkája két osztályban. A vezető II. osztályba beiratkozott 26 rendes és 1 magántanuló. Név szerint: Ádám Antal, Csötönyi János, Eichardt István, Fejős Zoltán, Fördős Géza, Fördős István, Fövenyessy Pál, Gottlieb Béla, Gyűszű Ferenc, Haypál Vilmos, Halász Pál, Háry Ede, Horváth Andor, Hradek Ferenc, Inselt Lajos, Linhardt Alfréd, Lunova Jenő, 1 Mathis Andor, Pápay Dezső, Perler 1 Ferenc, Steiner Kálmán, Tóth Pál, | LAKOS 282 ruhákat vegyileg fesj és tisztit leg jutányosabb árban. Gyászruhák legsürgősebben készíttetnek. Saját készítésű vásznak és festő kartonok eladása. Plisszlrozást és gouvrírozást vállal. Üzlet: Szekszárd, Szt. István tér 5 Üzem: La|oe király-utca 7 Tolnay Béla, Traiber János, Unter- müller Ferenc, Wendl István és John Sándor, mint magántanuló. — E 27 első diák közül 11 jutott el az érettségiig» más — a következő években jött — 9 tanulóval együtt, kik ezelőtt 25 évvel kerültek ki, mint első ízben érettségizettek az intézetből. A 20 közül 17 van életben, kik mint az intézet legöregebb diákjai a mai napon (jun. 29-én) jöttek össze negyedszázados találkozóra, hogy újból viszontlássák egymást, még életben levő volt tanáraikat és a régi kedves hajlékot s felújítsák a boldog diákkornak édes emlékeit. A 25 évvel ezelőtt érettségizett öreg diákok a következők : Csötönyi János református lelkész Gyöngyös, Dúzs Sámuel városi tűzoltóparancsnok Szekszárd, dr. Eichardt István rendőrtanácsos Budapest, Ginther András állatorvos Tevel, Haypál Vilmos f joghallgató Szekszárd, Helle- brand Bála gymn. rajztanár Esztergom, dr. Holub József egyetemi ny. r. tanár Pécs, Hantos Ferenc rendőrkapitány Szekszárd, John Sándor gazdasági egyesületi titkár Szekszárd, Kron Mihály kereskedő Szekszárd, Lunova Jenő iparművész Keszthely. Molnár Dezső magánzó Sárbogárd, Osztermayer Mihály f anya könyvvezető Paks, dr. Perler Ferenc ügyvéd Budapest, Sebestyén Károly plébános h. Pécs, Steiner Kálmán honvéd alezredes Pécs, Tóth Béla f műegyetemi hallgató Szekszárd, Tóth Pál városi főszámvevő Szekszárd, dr. Untermttlier Ferenc munkásbiztositó intézeti titkár Budapest, vitéz Vendel István polgármester Szekszárd. A még életben levő öreg diákok nagyobb része biztosra jelezte a találkozón való megjelenését. ' Ezek részt vesznek a f. hó 28-án délután a gymnasiumban tartandó műsoros ünnepélyen, utána barátságos ismerkedésre jönnek össze a kaszinó nyári helyiségében, 29-én reggel 9 órakor tartják hálaadó istentiszteletüket a belvárosi templomban, a záróünnepélyen üdvöslik a tanári kart, utána a temetőkben felkeresik elhunyt tanáraik és osztálytársaik sírját, le- fényképeztetik magukat s végül kö zös ebeden vesznek részt volt tanáraikkal együtt a kaszinó helyiségében. ___________ Vén Diák. — Ha kellemesen akar szórakozni, úgy menjen ki a Csörgetóra. I m Mindenféle alkalmi I ajándékok | ■ nagy választékban éa olcsón beszorezhetók . TÓTH JÁNOS I órás és ékszerésznél, Szekszárd (Korzó) BSBIHMOr Tőmegjeleneí. A tömeg, a hatalmas, hömpölygő fekete áradat elönti a nagy teret. A rendőrök, fegyveres katonák alig tudják feltartóztatni a félelmesen zugó vad áradatot, melynek sötét, szennyes tajtékozva hullámzó vize egyre dagad, egyre nagyobb lesz. A tömegben a legnagyobb izgalom, feszült várakozás, felkorbácsolt vad szenvedély tombol. A vegyes, tarka tömegben férfiak, asszonyok, parasztemberek, cselédek tolonganak. Mindenki előbbre akar jutni, egymást lökdösik, taszigálják. Némelyik piszkos, rongyos ruháján nagy vörös szalag lobog. Csoportok alakulnak, csoportok felbomlanak. Izgatottan, magukból kikelve egyszerre beszélnek. Mindenki többet, újabbat akar mondani, nem engedik egymást ásóhoz jutni, mindenki beszélni akart A hangok egy nagy, zugó zűrzavarrá verődnek, mely elterül a levegőben. Alig vehető ki egy egy érthető mondat: „Kivégzik az öreg Miskolczit! Megérdemli! —Elvágatta a sürgönydrótokat! — Felszedette a vasúti síneket 1 — Egy hang közbekiáltja: A fegyvereket elvitték és elrejtették! —- Néhány an, borzalom • mai mondják: Kiszuratta a szemét két vörös katonának! Nem igaz: A kezüket vágatta le !a... Egy öreg néni sajnálkozva mondja: „Szegény kis unokái, nem is emlékeznek majd a nagyapjukra !a Lélekszakadva rohan a tömegbe egy fiatal legény. A ruhája felemás, rongyos katona-kabátján rikító vörös szalag éktelenkedik. Harsogó hangja kettévágja a zűrzavart: „Felakasztják a fiatal Gallait: felrobbantotta a lőporraktárt.“ Az uj hír az áradat tajtékzó hullámait óriásivá növeli. A tömeg arcán borzalmas gyönyör látszik. A vad szenvedély, izgalom, kíváncsiság tetőpontra hágl Végre megnyílik a községház nagy kapuja. Gépfegyvereket állítanak fel. Kilépnek a népbiztosok, utánuk a katonák, kivezetik a megkötözött elítélteket. A moraj elnémul, csend lesz. A szemek kidülednek, mindenki feszülten figyel. Egyik népbiztos beszélni kezd. A tömeg nem is hallja, mit beszél, a szemek az elítéltekre tapadnak. Aztón felzugnak, mint egy hangorkán: „Éljen a vörös uralom, le a fehérekkel !a — zúg, ordít mindenki, mintha rettenetes lelkifeszült- ségén akarna könnyíteni. A szónok ” KEGYELET” PIRNITZER JÓZSEF és FIAI áruháza, fővárosi mintára berendezett temetkezési vállalata SZEKSZÁRDION. ' “ Elvállal helyben és a megye bármely részén egyszerű, valamint díszes |M“ temetések rendezését, mérsékelt érőn. “Mi Nagy raktár érckoporsókban, sirkoszorukban, szallagokban és összes gyászcikkekben.